A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Közismert sztereotípia, hogy az amerikaiak szeretnek háborúskodni. Szintén viszonylag ismert tény, hogy anno a Secret Wars, vagyis a Titkos háború címet úgy adták a Marvel kultikus maxisorozatának, hogy a társuló játékgyártó cég egyszerűen megkérdezte a kiskölyköket, hogy milyen szavak vonzzák őket egy címben, és az első két helyen ez a kettő végzett.
Hogy miért e fura felvezetés? Nos, azért, mert a Marvel annyira háborúskodott júliusban, hogy ezzel elvitték a négy első helyet.

A lista élén, nem igazán meglepő módon, a titkos variáns, vagyis a Secret Wars (2015) futott be, tartva a múltkori 220e körüli szintjét. Mögötte már csillagosodunk Lando Carlissian saját sorozatának első számával, amely 192e-s nyitásával hozza a Star Warstól elvárt szintet. Maga a fősorozat amúgy kettővel lejjebb található, 160e példánnyal, ami stabilizálódásra utaló jeleket mutat.
A két sci-fi közé egy újabb felmelegített cím férkőzött be, a Civil War (2015) első száma, amely most egy Secret Wars tie-int takar egy olyan alternatív Földről, ahol a Polgárháború eseményei addig eszkalálódtak, hogy az Egyesült Államok szó szerint kettészakadt, Amerika Kapitány és Vasember területeire. Habár egyértelmű, hogy a mostani 170e-s kezdés egyedül a címnek köszönhető, a szerkesztőségnek volt annyi józan esze, hogy Leinil Yut tegyék meg rajzolónak, az írását pedig a Death of Wolverine alkotójára bízták, hogy próbálja megismételni a mini sikerét. (Bár ha a színvonal is ugyanolyan lesz, ez eléggé kétes esélyű kísérlet.)

A DC-re egész az ötödik helyig kell várni, és az az egy szem árva Batman v2 is beszorult a Star Wars v3 és a Darth Vader közé. Mögötte viszont jön egy kis meglepetés:
Az Archie 73 év után újraindította a cég nevét is adó sorozatot.

Bizony, ezzel véget ért a jelenlegi leghosszabb ideje futó képregénysorozat is, hogy egy vadonatúj Archie-val nyissanak, amely metamorfózist nem más vezényel, mint Mark Waid és Fiona Staples. (Bizony, a Sagát rajzoló Fiona Staples.) Szóval a kiadó finoman szólva is elég komoly nagyágyúkat vonultatott fel egy olyan rizikós kunszthoz, amelyről vagy jó darabig beszélni fogunk, vagy belerokkannak.
Hét évtizednyi egyenrajzok és egyentörténetek után, amelyeken a tengerentúlon szó szerint nemzedékek sora nőtt már fel, köszönhetően a mindig egységes és nem szájbarágósan családbarát színvonalnak, az Archie Comics teljesen megújítja a névadó figurához kötődő portfólióját, hogy egy kevésbé időtlen, mégis modern tiniszériává alakuljanak. Valljuk be, ez eléggé rizikós döntés akkor, amikor a tinik még mindig valóságshow-kon, amatőr tehetségkutatókon, online tévén és közösségi oldalakon lógnak, és nem igazán olvasnak már klasszikus fikciót sem.

Mindettől függetlenül ez a 101e példányban elkelt füzet eddig az idei év kritikusok és olvasók által is egyik legmagasabb pontszámra értékelt képregénye. (Mondjuk már tudható hogy akad egy-két versenyző, akik simán letaszíthatják innen, de azokról majd akkor essék szó, ha megjelennek.)

Habár a Secret Wars miatt továbbra is érkeznek az újabb és újabb tie-inek – köztük a Civil Warhoz hasonlóan felmikrózott Age of Apocalypse vagy Siege –, mégis inkább két júniusi debütálásra térnék vissza. Az első az Amazing Spider-Man: Renew Your Vows, amely a jelek szerint nem tudatosította eléggé az olvasókban, hogy egy alterverzumos sztoriról van szó, így el is veszítette a kezdeti lendület felét.
Mint ahogy a Justice League of America vol. nagyonsok is. Bryan Hitch önálló próbálkozása hiába akar nagyon menő lenni, egyszerűen nem nagyon fogja meg az olvasók érdeklődését, így valószínűleg további esés várható, amíg szépen ki nem golyózzák őt is előbb egy íróval, majd valószínűleg egy rajzolóval, mint anno David Finchet a Batman: The Dark Knight v2-ből.

A függetlenek piacán a fentebbi Archie-hoz kapcsolódó hír talán már megsejttette, hogy a kicsik előretörése továbbra is töretlen a Marvel mindent elnyomó marketinggépezetének ellenére.
A saját listájuk élén a szokásos Walking Dead mellett Vaughan egy új minije futott be a harmadik helyre a most kissé lejjebb szorult – de nem gyengélkedő – Saga helyett. A We Stand on Guard a jövőben játszódik, ahol is bemutatja, Kanada miként veszi fel a harcot egy inváziós sereg ellen. Akik történetesen az USA.
Mögötte az Oni tűnik fel, amely vállalat egy felettébb ritka vendég ebben a rovatban. Nem is emlékszem, hogy a nagy Scott Pilgrim hisztéria óta egyáltalán volt-e szó róluk. Most az Invader Zim, egy tíz éve véget ért, de eléggé sikeres animációs sorozat folytatásával bukkantak fel ismét a színen, megelőzve az IDW egyik újabb véletlenszám-generátorral készített crossoverét, a Star Trek/Green Lanternt, illetve a Valiant új szériáját, a Book of Death-t. Ami amúgy egy event gerincsorozatának első száma, amely esemény során úgy tervezik, hogy megszabadulnak pár szereplőjüktől (köztük a jelek szerint pár sorozat címszereplőjétől is).
És ezzel a szövegtömeggel még mindig csak a friss és érdekesebbnek tűnő címek egy kis részét sikerült csak lefedni. Nagyon erős most az indie-k mezőnye, ami különösen fura egy olyan időszakban, amikor a Marvel ipari fejőgéppel pumpálja ki a pénzt az olvasótáborból.

Kötetek terén a szakbolti eladások megint csak érdektelenek: a Fables 22. tpb-je hozott érdemi számokat, minden más csak tartotta az előző havi változatos, de kiadványonként nem túl feltűnő szintjét.
A könyvesboltokban a DC kissé visszavágott a Marvel nyomasztó fölényének. Hogy hogyan, miért? Senki se tudja. Nem volt semmi reklámkampány, a következő film még jóformán a kanyarban sincs, mégis a Killing Joke sokadik újrakiadása végzett az élen, mögötte még hét másik DC-kötettel, amivel szemben a Marvel az egy szem örökzöld Civil Wart mutatta csak fel.
Furamód a keletieknek alig jutott hely egy már szinte örök bérletesnek mondható Naruto és Attack on Titan 1. mellett; egyedül a Tokyo Ghoul nyitókötete fért még be.
És persze a Titannak hála itt sem szabadulunk meg a Gruból kinőtt minyonoktól.

Az, hogy a Marvel nyert, méghozzá fölényesen, aligha meglepő a cikk korábbi részeit tekintve. 38/41%-uk (bevétel/példányszám) ismét akkora előnyt ad nekik, hogy összeadhatjuk az utánuk jövő három kiadót, és csak akkor kapnánk hasonló számokat. Amiben benne van a DC 24/24%-a is.
A kicsik szintjén az Image példányokban ismét átlépte a 10%-ot, de bevételben továbbra is csak ostromolja ezt a szépen csengő bűvös számot. A Dark Horse-nak most a Fight Club 2-n túl nem volt semmi értékelhetője, így esélye sem volt, hogy befogja a második helyezett IDW-t.
A Boom! Entertainment és a Dynamic Forces cicaharca nem ért véget, mert utóbbi nem adja fel, de a kihívó előnye még mindig megvan – igaz, teljes 0,02%-kal. Persze a Boom! számára ez csak egy vigasz, mert az Archie most eléggé komolyan eléjük ugrott.
Hogy a függetlenek helyzetét tovább szemléltessük, a hónapban igen népes táborrá bűvült az egyszázalékos kiadók klubja, benne olyan nevekkel mint a Titan, Oni, Avatar, Valiant, illetve Viz.

A június sem volt egy rossz hónap, de a július így is túlszárnyalt rajta, bevételben 7, példányokban 3 százalékkal. Persze a képet erőteljesen árnyalja, hogy júniusban négy megjelenés volt, míg júliusban öt. A válasz erre a furcsaságra abban rejlik, hogy a Secret Wars kapcsolódó kiadványai ugyan jól nyitnak, de a korábban megkezdettek mindegyike nagy mértékben veszített olvasókat (tízezres nagyságrendekben címenként).
Ez meg is látszik a tavalyi, szintén öthetes júliushoz mért összevetésből, ahol a füzetek 5/8, az összkép pedig 3/6 százalékos esést mutatnak. A Marvel egyszerűen annyi pénzt kiszipolyoz a legjobban reklámozott címeivel, hogy ezt a saját középszintű sorozatai (meg persze a DC kiadványai) sínylik meg.
Mindenesetre az idei évet ettől még nem kell félteni, hisz a gördülő statisztika még így is tíz százalék felett van, aminek még a fele is elég volna év végére ahhoz, hogy egy elfogadható naptári évet zárjanak a tengerentúlon. (Persze ha maradna ez a szint, azon senki se sopánkodna…)

Végezetül a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

2015 júniusa a tengerentúlon képregényes szempontból a Marvel menetelésének folytatásáról szólt, a DC gyorsan lezajlott Convergence-e a legtöbbek emlékéből már ki is kopott. Persze azért nem hagyták magukat ilyen könnyen, lássuk a részleteket.

Nem jelent különösebb meglepetést, hogy a Secret Wars (2015) áll ismét a dobogó élén, egy továbbra is szépen hangzó 218e-s szám társaságában. Mögötte meglepetésre egy Pókember-mini, a Renew Your Vows első része szerepel. Habár a cím alapján azt hihetnénk, hogy ez csak egy gyors különszám, ami visszacsinálja a One More Day ökörségeit, valójában mindössze egy újabb Secret Warhoz kapcsolódó miniről van szó, amely felméri a terepet, hogy mennyire fogadnák el a rajongók Petert végre apaszerepben.
Bizony, a falszövő itt ismét házasember, és van egy Annie nevű kislánya. Akinek a megmentéséért amúgy a füzetben effektíve feláldozza a Csatavilág azon szeletének összes szuperhősét, hogy azok ereje mind egy szálig egy világot elfoglaló (snitt) őrült kezébe jusson. Avagy ez a mini egy akkora What If, hogy az már félelmetes.
Nem mintha a többi Secret War-os minisorozat más lenne, persze, hiszen a szerkesztőség teljesen szabad kezet adott az alkotóknak most, hogy éljék ki magukat. (Ami amúgy meg is látszik, ha valaki végigböngészi a címeket, amelyek között ilyen aranyosak is vannak, hogy Mrs. Deadpool and the Howling Commandos vagy Weirdworld.) Ám a Renew Your Vows reklámplakátja a családos Peter Parkerrel eléggé hatásos fogásnak bizonyult.

Hogy a marveles dobogó teljes legyen, a harmadik helyre a Star Wars v2 futott be, amely most tartotta a múlt havi bő 150e példányt. Habár a társfüzetek eléggé belesüllyedtek a szokásos mezőnybe, ami azt jelzi, hogy a fősorozatot is lassan utoléri a közönségesség átka, az összkép még így is jóval fényesebb, mint az elmúlt tíz évben bármi a Dark Horse-tól.

A DC időközben lezárta a Convergence-féle nagy átalakulást, amelyet azzal ünnepelt meg, hogy megint elindította a Justice League of Americát, amely ismét a Justice League mellett fut párhuzamosan. Én pedig már tippelni sem merek, hogy akkor ez most sorozatszámozás szerint hanyadik lehet.
Maga a sorozat a rajzolók által írt szériák sorát gyarapítja, és olyan is. Az elkövető ezúttal Bryan Hitch, aki a Ligát egy látszólag jóravaló törzzsel hozza össze, ám kiderül, hogy az egész arra ment ki, hogy feltűnjön a végén valaki, aki állítólag a kriptoni napisten, Rao. Az egész sztori jó esetben is középszerű, rossz esetben csak másokat másol. De legalább a rajzok szépek.
Ez a meglehetősen vaskos indítófüzet a hatdolláros árcédula ellenére egészen 150e-ig repült, amivel éppen csak lemaradt a Star Warsról, és jó 8e-t vert a Batman v2-re.
Ám ez se javított túl sokat az összképen a DC számára, akik a felső tízből csak három, a felső 25-ből hat helyet szedtek össze, míg a Marvel hetet és tizenhetet.

A fennmaradó kettő természetesen az Image-é, azon belül is a két egymást követő Walking Deadé, melyeket nem is sokkal lejjebb követ egy Saga.
A Dark Horse továbbra se adja fel, a Fight Club 2 és az Archie vs. Predator is nagyon szép eredményeket hozott nekik, ám ez nem sokat ért az Image lehengerlő fölényével szemben: akárcsak a Marvel, ők is bezsebeltek maguknak 17 helyet a kicsik top25-ös listájából.
A DH mögött furamód nem az IDW a harmadik legjobb befutó, hanem a Titan a Minions című sorozatával, amely a címéből is kikövetkeztethetően a Gru című animációs filmből nemrég kivált Minyonokhoz kapcsolódik.
Mögötte továbbra sem az IDW köszönt ránk, hanem az Archie a kissé baljóslatúan hangzó 666. számmal, amely amúgy egy meglehetősen könnyed kalandsorozatot tartalmaz Tom DeFalco tollából. Csak ezt követően bukkannak fel a pónik, akiket a régi marveles számozást követő G. I. Joe és egy új Szellemirtók mini követ. Ez utóbbiban a modern animációs sorozat stábja fut össze a klasszikus animációs sorozatéval.

Ez a köteg aztán egész jól lefedi a kicsik érdemi részét, rajtuk kívül egyedül a Lady Mechanika töretlen sikere és a Dynamite folyamatos kínlódása érdemelhet szót. Utóbbinak a múlt havi csöcsparádé, a Swords of Sorrow se hozta meg a nagy sikert, Simone ide vagy oda.

Kötetek terén a szakboltokban a Wytches első tpb-je, illetve az East of West produkált egyedül értékelhető eredményt a Marvel legújabb GN-je mellett. Ez utóbbi Jim Starlin új Thanos-sagájának következő állomása, az Infinity Relativity, amelyben Thanos gondja mindenki kedvenc világpusztítójával, Annihilusszal gyűlik meg.

Nem mintha a könyvesboltokban pezsgett volna az élet. Az olyan szokásos címek mellett, mint a Naruto, a Walking Dead vagy a Civil War tizenkilencedik újrakiadása, mindössze egy érdekesség található, Alison Bechdeltől a Fun Home. Amely amúgy egy kilencéves kiadvány, szóval ez sem igazán hoz sok újdonságot.

A számok tekintetében ismét a Marvel örülhetett, mert 41/43 (bevétel/példányszám) százalékos részesedése finoman szólva is toronymagasan a DC 25/28%-a fölé emeli.
Az Image megint a tíz százalékkal kacérkodott, amit el is ért a példányok listáján. De a bevételből lecsípett, kb. 4,7 millió dollárt jelentő 9,81% után se nagyon sírhattak.
Mögötte szokás szerint az IDW következik, de a Dark Horse most tényleg alaposan összekapta magát, hisz egy százalékra megközelítette a negyedik helyet.
A Dynamite immár lassan szokásosnak mondható módon elbukott a Boom! Entertainmenttel szemben, mögöttük pedig a Titan és a Viz is csatlakozott az egyszázalékosok illusztris társaságához, melyet példányszámok terén az Archie is sikeresen teljesített.

Kétszer félmilliós nyitányt kissé bonyolult lenne hónapról hónapra megismételni, így annyira nem meglepő, hogy májushoz képest negatívon állnak a számok füzetek terén. Ami már döbbenetes, hogy alig -6%-on, amit a könyves lista egészen -0,35%-ig tornázott fel.
Tavaly júniussal összehasonlítva a Secret Wars (2015) sikere még látványosabb a 16%-os bővüléssel, ami füzetek terén a teljes féléves összehasonlításban is visszaköszön. Jelenleg amúgy az idei év összteljesítménye 13/15%-kal jobb, mint a tavalyié, ami már-már gyanúsan szép.
Természetesen a negyedéves összehasonlítások sem maradhattak el a Diamond részéről, és azok is megerősítik, hogy az észak-amerikai vásárlóknak volt elég pénze, hogy bírják az idei rohamot. Az első negyedévhez nézve 20, a tavalyi második negyedév teljesítmények viszonylatában (megint csak) 16 százalékos az erősödés, ami egy eléggé biztató trend… csak bírja a tengerentúliak pénztárcája.

Végezetül a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Mint az előző havi elemzésen láthattuk, a DC mindent megpróbált, hogy a Convergence-szel visszamásszon valami értékelhető pozícióba. Még egy tonna minit is elindítottak, hogy ezzel maguk felé billentsék a mérleget. Mindhiába.
És akkor még nem is sejtették, hogy az, hogy a Convergence kikapott a Star Warstól, még csak a jéghegy csúcsa volt.

Az a helyzet ugyanis, hogy a Marvel ebben a hónapban mindent vitt. És mindezt annak köszönheti, hogy akárcsak évekkel ezelőtt a Fantasztikus Négyes esetében, Hickman most is megcsinálta: több mint három év tömény szenvedés és egy majdnem teljesen elfeledett event után a Bosszú Angyalaival indított gigantikus eposza révbe ért a Secret Wars (2015) oldalain, amely egy viszonylag csendes, 527e példányos eladással nyitott.
Ez kétszer annyi, amivel a Civil War indított 2006-ban, amikor a Marvel képregényei egy másfél évtizedes népszerűségi csúcson jártak, és amit egészen idáig a cég legsikeresebb sztorijának tekintettek. Sőt, ha belegondolunk, hogy a brutálisan reklámozott, nagy költségvetésű filmmel, illetve magával a Disney-vel megtámogatott Star Wars v3 is csak kétszer ennyivel indított, akkor a Secret Wars (2015) máris a lehetőségek kimeríthetetlen tárházának tűnik. Amit a Marvel azért megpróbál gyorsan kimeríteni – erre még visszatérünk nemsokára.

A listán ott szerepel a folytatás is 210e példánnyal (ami még mindig magasabb, mint amit a Convergence valaha elért), ám érdekes módon nem a második helyen. Az most a Boom! Studiosé. Igen, a Boom! Studiosé, amit leginkább csak gyermekképregények kiadójaként ismerünk, amelyre a Bravest Warriors – az Adventure Time készítőinek új sorozatából készült adaptáció – mostani sikere sem cáfol meg.
Persze az se ártott, hogy legalább 450.000 példány a Loot Crate májusi dobozában is helyet kapott.

A lista felső része elméletben a Convergence-féle DC-s teljes univerzumátalakítás és a Secret Wars-féle marveles teljes univerzumátalakítás összecsapásáról szólt. A gyakorlatban a Marvel elvitt 17 címet a felső 25-ből. Benne az ő eseményükhöz kapcsolódó minik tömkelegével, amik már az Ultimate univerzummal való összeolvadást követő új világegyetemüket készíti elő. Felsorolni is nehéz lenne őket, mert legalább negyven kapcsolódó kiadványt indítottak, amelyek egy része már egy új ongoing eleje, a többi meg csak minisorozat. És ezeken felül ott vannak a nem megszűnt címeken olvasható tie-inek is. A Civil War anno kb. 110 füzetben ment le, a jelek szerint a Secret Wars (2015) ezt erőlködés nélkül meg fogja duplázni (lehet, hogy triplázni).
Mindeközben a Star Wars elszenvedte az első komolyabb visszaesést. Egy ötödik számtól ugyan a 146e se rossz teljesítmény, de ez nagyon feltűnően elmarad az áprilisi 203e-től. Ennek fényében nem meglepő, hogy a Disney megerősítette a sorozatok kánon jellegét (vagyis amik itt történnek, a filmek szempontjából is igazak lesznek, ellentétben az eddig Expanded Universe néven illetett, nemhivatalos sztorikkal), beleértve a nem is tagadottan kiszivárogtatott hírrel, hogy a képregényekben debütál Han Solo neje. Nem, nem Leia, hanem az a nő, akit még „Az új remény” kezdete előtt vett el.

Ilyen brutális ellenszélben nem volt könnyű a kisebb kiadók helyzete, mégis derekasan állták a sarat. A Boom! kis előrelépéséről már volt szó, mögötte pedig nem meglepetés, hogy a Walking Dead bukkan fel. A harmadik helyezés már érdekesebb, mert kitúrták a Sagát a dobogóról, és a Dark Horse mászott vissza oda a Fight Club 2 (Harcosok klubja 2) első számával. Ami amúgy nem rókabőr, ugyanis az eredeti regény írója követte el, aki ezt a formátumot választotta a sztori folytatásához.
A kiadó másik meglepetése, az Archie vs. Predator is szépen tartja magát, illetve a Dynamite ismét megpróbálkozott egy újdonsággal, a Swords of Sorrow-val. Ami nemes egyszerűséggel kifejezve egy csöcsparádé Vampirellával, Dejah Torrisszal, Vörös Sonjával, és minden egyéb, bikininél több ruhát nem hordó hősnővel, akiknek a kiadási jogát birtokolják. És ami vicces, hogy Gail Simone írja, tehát van esély arra, hogy valami sztorit is tartalmaz a tinifiúknak szánt képeken túl.
Az IDW a hónapban teljesen ráfeküdt az ifjúsági címekre. Eddig nem esett szó róla, de átvették a Boom! Studiostól a Disney-képregények kiadási jogát (a jelek szerint a Marvelnél nem akartak ezzel foglalkozni), és a múlt havi Uncle Scrooge után most kijött a Donald Duck magazin első füzete is, amely szépen elvan a pónik eddigi címei és a Jem & the Holograms mellett. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem örülök az ifjúsági képregények eme enyhe, de határozottan érezhető felemelkedésének.

Kötetek terén a szakboltokban egyedül a James Gordon: Earth One nagy nehezen kijött második könyve érdemel említést a maga 16e eladott példányával.
De a könyvesboltokban is kitört az uborkaszezon. Az élen a 23-as Walking Dead tpb áll, mögötte egy Zelda-manga, melyet két Marvel enciklopédia (a külsősök által készített, nem a Marvel Handbook) követ, pár olyan kimozdíthatatlan örökzölddel, mint a Civil War vagy a Killing Joke. Összességében ez a lista se mondható valami izgalmasnak.

A számok… nos, a DC vezetősége azért biztos csuklott egyet, amikor meglátták, hogy a szétreklámozott nyári eventjük kellős közepén sikerült összehozniuk egy kemény 25/26%-os piaci részesedést (bevétel/példányszám) a Marvel 40/41%-ára. Az, hogy a konkurencia a földbe döngölte és megtaposta őket, talán még egy enyhe metafora – akkor is, ha a DC bevétele így is figyelemre méltó a maga tízmillió dollárjával.
A kicsik közül az Image még mindig megközelíthetetlen, 9/10%-uk erősen a többiek fölé emeli őket. A Dark Horse ugyan mutat jeleket némi feltámadásra, de az IDW még mindig messze van, és a Loot Crate-nek hála még a Boom! Studios is fölé mászott most erre az egy hónapra. Viszont így a Dynamite-nak már nem kellett aggódnia: az ő 2,2%-uk fényévekre volt a Boom! 4%-ától.
Az egyszázalékos álomklubba befért még az Eaglemoss és a Viz is, illetve példányszámokra nem volt most se messze a Valiant.
Az igazság az, hogy ha megtisztítanánk a listát a Secret Wars és a Convergence torzító hatásától, akkor valójában soha nem látott magasságokban látnánk a független piacot. El se tudom mondani, mennyire jó hír ez az egész iparágnak; sőt, talán az egész tengerentúli képregényes szakmának.

Ugyanis a kicsik előretörése nem a piac szűkülése miatt lehetséges, épp ellenkezőleg. Tény, hogy a két nagy most zsákszámra talicskázza haza a pénzt, ami azzal járt, hogy áprilishoz nézve a májusi összbevétel alig 13%-ot esett. Ne feledjük: áprilisban öt megjelenés volt, májusban meg csak négy, és április már így is egy eléggé erős hónap volt a Convergence miatt.
Még szemléletesebb, ha a szintén négyhetes tavalyi májushoz viszonyítunk, ahol már +13/+19% fogad minket. És itt most a második szám a fontos. Mivel mindkét félmilliós füzet hivatalosan öt dollárba került, így ők igazából a bevétel felé billentenék a mérleget. Az, hogy a példányok mégis így nőttek a bevételhez képest, egy eléggé meglepő bővülést mutat.
Nem csoda hát, hogy az éves gördülő statisztika +12/+15%-a öröm a szemnek. Hátha most így marad, a nagy eventek lecsengése után is. De még egy 10%-os példányszámbővülés is páratlan volna, ha kitartana év végéig.

Végezetül a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

2015 áprilisában a DC tényleg mindent megtett, hogy szépítsen az egyre katasztrofálisabb eredményein. A Convergence által ringbe hajítottak mindent, amit csak lehetett: nyári event, heti megjelenés, megemelt ár (öt dollár füzetje), negyvennégy kapcsolódó kiadvány; illetve számos régi figura és még több bizonyított, közönségkedvenc szakmai veterán (Wolfman, Marz, Wein, Hama, hogy csak párat említsek) bevetése minden létező reklámozható szinten…

…és mindez arra volt elég, hogy a Star Wars mögé felsorakozzanak.

Ugyanis a Convergence-ből hiányzott az, amit manapság már a kocaképregényesek is elvárnak a tengerentúlon: a nagy név a vezető írói székben. Mert valljuk be, hányan tudják, hogy kicsoda Jeff F. King, aki amúgy egy kanadai televíziós producer? Ugyan ott van mellette Ethan von Sciver, és a borítókkal és az előzetes oldalakkal sok embert megvehettek, ám ez se volt elég a nagy áttörésre. A nulladik (valójában első) szám 143e-s nyitása után a sorozat hamar leesett 100e környékére, és ez a tendencia később sem állt meg.

Tény persze, hogy az öt Convergence-szel és a Batmannel sikerült legalább a Star Warson kívüli Marveleket kiszorítani a felső tízből; a Spider-Gwen, az egyetlen marvel-univerzumos cím, ami még mindig százezer felett van, csak a tizenegyedik helyre futott be. Gyorsan hozzátenném, hogy az Amazing Spider-Man v3 annyira közel volt a hat számjegyhez, hogy ez a különbség még bőven a statisztikai hibahatáron belül lehet.
Nem volt messze a Deadpool 250. száma sem (valójában 45., de 250.-ként ünnepeljük), ami szerencsére emlékeztetett arra, hogy miért nem fogjuk igazából sose szeretni a Marvelt. Ugyanis a kicsike tíz dollárba kerül. Igen, egy füzetért annyit kérnek, mint az Image egy egész tpb-ért. Legalább az oldalszámot hozza, ha a tartalmat nem is. Ó, és Deadpool meghal benne. Ezt csak azért vetem így ide, mert a sztori se kerít különösen nagy eseményt belőle.

Mivel a Disney nyomására a Marvelnek is erőltetnie kellene az emberteleneket, így az Inhuman orbitális bukása ellenére újra próbálkoznak. Ezúttal az Uncanny Inhumans című sorozattal (valljuk be, ez egy eléggé rettenetes cím), ami igazából az Inhuman széria megszakítás nélküli folytatása nulla változással a receptben.
Mellette persze az X-ment nem szüntethetik csak úgy meg, ezért inkább bevetik a két legütősebb fegyverüket a mutánsok sorozatainak tönkretételére: Bendist és a reklámok teljes hiányát. Mondjuk a kopasz javára legyen írva, szépen lezongorázta a Black Vortexet – a Guardians of the Galaxy v3 és az X-ek crossoverét –, illetve volt benne annyi szakmai becsület, hogy nem hagyta az AXIS-szal önmagát szinte teljesen leégető Remendernek, hogy az Uncanny Avengers v2-vel megelőzze őt. (Bár az, hogy ötvenezer ember van, aki még mindig hisz ennek a kóklernek, valahol elkeserítő…)

A DC-ről kissé nehéz beszélni, mivel annyi convergence-es sorozat kering a listán, amik hol a szereplő szériája helyett, hol mellette jelentek meg, hogy szinte kibogozhatatlan most, hogy mi, hol és miért történik. Csak annyi a biztos, hogy a Batman Eternalt, egyetlen olvasott heti sorozatukat, a pénz reményében 60 részes miniből előléptették végtelenített heti ongoinggá. Hátha kitart a csoda még egy darabig. (Nem fog.)

A független kiadók frontja meglepő módon nem az Image-ről szól. Vagyis de, ám az itteni listán legalább van egy kis változatosság a felső 25-ben.
Nem kell félteni őket, most is elvitték az első három helyet, és persze a Walking Dead nyert… de negyediken már a Titan Comics új Doctor Who-ja áll (a 9. Dokival), majd a Valianttól a Bloodshot: Reborn.
Aztán… nos… Archie vs. Predator. 'Nuff said.

Kötetek terén nem jelent meg Bookscan lista, így csak a Diamond szakbolti eladásai láthatóak, ahol hatalmas meglepetésre a Walking Dead új tpb-je nyert, majd az Avengers: Rage of Ultron GN követi. Amit amúgy abszolút nem a film miatt adtak ki (egy betűnyi különbséggel a címben), ez csak puszta véletlen. Legalábbis a marketingesek ezt próbálják beadni. Mi meg jól elhisszük nekik, mert mint tudjuk, a marketingesek mindig becsületesen igazat mondanak. Amúgy nem csak ezzel próbálnak rátelepedni a filmre, mert akad egy Avengers: Ultron Forever is a füzetek között. Ám hiába írja Ewing, senki se fog rá emlékezni nem hogy hat, de három hónap múlva sem.

Amint a bevezetőben már említettem, hiába tett meg mindent a DC, a Convergence se volt elég az üdvösséghez: 34/31 és 36/34 százalékos (bevétel és példányszám) arányban kikaptak a Marveltől.
A kicsik mezőnye továbbra is esélytelenül szétszakadt: az Image tartja a tíz százalék feletti részt, az IDW kereken hat százalékon követi, a Dark Horse-nak meg már a négy százalék is elérhetetlen álomnak tűnik. A Dynamic Forces/Dynamite Entertainment (egyszer eldönthetnék végre, melyik a hivatalos) még küzd, de a Boom! Studios továbbra is tartja a frissen szerzett előnyét.
A fentiekkel újfent kimerült az egyszázalékosok klubja, ahol is a futottak még kategóriát az Avatar Press képviseli bevételben, a Valiant pedig példányokban. Hogy az előbbi hogyan műveli ezt zéró kötetes forgalommal és a füzetes listán való szereplés majdnem teljes hiányában, rejtély.

Április ötszerdás hónap volt, így természetesen az a minimum elvárás, hogy legalább 23-25%-ot hozzanak a márciuson, ami teljesült is: a füzetek 32, a kötetek 41%-ot nőttek, a végeredmény egy jó kis 35%-os növekedés. Vagyis azért azt elmondhatjuk, hogy a DC lendített a piacon, csak nem annyit, amennyit reméltek.
Sokkal fontosabb a tavaly áprilissal való összevetés, ami szintén öt megjelenést mutatott fel. A javulás itt összesen közel 18%-os bevételben, több mint 21%-os példányszámokban. Ez az idei évet eddig 12, illetve 14 százalékos előnybe hozza a 2014-essel szemben, ami már olyan javulás, amit mindenki szívesen lát, nem csak egy számmisztikával megvezetett naiv részvényes az éves osztalékfizetés előtt.

A cikk végére a szokványos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Szóval itt általában áll valamiféle semleges bevezető, ami felkonferálná a havi észak-amerikai képregényes eladási lista elemzését, de ennek most nem lenne sok értelme. Legfeljebb akkor, ha átnevezném a cikksorozatot Marvel-híradóra.
Ugyanis hiába léteznek állítólag egyéb kiadók is a tengerentúlon, amikor a Marvel egymaga majdnem nagyobb részesedéssel bír a piacon, mint az utána következő három vetélytársa együttvéve, akkor már nem igazán beszélünk versenyről.
Hogy mennyire durva a fölény? Nos…

Kezdjük ott, hogy az első tízben egyetlen nem-marveles képregény van, a közelgő videojáték, az Arkham-trilógiát (egyelőre) lezáró Arkham Knight csatlakozó képregénysorozata 73e példánnyal. Hogy érzékeltessem, a bőregér mennyire lent van most a toplistán, csak felsorolom, hogy mik előzik meg: Princess Leia, Star Wars v3, Guardians Team-Up, Spider-Gwen, Amazing Spider-Man v3, Darth Vader és Howard the Duck v4.
Igen, Howard a kacsa, akit az átlagos amerikai nagyközönség George Lucas legrosszabb filmjeként ismer (ami az előzménytrilógia fényében teljesítmény), lenyomta Batmant. Nem is kicsit, majdnem 12e példánnyal.

Persze nem ez az egyetlen kiemelendő tény. Beszélhetnénk a 150e környékén beálló Star Warsról, ami ezel a kilátásokkal az elmúlt évtized legsikeresebb ongoingja lehet; a Spider-Gwenről, ami még bőven 100e felett van, vagyis tényleg komolyan ez kellett a rajongóknak (akiknek legalább 90%-a még meg se született, amikor Gwen Stacy meghalt az ASM oldalain); a Spider-Gwen társsorozataként indult Silkről, ami majdnem 70e-rel továbbra is meglepően jól fut; vagy az újraindított Hawkeye sorozatról, ami furamód nem az Avengers 2 mozifilmet lovagolja meg, hanem az előző széria gigászi sikerét.
Az, hogy erre a DC tényleg csak egy Batmant és egy Multiversityt tud felmutatni, mert amúgy átlagosan már az Image is veri, tényleg szánalmas. Jelenleg a DC tényleg csak azért tudott kétszer akkora piaci részesedést felmutatni, mert az Image sokkal kevesebb kiadványt adott ki, ráadásul azok között továbbra is hűségesen futtatja az olyan címeket, mint a Spawn, amiket a két nagy már vagy egy évtizede elkaszált volna.

Ha már szóba került az Image, lehet, hogy lassan kénytelen leszek módosítani a cikk kategóriáin, és feltenni őket a két nagy mellé, mert jelenleg az indie kiadók listája már nevetséges, ha ők is rajta vannak: felső tízből első kilenc hely, felső huszonötből húsz. Az egyetlen igazi kihívójuk márciusban egy Jem and the Holograms és egy Ninjak volt. Előbbi eredetileg egy Hasbro-féle sikeres (amely alatt azt értem, hogy „két évig a nézettségi lista élén álló”) animációs sorozat volt a nyolcvanas években, amelyből az idei évre elkészült egy élőszereplős film (amely a szintén a Hasbro által erőltetett G. I. Joe-hoz hasonló szintű teljes bukásra van ítélve, de ez mellékes); utóbbi pedig egy újabb valiantos első szám, melynek főszereplője azon túl, hogy egy Diabolik/James Bond/Ninja Gaiden elegy, nem mellékesen a régi Valiant talán legsikeresebbnek tekintett figurája is volt. Emiatt amúgy dicséretes, hogy a mostani kiadó vezetése apránként vezette fel az univerzumában.
Ha leszámítjuk a pónik visszatérését és azt, hogy a Lady Mechanikának kijött egy hónap alatt egy új száma, talán a legfőbb hír az indie-k tetejéről az, hogy a Dark Horse a jelek szerint megpróbál Mignolára támaszkodni a senkit se érdeklő Alien erőltetése helyett: a Hellboy & the BPRD mellett belekezdtek egy új spin-offba Frankenstein Underground címen.

Kötetek terén a szakboltokban Alan Moore League of Extraordinary Gentlemenjének társkötete, a Nemo: River of Ghosts vezet. A széria amúgy megint kiadót váltott, a Top Shelf helyett az IDW dobta ki. Mögötte szép számokat ért el a Ms. Marvel második tpb-je is.
Ami meglepő a listán, hogy eléggé sok Deadpool tpb szerepel rajta a felső tízben. Ami kevésbé meglepő, hogy már megint itt van a Civil War ki tudja, hanyadik újranyomása is, meg majdnem a komplett eddigi Saga. Ja, és az Image kiadta a Sex Criminalst egybegyűjtve, negyven dollárért, a roppant érett Big Hard előtaggal…
Könyvesboltokban megint egy Naruto volt az élen (lassan ott is véget ér már végre), illetve egyszer csak derült égből visszapattantak a Walking Dead Compendiumok. Közéjük ékelődött egy Exploring Calvin & Hobbes. Ahogy a címe sejteti, ez egy Kázmér és Hubáról írt tanulmánykönyv, amit leginkább egy friss, és marha hosszú Bill Watterson-interjú miatt vesznek – már csak azért is, mert az alkotó jó egy évtizede nem igazán állt ilyen mértékben a nyilvánosság elé.

Mint fentebb már írtam, a Marvel részesedése már nem egészséges. A majdnem 42 millió dolláros márciusi bevétel közel 39%-át nyúlták le, míg a DC csak 23%-on, az Image pedig 11%-on áll. Példányszámoknál még nyomasztóbb a helyzet, 41/26/13 az arány erre a három kiadóra.
Az se volt túl igazságos, amikor a Marvel és a DC elvitte a piac majdnem kétharmadát; de most, hogy a felső három kezében van a bevétel több mint a négyötöde (ráadásul kétötöd az egyikük zsebében)… az ilyen mértékű erőfölény sose vezet jóra.
A kicsiknél is riasztó a helyzet. Az Image mögött az IDW feleakkora számokat produkált, mögötte a Dark Horse még feleannyit. Egyedül a Boom! Studios szénája áll jól, amivel ismét megelőzték az egyre jobban haldokló Dynamite-ot (példányokban nem is kicsivel).
Az egyszázalékosok közé bejutott ismét az Eaglemoss, illetve a Doctor Who képregényeknek hála a Titan Comics is. A futottak még kategóriába bejutott a Viz és az Avatar, illetve példányszámok esetében a Valiant (0,01%-kal csúsztak le róla).

A havi számok nem nőhettek a végtelenségig. Az, hogy két brutális hónap után egy normál négyszerdás márciusban mindössze négy százalékot estek a füzetek, maga a csoda. Ráadásul a kötetes eladások elég jól alakultak ahhoz, hogy a teljes iparág egy hónap alatt mindössze félszázalékos bevételcsökkenést érjen el.
Erre rájön, hogy tavaly márciushoz nézve a füzetek így is több mint 11%-ot nőttek bevételben és közel 10%-ot példányszámban, ami a drasztikus kötetcsökkenés ellenére is kihozott egy háromszázalékos növekedést.
Így nem csoda, hogy a tavalyi első három hónappal szemben az idei első naptári negyedév összelapátolt egy tízszázalékos bevételnövekedést, ami bődületes. De nem mindent lehengerlő, ugyanis a tavalyi év utolsó negyedévéhez viszonyítva ez is csak egy -12%-ra volt elegendő. Ez azért jelzi, hogy lehetnek itt tartalékok a piacban, amit még ki lehet használni… a kérdés csak az, hogy képesek lesznek-e erre.

A szokásos cikkvégi linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

A február megmutatta, milyennek kellene lennie egy jó hónapnak az észak-amerikai képregénypiacon. Nem csak, hogy hatalmasat nőttek az eladások, de még a megjelenések között is találunk olyat, ami reménykedésekre adhat okot.

Nem emlékszem, hogy akadt-e olyan hónap e cikksorozat alatt, amelyben az IDW kiadó egyik kiadványa végzett a füzetes lista élén. Ha volt is, az biztos, hogy jó ideje már. Mindenesetre most ez történt: az Orphan Black első száma majdnem félmillió példányban ment el. A magazin amúgy egy népszerű kanadai sci-fi dráma kapcsolódó kiadványa, és a remek eladáshoz nagyban hozzájárult, hogy akárcsak egykoron a Rocket Racoon v2 nyitánya, ez is belekerült a Loot Crate-be.
Az első számok egyébként is erősek a hónapban, elviszik az egész dobogót. Második helyen a múlt havi Star Wars v3 első társsorozata, a Darth Vader ongoing nyit egy laza 264e-rel, ami mögött a Marvel tovább szítja a reményt a Spider-Gwennel, ami a brutális rajongói várakozásnak megfelelően 254e füzettel kezdett. Igen, Slott Pók-Gwenje ennyire beindított minden pókrajongót, hogy a saját sorozatának első számából többet vettek, mint a hónap két Amazing Spider-Manjéből együttvéve.
Amik amúgy nem is mentek rosszul, mindkettő 100e környékén toporgott, a hó végén kijött Darth Vader 2. számával együtt. De a Star Wars v3 se panaszkodhatott. Igaz, hogy a második szám 162e példánya meg se közelítette a nyitó egymilliót, de a negyedik helyre ez is bőven elég volt. Ha csak a Batman v2 szintjét tudja hozni, már nagyot kaszálhat vele a Marvel.

Apropó, Batman. Az egykori megingathatatlan első helyezett/dobogós a Marvel remek nyitása mellett teljesen másodhegedűs szerepkörbe szorult. Igaz, hogy a 118e példánya továbbra is kiemelkedő, de ez is csak az ötödik helyre volt elég. Talán majd jövő hónapban, amikor a mostani első három garantáltan visszaesik 100e környékére vagy az alá.
Ha már az első számok bűvöletében élünk, megemlítendő, hogy nem a Spider-Gwen az egyetlen női főszereplős friss sorozat, ami a Spider-Verse-ből nőtte ki magát. Itt van még nekünk a Silk is, ami gyakorlatilag az új Ms. Marvel vagy a Batgirl, csak egy pókos jelmezben. Habár sajna az ilyen egyszerű, de szórakoztató címek hamar elvéreznek, mivel nincs bennük elég világmegrengető esemény vagy fokcsikorgatós hentelés, amíg megmarad, addig valószínűleg eléggé stabil kedvence lesz egy kitartó kemény magnak.
És ha már csajok, nem mehetünk el továbbra sem a Harley Quinn szokatlan, ámde hullámzó sikere mellett, ami a hónapban egy bálint-napi különszámban nyilvánult meg.
Ó, és elkezdődött Bendis következő ego-stroke-ja (önálló) crossovere, a Black Vortex, amelyben a Trial of Jean Grey után ismét összeereszti a Guardians of the Galaxy v3-at az All-New X-Mennel egy nevetségesen túlnyújtott buli keretében. 13 rész… alig leplezik a szerkesztők, hogy meg akarják ismételni a Messiah CompleX-féle X-es crossoverek sikerét (ez is piszok gyorsan lemegy majd, mert legalább négy címet érint), de nagyon kétséges, hogy ez menni fog.

Amint fent láthattuk, a lista első helye lefedi a kicsik első helyét is, amit az Image egy picit zokon vett. Annyira, hogy befoglalta egymagában a következő tizenhárom helyet. Ami egy szokásos Walking Deaddel nyit, mögötte egy nem szokásos Spawnnal. Nem, nem ment el az amerikaiak esze, hogy megint Spawnt akarnak olvasni, mindössze eljutottunk a 250. számig. El is kértek érte gyorsan hat dollárt.
Az Image-tömb tartogat ezen kívül is meglepetéseket, például a Saga 25. számát – a jelek szerint mégis folytatódik ez a befejezett sorozat. Akad itt még egy Nameless is, Morrison új címe, ami a tőle megszokott módon teljesen elszállt koncepciókkal sokkolja azokat, akik még nem szoktak hozzá a skót elmerohamaihoz. A Wytches emiatt már szinte gyanús mélységekig szorult, pedig igazából egyáltalán nem teljesített rosszul most sem.

Emlékeztek még az Aspen Comicsra? Nem azért, mert megszűntek (nagyon is léteznek), hanem mert 2012-ben ott jelent meg egy érdekes steam/robot/futurepunk nyomozós sorozat Lady Mechanika néven, ami az első sztori, vagyis három szám után eléggé megállt. Annyira, hogy az írója egyszerűen alapított egy magánkiadót Benitez Productions néven, hogy végre folytassa. Nos, ennek jött ki most a negyedik száma, röpke három év kihagyást követően. De a jelek szerint megérte, mert az Image-tenger közepén összegründolt magának egy majdnem 17e-s eladást.
Szegény Dark Horse leszorult egészen a 18. helyig a Buffyval, ami mögött egy Hellboy kuporog. De legalább az Alient nem erőltetik tovább, mert most egy one-shottal lezárták az összes sorozatot. Talán újraindítják őket, de lehet, jobban tennék, ha a Conan/Red Sonja sikerét próbálnák meglovagolni.
Az IDW pihentette a pónikat, így a TMNT visszamászott a kiadón belül egy előkelő pozícióba, és a Titan is viszi tovább a Doctor Whokat. De a Valiant se adja fel, két új sorozat is indult most, viszonylag elfogadható sikerrel, míg mind a Boom! Studios, mind a Dynamite Entertainment belesüppedt a középszerűség posványába.
Kötetek terén a szakboltokban egy friss megjelenés ért el érdemi számokat, Joseph Michael Straczynski Superman: Earth One-jának harmadik kötete. (Időközben a Batman… elnézést, James Gordon: Earth One második kötetére várók lassan kimúltak időskori végelgyengülésben.)
Mögötte egyértelműen az Image nyert a Sex Criminalsszal, de a Fade Out, Saga, Chew, Trees és Walking Dead is tovább erősítették a piaci pozíciójukat.

A könyvesbolti listát öröm nézni. Továbbra is remekül fogy a Can't We Talk About Something Pleasant?, mögötte – egy Saga közbeékelését követően – pedig dupláz John Lewis képviselő March című trilógiájának első két kötete. Ami azért vicces, mert az első 2013-ban jött ki, míg a második a friss megjelenés. A sztorija az amerikai (fekete) polgárjogi mozgalmak történelmével foglalkozik; mindig öröm látni, amikor ilyen komoly kiadványok jól teljesítenek ezen a „gyermeteg” piacon.
Mégsem ez vagy Straczynski Supermanje volt a hónap meglepetése, hanem az, hogy Scott McCloud hosszú évek után egy új könyvvel jelentkezett Scupltor címen. Amiből rögtön első körben nyomtak százezer példányt, de legyen mindenki biztos benne: ennyi nem lesz elég. Különösen, ha valami csoda folytán a belőle készülő leendő film sikeres lesz.
A könyvesbolti lista fura lett most abból a szempontból, hogy mindössze három keleti fordul elő rajta, abból is egy az aktuális Naruto (egy ideig eltart még, mire kifut az USA-ban is), a másik meg az elengedhetetlen Attack on Titan első kötete. Az egyetlen újonc egy tengerentúlon friss anime, az Akame ga Kill! mangaváltozata.

Az, hogy a statisztikákban most is a Marvel tarolt, nem volt kérdéses. A mérték azonban szinte rémisztő, kora kétezres éveket idéz: 38/39%-ot (bevétel/példányszám) szedtek össze a DC 26/28%-ával szemben, és mindezt úgy, hogy nekik 107 új kiadványuk volt a DC 121-ére. Ennek a bő 16 millió dollárnak biztosan örültek a Marvel anyavállalatánál is.
De az Image-nél is pezsgőt bonthattak, mert megint lazán megvolt a 10% mindkét listán, amivel több bevételük volt, mint az IDW-nek és Dark Horse-nak együttvéve. Utóbbi nagyon lecsúszott, lassan közelebb van a továbbra is egymással dulakodó Dynamite-hoz és Boom!-hoz, mint egykori fő riválisaihoz.
És ezzel ki is fújt az egyszázalékosok listája. Az Eaglemoss ugyan nem volt messze tőle, de a többieknek most esélyük se volt bekerülni ebbe a klubba.

A kötetpiac eléggé gyengélkedett, különösen a januári szokatlanul erős évkezdéshez képest, és az itteni majdnem húszszázalékos mínusz kihatott a havi végeredményre is: -3,5/+4,5% lett a február vége januárhoz képest. Ami nem mellékesen úgy jött össze, hogy a füzetes piac nőtt.
Azért ebbe gondoljon most mindenki bele egy picit. Február, az év általában egyik legpocsékabb hónapja, füzetekben rávert a januárra. Ami egy egymilliós Star Warsszal mutatta meg, hogyan kell kezdeni egy évet. Loot Crate ide vagy oda… kalapot le előttük, de főleg (meglepő módon) a Marvel és Image előtt. (A végén még dicsérnem kell itt a Marvelt.)
Nem csoda, hogy tavaly februárhoz nézve még a gyenge szakbolti könyvpiac sem rengette meg a mérleget, ami kijött egy átlagos +14%-ra. Így az év első két hónapja egy jó 13/14 százalékos előnnyel várja a tavaszt, ami határozottabban több bizakodásra ad okot, mint a 2014-es év eleje.

A cikk végére a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Egymillió.
Utoljára több mint húsz éve, a Batman 500. számának megjelenésekor mondhattuk ki ezt a számot egy amerikai képregényfüzet egyhavi fogyásával kapcsolatban. És akárcsak 1977-ben – amikor 17 éve, egy Dagobert bácsi zsebkönyv 1960-as fogyása óta vártak erre a szép, hét számjegyű értékre – most is a Marvel Star Warsa volt az, amely elhozta nekünk ezt.

Persze azonnal mondhatja valaki, hogy nem is, mert a lista 16e-rel kevesebbet mutat. Ebben igaza van, ám másfelől az a helyzet, hogy ez valóban csak a Diamond listája, és csak az Észak-Amerikába szállított példányokról.
Ugyanakkor mellette a Marvel önmagának is értékesít (akár közvetlenül, előfizetéssel, vagy egy digitális terjesztőn, a Comixologyn keresztül); továbbá a Diamond közvetlen kapcsolatban áll a brit piaccal is, vagyis oda közvetlen az amerikaiak szállítanak, a Panini közbenjárása nélkül. És persze ott van még az a nem elhanyagolható tény, hogy maga a cég is elismerte, a Star Wars v4 első számából bőven átlépték az egymilliós határt.
Ami azért nem rossz egy ötdolláros füzettől. Ó, igen, a Marvel volt annyira pofátlan, hogy rádobjon még egy dollárt, mert tudták, hogy úgyis megveszik.

Sajnos ezzel nagyrészt ki is fogyott a 2015. januári észak-amerikai képregényfüzetes eladási lista a jó hírekből. Második helyen már a megszokott Batman v2-t találjuk (azért vicces, hogy hiába a második, ha az első helyezett majdnem 900-as indexszel van felette), mögötte két Amazing Spider-Man v3-mal. Ezzel ki is fújt a 100e felettiek teljes listája.

Ugyanis az Uncanny Avengers v2 első száma más a 75e-t sem érte el. Hiába első szám, a jelek szerint az AXIS végre elég volt ahhoz, hogy az emberek lassan rájöjjenek, mégsem kéne erőltetni Remender agymenéseit… neki meg jobb volna, ha visszamenne indie-t írni.
Másfelől a másik két friss sorozat sem indított valami kimagaslóan: a Wolverines és az Ant-Man is ugyanezt a 75e körüli magasságot nézte ki magának.
Utóbbiról érdemes tudni, hogy Nick Spencer írja Scott Langgel a címszerepben, és nem is titok, hogy az egészet kifejezetten az idén mozikba kerülő Hangya miatt indították. Így legalább a bemutatóra már lesz egy tpb a könyvesboltokban.

A lista átlagos állapotát amúgy jól mutatja, hogy a Batman Eternal, ami továbbra is tartja a heti félezres esést, a decemberi 26-30. helyről felugrott 20-23. helyre. Habár egy visszaesés januárban természetes, ez azért kissé túlmutat a megszokott mértéken. Reméljük, hogy ez tényleg csak a Star Wars műve.

A kicsik körében újból az Image tarolt, megint 9 hely az övék az első 10-ből. Egyedül az IDW újabb crossovere, az Űrszekerek/Majmok bolygója vette fel velük a küzdelmet a második helyen.
De nem is ez az igazi hír, hanem az, hogy megjelent a Jupiter's Legacy 5. füzete. Emlékeztek még erre? Nem lehet könnyű, ugyanis a negyedik tavaly márciusban jött ki. Quietly továbbra sem kapkodja el a munkát, az is biztos.

A Dynamite szokása szerint bedobott még egy licencet a keverékbe, hogy hátha akad végre valami, amit vesz a nép. A mostani áldozatuk az Alkonyzóna, eredeti címén Twilight Zone, amire talán érdemes figyelni, mert Straczynski írja.
A Dark Horse időközben rájöhetett, hogy az Alien franchise talán mégsem annyira népszerű, helyette a Hellboy és a BPRD mellett végre összeeresztették Conant és Vörös Sonját. És volt annyi józan belátásuk, hogy a Red Sonja v5 íróját, Gail Simone-t kérjék fel erre a minire.
A még kisebbek közül a Valiant Valiantja nem igazán váltotta be a reményeket, de attól még dolgoznak a portfólió bővítésén, ami dicséretes. A Titan pedig még mindig itt van a Doctor Who-címekkel, ami úgyszintén.

Kötetek terén sem kezdődött rosszul az év. A Death of Wolverine HC-je simán első helyen végzett Kirkman Azatecája és a Saga-gyűjtemény előtt. A nép meg a jelek szerint annyira nem tud leszokni a 2006-is Civil Warról, hogy a potom 25 dolláros TPB-je is ott lébecol a 14. helyen.
Könyvesboltokban továbbra is első helyen áll a Can't We Talk About Something Pleasant?, mögötte egy Sagával, ami így példátlan módon egészen a harmadik helyig szorította a Walking Deadet. Ó, és a Terrible and Wonderful Reasons Why I Don't Run Long Distances sem tűnt el. Ami már érdekesebb, az a Fun Home, Alison Bechdel 2006-os GN-jének felbukkanása. Nem sokkal utána egy Civil Warral. Gyanús ez a 2006.

Az, hogy a Marvel úgy lenyomta az egész piacot, mint a bélyeget, nem igazán meglepő, figyelembe véve, hogy ők úgy passzíroztak ki ötmilliós pluszt a piacból, hogy nem kellett száz ócska 3D-s borítóval szédíteniük az embereket, inkább csak megjelentettek egy jól reklámozott népszerű címet. Ezzel aztán 41/45%-ot (bevétel/példányszám) vittek el a közösből, ami után a DC örülhetett, hogy sikerült megtartania 24/27%-ot.
Ami amúgy egy kiváló szám a számukra, mert a kiadványaik finoman szólva sem muzsikáltak szépen, de amint ez az érték mutatja, a Star Warson túl a Marvelé sem.
Döbbenetes, de az Image ilyen vízfejű listán is majdnem elkapta a 10%-ot. Egyszerűen hihetetlen, hogy a kora kilencvenes évek legtöbb tűzre sem méltó mocskát ontó trash kiadója mára az egyik legszínvonalasabb indie-vé nőtte ki magát, ami jó átmenetet nyújthat sokak számára a két nagy kommerszéből a kísérletezőbb alkotói címek felé. Anélkül, hogy egy csomó köldöknézős művészkedős képregényt nyomjon le a torkukon. (Ha még létezne ez a hazai szcéna, lehet, sokat tanulhatnának most az Image-től.)
Az IDW természetesen gond nélkül verte a Dark Horse-ot de az legalább most nem feleannyival áll a listán, mint a riválisa. A Twilight Zone-nak köszönhetően a Dynamite is visszamászott bevételben a Boom! Studios fölé, de példányokban ez már nem jött össze neki. Egy Straczynskinyi nüanszon múlott a mostani helyezésük.
Az egyszázalékosok közé beférkőzött a szokásos Eaglemoss és az Avatar (továbbra is homályos, hogyan), illetve bevételben a Viz, példányokban a Valiant is közel járt ehhez.

Az év első hónapján sok összehasonlítási alapunk nincs, és a Star Wars is alaposan torzítja a képet. Mégis, az, hogy a Diamond szerint így is majdnem három százalékot zsugorodott a füzetes piac, enyhén szólva is aggasztó.

A cikk végére a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

A 2014-es év 2013-hoz hasonlóan kissé hullámzóra sikeredett az amerikai képregénypiacon, ahol a két nagy kiadó, a Marvel és a DC pár trükkje szükségeltetett ahhoz, hogy a piac a naptári évben nullszaldósra jöjjön ki. Emellett az év a Dark Horse hanyatlásáról és az Image előretörésének folytatásáról szólt, de mellettük nagy átlagban kijelenthető, hogy továbbra is inkább az indie piac mozgolódik, míg a két nagy a látszólagos nyüzsgés ellenére is eléggé tespedten áll a dolgokhoz a nagy 2011/12-es felbolydulás óta. Persze ettől még mindig belőlük áll az évi összesített lista, lássuk hát, mennyire.

Habár a Marvel anyacége, a Disney kijelentette, hogy ők a képregényekkel nem támogatják a konkurenciához került szereplők filmjeit (többek között ezért nem reklámozzák még véletlenül se jó ideje a perifériára szorult Fantasztikus Négyest), az év eleje mégis attól volt hangos, hogy lecserélik a Dan Slott alatt a történelem eddigi talán legjobb Pókemberévé váló Dr. Octopust és megszüntetik a Superior Spider-Mant, hogy az amúgy egészségesen elhasaló film kedvéért visszarángassák Peter Parkert a túlvilágról. Slott szerencsére nem okozott csalódást, és az Amazing Spider-Man v3 hamar egyértelműen a Marvel vezető címévé vált. Az első számból majdnem 560e példány fogyott el, amellyel ugyan meg se közelítette a legendás obamás szám eladásait, de így is évek óta az első félmillió feletti füzetet tisztelhetjük benne. Persze ez igen hamar az ötödére esett a későbbiekben, ám az ASM v3 így is kijelentheti magáról, hogy az összes idei füzete ott van a felső ötvenben – erre a bravúrra mindössze a Batman v2 volt képes mellette.

Az év másik nagy kiugrását a Loot Crate nevű geek szeretetcsomag-összeállító cégnek köszönhetjük, akik minden hónapban egy bizonyos tematika mentén mindenféle érdekességeket tesznek egy pakkba, és ezt küldik szét az előfizetőiknek. Idén két alkalommal is egy-egy képregényfüzetre esett a választásuk, jó negyedmillióval megdobva az érintett eladásokat. Az első a Rocket Racoon v2 első száma volt Skottie Youngtól, ami a Guardians of the Galaxy mozifilm frenetikus (és a vártnál jóval nagyobb) sikerét lovagolta meg, a másik pedig az AMC sorozatának hála még mindig felettébb népszerű Walking Dead volt. Utóbbi 326, előbbi 311e füzettel teszi egésszé a 2014-es dobogót.

Habár hivatalosan a Marvel idei nagy eventjei Aaron Original Sinje és Remender AXIS-a voltak, a cég valódi nagy dobását Rozsomák (garantáltan átmeneti) halála jelentette. A Charles Soule jegyezte Death of Wolverine című mini mind a négy száma ott van a top10-ben, míg az Original Sin mindössze egyet küldött oda. Igaz, az az event legalább elmondhatja magáról, hogy az összes (nem .1-es) száma a felső százban végezte, ellentétben az AXIS-szal, aminek három füzete jutott be oda, az egyik ráadásul épp a 100. helyen.

A DC eközben csak a Forever Evillel próbálkozott, és azt is viszonylag hamar letudták. A sikere az Original Sinéhez fogható, ellentétben Morrison dimenziókat átölelő agymenésével: a Multiversity még az AXIS-nál is kevésbé fogta meg az olvasókat.
Persze ez nem azt jelenti, hogy a DC egy logikus lépéssel pihenőre fogta az eventeket. Épp ellenkezőleg, teljesen felcsavarták és hetisorozatok formájában erőltetik őket, amiből szép lassan hármat is indítottak egymás mellett. Közülük egyedül a Batman Eternal ért el valami épkézláb eredményt (köszönhetően az árának és a címének), míg a New 52: Future's End csak szenved, az Earth 2: World's End pedig már annyira nem érdekel senkit, hogy a három közül ez az egyetlen, ami már fel se fért teljes idei mivoltában az 1000-es listára.

Az ongoingok körében valószínűleg a Harley Quinn v2 sikere a leginkább meglepő. Joker dilis barátnőjének saját címe gyakori vendég a havi top10 környékén, és hiába láthattunk év közben közel 50%-os ingadozásokat tőle, mégis mindegyik 2014-es füzete valahogy odaverekedte magát a felső 250-be, amiből három a top100-at is megtisztelte a jelenlétével.
Ezen túl azonban a két nagy listája kevés meglepetést mutat, csupa slágercím van felül, mint például minden elképzelhető Avengers, X-Men, és bármi, aminek a címébe valahogy be tudták tenni a „Batman” szót.

A kis kiadók terepét egyértelműen az Image uralta. Az itteni felső 25-ből 1, 50-ből 11 helyet engedtek csak át másoknak, és onnan is igazából a Dark Horse Serenity-minije volt az egyetlen komoly kihívójuk. De ha már a Sötét Lónál tartunk, kiemelendő, hogy mennyire komolyan szenvedtek a Star Wars portfólió elvesztése miatt: hiába élesztették fel az Alien/Predator képregényeket, azok még az első számokkal se szerepelnek az 1000-es listán, ahová a kiadó kizárólag a fentebb említett Serenityvel és az utolsó Star Wars-füzeteivel nevezte be magát. Hacsak nem találnak ki valamit 2015-ben, akkor lehet, hogy hosszú idő után először lemaradnak az évi összesítésből.
Habár ez önmagában még nem a világ vége, amit ékesen szemléltet az IDW példája: lehet, hogy csuklóból lenyomják már a Dark Horse-t és teljesen bebetonozták magukat az indie-k második helyére, ezen a listán mégis mindössze egyszer szerepelnek. Hogy egy másik extrém példát is mondjak, a Titan Comics három füzetet tett hozzá a felső 1000-hez, pedig az IDW-hez képest ők aztán tényleg észrevétlenül kis halak ebben a tengerben.
És végül egy kis érdekesség: bár az indie képregények kétségkívül továbbra is emelkedőben vannak, az évi 1000-es listán összesen 24 olyan hely van, ami nem a Marvel/DC/Image hármastól származott (10, ha levesszük a Dark Horse-ot is). Maga az Image több mint kétszer ennyivel, 57 kiadvánnyal büszkélkedhet, ami persze még mindig messze-messze elmarad a nagyok több mint négyszázától, de azért jól mutatja, hogy kemény munkával hová küzdötték fel magukat. Még ha levesszük a mesterségesen gerjesztett Walking Dead-őrületet, akkor is impozáns számokat láthatunk tőlük.

A kötetes listát az Image uralta, ez nem is kérdés. Habár a BookScan nem közöl éves adatokat, a Diamond listája is impozáns, mivel a Saga és a Walking Dead foglalja el a tetejének tetemes részét. Márpedig ez azért jó hír a számukra és rossz a két nagynak, mert becslések alapján a Diamond a kötetes piac alig negyedét fedi le, jó negyedmilliárdnyi forgalom a könyvesboltokban zajlik – ez képregénypiac teljes forgalmának harmada! Vagyis ha a Marvel és a DC továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy füzetekből éljen meg, egy másik, talán idővel egyenrangúan fontos piacon kiszoríthatják őket.

Persze amíg a Diamond rideg számait nézzük, erre kicsi az esély, hisz a Marvel és a DC toronymagasan vezeti a részesedési listát 34/29 (bevétel) és 36/32 (példányszám) százalékos arányban.
Ez alapján a DC teljesítménye amúgy egészen jónak tűnhet, ám két dolog miatt is csalóka. Az egyik a nevezetes 3D-s borítódömpingjük, ami önmagában több mint két(!) százalékot emelt a részesedésükön, a másik pedig, hogy egész évben közel nyolc százalékkal több kiadványt jelentettek meg – vagyis inkább a mennyiségre alapoztak a minőség helyett. Ami persze azzal is jár, hogy a profitrátájuk is alacsonyabb. Továbbá ne feledjük, hogy szinte teljes egészében Batmanre támaszkodnak. Mennyire? Szemléltetésképpen: ha kivonnánk a Batman-címeket, akkor a Marveltől le kellene vennünk minden Pókembert, az összes Bosszú Angyalait és majdnem minden X-címet ahhoz, hogy két kiadó körülbelül egy szintre kerüljön.

Visszatérve a kicsikre: habár a Walking Dead ellenére erre kevés esély mutatkozott, az Image mégis elérte a tízszázalékos részesedést… példányszámokban. Bevételben teljes 0,19%-kal csúsztak le róla.
A Dark Horse a nyűglődése ellenére év elején összegyűjtött magának annyi előnyt, hogy alig fél százalékkal kaptak ki az amúgy eléggé egyenletes (de egyenletesen jó) teljesítményt nyújtó IDW-től. Amint azt fentebb is említettem, az már erősen kétséges, hogy egy zseniális ötlet híján ez 2015-ben is így marad.
Hasonló gondban van a Dynamite is, amely ugyan ott van még a hatodik helyen, de ezen a listán is látszik, mennyire feljött rá az év második felében a Boom! Studios (ami év végére már meg is előzte őket), hiszen alig 0,3% a különbség közöttük.
A fentieken túl egyedül a figuragyártó Eaglemoss jutott fel 1% fölé, ami nem igazán számít meglepetésnek, hisz általában ők az egyetlenek, akik havonta rendre teljesítik ezt a bravúrt. A futottak még kategória azonban már izgalmasabb, mert minden várakozás ellenére az Avatar volt a legközelebb ehhez a bűvös határhoz, nyomában szorosan a Random House-szal, míg példányok tekintetében a portékájukat olcsóbban áruló Valiant és Archie ért el hasonló eredményt.
(Hogy mindez miért impozáns? Mert az észak-amerikai piac egy százaléka is majdnem hatmillió dollárt, vagyis bőven több mint másfél milliárd forintot ér.)

És hogy miként értékelhető mindez 2013-hoz viszonyítva? Nos, aki emlékszik még a cikkindító mondatra, az sejtheti: 2014-ben az eladott képregények száma fél százalékkal se bővült. És ebben benne van az ASM és a két Loot Crate, amik önmagukban cirka egy százalékot jelentettek. Vagyis legszebb esetben is az év a stagnálásról szól, de esélyesebb, hogy valójában kevesebb észak-amerikai vásárolt 2014-ben képregényeket, mint az előtte való évben.
Ugyanakkor a részvényeseket csak az érdekli, hogy az infláció felett nőtt-e a bevétel, szóval számukra elégedettséggel zárulhatott a naptári év: 1,6%-os inflációra 4,4%-kal több pénz érkezett. Csakhogy ehhez megint ócska kis trükköket kellett bevetniük (továbbra se feledjük a DC 3D-s borítóit…), szóval ha nem találnak ki valamit egy hónapnál hosszabb távra, akkor ez az immár majdnem harmadik éve tartó semmittevés megint egy komolyabb recesszióhoz vezethet.

És zárszóként íme a szokásos linkek:
Top 1000 képregényfüzet (első 500 és második 500)
Top 1000 képregénykötet (első 500 és második 500)
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Decemberben a Marvel csuklott egyet, a füzetes piac pedig hirtelenjében nem is tudta, hogy mi történik, ezért egyszer csak beállt egy ünnepek utáni egyensúlyi állapotba. Ami önmagában nem hírértékű, csak ha hozzávesszük, hogy előtte elmaradt az ünnepek alatt megszokott nagy kiugrás.

Minden várakozással ellentétben a felső tartomány egyetlen biztos pontja, a méltán örök 100-as indexszel jelölt Batman v2 végzett az élen, mögötte a Spider-Verse által kicsit hajtott Amazing Spider-Man v3-mal. Amellyel egyben letudtuk a 100e feletti részt.
A dobogó utolsó fokára a Marvel elfilmesítési kampányának újabb lépcsőfoka fért fel, a televíziós sorozat mintájára átalakított SHIELD v3, amely elmondhat magáról két dolgot, melyek látatlanban végtelenül jobbá teszik a v1-es és v2-es szériáknál: Hickmant a szerkesztősége közelébe se engedték, és nem láthatjuk, amint a középkorban épít valaki egy házi miniatürizált részecskegyorsítót, mert az királyságosság (nem az). Sőt, még azt a célt se tűzi ki maga elé, hogy négyezer évre visszamenőleg átírja az egész világ történetét, mert csak. Helyette kapunk másféle marhaságokat, mint hogy Coulson ügynök helyreteszi egész Asgardot, de Waid írja, szóval azért a Marvel igyekezett biztos kézbe helyezni a saját kémszervezete átstrukturálását.

Az AXIS időközben szép lassan lecsengett, és még a végére kínkeservesen tartott egy majdnem hetvenezres eladást. Persze ez így is tízezrekre van az előző két nagy eseménytől, az Infinitytől (emlékszik még arra akárki?) és az Age of Ultrontól (erre persze mindenki emlékszik, olyan rémes volt), melyek bőven 100 000 felett végezték be pályafutásukat.
Szóval, emlékeztessen valaki, miért is engedik Remendert a Marvelnél bármi fontos közelébe?

Habár egy ideje nem foglalkozik ez a cikksorozat a két nagy többi termésével, révén azok eléggé ugyanazt a formát hozzák hónapról hónapra, akad itt most pár érdekesebb cím.
A legmagasabban a Spider-Man and the X-Men található, ami azon kívül, hogy egy meglehetősen szokatlan párosítás, egyben a Daily Show egyik vezető írója, Elliot Kalan humorista műve, szóval igazán mély sztorikra senki se számítson benne. Másfelől az Adventures-széria óta eléggé hiányzik a könnyed hangulat a Marvelből, pláne mióta Slott még Póklány családját is kiirtotta, Mayből meg egy megszállott terminátort faragott, mert az drámai.
Mögötte ott az új Angela-cím, az Asgardian Assassin, ami Kalan sorozatának ellentéte, de legalább Kieron Gillen írja, szóval ne veszítsük el a reményt vele szemben.
Ha már Angela, aki Gaiman teremtménye, itt van a mester egy másik műve, a Sandman: Overture. Igen, bármilyen hihetetlen, de csak eljutottunk a negyedik számig. Ezzel a tempóval olyan 2017-re talán kijön a mini vége is.
És ha már DC, megemlítendő, hogy véget ért a Robin Rises szenvedése, végre hivatalosan is visszakaptuk Damient, szóval ha lenne a DC-nek némi sütnivalója, megkezdenék az apa-fiú viszony visszaállítását, hogy végre némi reális emberi drámát is hozzanak a Bat-család életébe. Másfelől mivel ez egy épeszű döntés volna, így 99,99% az esély arra, hogy a DC az ellenkezőjét valósítja meg.
Ó, amúgy a novemberi tippem bevált a Spider-Woman v5 és az All New Captain America megfeleződésével kapcsolatban.

A kicsik körében az Image ismét bezsebelt egy tucat helyet a felső tizenötből, és továbbra is a Walking Dead és a Wytches állnak az élen… igaz, utóbbi azért esett, nem is keveset. Kirkman Azatecája vicces módon megint nem fért fel a dobogóra egy első szám miatt, ami most Kelly Sue DeConnick Bitch Planetje, amely sorozat nem is leplezi, hogy térdig gázol a hetvenes évek női börtönös explotation filmjeibe, csak ezúttal az űrben. (Ennyit arról, hogy az ilyesmi kizárólag az – éretlen – férfiak vágyálmaiban fogalmazódik meg.)
Érdekes módon a pónik most eléggé lent találhatóak, az első nem-Image cím a listán az Afterlife with Archie, amit az új Hellboy-mini, a Hellboy & BPRD követ. A Valiant is ismét hallat magáról a Valiant című kiadvánnyal, ami a kissé egyértelmű önreklámon túl egy viszonylag épkézláb, önállóan megálló négy részes prestige minisorozat első része, amelynek nem titkolt célja, hogy új olvasókkal ismertesse meg az univerzumukat – lehetőleg a könyvesboltokon keresztül.
Amúgy érdekességképpen megemlíthető, hogy a Titan Doctor Who kötege viszonylag szépen teljesít, a címek ott vannak egy kupacban, megelőzve a Dark Horse hasonló kezdeményezését az Alien/Predator univerzummal. Ó, és persze az IDW-nél se ültek tétlenül és egy újabb crossoverbe kezdtek a TMNT/Szellemirtók után: ezúttal a majmok bolygóját eresztették össze az űrszekerekkel.

Kötetek terén szakboltokban összesen két említésre méltó cím akadt, december és karácsony ide vagy oda: a Saga negyedik (utolsó) tpb-je és a Captain America: Peggy Carter, Agent of SHIELD.
Habár kétségtelen, hogy az ízlésem a kommerszhez áll közel, mégis mindig öröm látni, amikor a könyvesboltok képregényes listáján valami… kevésbé akcióorientáltat találhatunk, mint például a New Yorker nevezetes karikaturistájának, Rosalind Chastnek az önéletrajzi könyvét, a Can't We Talk About Something Pleasant?-öt.
A Saga 4. tpb-je persze innen sem hiányozhat, és végre ezen a listán látszott némi karácsonyi bevásárlás is a Walking Dead két compendiumának dobogós helyezéseivel. Mindezek alatt pedig egy másik, az első helyezettnél jóval elvontabb mű található, a Terrible and Wonderful Reasons Why I Run Long Distances, amely alkotója, Matthew Inman Oatmeal (Zabkása) néven publikál (és visz egy azonos nevű weboldalt)… szóval sejthető, hogy nem egy átlagos elmeállapotú művészről van, már ha művészeknél egyáltalán értelmezhető ez a fogalom.
És hogy ne legyen vége, még éppen befért a listára Richard McGuire-től a Here (mielőtt valaki rosszra gondol, a szó jelentése: Itt), ami egyetlen szoba sarkát ábrázolja 300 oldalának minden egyes képkockáján… és közben századok történetét meséli el.

A Marvel meglehetősen visszafogott decembert tudhat maga mögött a maga 102 új kiadványával, amelyre a DC 139-cel kontrázott, így nem meglepő, hogy a Marvel alig három tized százalékkal nyert bevételben, míg több mint két százalékkal kapott ki példányszámok tekintetében.
Az Image természetesen kirobbanthatatlan a harmadik helyről a maga közel 10%-val, és az sem volt kérdéses, hogy az IDW követi, majdnem kétszer akkora részesedéssel, amit a Star Wars elvesztése óta csak kínlódó Dark Horse összekapart.
A Boom! Studios megelőzte a Dynamite-ot, folytatva kettejük lassan eposzi mértékeket öltő viaskodását, mögéjük pedig csak az Eaglemoss fért be az 1%-osok klubjába; habár utána az Archie, Avatar, Valiant és Titan szinte egybeforrt tömböt alkot, nagyon messze voltak mind ettől a határtól.
A DC dömpingjének hála a füzetek megtartották a novemberi szintet, ám úgy tűnik, hogy aki képregényt akart venni karácsonyra, az novemberben megtette, mert a szakbolti köteteladások közel húsz százalékot estek. Ez meglátszik a tavaly decemberi összehasonlításon is, ami füzeteken 6/4%-os bővülést mutat (bevétel/példányszám), de köteteken közel ugyanekkora mínuszt.
Ami kicsit aggasztóbb, az a negyedik negyedév és a harmadik negyedév viszonylata, amit csak a novemberi könyveladások mentettek meg a csúfos számoktól, ám így is csak -0,2%-os végeredményt hoztak össze. Azért a karácsonyi szezontól többet várna az ember… ha a DC lett volna kedves és nem fosztja ki a drága olvasókat az amúgy tökéletesen értelmetlen 3D-s borítómizériájával. Szóval köszönjük meg szépen a DC-nek a pocsék karácsonyt a tengerentúli piacon.
Ami az éves összehasonlítást illeti, arra szokás szerint az évösszesítő cikkben térek majd ki. Addig is itt van egy kis olvasnivalónak a szokásos linklista:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

2014 novembere nem igazán úgy alakult, ahogy feltételezhetően sok fejes elvárta az észak-amerikai képregénypiacon. A hónap szinte már gyanúsan… átlagosan semmilyen. De azért így is akad egy termetes cikkre való érdekesség.

Kezdjük ott, hogy elindult Dan Slott… crossovere… eventje… másodvonalas eseménye? Nehéz meghatározni, hogy a Spider-Verse milyen kategóriába esik, mert alapvetően az Amazing Spider-Man v3 nagyszabású történetfolyama, de van egy saját önálló minisorozata és minden pókos cím bekapcsolódik mellé. Köztük a vadonatúj Spider-Woman v5, aminek szerencsére nem engedték a közelébe Bendist, de ez sem segít rajta: szinte biztos, hogy az első szám 93e-s eladásai a következő füzetre jó esetben is feleződnek, de inkább harmadolódnak.
Maga a fő esemény persze nem panaszkodhat, hiszen azért vele indítottunk, mert 135e füzettel az ASM van az élen, mögötte egy másik garantáltan gyorsan alázuhanó reménységgel, a megint újraindított Amerika Kapitánnyal (v7-nél tartunk ott); a szokásos Batman csak a dobogó harmadik fokára jutott fel.
És ha már Kapinál tartunk, meg kell említenünk, hogy a Marvel jó érzékkel belefogott egy Captain America & the Mighty Avengers sorozatba. A várható élettartama kb. egy év – annak ellenére, hogy Ewing írja, aki korábban már megmutatta, hogy van érzéke az Angyalokhoz, ráadásul egy zseniális szereplőfelhozatalt sikerült megszereznie –, de addig hozhat pár extra dollárt a konyhájukra.

Habár a novemberi második ASM alig 100e füzettel szerepel a listán, így is több mint húszezerrel veri a hivatalos nagy eseményt, az Axist… pardon, AXIS-t, ami nem csak, hogy jó eséllyel az első olyan mega event lesz, ami kikap egy másodlagos eseménytől, de könnyen a Marvel első bukott próbálkozása lehet ilyen téren. Hacsak be nem fagy ebbe a 80e környéki állapotba, ám erre kevés esély akad. (Spoiler: decemberben csak tovább esett.) Könnyen lehet, hogy a végére még egy Image-cím is megelőzi. (Spoiler: kétezren múlott.)

A kicsik közül az Image kegyes volt, mert az első tizenötből csak tizenkét helyet vitt el (köztük az első ötöt). A Walking Dead mellett a Wytches is jól tartja még magát és a jó kritikákat, így könnyen előfordulhat, hogy a Saga után lesz egy újabb második címük, ami bebetonozza számukra a dobogó tetejét.
Természetesen az IDW pónijai törik meg elsőként az Image-sorozatot, a Tini Nindzsa Teknőcök/Szellemirtók crossover már jóval lejjebb található. Még a Dark Horse Buffyja is megelőzi.
Apropó Dark Horse. Az Alien-címeik feltámasztása enyhén szólva sem úgy sikerült, mint várták, az egész brancs beállt 13e köré; vagyis a harmadik hónapra kialakulhatott az olvasótábor, ami nagy eséllyel legfeljebb csak csökkenni fog, nem nőni. Ez különösen fájdalmas lesz, ha megjelennek az első marveles Star Wars címek, amik közül minimum egy szinte biztosan kibérli majd az eladási lista élét.

Doctor Who rajongók örülhetnek, hogy a Titan a kezdeti megtorpanás után egész jó számban adogatja el a füzeteket. A Dynamite-nál viszont nagy lehet a pánik, mert visszarángatták John Cartert egy új első számmal, sőt, kidobtak egy Django/Zorro crossovert is, hogy a Boom! Studios előtt maradhassanak. Az a Boom! előtt, ami most egyetlen Adventure Time-kiadványt se jelentet meg, mivel az alkotópárosa lelépett, ezért jövőre kezdik majd csak újra (ha újrakezdik). Ezt tartsuk észben egy kicsit, majd visszatérünk még rá…

A kötetpiac kicsit megmozdult, de nem annyira, mint számítani lehetett volna. Első helyre természetesen az aktuális Walking Dead tpb esett be annyi könyvvel, mint az utána jövő Teen Titans Earth One HC, Saga deluxe HC és Wicked & Divine tpb összesen. Amik amúgy mind remek kiadványok (bár a Tini titánok új eredettörténete túl extrém módon akar eltérni az eredetitől igazi ok nélkül).
Könyvesboltokban nagy kedvenc a muszlim Ms. Marvel, még az Attack on Titant is leverte. Az itteni lista imádni valóan vegyes képet mutat a nagy mennyiségű zombik ellenére. Akad itt Blacksad, Millar Polgárháborújának újra-újra-újra-újrakiadása, Batman, és legalább fél tucat keleti cím.

Az új címeknek és a Spider-Verse-nek hála a Marvel eléggé erősen vezette a piacot: 35/27 (bevétel) és 38/31 (példányszám) arányban verték a DC-t 11-gyel kevesebb új megjelenés mellett.
Mégsem ők, hanem az Image volt az, akik igazán odatették most magukat, mert mindkét listán bőven 10% felett vannak; nagyobb a részesedésük, mint az utánuk jövő IDW–Dark Horse párosnak. Volt idő, amikor ez a triász még egymást váltogatta az összesített harmadik helyen, mostanra határozottan kialakult egy stabilizálódó erőviszony közöttük.
Ahol még folyik a küzdelem, az a kicsik negyedik helye. A Boom! bevételben egy tized százalékkal maradt el a Dynamite mögött, példányokban pedig ugyanennyivel előzte meg. És akkor most emlékezzünk vissza arra, hogy mindezt az egyik legjobb húzócímük, az Adventure Time nélkül, két jól nyitó Dynamite-cím ellenében. Könnyen meglehet, hogy ez a csata hamar végleg el fog dőlni, és nem a Dynamite javára.
És mielőtt valaki arra gondolna, hogy egy tized százalék alig jelent valamit: ez is most 45e dollár sorsáról döntött csak ebben a hónapban. Jó pár magyar vállalkozás akad, akik összesen nem szednek össze ennyit 30 nap alatt.
Az egyszázalékosok klubjába a fentieken túl csak a Random House jutott be, és csak bevételben, bár a Viz éppen csak kimaradt ebből a klubból; az első három helyezett egyszerűen akkora részt hasított ki most magának, hogy sok kicsinek esélye sem volt a jó szereplésre.

A havi összehasonlításban négy szerda áll szemben öttel, így nem meglepő, hogy húsz százalékkal visszaesett a piac. Sőt, ez azt jelenti, hogy valójában enyhe növekedés volt tapasztalható, főleg Dan Slott Pókjának és a két jól nyitó Marvel-címnek, na meg persze az év végére szokás szerint fellendülő könyvpiacnak hála.
Ez jobban visszaköszön a tavaly novemberivel való összevetésben, ahol füzetek esetében egy stabil ötszázalékos, könyveknél meg 14/21 (bevételdarabszám) százalékos ugrás tapasztalható. Ez utóbbi főleg örvendetes, mert azt jelzi, hogy végre egy kicsit lejjebb ment a kötetek átlagára, és ez hozott némi vásárlói kedvet.
A sok-sok plusz végre az éves összesítőt is átfordította: ha csak négy tizeddel is, de végre pozitívban van az eladott példányok mérője, a dollárszámláló pedig immár jó eséllyel pályázik arra, hogy a decemberi számok megismerésével elérje az ötszázalékos növekedést.
Ami érdekes így, 11 hónapnyi összesített adattal, az az, hogy a kiadók erőteljes füzetes nyomulása ellenére a kötetek azok, amik ismét lassan új közönségre találnak. Vagyis a piac magától, természetes módon próbálja visszanyomni a kiadókat akaratuk ellenére a 2000-es évek első pár évének állapotába. Jelenleg a kisebb kiadók, főleg az ezen a téren mindig is zászlóhordozó Image az, akik jó érzékkel használják ki ezt a trendet; kérdés, hogy a nagyok tovább erőltetik az eddigi stratégiát, vagy lassan megadják magukat a nyomásnak a pénztárcabarát kötetárazás visszahozásával. Ami ugye azért is lenne jó, mert a bevételük tetemes része már jó ideje a könyvesboltokból származik.

Lezárásként a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése