Ajánló

Bosszú Angyalai v1 250
Bosszú Angyalai

Bosszú Angyalai v1 250

Hozzászólások

  • Aldarion 2020.04.10. 01:47
    Most csak egy hónapot. Becs szó! Sőt, valószínűleg az (had)ura is beköszön nemsokára.

    Bővebben...

     
  • babrafax 2020.04.09. 22:18
    Helló Aldarion, nagyon örülök a legújabb Mars résznek. Sokat kell várni a folytatásra? Üdv

    Bővebben...

     
  • elmouse 2020.04.09. 20:39
    Csöcsös képregények közül ez a kedvencem. Köszönöm!

    Bővebben...

     
  • DONNIE71 2020.04.09. 15:36
    Köszi ! Igazából jobban szeretem az ilyesmit ,mint a szuperhős izéket . Jó ,hogy folytatódik.

    Bővebben...

     
  • AdamK88 2020.04.08. 17:39
    Aldarion! Ezer köszönet! Igaz, már végig olvastam angolul az egész képregényt, de örülök a folytatásnak.

    Bővebben...

Ki van itt?

Oldalainkat 788 vendég és 8 tag böngészi

  • daredevil82
  • Gabi
  • human1104
  • King80
  • mis69
  • Mohi01
  • USSR
  • valaja

Előző fejezet

A Birodalmak létrehozása hosszas munka volt, hisz a szinte végtelen idővonalat kellett megfelelő véges számú világba szőni. Több milliárd évbe telt, míg a Hetek véghez vitték ezt a feladatot, és végül az idő utolsó morzsáját is megszőtték és elhelyezték az utolsó Birodalomban.
A folyamat során a Heteknek egy új fogalommal kellett megismerkedniük. Ők alakították, formálták és gondozták a téridőt. A Birodalmakban az történt, amit ők akartak. A Hetek megtudták, mi az a hatalom.
A hatalmuk kezdetben határtalannak, mindenre kiterjedőnek tűnt. Ám csakhamar feltűnt nekik, hogy a téridő saját szabályokkal és korlátokkal rendelkezik, melyet ha megpróbáltak áthágni – lévén, hogy az nem állhatott ellen a befolyásuknak – adott téridő széthullott és megsemmisült, a darabjai pedig visszatértek az Egyetlen azon fennmaradó részéhez, melyet még nem használtak fel a Birodalmak létrehozásához. A Hetek szembesültek a ténnyel, hogy a korlátlan hatalom nem gyakorolható korlátlan mértékben egy korlátolt világban. A Hetek megtanulták, mi az a mértékletesség.
A legnagyobb felfedezésük azonban az volt, amikor rájöttek, a Birodalmak legtöbbjében valami olyasmi alakult ki, amit ők sose szántak beléjük. Kezdetben fel se tűnt, hisz csak a téridőt spontán kitöltő anyag egyes részeinek szokatlan elrendeződésének látszott. Ezek az elrendeződések azonban tovább változtak, alakultak, míg végül a Hetek azt vették észre, hogy nem ők az egyedüliek a Birodalmakban, akik tudatában vannak önnön létüknek. Az általuk alkotott világokban kialakult az élet.
Az élet mint olyan lenyűgözte őket. Olyan volt, mintha a téridőfolyamok szándékosan próbálnának rendezetlenséget teremteni a saját rendezettségükben. Ezt a rendezetlenséget korábban is felfedezték már az anyag legalapvetőbb kialakulásakor, ám az a fajta rendezetlenség végül renddé vált. Most pedig ebben a rendben jelent meg a rendezetlenség egy teljesen új fajtája, mégsem ez volt az, ami megdöbbentette őket. Hanem az, hogy az ezekhez a tudatokhoz tartozó téridő-béli megtestesülések idővel elenyésznek, és a magára maradt tudat kilép a téridőből egy olyan síkra, ami minden Birodalom alatt ott húzódott, és mégsem a Hetek teremtették. A Hetek felfedezték a léleksíkokat.
A Hetek tanácskoztak. Az élettel nem tudtak mit tenni, mert az a téridő része volt, és ahhoz nem mertek nyúlni. A tudatok, a lelkek azonban a téridőn kívül helyezkedtek el, így azokkal már tehettek valamit. Létrehoztak egy újabb birodalmat, és úgy alakították ki azt, hogy minden egyes lélek, ami elhagyta a térbeli testét, oda kerüljön. Így egy helyen tudhatták végül az összeset, ám ez megint újabb bonyodalmakhoz vezetett. Hamar belátták, hogy a birodalmakból nagy mennyiségben érkező lelkek hamar betelítik majd az új lakhelyüket, ám nem adhattak nekik még többet a téridőből attól félvén, hogy ezzel visszaadnák az Egyetlen tudatát. Először azzal próbálkoztak hát, hogy létrehoztak egy második birodalmat is a lelkek számára. Hogy továbbra is fenntartsák a rendet, a már összeszedett lelkeket szétválasztották a szerint, hogy az élők mércéjével mérve jók vagy gonoszak voltak, illetve hogy a lelkük ennek megfelelően világos vagy sötét volt-e. Ez is azok közé az új fogalmak és a Birodalmak által kialakított saját szabályok közé tartoztak, melyet kénytelenek voltak megtanulni. A sötét lelkek birodalma egyhamar nevet is kapott, ez lett az Árnybirodalom, a fényes lelkek lakhelye pedig a Menny.
Ez az intézkedés megfelezte az egy helyre áramló lelkek számát, ám még így is túl kevés volt az így fenntartott hely. A Heteknek dönteniük kellett, hogy egy kivételével lerombolják az összes téridőt és minden másik birodalmat az onnan érkező lelkek tárolására alakítanak ki, vagy a hatalmuk segítségével megalkotnak valami újat, ami megoldja a véges hely problémáját az Árnybirodalomban és a Mennyben.
Az első lehetőség csábító volt, ám ahhoz semmissé kellett volna tenniük az addigi munkájukat, ami azzal fenyegetett volna, hogy ismét tudatára kel az Egyetlen. Ráadásul a Hetek addigra egy újabb fogalmat fedeztek fel magukban, mégpedig a kíváncsiságot. Nem értették az élőlényeket, se az életet magát, a tanulmányozásuk pedig lenyűgözte őket. Rájöttek, hogy ha megszüntetnék a birodalmak jelentette sokszínűséget, azzal visszajutnának az Egyetlen megérkezése előtti állapotba, márpedig azt egyikük se akarta. Most, hogy tudták, milyen a kíváncsiság, megérezték, milyen lenne a hiánya, az, amit az élőlények az általuk alkotott világokban unalomnak neveztek. Maradt hát a lelkek otthonainak téridőn kívüli bővítése. A Hetek a dilemma megoldásaként megalkották a mágiát.
A mágia egyszerre volt téridő és lélekenergia, ám ugyanakkor egyik sem. Valami teljesen új volt, valami, aminek a segítségével úgy voltak képesek végtelen számú síkot alkotni az Árnyékbirodalmon belül, hogy annak téridőmennyisége végig állandó maradt. Az Árnybirodalom immár végtelen mennyiségű lélek befogadására vált alkalmassá.
A mágia azonban zabolázhatatlan volt, nyughatatlan, és nem volt hajlandó egyetlen birodalomban maradni. A mágia kiszivárgott és elterjedt minden egyes téridő-szeletben. Mire a Hetek bármit tehettek volna, a mágia átszőtte az összes birodalmat, és az élőlények is felfedezték azt maguknak. A Hetek rájöttek, ott rontották el, hogy végtelen számú külön síkban próbálták tárolni a mágiát. Ezt képtelenség volt felügyelni aközben, hogy tovább folytatták az élőlények megfigyelését és a birodalmak megalkotását. Ezért új módszerhez folyamodtak, és az egymás mellé párhuzamosan alkotott helyett a Menny esetében már egymás után kapcsolt síkokat hoztak létre, amik egyetlen, végtelen kiterjedésű sík látszatát keltették.
Ezután már minden megoldottnak látszott; a Hetek lassan a birodalmak megalkotásának végére értek, és egyre többet figyelhették az élőlényeket. Minden jónak is tűnt egészen addig, amíg az egyik világ lakosai rá nem jöttek, hogyan hidalhatják át a mágiaszálak segítségével a birodalmakat elválasztó határt és kereshetnek fel számukra ismeretlen dimenziókat. Ez a gyakorlat egyre gyorsabban elterjedt, míg végül egyes birodalmakban szinte mindennapossá vált a szomszédos világok felkeresése. Ez már önmagában okot adott a heteknek az aggodalomra, ám az, amikor az egyik világ lakói megtámadták az egyik szomszédos birodalmat, meghódították és mágikus módon a saját otthonukhoz csatolták azt, megrémisztette a heteket, akik így ismerték meg az aggodalom fogalmát.
Tudták, hogy nem szabad hagyniuk a téridő-szeletek továbbegyesülését, így ismét beleavatkoztak a birodalmak sorsába. Az eredmény katasztrofális volt. A hatalmuk megnyilvánulása okán a támadó birodalom a csatolt világgal együtt megsemmisült és visszaalakult az Egyetlen lényének azon darabkájává, amiből eredetileg alkották őket. A Hetek felismerték, hogy ha ők maguk avatkoznak bele az élőlények sorsának alakulásába, azzal önmaguknak ártanak. Megfogadták hát mindannyian, hogy soha, semmilyen körülmények között nem teszik ezt többé. Ám ez nem oldotta meg azt a gondjukat, hogy mi legyen az esetleges jövőbeli hódító szándékú világokkal.
A megoldást az általuk nemrég megismert félelem adta. Olyan lényekkel kellett benépesíteniük a birodalmakat, akik megfelelő elrettentő erővel bírnak a hódítókkal szemben, ám akiknek egyben érdekük is megvédeniük a rájuk bízott birodalmakat. A Hetek megalkották hát az isteneket, akiknek megformálásakor részben az élőlények sajátosságait, részben a lelkek tanulmányozásakor összegyűjtött tapasztalatokat, részben pedig a nyers mágia különlegességét használták fel. Olyan teremtmények születhettek így a kezük alatt, akik nem voltak kitéve az élőlényekre ható elmúlásnak és sokkal nagyobb hatalommal bírtak, mint bármelyik akkori hadúr. Ráadásul a mágiának hála csakis akkor élvezhették ezeket az előnyöket, ha a saját szülővilágukban tartózkodtak – ezáltal fosztották meg őket attól a lehetőségtől, hogy ők maguk váljanak a birodalmak leigázóivá.
Így születtek meg az istenek.

Következő fejezet

Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta