Hozzászólások

  • KiD1 2019.09.16. 15:43
    De imádtam, ezt a számot.

    Bővebben...

     
  • Recsi 2019.09.16. 11:14
    Emlékszem, amikor az első kósz hírek eljutottak hozzánk (felénk lehetett fogni az ORF adásait) ...

    Bővebben...

     
  • Intruder 2019.09.16. 11:02
    Uhh az a liftes jelenet nálam a mai napig egy 'WTF did i just watch?!'. :O

    Bővebben...

     
  • Bran Galed 2019.09.15. 21:35
    Azt tudtad hogy eredetileg Jedi Revenge lett volna a címe, csak a bosszú frankón nem illett a jedikhez ...

    Bővebben...

     
  • HeirToGrievous 2019.09.15. 13:25
    Igen, eredetileg vukik lettek volna, de túl sokba került volna leszerződtetni száz-egynéhány 2m+ magas ...

    Bővebben...

Ki van itt?

Oldalainkat 820 vendég és 5 tag böngészi

  • 19takipetya8712
  • AmbrusAttila
  • kardigan
  • Kyno
  • Urbanvoice

Shang Tsung

 

shang_tsung

Kor: Ismeretlen*
Magasság: 185 cm
Súly: 95 kg
Származási hely: Földi Birodalom*
Faj: Démon (korábban ember)*
Küzdőstílus: Kígyó-stílus
  Daru-stílus
Sáska-sítlus
Fegyverek: Kard
 
Alakító színészek: Ho Sung Pak (MK1)
Dr. Philip Ahn (MKII)
John Turk (MK3)
Cary-Hiroyuki Tagawa (Mortal Kombat film)
Sidney S. Liufau (MK: Live Tour)
James Kim (MK: Live Tour)
Simon Kim (MK: Live Tour)
Jimim Kim (MK: Live Tour)
Michael Li (MK: Live Tour)
Drew Maclver (MK: Live Tour)
Richard Divizio (MKM:SZ)

*Tsung eredettörténete máig igencsak ellentmondásos és homályos. Az eddigi legvalószínűbb olvasható a történetében.

Története:

Shang Tsung sok-sok évezreddel ezelőtt született a Földön, ahol kiemelkedő intelligenciájának hála a figyelme csakhamar az akkor legnagyobb tudást igénylő ismeretek, a mágia felé fordult. Tsung hamar a halhatatlanság elérésének megszállottja lett, aki a kutatásai során olyan ismeretek közelébe került, ami magukat az isteneket is sértette, ezért megátkozták őt: élete hátralévő részében csakis mások lelkeivel tudta fiatalon tartani magát, elvesztve ezzel emberi mivoltát. Ráadásul csak a legyőzött ellenfelei lelkét vehette el, ami arra kényszerítette őt, hogy elmerüljön a harcművészetek megismerésében is. A történtek azonban nem szegték kedvét, folytatta a kutatásait, igaz, már nem a Földi Birodalomban, hanem átköltözött a Külső Világba, ahol nem kellett tartani a földi istenektől, és ahol bőven akadtak friss lelkek a számára.
A Külső Birodalomban hamar szembesült azzal, hogy az életben maradásra akkor van csak esélye, ha csatlakozik az ottani uralkodó, Onaga hűbéreseihez. Hamar a Sárkánykirály egyik tanácsadójának jobbkezévé vált már akkor páratlan képességeinek köszönhetően. Ő segédkezett a tábornoknak megmérgezni Onagát, mielőtt ez elérte volna a halhatatlanságot, majd miután a tanácsadó elfoglalta a Külső Világ trónját és elnevezte magát Shao Kahnnak, kinevezte Tsungot legfőbb varázslójává. Az elkövetkezendő évezredekben Tsung folytatta a halhatatlanság formulájának kutatását, aminek eléréséhez létrehozta az Árnyékpapok szervezetét is, ahová olyan külső világiakat válogatott be, akik a fajukhoz képest is kiemelten értettek a mágiához. Ennek a csoportnak köszönhetően a császár mellett Tsung lett a legkomolyabb hatalmi tényező hosszú évezredeken át a birodalomban.
A kutatásai azonban nem haladtak és túl sokáig maradt távol Kahn hódító hadjárataitól, ezért a császár közel kilencezer évvel a legnagyobb hódítása, Édenia elfoglalása után úgy döntött, a mágust bízza meg azzal, hogy felügyelje az új célpontja, a Földi Birodalom ellen indított Halálos Viadalokat. Tsung emiatt kénytelen volt az ideje nagy részét felkészüléssel és edzéssel tölteni, ám cserébe rengeteg földi harcos lelkét rabolhatta el a következő négy és fél évszázad során, amivel jelentősen sikerült lecsökkentenie a saját öregedését. A tizedik, mindent eldöntő Viadalon azonban túl elbizakodottá vált, és egy szerzetes, a Nagy Kung Lao legyőzte őt és megmentette a Földet. A császár büntetésképp többé egyetlen lelket sem volt hajlandó adni neki, Tsung kénytelen volt magának beszerezni azokat. A legjobb forrása továbbra is a Torna maradt, aminek továbbra is a volt felügyelője és a házigazdája, és ahol az új külső világi bajnok, Goro herceg szedte sorra minden fél évszázadban az áldozatait. De Tsung így is jelentősen megvénült az újabb tizedik Torna kezdetére, ezért úgy döntött, megpróbál más módszerhez folyamodni, amivel elég friss lelket szerezhet magának ahhoz, hogy biztosítsa a birodalma győzelmét még abban az esetben is, ha Goro veszítene. Egykori bajnokként ugyanis joga volt kihívni bárkit, aki megverte a shokan herceget, hogy megőrizze a kilenc győzelmet a Külső Világnak, még ha nem is szerezné meg ezzel a tizediket.
Tsung az istenek figyelő tekintetét elkerülve a Földre osont, ahol is Japánban sikerült rávennie egy öntelt kardforgatót, Kenshit, hogy az nyissa meg előtte az egyik őse sírkamráját, ahogy el régen élt király nyugodott minden követőjével, de ami Tsung számára a legfontosabb volt, mindegyikük lelke az anyagi síkon őrzött egy ősi katanát. Tsung ellopta az összes lelket és magára hagyta a halottnak hitt Kenshit, majd visszalopakodott a szigetére, hogy köszöntse az oda érkező harcosokat.
A tizedik Torna teljes kudarccal végződött a Külső Világ számára. Goro herceg kikapott egy shaolin szerzetestől, és Tsungnak csak úgy sikerült rávennie a győztest, hogy álljon ki vele is, hogy elrabolta két földi társát, egy, csak véletlenül a szigetére tévedt katonanőt, Sonyát, és Kanót, a férfit, akit a nő üldözött. A csel bevált, Liu Kang, a szerzetes, követte őt a Külső Világba, ahová Raiden, a Föld védőistene már nem követhette őt, hogy közvetett módon segítse, ahogy Goro ellen is. Ám Tsung még így is alulmaradt Kanggel szemben. Igaz, a két túsz nála maradt, de a birodalom végleg elveszítette a győzelmi sorozatát és újabb félezer évre került attól, hogy meghódíthassa a Földet. A császár természetesen az egészet Tsung hibájának tartotta, és ki akarta végeztetni a varázslót, annak azonban hosszas győzködéssel sikerült rábeszélnie az uralkodót, hogy egy apró formai hiányosságot kihasználva ismételtessék meg a Viadalt a Külső Világban Raiden felügyelete alatt, ahol, még ha veszítenének is, a bajnok megölésével elejét vehetnék annak, hogy a Föld újabb győzelmeket arasson. Kahnnak tetszett a terv, és mivel nem akarta, hogy  a szolgája megint kikapjon öreg kora miatt, elegendő lélekkel látta el Tsungot, hogy visszaadja annak fiatalságát, majd benyújtotta a panaszát az Idősebb Isteneknek, és kinyilvánította a megismételt Halálos Viadal új időpontját.
Egy évvel később, az újabb Tornán, a Külső Világnak ismét nem sikerült győzelmet aratnia. Tsung is részt vett ugyan a küzdelmekben, de egy shokan, Kintaro, még nála is gyorsabban haladt, és végül ő nyerte el a jogot arra, hogy megküzdjön Kanggel, de kikapott a szerzetestől. Kahn ekkor a terv értelmében megpróbálta megöletni a földieket, de azok Raiden segítségével elmenekültek. Mielőtt azonban az utolsó átjáró is bezárulhatott volna, Tsung rögtön felvázolta az újabb tervét a császár előtt.
Több száz évvel korábban Tsung találkozott egy vándorló árnybirodalmi nekromantával, Quan Chivel, aki egy misztikus amulettet keresett. Tsung akkor nem tudott segíteni neki, ám amikor valamennyivel később megszerezte a Nagy Kung Lao lelkét és vele együtt minden tudását, megtudta, hogy a szerzetes rendje, a Fehér Lótusz Társaság őrzi Chi amulettjét. Mivel az a Földön volt, ahová Tsung nem nagyon mert belépni engedély nélkül, értesítette a nekromantát, ám mielőtt átadta volna neki az információt, a szavát vette, hogy az a tudásával segít majd neki egy távoli napon feltámasztani egy több ezer éve halott nőt, akinek a lelkét Tsung az anyagi valósághoz kötötte.
A varázsló a külső világi Torna után vette igénybe ezt a segítséget, és feltámasztotta Shao Kahn egykori feleségét, a volt édeniai királynőt, Sindelt, aki nem sokkal azután, hogy a császár a hatalma megszilárdítása végett feleségül vette, öngyilkos lett. Tsung még azt is elérte, hogy a Földön szülessen újjá, aminek hála Kahn a felesége visszaszerzésének ürügyén átjárókat nyithatott a birodalomba, és egy gyors támadás segítségével megszállta azt. Tsung az invázió során a palotában maradt, hogy terveket állítson fel a Föld megszerzése utáni időkre, de megzavarta őt pár életben maradt földi harcos, akiknek sikerült legyőzniük az erőd előcsarnokában őt és az Árnyékpapjai nagy részét is, ráadásul ketten feljutottak a trónterembe is, ahol végül Liu Kang megküzdött a császárral és legyőzte őt, minek következtében az Idősebb Istenek visszaűzték a külső világiakat a saját birodalmukba.
Shao Kahn a kudarcot teljes egészében Tsung számlájára írta, ezért bebörtönözte és rendszeresen megkínoztatta őt. Néhány év után viszont időről időre kiengedte, hogy igénybe vegye a tudását, amire később, ahogy az újra függetlenné vált Édenia támadásai egyre gyakoribbá váltak, igen sűrűn szüksége lett. Mégis jó tíz év kellett ahhoz, hogy Tsung annyi szabadságot kapjon, hogy egyedül merjék hagyni a palota falain belül. Egy nap éppen az egyik kertben gondolkozott azon, hogyan javíthatna a helyzetén, amikor felkereste őt Quan Chi azzal a hírrel, hogy rátalált a néhai Sárkánykirály seregére. A seregnek viszont friss lelkekre volt szüksége, ezért a nekromanta szövetséget ajánlott fel, amit Tsung el is fogadott. A terveik kivitelezésének megkezdése előtt azonban meg kellett szabadulniuk a két legnagyobb akadályozó tényezőtől, Shao Kahntól és Liu Kangtől. Tsung bemutatta tehát Chit Kahnnak, akit aztán egy óvatlan pillanatában közös erővel megtámadtak, és végül megöltek. Majd gyorsan átmentek Chi egyik átjáróján át a Földre, ahol Tsung magát Kung Laónak álcázva megkörnyékezte Kanget, majd orvul rátámadott, és miután Chi sikeresen megzavarta a bajnokot, gyorsan kitörte annak nyakát és elrabolta a lelkét.
A Külső Világba visszatérve Tsung Kahn egyik tábornokát, a földi Kanót bízta meg azzal, hogy építsen egy erődöt a Halálos Szövetség számára ott, ahol Chi nem sokkal később nyitott egy Lélekfolyót a Mennyekbe, amin keresztül Tsung korlátlan mennyiségű lelket nyelhetett magába, továbbá lassan feltámasztotta velük a Sárkánysereget is. A katonák viszont sokan voltak és a lélekegyesítést egyesével kellett elvégezni, így a folyamat heteket vett igénybe. Ráadásul Tsung nem bízott meg a társában, ezért amikor felfedezett a közelükben két árnybirodalmi démont, Drahmint és Molochot, akik, mint kiderült, a nekromantát üldözték, Tsung elrejtette őket az épülő erőd alagsorában, hogy amint végeztek a sereg felélesztésével, az onik segítségével megszabaduljon Chitől.
Az előkészületek vége felé érkeztek meg a Kiválasztott Harcosok, Raiden vezetésével. A varázslók ereje azonban a sokszorosa volt annak, mint amivel legutoljára kellett szembenéznie akármelyik harcossal is a Fény oldaláról, így könnyűszerrel megölték Kung Laót, Kitana hercegnőt, Jaxet, Sonyát és Johnny Cage-et is. Végül csak Raiden maradt, akit közös erővel vertek eszméletlenre. De nem örültek sokáig a győzelmüknek, mert amint a viharisten összerogyott, Tsung Chire támadt, aki viszont már számított erre, és rövid hadakozás után kiütötte Tsungot.
A varázsló arra ébredt, hogy egyrészt még él, másrészt Chi egy hatalmas sárkányt próbál éppen feltartóztatni, ami egyenesen feléjük közeledik. Tsung felismerte Onagát, és tudta, hogy a jelenléte semmit jót nem jelenthet, különösen, hogy az ő mérge végzett vele egykoron. Csatlakozott Chihez, sőt, később a magához tért Raiden is melléjük állt Onaga ellen, de mindez hasztalan volt. Raiden végül egy kétségbeesett lépésében felrobbantotta az isteni esszenciáját, amivel elpusztította az erődöt, a Sárkánysereget, és egyben Tsungot is.
Tsung lelke a halála után Shao Kahn és Goro előtt találta magát, akikről úgy tudta, hogy mindketten halottak. Kahnnal még ő maga végzett, Gorót pedig halottnak jelentették egy korábbi csatát követően. Mégis mindketten éltek, és mint kiderült, Tsung lelke sem szállt az Árnybirodalomba, mert a Shao Kahnnak tett hűségesküje valóban az idők végezetéig szólt, és még a halál sem jelentett alól kibúvót. Tsung lelke örökre Kahnhoz kötődött. Shao Kahn dühös volt rá ugyan, hogy megpróbált végezni vele, de szüksége volt Tsung tudására, ezért a hullavermekből létrehozott egy testet neki, amit a Halálos Szövetség erődjének otthont adó falu lakosainak lelkével feltöltöttek, így Tsung nagy nehezen visszanyerte emberforma külsejét és az ereje egy töredékét is. Ám azt szinte rögtön arra kellett használnia, hogy segítsen Kahnnak a Külső Világ kentaurjait minótauruszokká változtatni. Ez volt az ára ugyanis annak, hogy Goro és s shokanok velük tartsanak.
Habár mindent megtett volna, hogy feloldozza magát valahogy a Kahnnak tett esküje alól, kénytelen volt átmenetileg követnie ura parancsait, ezért vele tartott a császári palota visszafoglalására, és segített neki pár héttel később létrehozni egy új Szövetséget, amibe bevették a legnagyobb meglepetésére életben maradt Chit, és némi fondorlatosság árán a feltámasztott Onagát is, akit időközben legyőztek és meg is öltek, mialatt Shao Kahn és Tsung megpróbálták összeszedni az erejüket a visszatérésükhöz.
Tsungnak eltartott egy darabig, míg rájött, mire készül ura, de arra is, hogy ez lehet az egyetlen esélye arra, hogy megszabaduljon a Kahnnak tett esküjétől. A császár Édeniába tartott, hogy a Sötétség sereginek élén megküzdjön a Fény harcosaival egy olyan csatában, aminek a tétje az istenné válás volt az egyetlen talpon maradó győztes számára. Tsung ezért továbbra is hűségesnek és szolgálatkésznek tettetve magát az ura színe előtt elkezdte megtervezi, miként legyen ő az, aki megszerzi magának a mindenki által áhított hatalmat...

Mortal Kombat Armageddonos befejezése:

Blaze energiáinak segítségével Shang Tsung képessé válik nem csak a saját, de mások alakját is akarata szerint megváltoztatni. Ezért amikor Shao Kahn ráront, hogy megszerezze tőle az erejét, Tsung egy kentaur rabszolgává változtatja őt, majd visszatér a Külső Világba, és elfoglalja annak trónját.

 

Ismert kivégzések:

Lélekrablás (MKII, MK3): Shang Tsung felemeli az ellenfelet, és kiszívja annak lelkét. Az összeaszott holttest ezután visszaesik a földre.

Testrablás (MKII): Tsung a fülein keresztül beleszáll az ellenfél testébe, majd belülről darabokra tépi azt.

Kintaro (MKII): Egyike az MKII ritka, harmadik kivégzéseinek. Tsung átváltozik Kintaróvá és leüti az áldozat felsőtestét.

Szögeságy (MK3): Tsung egy szögekből álló ágyat idéz meg a talajra, majd egy mozdulattal ráhajítja az ellenfelet.

Lélekelvétel (MK:DA): Tsung felemeli az ellenfelet, majd többször is a földhöz csapja. Ezután a földön fekvő ellenfélre ugrik, és többször is megtapossa. A folyamat alatt folyamatosan, apránként elveszi az áldozat lelkét.

Lélekfosztás (MK vs. DCU): Tsung megragadja az ellenfelét a torkánál, majd kiszívja a lelkét. Az üres burkot aztán a földre hajítja és rátapos a gerincére.

Tükörlélek (MK vs. DCU): Tsung felveszi az ellenfele alakját, megragadja a torkát, és elrabolja annak lelkét.

Egyéb:

Szivárvány (MKII): Tsung egy szivárványt idéz maga köré.

Joust (MK3): Tsung a klassziku Joust c. videojáték főszereplőjévé alakul át.

Kobra (MK3): Tsung átváltozik egy hatalmas kobrává, és egyben lenyeli az ellenfelet.

 

Érdekességek:

  • Tsung eredete több problémát is felvet. Az MK Mythologies környékén kiadott leírások alapján réges-rég született a Földön (habár akkor csak évszázadokkal korábban), és később költözött át a Külső Világba. Bo' Rai Cho leírása szerint viszont a mester azért nem vett részt sose a Viadalokban, mert a lakhelye ellenére külső világi származású, így a győzelmeit a császár javára írták volna. Ez alapján viszont Tsung a Föld számára nyerte sorra a Tornákat, ám nem ez volt a helyzet. Az Armageddon megjelenése után ezt úgy magyarázták, hogy mivel a lelkét a császárhoz kötötte, így hivatalosan is a Külső Világ lakójává vált. Ám egyben az onagás mérgezéses eset miatt megkérdőjeleződött emberi mivolta, hisz Onaga több (tíz)ezer évvel az emberiség általunk ismert megjelenése előtt bukott el.
  • A második részhez kiadott képregényben, amit John Tobias készített, szerepelt az "igazi" alakja, egy szörnyűséges démon. Később viszont sose esik említés róla, hogy tényleg az volna, így ezt nemhivatalos tényként kezelik azóta.
  • Első játékbeli megjelenésekor egy több, mint 80 éves öregember volt. A másodikban már sokkal fiatalabbként tért vissza (állítólag ott 19 éves korának felelt meg), míg a későbbi részekben már egy negyvenes éveiben járó embernek tűnik.
  • A Deadly Allaiance-ben a karaktermodellek közötti gyors váltás megoldhatatlansága miatt egyetlen házi konzolban sem volt képes alakot váltani, a Game Boy-os változatban viszont már igen. Ám furamód Reptile-lá ott sem.
  • A Shaolin Monksban Liu Kang úgy végzi ki őt, ahogy ő végzett a szerzetessel az MK:DA intrójában: a földre kényszeríti és kitörni a nyakát.
Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta