Hozzászólások

  • Aldarion 2020.04.10. 01:47
    Most csak egy hónapot. Becs szó! Sőt, valószínűleg az (had)ura is beköszön nemsokára.

    Bővebben...

     
  • babrafax 2020.04.09. 22:18
    Helló Aldarion, nagyon örülök a legújabb Mars résznek. Sokat kell várni a folytatásra? Üdv

    Bővebben...

     
  • elmouse 2020.04.09. 20:39
    Csöcsös képregények közül ez a kedvencem. Köszönöm!

    Bővebben...

     
  • DONNIE71 2020.04.09. 15:36
    Köszi ! Igazából jobban szeretem az ilyesmit ,mint a szuperhős izéket . Jó ,hogy folytatódik.

    Bővebben...

     
  • AdamK88 2020.04.08. 17:39
    Aldarion! Ezer köszönet! Igaz, már végig olvastam angolul az egész képregényt, de örülök a folytatásnak.

    Bővebben...

Ki van itt?

Oldalainkat 246 vendég és 2 tag böngészi

  • Gabi
  • Mohi01

A semmiben és a semmikorban léteztek. Heten voltak, név nélkül, hisz nem volt rá szükségük. Ők ők voltak, más nem létezett, nem kellett megkülönböztetniük magukat. Léteztek, bár a létezés fogalmával nem voltak tisztában.
Nem tudták, honnan jött az Egyetlen és azt sem, hogy mikor; hisz nem volt sem idő, sem tér. Mégis, tudták, hogy az Egyetlen nem volt mindig ott velük, hisz ő hozta el az időt, az idő pedig a változás lehetőségével járt együtt. Márpedig a változás eljött: az Egyetlen lassan, de biztosan elkezdte magába szívni az esszenciájukat, a nyers valójukat.
És ekkor a Hetek tudatra ébredtek. Habár az is lehet, hogy mindig is létezett tudatuk, csak nem volt okuk tisztában lenni ezzel a ténnyel. Mégis, immár tudták, hogy az Egyetlen a létezésüket fenyegeti, és valamiért mindegyikük érezte, hogy ez ellen tenniük kell valamit. Ekkor olyasmi történt, amit addig sosem: alkottak. A semmi valamivé vált, a valójuk kiterjedt, megformálódott, megszületett hét tárgy, hét fegyver, hogy azokat egyesítve aztán lesújthassanak az Egyetlenre. A Hetek megtanulták, mit jelent megvédeni saját magukat.
Az Egyetlen próbált ellenállni. A Hetek támadása csak még több energiával látta el őt, ám a hirtelen jött esszencia túl sok volt neki. Azáltal bukott el, hogy megadták neki, amit el akart venni, és a saját éhségének börtönébe került.
Ám a Hetekben felmerült a kérdés, hogy mit tegyenek az Egyetlennel. Nem hagyhatták, hogy kiszabaduljon és végezzen velük, ám vele sem tudtak volna végezni, elvégre nem tudták, miként vehetnék vissza a tőlük elrabolt életesszenciát és állíthatnák vissza azokat az állapotokat, amik az Egyetlen előtt léteztek. Hiszen maga az Egyetlen hozta el az időt, amit egyikük sem értett, ennek következtében nem tudták, hogyan tudnák megszüntetni. Tanulmányozták a vergődő Egyetlent, és megállapították, hogy Egyetlen maga az idő. Ami újabb dilemma elé állította őket, hisz amíg az Egyetlen velük maradt, ki voltak téve az idő hatásának. Ám nem volt hova űzni az időt. Egyetlen megoldás maradt, csapdába ejteni az Egyetlen, vagyis magát az időt. Ezért a Hetek megalkották a dimenziókat. Először egyet, majd amikor az elégtelennek bizonyult, még egyet, végül pedig a harmadikat is. Megszületett a tér. Amibe aztán olyan sűrűn beleszőjék az idő fonalát, amennyire csak lehetett.
Az idő azonban ellenkezett, ki akart törni a három dimenzió keretei közül. Az Egyetlen tudata tiltakozott a börtöne ellen. Így a Hetek úgy döntöttek, feldarabolják a teret, benne az idővel, és annyi különálló szálra bontják azt, amíg az Egyetlen tudata túl töredezett, túl darabos és összefüggéstelen lesz ahhoz, hogy tovább folytassa a dacolást a Hetekkel. Így született meg a téridő egyik szeletkéjéből a legelső Birodalom.

Következő fejezet

Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta