A Macskanő, Lex Luthor, Gepárd, Sarló, Kalapács, Joker, Fagy kapitány, Céllövő, Gyilkos Krok, Gorilla Grodd, Tükörmester, Pszimon, Bane, Agyagpofa, Hiéna, Mr. Fagy, Srapnel, Metallo, Sivana, Ivo, Neutron és Solomon Grundy felmennek egy bolygóra.
Ez nem egy vicc kezdete, bár józan ésszel belegondolva mégis. 2007-ben George R. R. Martin, aki amúgy egy eléggé ismert és elismert sci-fi-író, kitalálta a DC addigi leghülyébb ötletét, mely szerint mi lenne, ha fognák az összes létező szuperbűnözőt egészen a Zzs-lista legaljáig, és behajítanák őket egy több ezer fényévnyire található, elég zord időjárású bolygóra, hogy éljenek ott. Az ötlet önmagában még nem lenne rossz, talán a világ egyik legütősebb Elseworldje is lehetett volna, mivel azonban Dan DiDio még életében nem hozott egyetlen jó szerkesztői döntést se, amikor sztorivonalakról volna szó, és valószínűleg akkor se lenne képes erre, ha az élete múlna rajta, így kitalálta, hogy ezt a Final Crisis egyik előzményének csinálják meg, és ami bizonyos szempontból még rosszabb, Bill Willingham nyakába rakta, aki ugyan méltó módon kapott egy tonna díjat a Fables (Fabulák) miatt, ami egy leírhatatlanul zseniális sorozat volt több éven keresztül, sok más remek íróhoz hasonlóan a sima szuperhősös sztorikhoz nagyon nem szokott érteni (ebben amúgy rengeteg hasonlóság van köztük Azarellóval, bár utóbbi rendre tönkretesz nagynevű DC-karaktereket is, és valamiért folyton hagyják ezt neki).
Mindez amúgy a Salvation Run nevet kapta, és mindössze azért írom most ide, mert őszinte csodálatomra Dris képes lesz majd az allcomics oldalára honosítani ezt a hétrészes katasztrófát, és mivel a Macskanő  hetvenötödik száma és az ezt követő részei hivatalosan is ennek a sztorinak a becsatlakozó füzetei, így, ha csak a hírben is, de illik ezt megemlítenem. Viszont előre bocsátom, hogy a füzetekről leretusáltam a Salvation Run logóját és belül is alaposan figyeltem rá, hogy véletlenül se kerüljön említésre az a borzadály. Amúgy az itteni sztorinak, mint majd kiderül, nem sok köze lesz az ottani nagy egészhez, sőt, mivel a Marvel-receptet követvén az eredeti mini kijövetelekor senki se tudta a szerkesztőségben, hogy pontosan mi lesz a sztori vége (az utolsó rész alapján valószínűleg az írója sem), így előfordul majd, hogy egyes eseményeknek itt nagyon nem lesz köze a főminiben olvasottakhoz.
Rendben, ez letudva, a füzetről is pár szó: Selina természetesen nem örül, hogy a Föld bolygó majdnem összes elmebeteg, rosszakaratú, dilis, szadista, pszichopata gaztevőjével összekerült (leszámítva bizonyos politikai csoportokat és a Phelps-családot), és próbálna kicsit meglógni tőlük, hogy lehetőleg minél kevesebbet zaklassák, ám a szűkös hely miatt ez nem igazán sikerül neki. És Luthorban ugyan némiképp sikerül egy barátféleségre akadnia - már amennyiben barátnak minősül az, hogy Lex nem szemmel láthatóan hülye vagy akarja mindenáron kibelezni őt -, egyelőre a DC legokosabb emberi lényének sincs sok ötlete, miképp kerülhetnének ismét haza. De egy szerencsés felfedezés hamar megváltoztatja ezt, Selina pedig kénytelen belevetni magát az ismeretlenbe Gepárd társaságában, aki közben többször is kifejti, hogy szeretne magának egy új kézelőt Selina megnyúzott bőréből. Ilyen társaság mellett természetesen csupa móka és kacagás vár Macskanőnkre a Pokolbolygó szívében.