1. A Terrorlégióim átlátszó, plexirostélyú sisakokat fognak hordani, nem pedig teljes arcot befedő fajtát.

2. A szellőzőjárataim túl szűkek lesznek ahhoz, hogy kúszni lehessen bennük.

3. A nemes féltestvéremet, akitől elbitoroltam a trónt, megöletem, nem pedig a tömlöcöm legeldugottabb cellájába vetem, hogy ott sínylődjön a névtelenségben.

4. A golyó általi halál sosem túl jó az ellenségeim számára.

5. A hatalmam forrásául szolgáló ereklyét nem a Gyötrelmek hegyén fogom tartani a Tűzfolyón túl a Végtelen Sárkány őrizete alatt, hanem a páncéltermem acélkazettájában. Ugyanez igaz arra az egyedüli tárgyra is, amely képes lenne a bukásomat okozni.

6. Nem fogok kérkedni az ellenségeim szorult helyzete felett, mielőtt megölöm őket.

7. Ha elfogom az ellenségem, és ő arra kér, hogy a halála előtt mondjam el neki, mi volt ez az egész, azt felelem neki, hogy „Nem.” Majd lelövöm. Habár, nem is. Jobban belegondolva, előbb lelövöm, és csak utána mondom azt, hogy nem.

8. Ha elrabolom a hercegnőt, azon nyomban megesküszünk egy csendes kis ceremónia keretében, nem várunk három hetet egy nagyszabású esküvő előkészületeinek befejezéséig, ami éppen egybeesne a tervem végső fázisának működésbe lépésével is.

9. Nem fogok beépíteni sehová sem önmegsemmisítő mechanizmust, hacsak nem elengedhetetlenül szükséges. De ha mégis muszáj, az biztos nem egy nagy, piros gomb lesz, alatta a felirattal, hogy „Sose nyomd meg!” Ha ennek ellenére bárki is megnyomná, számos előbukkanó golyószóró fogja ólomfürdőben részesíteni a botorságáért. Ugyanebből a logikából kiindulva a ki- és bekapcsológombon se lesz semmiféle egyértelműsítő felirat.

10. Nem fogom a legbelsőbb szentélyemben kivallatni az ellenfeleimet. Egy csendes kis hotelszoba a határaimon túl ugyanolyan jól megteszi.

11. Teljesen biztos leszek a felsőbbrendűségemben, ennélfogva nem fogok késztetést érezni, hogy mindenfelé nyomokat hagyjak hátra a jövőbeli terveimet illetően, illetve hogy életben hagyjam a gyengébb ellenfeleimet, azt gondolván, hogy úgysem jelentenek rám semmiféle veszélyt.

12. Az egyik tanácsadóm egy tejesen hétköznapi, átlagos, ötéves gyermek lesz, aki ha bármilyen hibára felhívja a figyelmem az egyik tervemben, azt azon nyomban korrigáljuk.

13. Az összes megölt ellenfelemet elhamvasztatom, vagy legalább beléjük eresztetek egy egész tárat, nem hagyom egy szakadék mélyén abban a hiszemben, hogy már meghalt. A haláluk kinyilvánítására, akárcsak az ezzel járó ünnepségre, csak ezután kerülhet sor.

14. A hősnek nem jár ki egy utolsó csók, utolsó cigaretta, se bármilyen más utolsó óhaj.

15. Egyszer sem fogok digitális visszaszámlálóval ellátott eszközt használni. Ám ha semmiképpen nem tudom elkerülni egy ilyen bevetését, úgy fogom beállítani, hogy akkor aktiválódjon, amikor a számláló 117-nél jár, és a hős éppen csak belekezdett volna a terve kivitelezésébe.

16. Soha, de soha se fogom kiejteni a számon azt a mondatot, hogy „Mielőtt megöllek, szeretnék tudni egyvalamit...”

17. Ha felveszek valakit a tanácsadómnak, legalább időnként hallgatni is fogok a tanácsára.

18. Sose lesz fiam. Habár a trónom elbitorlására szőtt tervét nevetségesen egyszerű lesz megakadályozni, az eléggé el fogja vonni a figyelmemet ahhoz, hogy egy későbbi időpontban komolyan megbánjam.

19. Sose lesz lányom. Legalább olyan szép lesz, mint amilyen gonosz, de a hős egyetlen pillantásától képes lenne hátba döfni engem.

20. Habár bizonyítottam stresszoldó hatással bír, akkor sem fogok mániákus nevetésben kitörni. Soha. Ilyen elfoglaltság mellett könnyen elkerülheti a figyelmem egy lényeges apróság, ami egy jobban odafigyelő személynek rögtön feltűnne.

21. Felbérelek egy divattervezőt, hogy készítsen egy új fajta egyenruhát a Terrorlégióim számára, ami nem csak egy olcsó másolat, amitől náci rohamosztagosoknak, római légiósoknak vagy vad mongol hordáknak tűnnek. Ezeket végül mind legyőzték, én pedig azt akarom, hogy a Terrorlégióim alapvetően pozitív hozzáállással vonuljanak hadba.

22. Bármennyire is csábító legyen a korlátlan hatalom lehetősége, nem fogok elemészteni egyetlen olyan energiamezőt sem, ami nagyobb kiterjedéssel bír a saját fejemnél.

23. A fegyvertáramban komolyabb mennyiségű szokványos fegyvert fogok felhalmozni, és a Terrorlégióimat kiképzem a használatukra. Ezáltal ha a hős valahogy képes is lenne lekapcsolni az energiaforrásomat vagy semlegesíteni a szokványosított energiafegyvereinket, a csapataimat nem fogják könnyűszerrel lerohanni a botokkal és kövekkel felfegyverzett vademberek.

24. Józanul számon fogom tartani a saját erős és gyenge pontjaimat. Habár ez némileg unalmasabbá teszi a munkát, nem fog arra késztetni, hogy valaha is kimondjam, hogy: "Nem, ez nem lehet! LEGYŐZHETETLEN VAGYOK!" (Már csak azért is, mert ezek után a halál gyakorlatilag elkerülhetetlen.)

25. Nem számít, milyen lehetőségekkel kecsegtet, nem fogok olyan hadigépezetet építeni, ami teljesen elpusztíthatatlan, egyetlen aprócska, szinte megközelíthetetlen pontját leszámítva.

Hozzászólások