Ajánló

Boszorkák 02
Marvel Comics

Boszorkák 02

Hozzászólások

  • Super Skrull 2017.05.28. 19:37
    Köszönöm a választ! Meglestem Nitro oldalát, jól emlékeztél. Kár... Szívesen elolvastam volna.

    Bővebben...

     
  • Sepi 2017.05.24. 06:50
    Sajnos tudtommal egyik oldal sem honosította az X-Factor első számait. Nitro oldalán találsz belőlük ...

    Bővebben...

     
  • Super Skrull 2017.05.23. 14:13
    Köszönet érte! Mindig is érdekelt Jean története, most végre végig olvashattam! A folytatást megtalálom ...

    Bővebben...

     
  • Kayamiel 2017.05.20. 01:05
    Szuper volt, várom a folytatást :)

    Bővebben...

     
  • Pierre de La Croix 2017.05.19. 07:51
    Kár hogy vége.

    Bővebben...

Ki van itt?

Oldalainkat 654 vendég és 8 tag böngészi

  • 24747
  • AsSasuke
  • KKitti95
  • krisz12
  • sancer
  • száguldó
  • Tirpák
  • Vik
A Marvel Comics és legfőbb riválisa a DC Comics, számos egyéb képregény kiadó háttérbe utasításával érdemelte ki, hogy mára a két legismertebb cég legyen ezen a piacon. A Marvel-t 1939-ben alapította Martin Goodman, korának legbefolyásosabb magazin kiadója, aki ekkortájt jó néhány napilap tulajdonosa volt. Goodman sorsdöntő lépésére 1939-ben került sor, amikor útjára indította a Marvel Science Stories című kiadványt, amely az egyre nagyobb teret hódító rajzolt történetek, bemutatását célozta meg. A lap óriási népszerűségnek örvendett, és nem sokkal később átkeresztelték Marvel Comics-ra.

Az első szám történetét Bill Everett írta, és ebben a számban ismerhették meg az olvasók a Sub-Mariner (magyarul Torpedó; Namor) történetét, valamint szintén ez volt a Human Torch (Fáklya) nevű karakter debütálásának helye is. Ez a két karakter hamar belopta magát az olvasók szívébe, és ők alapozták meg a képregényeknek azon korszakát, amelyet „Arany Kornak” nevezünk. Goodman zseniális érzékkel ismerte fel a képregényekben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, és két ifjú alkotót, név szerint Joe Simon írót és Jack Kirby rajzolót bízott meg azzal, hogy találjanak ki új, izgalmas képregény figurákat. Simon és Kirby alkotta meg azt a karaktert, aki mára ikonná vált a képregény rajongók szemében, ez a figura Amerika Kapitány volt. Goodman másik nagyszerű húzása az volt, hogy felvette cégéhez unokaöccsét, Stanley Martin Lieber-t, alias Stan Lee-t.

Goodman a képregények kiadására különálló céget alapított, a Timely Comics Inc.-t, amelyet évekkel később Atlas Publishing-re változtattak. Végleges nevét – Marvel Comics – csak az 1960-as évek legelején kapta meg. Míg a Timely időszakban a cég fő profilját kizárólag a szuperhős történetek adták a 40-es években, az Atlas 1954-ben a hős történeteken kívül romantikus, western, horror és humoros témájú képregényeket is megjelentetett.

A Marvel képregények csodálatos kora

A DC kiadó kezdetben számos vonalon erősebbnek bizonyult a szuperhős képregények piacán az 50-es években, míg Goodman teljesen szabad kezet nem adott Stan Lee-nek új képregény karakterek kitalálására. Stan Lee, Kirby, Steve Ditko és az akkori csapat több tagja éjt nappallá téve dolgoztak, hogy eleget tegyenek a felkérésnek. Az 1961 és 63 közti periódusban született meg - főként Lee és Kirby erőfeszítései révén - a Fantasztikus Négyes, az X-Men, Thor, Hulk és a Vasember figurái, és persze a hősök elengedhetetlen kellékei, a főgonoszok népes armadája.

Stan Lee sikerének titka, az úgynevezett Marvel Method (Marvel Módszer), amelynek lényege, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben (amikor az alkotók oldalról oldalra haladva egyszerre dolgozták ki a szöveget és a rajzokat), a Marvel Módszer segítségével Lee és csapata előre elkészített „forgatókönyv” alapján dolgoztak, amelyhez csak akkor rajzolták hozzá a képeket, ha már a teljes történet és a párbeszédek kidolgozása a kezükben volt. Stan Lee másik kiváló ötlete az volt, hogy hőseinek titkos alteregót adott. A korabeli képregények legnagyobb hátulütője az volt, hogy egy idő után túlságosan sablonossá, unalmassá és kiszámíthatóvá váltak, és a kiadók már csak folyamatos reklám hadjárattal és különféle meglepetés „ajándékokkal” kedveskedtek csökkenő olvasó táboruknak. Stan ötlete ebbe a monotonitásba hozott robbanásszerű változást, amikor hőseit belső személyes problémák, és magánéleti konfliktusok révén varázsolta ember közelibbé. Azzal, hogy hőseinek rejtegetni kellett képességeiket még családjuk és barátaik előtt is, óriási sikert aratott, mert az olvasók jobban bele tudták élni magukat a karakterek helyzetébe. Erre talán a legjobb példa a Pókember és az X-Men képregények. Nézzük csak a Pókembert, amelynek főhőse Peter Parker, a szegény középiskolai diák, aki bár nagyon okos, de folyamatosan iskolatársai zaklatásának céltáblája, míg egy radioaktív pók csípése után szuperhőssé nem válik. Magánélete ettől cseppet sem változik, hiszen továbbra is betegeskedő nagynénjével él, és kortársai folyton kibabrálnak vele, de ha magára ölti álruháját, legyőzhetetlen kalandorrá válik.

Míg a DC kiadó hősei egyre magasabbak, jóképűebbek és hősiesebbek lettek, a Stan Lee által kitalált alakok miután legyőzték ellenségeiket, meg kellett küzdeniük saját félelmeikkel és kétségeikkel, ami igazán drámai hatásúvá, és ezzel együtt nagyon népszerűvé tette őket az olvasók körében. De ezek a változtatások korántsem voltak elegendőek a Marvel alkotói számára. Olyan történeteket hoztak tető alá, amelyek nem egy, de akár három, vagy négy részen keresztül is izgalomban tartották az olvasókat, így őrizve meg a kalandok folytonosságát.

A Marvel megújulása  

Mint mindennek, a Marvel-nek is szüksége volt a felfrissülésre egy idő után, mivel a 80-as évekre képregényeik kezdték elveszteni egyedi mivoltukat. A nagyobb bajtól két remek alkotó, Chris Claremont és John Byrne mentették meg a kiadót azzal, hogy megreformálták a cég egyik legrégebben futó sorozatát, az X-Men-t. Az ezt, követő éveket a „Hősök megújulásának” időszaka jellemezte. A 90-es években a Marvel addig példátlan módon szerződést kötött két, a rivális kiadónál (Image Comics) alkalmazásban álló alkotóval, Jim Lee-vel és Rob Liefeld-el, akik új színt hoztak a Marvel hőseinek életébe azáltal, hogy gatyába rázták az olyan címeket, mint a Captain America, The Avengers, Iron Man és a The Fantastic Four. A reformálás 13 hónapot vett igénybe, és végül a négy részes Marvel kiadvánnyal, a Heroes Reborn: The Return teljesedett ki, amelyet Peter David írt, és alaposan éreztette az átalakítás drasztikus változásait.

Káosz a Wall Street-en

Megalapítása óta a Marvel átesett néhány tulajdonos váltáson, egyik legellentmondásosabb gazdája Ron Perelman volt, aki 1989-ben vette át a céget, és 1991-ben majdnem csődbe is vitte. Munkássága alatt a cég pénzügyi válságba került, és odáig fajultak a dolgok, hogy a dolgozók 11 alkalommal jelentettek sztrájkot. A céget az mentette meg, hogy részvényeket dobott piacra, amelyekre a szemfüles befektetők, különösen egy játékgyár tulajdonosa, Avi Arad (jelenleg is ő a Marvel főrészvényese, és az igazgatótanács elnöke) azonnal lecsaptak, valamint az 50-60 történetet érintő DC-Marvel crossover, amely során a Marvel Univerzum hősei összemérhették képességeiket a DC karaktereivel. Ezekre nemcsak a pénzügyi háttér erősítése végett volt szükség, hanem a miatt a Pókember történet-vonal miatt is, amely Pókemberről és klónjáról szólt, és minden idők legvégzetesebb döntéseihez vezetett. Az írók annyira belebonyolódtak saját történetükbe, hogy a képregény alaposan kárát szenvedte, és rajongók ezrei bojkottálták a klónról szóló sztorikat. A Marvel sosem állt még ilyen közel ahhoz, hogy megássa a saját sírját, de egy nehéz időszak után ismét a talpra állt, és ez elsősorban Stan Lee-nek és Avi Arad-nak volt köszönhető.

A Marvel napjainkban

A Marvel kemény munkával szerezte vissza rajongói bizalmát, és ezt két kiadványuk filmváltozatának elkészítésével akarta megerősíteni. 16 lehetséges jelölt közül, végül a Blade (Blade the Vampire Hunter 1995-96-os comic sorozat alapján) mellett döntöttek, amelynek címszereplője a neves amerikai akciófilm színész, Wesley Snipes lett. A filmet 1998 augusztusában mutatták be és olyan hatalmas sikert aratott, hogy a Marvel további képregények megfilmesítése mellett döntött. Sor került a Nick Fury film elkészítésére, amelyet még 98 májusában leforgattak, azonban olyan pocsék lett, hogy csak a Fox TV egyik késő esti adásában merték levetíteni. A Fox Tv, amely a Twenty Century Fox filmvállalat tulajdonában állt, több Marvel képregény karakterről is rajzfilm sorozatot rendelt (X-Men; Pókember, Fantasztikus Négyes, Vasember és az Ezüst Utazó), és ezeket a Marvel Action Hour nevű matiné során vetítették, átütő sikerrel. A Marvel régi dicsőségében sütkérezhetett újra, képregény sorozatait százezres példányszámban adták el világszerte, játékfigurák és számítógépes programok készültek a Marvel fontosabb szereplőiről, és számos forgatókönyv íródott, amelyek alapján a filmek gyártása is megkezdődött, vállalkozásai egytől egyig bombasikerek lettek.  

A Marvel leghíresebb kiadványai

Captain America (Amerika Kapitány)
Amerika Kapitány, egy kitalált szereplő, szuperhős a Marvel Comics képregényeiben. A kitalált szereplőt Joe Simon és Jack Kirby alkotta meg. Amerika Kapitány első megjelenése a Marvel Comics elődje, a Timely Comics által kiadott Captain America Comics első számában volt 1941 márciusában. Az évek során körülbelül 210 millió példány Amerika Kapitány képregény talált gazdára összesen 75 országban.
Amerika Kapitány, polgári nevén Steve Rogers, gyenge testalkatú fiatalember volt, mielőtt egy kísérleti szérum segítségével testi erejét, gyorsaságát és reflexeit az emberi teljesítőképesség határáig fokozták. Rogers egy, az amerikai zászló mintájára készített egyenruhát, valamint egy elpusztíthatatlan pajzsot kapott, hogy az Egyesült Államok oldalán szálljon harcba a második világháborúban.
Mint hazafias hős, aki a tengelyhatalmak ellen küzdött a képregények lapjain, a Timely legsikeresebb szereplője volt a második világháború évei alatt. A háború után Amerika Kapitány népszerűsége fakulni kezdett és az 1950-es években szinte alig születtek új kalandjai. A Kapitány az amerikai képregények ezüstkorában tért vissza az 1964 márciusában megjelent Avengers negyedik számában, melyben csatlakozott a Bosszú Angyalai nevű szuperhőscsapathoz. Azóta Amerika Kapitány mind saját sorozatában, mind az Avengers oldalain sokszor szerepelt, mint a Bosszú Angyalai vezetője. Amerika Kapitányt 2007 márciusában, a Marvel-szuperhősök sorait megosztó Polgárháború című történet végén, a Captain America 25. számában gyilkolták meg.
Megjelenése és hanyatlása a képregények aranykorában
Amerika Kapitány karaktere az Egyesült Államok hadba lépése előtti bizonytalan időszak gyermekeként látta meg a napvilágot. Megalkotóit, Joe Simont és Jack Kirbyt morálisan érintették a Náci Németország tettei. A világháborúba való belépés elkerülhetetlennek látszott. Joe Simon erről később így nyilatkozott; „A háború ellenzői jól szervezettek voltak. Mi is hallatni akartuk a mondanivalónkat.”
A Captain America Comics első számának borítóján Amerika Kapitány volt látható, ahogyan egy ökölcsapást mér Németország akkori vezetőjére, Adolf Hitlerre. A képregény 1941 márciusában jelent meg, szűk egy évvel a Pearl Harbor-i csata előtt, melynek hatására az Egyesült Államok belépett a második világháborúba a szövetséges hatalmak oldalán. A kiadványból közel egymillió példány kelt el. Bár a legtöbb olvasótól pozitív visszajelzések érkeztek, voltak akik felemelték hangjukat a képregény ellen.
„Az Ötödik sugárúton egy az éjszakai buszon ültem (1939-ben), új szereplőkön gondolkodtam, és azon, hogy a legsikeresebbek azok a képregények, amikben remek gonosztevők vannak, mint például Pingvin a Batman-ben. Akkoriban a nácik valósággal elszabadultak Németországban, és Adolf Hitler is egyre többet szerepelt a sajtóban, így arra gondoltam: „Miért nem használunk egy valós gonosztevőt, ahelyett hogy kitalálunk egyet?” – Joe Simon
„Mikor az első szám megjelent, számos... fenyegető és gyűlölködő levelet kaptunk. Néhányan valóban ellenezték azt, amit a Kapitány jelképezett.” – Joe Simon
Bár az MLJ Comics, a Pajzs (The Shield) nevű szuperhőse időben megelőzte, a Kapitány lett a legismertebb és legidőtállóbb „hazafias szuperhős” azok közül, akik a második világháború előtt és édeje alatt születtek. Ifjú társával, Buckyval, Amerika Kapitány szembeszállt a nácikkal, a japánokkal és más, az Egyesült Államokat és szövetségeseit fenyegető ellenséggel. Amerika Kapitány hamar a Timely Comics (a Marvel Comics elődje) legnépszerűbb képregényhősé vált. Saját rajongói köre is alakult „Sentinels of Liberty”, vagyis a Szabadság Őrzői néven. A képregény havonta eladott példányszáma továbbra is megközelítette az egymillió darabot, mely abban az időben meghaladta még a Time eladott példányszámát is. Miután Simon és Kirby 1941 végén a DC Comics-hoz került a Captain America Comics 10. száma után (1942. január) Al Avison és Syd Shores vették át a képregény rajzolását.
A világháborút követően, mikor a szuperhősök csillaga már halványulni kezdett, Amerika Kapitány a Timely/Marvel első szuperhős csapatának, a Győzteseknek a vezetője lett. A csapatnak csupán két kalandja jelet meg az All Winners Comics 19. és 21. számában 1946 őszén és telén. Saját, önálló sorozatában figyelmét a bűnüldözésre és a hidegháború kommunista fenyegetésének felszámolására fordította. Miután Bucky egy 1948-as történet során megsérült, szerepét Amerika Kapitány barátnője Betsy Ross vette át, aki mint Aranylány (Golden Girl) lépett színre. A Captain America Comics a 75. számával, 1950 februárjában fejeződött be. Az utolsó két szám Captain America’s Weird Tales (Amerika Kapitány Különös Történetei) címen jelent meg és két misztikus-horror történetet tartalmazott.
Néhány évvel később Amerika Kapitány újra visszatért két régi bajtársával, a Fáklyával és a Torpedóval a Young Men 24. számában, melyet a Marvel 1950-es évekbeli előde, az Atlas Comics adott ki. Mint „komcsi verő” többször is megjelent a Young Men és a Men’s Adventures számaiban. Az Atlas megpróbálta újraindítani a Kapitány saját sorozatát is, de mivel nem bizonyult jövedelmezőnek, a harmadik szám után, 1954 szeptemberében ismét megszüntették.
Visszatérése a képregények ezüstkorában
„Mikor visszahoztam, nem voltam benne biztos, hogy milyen szerepet is töltsön be a Marvel-univerzumban. Először kortévesztett ember volt: A 40-es évekből származott, és hirtelen a 60-as években találta magát hippik és a kommunista-őrület közepén és olyan dolgokkal találkozott, amik teljesen váratlanul érték. Egy fickó, aki nem volt összhangban a korral, és szerettem is így viszonyulni hozzá. Később rájöttem, hogy nem hagyhatom így örökre – ő nem egy idióta – és a helye valóban a Bosszú Angyalai között volt.” – Stan Lee
Amerika Kapitány karaktere 1963 novemberében, a Strange Tales 114. számában visszatért a képregények oldalaira. A Strange Tales-ben, miután beköszöntött az amerikai képregények ezüstkora a sci-fi és misztikus történetek után ismét a szuperhősöké lett a főszerep. Ebben az időben a kiadványban a Marvel új szuperhőscsapatának, a Fantasztikus Négyesnek egyik ifjú tagja, a második Fáklya, Johnny Storm önálló kalandjai szerepeltek. A Captain America címet viselő történetben látszólag visszatért Amerika Kapitány. Első hősies akciója után azonban kiszabadított néhány rabot a börtönből, majd kirabolt egy bankot. Miután a Fáklya elfogta, kiderült róla, hogy az valójában nem Steve Rogers, hanem egy imposztor, az Akrobata néven ismert bűnöző. A képregény utolsó oldalain Storm előkeresi néhány régi képregényét Amerika Kapitányról, és azon kezd merengeni, hogy vajon mi történhetett vele és hogy vissza fog e térni valaha. Stan Lee és alkotótársa, Jack Kirby ezzel a rövid történettel mintegy előkészítették Steve Rogers tényleges visszatérését.
A nagy visszatérésre szűk fél év múlva, 1964 márciusában, az Avengers, a Bosszú Angyalai nevű szuperhőscsapat sorozatának 4. számában került sor. A történet fényt derített a Kapitány hirtelen eltűnésére is. Kiderül, hogy a második világháború végnapjaiban egy bevetés során Amerika Kapitány lezuhant egy ellenséges kísérleti robotrepülőgépről az Atlanti-óceán északi, fagyos vizeibe és évtizedeket töltött hibernációs állapotban. A régi hős új olvasótáborra talált. Állandó szereplője lett az Avengers sorozatának mint a Bosszú Angyalai vezetője. Önálló kalandjai a Tales of Suspense oldalain szerepeltek az 59. számától, megosztva a kiadványt az Angyalok egy másik szuperhősével, Vasemberrel. Jack Kirby, a Kapitány egyik megalkotója 1941-óta először ismét a hazafias hős kalandjain dolgozhatott. A történetek írója Stan Lee volt.A Tales of Suspense 99. számá után Amerika Kapitány és Vasember is saját sorozatuk címszereplőivé váltak. 1968 áprilisában, a Tales of Suspense számozását folytatva jelent meg a Captain America 100. száma. Lee és Kirby a sorozat 109. részén dolgoztak utoljára együtt, melyben az új olvasóközönség számára ismét elmesélték, hogy hogyan vált Steve Rogersből Amerika Kapitány. A 110. számtól Jim Steranko vette át a sorozatot néhány szám erejéig mint író és rajzoló.

„Én úgy láttam, hogy a Marvel nem igazán tudta mit kezdjen a karakterrel (abban az időben mikor én dolgoztam a sorozaton) és több változatot is kipróbáltak, melyek sikertelennek bizonyultak, és az olvasóknak sem nyerte el a tetszését. Én akkor kerültem oda, mikor felfedték a titkos személyazonosságát és olyan helyzeteket hoztak létre számára, melyekben bármely más Marvel-hőssel kicserélhető lett volna.” – Jim Steranko

Stan Lee a 114. számmal tért vissza. John Romita és John Buscema egy-egy számot illusztráltak, utánuk Gene Colan lett a sorozat rendszeres rajzolója.
A bronzkor
Amerika Kapitány visszatérése és a hibernációs történet azonban törést is okozott a Marvel-univerzum történelmében, hiszen a Kapitány a képregények lapjain a világháború után is folytatta bűnüldöző pályafutását. Az írók az 1970-es években számos retconnal igyekeztek magyarázatot adni erre. Az 1972-es Captain America and the Falcon 155. számában Steve Englehart író magyarázata alapján Amerika Kapitány egyenruháját egy meg nem nevezett, később „The Grand Director”-ként emlegetett férfi öltötte magára. 1977-ben jelent meg a What If sorozat negyedik száma. Az ebben a számban megjelent történetben Roy Thomas két újabb szereplőt leplez le, akik Rogers eltűnése után Amerika Kapitányként szolgálták hazájukat.

Stan Lee és Gene Colan a sorozat 117. számában bemutatták a Marvel első afroamerikai szuperhősét, Sam Wilsont, a Sólymot,[9] aki röviddel ezután Amerika Kapitány társa és a sorozat másik címszereplője lett. A képregény címe a 134. számától, 1971 februárjától Captain America and the Falcon-ra változott. Nem sokkal ezután Romita visszatért, mint rendszeres rajzoló, a 142. számtól pedig Gary Friedrich vette át Stan Lee munkáját. Az ezt követő időszak további jelentősebb írói Gerry Conway, Steve Englehart, Mike Friedrich, rajzolói Sal Buscema, Frank Robbins voltak.

Steve Englehart a sorozat 153. számától, 1972 szeptemberében vette át az író feladatokat. Első története az 1950-es években Amerika Kapitány jelmezét viselő névtelen férfi retconja volt. A Marvel-univerzum mindig is a való világ lenyomata volt. Richardson elnök először a Captain America and the Falcon 144. számában bukkant fel először. Arcvonásai és neve egyértelműen Richard Nixont idézték. Englehart egyik legemlékezetesebb története, a Titkos Birodalom éppen ehhez a szereplőhöz és a valós életben lejátszódott Watergate-botrányhoz kapcsolódik. A történet a Captain America and the Falcon 169-től 176-ig terjedő részeit öleli fel, melyben Amerika Kapitány a Titkos Birodalom nevű szervezettel veszi fel a harcot. A történet végén a szervezet vezetője a Fehér Házba menekül. Amerika Kapitány letépi róla az álarcot, és kiderült hogy a szervezet feje maga Richardson elnök. Richarson öngyilkos lesz, Rogers pedig ennek hatására csalódik egykori ideáljaiban és egy időre szögre akasztja Amerika Kapitány jelmezét és felveszi a Nomád fedőnevet. Englehart nevéhez egy apró, de Rogers szempontjából igen kínos jelenet is kötődik. Nomádként való első megjelenése alkalmával megbotlik saját köpenyében, amire azóta sem volt sok példa még még a szuperhősöket kifigurázó képregényekben sem.

„Mikor Nixon elhagyta hivatalát, ott volt nekem egy magas rangú kormánytisztviselő (bizonyos értelemben maga Nixon), aki öngyilkosságot követ el a Fehér Házban (miután lelepleződött mint a Titkos Birodalom nevű bűnszervezet vezetője), ami elborzasztotta Amerika Kapitányt. Sokan kérdezték tőlem: „A Marvel akadályozta meg, hogy kimond, hogy Nixon volt az?” Nem, a Marvel azokban a napokban teljes alkotói szabadságot biztosított; én volta az, aki azt mondta, „Nem tudom, hogy valóban ilyen messzire akarok e menni.” Ez vezetett oda, hogy Amerika Kapitány azt mondja, „Sétálhatok e egy zászlóval a mellkasomon egy olyan dolgot képviselve ami úgy tűnik mintha manapság nem is létezne?”, amiből megszületett a Nomád ötlete is. Én tudtam, hogy megtette volna (hogy ismét magár ölti Amerika Kapitány egyenruháját), de meg kellett írnom a történetet, hogy kiderüljön mi kell neki ahhoz, hogy valóban meg is tegye.” – Steve Englehart

Jack Kirby a DC Comics-tól 1975-ben tért vissza a Marvel-hez. 1976 januárjában, a 193. számtól már ő írta és rajzolta Amerika Kapitány kalandjait egészen a 214. számig. Első története a nyolcrészes Madbomb volt. Kirby után számos író és rajzoló dolgozott a sorozaton hosszabb-rövidebb ideig. 1979-ben a füzet cím a 234. számmal ismét Captain America lett, és a Sólyom kilépett a sorozatból.
„Részben azért voltam Kirby '70-es évekbeli Kapitányának a rajongója, mert szerettem a dühös Kapitányt. Szerettem a „lángol a Harlem és a Kapitány átrohan az utcákon” dolgot. Ezt szerettem benne a leginkább. Ott történt meg az, mikor a Kapitány nemcsak az igazság szimbólumaként, hanem Amerika szellemeként is testet öltött. Arra gondoltam, hogy ez a szereplő lényegének legjobb értelmezése, mert bármit is érez az ország, Steve Rogers ezt az érzést fogja képviselni. Nem csak a hazafiasságot, hanem ha az ország dühös, ő is dühös. Ha az ország szomorú, ő is az lesz. Benne testesülnek meg ezek az érzelemnek és cselekszik. Ez valóban annyival több, mint csupán egy szimbólum vagy a politika. Nem a zászlót képviseli, hanem egy egységes érzést. Arra gondoltam, ez jellemzi igazán a karaktert.” – Brian Michael Bendis
 „Elég bután éreztem maga, hogy egy olyan történet alternatív változatát kellett megírom amit korábban elutasítottam, de gondoskodtam róla, hogy Don és Mac tudjanak róla. Mindketten hálásak voltak, és természetesen arról is gondoskodtam, hogy feltüntessük a közreműködésüket a történet létrejöttében.” – Roger Stern
A Captain America 250. jubileumi számában, a Cap for President (A Kapitányt elnöknek) című történetben, melynek írója Roger Stern volt, egy párt Amerika Kapitányt akarja indítani az Egyesült Államok elnöki választásán, amit azonban a Kapitány visszautasított. A történet eredetileg Roger McKenzie és Don Perlin ötlete volt, amit nagyjából egy évvel a jubileumi számot megelőzően vetettek fel. Az ő elképzelésük szerint azonban a Kapitány elfogadta volna a jelöltés és meg is nyerte volna az elnökválasztást. Stern, aki akkoriban a sorozat szerkesztője volt, úgy gondolta, hogy ez már túlmenne a hihetőség határán és Steve Rogers jellemébe sem illene bele. Egy évvel később a Marvel főszerkesztőjének, Jim Shooternek és Ralph Macchionak a javaslatára Stern és John Byrne újra elővette a régi ötletet, mely alapján megszületett a történet új változata. A What If 1981 áprilisában megjelent 26. számában Mike W. Barr író a What If Captain America Had Been Elected President? (Mi lett volna ha Amerika Kapitány elnök lett volna?) című történetben az eredeti ötlet vonalát gondolta tovább.
Amerika Kapitány a képregények modern korában
Mark Gruenwald 1982-től 1985-ig mint szerkesztő működött közre a sorozatban. 1985-ben átvette az írói feladatokat és egészen 1995-ig dolgozott Amerika Kapitány kalandjain. Történeteiben gyakran felvetődtek szociális és politikai témák.
A Captain America 332. számában megjelent The Choice, vagyis A választás című történetben Gruenwald egy igen nehéz morális választás elé állítja Steve Rogerst. Az amerikai kormány kötelezni akarja Rogerst, hogy közvetlenül az ő irányításuk alatt dolgozott, máskülönben vissza kell adnia az egyenruháját, a pajzsát, az Amerika Kapitány nevet valamint egymillió dollár adóhátralékot, ami Rogers 1945-ös eltűnése óta halmozódott fel. Ebben a bizarr szituációban Rogersnek döntenie kell, hogy a kormányt szolgálja vagy magát a nemzetet. Rogers végül úgy dönt, hogy inkább lemond Amerika Kapitány egyenruhájáról, minthogy egy olyan kormányt szolgáljon amely képes lenne a szabadságában korlátozni, ezzel megsértve mindent amiben eddig hitt. Gruenwald ezzel egy időben a Szuper Hazafi néven tevékenykedő John Walkert tette meg az új Amerika Kapitánynak, aki gyakorlatilag Rogers sötét oldalának megszemélyesítője lett.
A Walker és Rogers közötti összecsapásra a sorozat 1989. februári, 350. számában került sor, mely után Steve Rogers ismét visszavette Amerika Kapitány egyenruháját. A történetet Gruenwald Joe Simonnak és Jack Kirbynek, „Amerika legnagyobb szuperhősének” megalkotóinak ajánlotta.
A Captain America sorozata 1996 augusztusában, a 454. számmal ért véget. Az Onslaught című eseménysorozat végén a Marvel-univerzum legtöbb hőse, beleértve Amerika Kapitányt is, látszólag életét vesztette. Az ezt követő Heroes Reborn történet során a hősök egy alternatív valóságban, egy zsebdimenzióban tértek magukhoz. 1996 novemberében jelent meg a Captain America második sorozatának első száma Rob Liefeld és Jeph Loeb alkotópárosának közreműködésével. Rob Liefeld ekkor már nem a Marvelnél, hanem társalapítóként az Extreme Studiosnál dolgozott, amin keresztül csak megbízásos alapon készítették a Captain America és az Avengers sorozatokat. A hatodik rész után a Marvel meg akarta változtatni a szerződés feltételeit. Liefild azonban kevesebb pénzért nem vállalta a sorozat folytatását, így azt James Robinson író és a Wildstorm munkatársai vették át. Az eredetileg 12 részesre tervezett második sorozat a 13. számmal ért véget. A kritikákat és az olvasói visszajelzéseket figyelembe véve a Heroes Reborn sikeresnek volt mondható, de ezt a pénzügyi oldaláról már nem lehetett ilyen egyértelműen kijelenteni még annak ellenére sem, hogy a négy újraindított sorozat előkelő helyet foglalt el 1996 bestseller képregényei között.
Steve Rogers halála
A Marvel Polgárháború című crossover-története után a Captain America 25. számában, 2007 áprilisában Ed Brubaker író végzett Amerika Kapitánnyal. Brubaker, aki maga is az álarcos hős kalandjain nőtt fel, úgy nyilatkozott, hogy nem volt könnyű feladat megölnie a szereplőt. Ezzel együtt azonban szerette volna megtudni, hogy mint jelent egy hős az amerikaiak számára az igencsak megosztott országban. Tapasztalatait így foglalta össze:
„Ahogyan én látom a kemény baloldali rajongók azt akarják, hogy a Kapitány álljon ki és tartson beszédet az utcasarkon George W. Bush kormánya ellen, az igazán jobboldali rajongók pedig azt akarják Bagdad utcáin portyázzon és üsse ki Saddam Husseint.” – Ed Brubaker
Amerika Kapitány egyik megalkotója, az akkor 93 éves Joe Simon így nyilatkozott:
„Pokoli egy időpontban hagyott itt minek. Csak most lenne rá igazán szükség.” – Joe Simon
A népszerű képregényhős haláláról több tévéadó és újság is beszámolt, és természetesen rögtön felmerültek a „valóban halott?” és a „mi lesz az álrac sorsa?” kérdések. Joe Quesada, a Marvel Comics főszerkesztője egy, a CNN-nek adott interjújában ezekre így válaszolt:
„Volt idő amikor a képregényekben mikor a szereplők meghaltak és aztán egyszerűn visszatértek. A halálnak és a feltámadásnak nagyon kicsi jelentősége volt. Én csak annyit kérek az íróimtól, hogy ha végeznek egy szereplővel, engedjék meg, hogy a halál is betöltse a maga szerepét. Mi lesz az egyenruha sorsa? És mi történik a Kapitány barátaival és ellenségeivel? Hogy ezeket megtudják, kénytelenek lesznek elolvasni a képregényt.” - Joe Quesada
Manhattan egyik legnagyobb képregényboltjának társtulajdonosa, Gerry Gladston így kommentálta a Amerika Kapitány halálát: „Megdöbbentett. Erre nem számítottam. Jobb szerettem volna ha nem ölik meg – viszont az eladások biztos nőni fognak.” A Kapitány halála valóban mindenkit meglepett, és üzleti szempontból is sikeresnek volt mondható. A 25. szám két borítóval került a képregényboltokba. Az egyiket a sorozat rendszeres rajzolója, Steve Epting, a másikat, a „variant cover”-t Ed McGuinness készítette. A CNN-en közölt és más médiumokban is megjelent hírek után a képregényboltok hamar kifogytak 25. számból, még az egy ember egy darab korlátozás ellenére is. Az eBay aukciós weboldalon azonnal feltűntek a megvásárolható képregények, melyekre a licit (az eredeti és az alternatív borítós egy-egy példányára) akár 90 dollár fölé is mehetett (a képregény eredeti ára 3,99 dollár volt). Emellett sokakat megtévesztett a „variant cover” megnevezés is. Bár általában ez a kifejezés arra is utal, hogy ebből a fajtából kevesebb példányszám kerül a piacra, ebben az esetben a variant és az eredeti borítós példányokat egyenlő példányszámban nyomtatták. 2007 júliusában kiadták a 25. szám „rendezői változatát” Epting új borítórajzával és kiegészítő háttéranyagokkal.
Posztumusz sorozatok
A Captain America sorozat a 25. szám után, immár a címszereplő nélkül de tovább folytatódott. Mellette 2007 áprilisában jelent meg az első száma a Fallen Son: The Death of Captain America című ötrészes minisorozatnak. A képregény írója, Jeph Loeb azt mutatta be, hogy a Marve-univerzum egyes szereplői hogyan reagáltak a Kapitány halálára. A hat szám mindegyike az Elisabeth Kübler-Ross által meghatározott, a gyász öt fázisának egyikét mutatta be Amerika Kapitány egy-egy barátján keresztül.
2007 szeptemberében jelenik majd meg a hatrészes Captain America: The Chosen sorozat első száma. Írója David Morrell, a Rambo sorozat megalkotója. A képregény a Marvel Knights logó alatt fog megjelenni, ami előre vetíti sötét és komor hangulatát is. Előzetes információk szerint a történet Amerika Kapitány hátrahagyott örökségéről fog szólni, arról hogy mit jelentett azok számára akik tovább harcolnak az Egyesült Államokért.
Magyarországi megjelenések
Amerika Kapitány Magyarországon először A Csodálatos Pókember 22. számában (1991. március) tűnt fel egy újságcikkben. Valódi akcióban azonban csak két év múlva, a Marvel Extra első számában (1993. február) vett rész. Önálló képregénye hazánkban nem jelent meg, főleg a Marvel Extrában szerepelt a Bosszú Angyalai kötelékében.
A kitalált szereplő története
Újjászületés Hadművelet (1940-1945)
Steve Rogers 1917. július 4-én született Manhattanben, a Lower East Sideon. Szülei, Joseph és Sarah Rogers ír bevándorlók voltak. Édesapja 1920-ban, édesanyja 1934-ben hunyt el. 1940-ben Rogers főiskolán képzőművészeti hallgató volt, mikor elborzadva a Harmadik Birodalom felemelkedésén és embertelen tettein, sorozásra jelentkezett. Gyenge testalkata miatt alkalmatlannak nyilvánították, de egy katonatiszt aki tesztalanyokat keresett egy titkos tervezethez, felajánlja neki a lehetőséget, hogy a program keretein belül szolgálja hazáját. Az Újjászületés Hadművelet fedőnevű tervezet a Fegyver Plusz első kísérlete volt egy élő fegyver létrehozására. Az „1-es számú Fegyvert” az úgynevezett szuperkaton-szérummal kívánták megteremteni. A szérumot egy német tudós, dr. Abraham Erskine, fedőnevén dr. Reinstein fejlesztette ki. Idővel a kimerítő és embert próbáló edzésprogramok és vizsgálatok után Rogerst választják ki az új szuperkatona-szérum tesztelésére.
Dr. Erskine döntésével azonban nem mindenki értett egyet. Maxfield Saunders tábornok úgy vélte, hogy eleve egy erős fizikumú katona alkalmasabb lenne a feladatra. Erskine tudta nélkül Saunders egy halálraítélt katonának, Clinton McIntyrenek be is adta a szérumot. McIntyre a szérumtól valóban erősebbé és gyorsabbá vált, egyben fokozottan erőszakos is lett. Kitört a laborból majd az utcán szívrohamot kapott. Saunders nem tudta, hogy a szérum mellett más is szükséges egy szuperkatona létrehozásához. Rogerst erről természetesen nem tájékoztatták.
A sikertelen és eltusolt kísérlet után 1941. március 10-én Erskine beadta Rogersnek a szuperkatona-szérumot, majd, hogy annak hatását stabilizálja vita-sugarakkal bombázta Rogers testét. A szérum azonnal hatni kezdett és egészen az emberi határokig megerősítette Rogers izomzatát. Ebben a pillanatban azonban egy náci kém is felfedte magát és lelőtte Erskinet. Rogers dühében megölte a kémet és megesküdött, hogy egész életében az elnyomás ellen fog küzdeni.
Mivel dr. Erskine halálával a szérum titka is látszólag a sírba szállt, az amerikai kormány a legtöbbet akarta kihozni egyetlen szuperkatonájából. Rogerst mint kémelhárítót
 és mint az Egyesült Államok szimbólumot akarták felhasználni, ellensúlyozva a Náci Németország terrorcselekményeit koordináló Vörös Koponyát. Rogers skiccei alapján elkészítették számára az Amerika Kapitány egyenruhát és megkapta első golyóálló pajzsát is. Ezután Virginába, a Lehigh táborba helyezték át, ahol a kétbalkezes közkatonát alakítva tartotta titokban második személyazonosságát. Állomáshelyén összebarátkozott a tábor fiatal „kabalájával”, James Buchanan „Bucky” Barnessal. Bucky hamar felfedezte, hogy Rogers maga Amerika Kapitány és egy Németországi kalandjuk után Rogers beleegyezett, hogy a fiatal fiú a társa legyen a nácik elleni küzdelemben.
1941-ben Amerika Kapitányt és egy alakulatot az elszigeteltségben élő afrikai országba, Wakandába vezényelték, ahol összetűzésbe került az ország királyával, a „Fekete Párduc” címét viselő T’Chakával. A két fél végül békét kötött és Amerika Kapitány T’Chakának ajándékozta golyóálló pajzsát, annak zálogaként, hogy Wakanda nem fog belekeveredni a világháborúba. Viszonzásul T’Chaka az amerikaiak jövetelének okát, egy adag vibránium nevű fémet ajándékozott a Kapitánynak. Az Államokba visszatérve a virbánium ötvözetéből dr. Myron MacLain elkészítette a Kapitány elpusztíthatatlan korong alakú pajzsát amit személyesen Franklin D. Roosevelt elnök adott át Rogersnek.
A kormány a szuperkaton-szérum sikerességét látva nem volt hajlandó belenyugodni annak elvesztésébe. Az új szérumon Josef Reinstein kezdett dolgozni, amit afroamerikai katonákon tesztelt. A kísérleteket csak néhányan élték túl, és az ezt követű küldetések során az osztag minden tagja odaveszett, kivéve Isaiah Bradleyt. 1942 októberében Bradleyt egy öngyilkos küldetésre küldték a frontvonal mögé. Bradley ekkor ellopta és magára öltötte Amerika Kapitány egyenruháját és sikeres végrehajtott a küldetést, de elfogták. Miután a szövetségesek kiszabadították börtönbe zárták fegyelemszegés miatt. Steve Rogers ezekről az eseményekről csak évtizedekkel később értesült.
Rogers mindeközben tagja lett a Megszállók
 nevű szuperhősökből álló csapatnak is. A Megszállókat a Master Man, egy náci szuperkatona elleni küzdelem hozta össze és legyőzése után Winston Churchill javaslatára együtt is maradtak a világháború alatt.
1945-ben, a második világháború végnapjaiban Amerika Kapitány és Bucky megpróbálta megállítani Zémó Bárót, aki el akart lopni egy új brit fejlesztésű pilóta nélküli bombázót. Zémónak azonban sikerült elindítania a gépet amire egy robbanószerkezetet is erősített. A Kapitánynak és Buckynak az utolsó pillanatban sikerült felkapaszkodniuk a gépre, de a bombát már nem tudták hatástalanítani és az felrobban. Rogers és Bucky az Atlanti-óceán fagyos vizeibe zuhantak. A szövetséges erők egyikük testét sem találták meg, és végül mindkettőjüket eltűntnek nyilvánították. A robbanást követően Bucky hibernálódott testét egy szovjet tábornok, Vaszilij Karpov találta meg és Moszkvába szállíttatta.
Steve Rogers eltűnése után (1945-1964)
Félve attól, hogy Amerika Kapitány halála ronthat a katonaság harci morálján Truman elnök megpróbálta titokban tartani az esetet. Ennek ellenére a hír mégis kiszivárgott és megjelent a New York-i Hírharsonában. Hogy életben tartsa Amerika Kapitányt, Truman felkérte William Naslund, „’76 Szellemét”, hogy öltse magára a Kapitány egyenruháját, Buckyt helyettesítésére pedig Fred Davist kérte fel. A cseréről csak egy szűk belső kör és a Megszállók tudtak. A Japán Birodalom feltétel nélküli kapitulációja után Truman megkérte a csapatot, hogy továbbra is maradjanak együtt, hogy megtisztítsák az Államokat a bűnözőktől. Mivel a csapat neve a háború végeztével érvényét vesztette, a Megszállók felvették a Győztesek nevet.
1946-ban, mikor az Adam II nevű világuralomra törő android egy robottal próbálta meg helyettesíteni John Fitzgerald Kennedy szenátorjelöltet a harc során Naslund életét vesztette. Amerika Kapitány álarcát ekkor Jeff Mace, az eddig Hazafi néven működő bűnüldöző vette magára. 1985-ben Davis egy sebesülése miatt kénytelen volt visszavonulni Bucky szerepéből. Helyét Betsy Ross, Mace barátnője foglalta el Aranylány néven egészen addig, amíg Davis fel nem gyógyult sérüléseiből. Mace évekkel később, mikor már úgy látta, hogy a világnak már nincs szüksége Amerika Kapitányra, visszavonult.
1953-ban, egy meg nem nevezett férfi, aki először példaképének tekintette Amerika Kapitányt majd valóságos megszállottja lett annak pályafutásának, Németországban megtalált néhány náci aktát, amikben fellelte az elveszettnek hitt szuperkatona-szérum formuláját. Felfedezésével az Egyesült Államok kormányához fordult, de a szérum képletét nem volt hajlandó átadni, nekik. Azt akarta, hogy a kormány nyújtson neki támogatást, hogy ő lehessen az új Amerika Kapitány. Mivel dúlt a koreai háború, a kormánynak nagy szüksége lett volna Amerika legendás hősére, ezért beleegyeztek. A férfi számos plasztikai műtéten ment keresztül, hogy végül Steve Rogers hasonmása lehessen. A szérum beadása az utolsó lépés lett volna, de a háború 1953. július 27-én véget ért, és a kormány már nem tartott igényt a szolgálataira. A férfi átmenetileg belenyugodott a döntésbe és tanárként helyezkedett el. Valamivel később, mikor a Vörös Koponya a kommunisták oldalán ismét az Államok békéjét fenyegette, egy diákja bíztatására beadta magának és fiatal barátjának a szuperkatona-szérumot és magukra öltötték a Kapitány és Bucky egyenruháját. Mivel a férfi és barátja nem kapott vita-sugaras kezelést a szérum bevitele után, idővel erőszakossá váltak és paranoia lett úrrá rajtuk. A kormány ezért elfogta, és gyógymód híján hibernálta őket.
Steve Rogers visszatér (1964- )
Majd két évtizeddel Steve Rogers eltűnése után a frissen megalakult Bosszú Angyalai nevű szuperhőscsapat rátalált Rogers hibernálódott testére az Atlanti-óceánban. Az Angyalok felajánlják neki, hogy legyen a csapatuk tagja, Rogers pedig beleegyezik. Bár idegen és számára szokatlan világban tért magához, harctéri tapasztalata értékes tagjává, majd vezetőjévé teszi a Bosszú Angyalai csapatának.
Bucky halála miatt érzett lelkifurdalása sokáig nem hagyta nyugodni. A pártfogásába vett az ifjú Rick Jonest, aki nagyon emlékeztette Buckyra. Mikor Rick magára akarta ölteni Bucky egyenruháját, Rogers megtiltotta azt, mivel nem akarta, hogy még egy fiatal halála száradjon a lelkén.
Rogers hamarosan találkozott régi háborús bajtársával, Nick Furyval,
  aki egy különleges szérumnak köszönhetően szintén semmit sem öregedett a második világháború óta és a S.H.I.E.L.D. nevű terrorista-elhárító szervezet igazgatója lett. Régi barátságuk miatt Rogers ezután többször is részt vett a S.H.I.E.L.D. bevetésein.
Időközben Ricknek sikerült meggyőznie Rogerst, hogy magára ölthesse Bucky egyenruháját, de együttműködésük nem tartott sokáig az új Vörös Koponya mesterkedési miatt. A Vörös Koponya a Kozmikus Kocka nevű tárgy segítségével testet cserélt Amerika Kapitánnyal. Ez alatt a kaland során ismerkedett meg Sam Wilsonnal, akiből a segítségével Sólyom néven szintén álarcos hős lett. Rogersnak a Sólyom segítségével sikerült legyőznie a Vörös Koponyát és visszakapnia a saját testét.
Rogers és új társa, a Sólyom hamarosan szembe találták magukat azzal a névtelen férfival, aki az 1950-es években Amerika Kapitány jelmezét viselte. Korábban a férfit, miután az erőszakossá és paranoiássá vált a helytelenül alkalmazott szuperkatona-szérum miatt, a kormány hibernálta. Miután egy, az Államok politikájával elégedetlen alkalmazott kiolvasztotta őt, ismét felvette Amerika Kapitány egyenruháját. Meg akart szabadulni Rogerstől, akiről azonban nem tudta, hogy ő valóban az eredeti Steve Rogers, az első Amerika Kapitány. Rogersnek végül sikerült legyőznie őt egy párharc során.
Rogers egy rövid időre emberfeletti fizikai erőre tett szert, mikor a Vipera nevű bűnöző mérge kölcsönhatásba lépett a szervezetében lévő szuperkatona-szérummal. Ez a különleges képessége azonban hamar elhagyta.
1974-ben, mikor kiderült, hogy az Egyesült Államok elnöke egy titkos összeesküvés, a „Titkos Birodalom” vezetője, Rogers válságba került önmagával. Úgy érezte ezek után cinikus lenne tőle ha tovább viselné Amerika Kapitány egyenruháját és elhatározta, hogy többé nem ölti magára. Nem sokkal ezután egyik bosszúangyal csapattársa, Sólyomszem javaslatára új egyenruhát öltött és a Nomád néven folytatta bűnüldözői tevékenységét. Amerika Kapitány álarcát ez idő alatt egy Roscoe nevű fiatal brooklyni fiú vette fel. Roscoeval azonban végzett a Vörös Koponya aminek hatására Rogers ismét átgondolta eddigi életét. Úgy döntött, hogy Amerika Kapitány nem a kormány, hanem Amerika ideáljainak szimbóluma lesz. Rogers újra magára öltötte Amerika Kapitány egyenruháját.
Az 1980-as évek
Az 1980-as években olyan neves alkotók közreműködésével mint John Byrne, a történetekben fény derült a Vörös Koponya igazi arcára és eredetére. Mark Gruenwald olyan politikai és szociális témákat hozott fel mint például a szélsőséges idealizmus vagy az önbíráskodás.
A Captain America 332. számában Rogerst kötelezni akarja a kormány, hogy hivatalosan is dolgozzon neki, különben vissza kell fizetnie az Újjászületés Hadművelet költségeit, visszaadnia a ruháját, a pajzsát és még a nevét is, mely szerintük a kormány tulajdona. Rogers kiábrándultan visszaadja egyenruháját és felveszi a Kapitány fedőnevet. A történet bemutatja a különbséget Amerika Kapitány meggyőződése és az őt helyettesítő John Walker között. Walker, az egykori kosztümös hős, Szuper-Hazafi (Super-Patriot) soviniszta viselkedése tükrözte az amerikai kultúrában akkoriban jellemző hangulatot, megtestesítve ezzel más kitalált karaktereket mint például a Sylvester Stallone által alakított Rambot. Walker igyekezett megfelelni a Rogers által megteremtett karakternek, de a sötétben megbúvó ellenségektől való rögeszméi az őrületbe kergették. Rogers hamar visszavette Amerika Kapitány jelmezét, Walker pedig felépülése után USA Ügynök (U.S. Agent) néven folytatta tovább szuperhős karrierjét.
Az 1990-es évek
Nem sokkal azután, hogy Rogers újra magára öltötte Amerika Kapitány jelmezét, megakadályozta egy metamfetamin labor felrobbanását, de vegyi anyagok, reakcióba léptek a szervezetében a szuperkatona-szérummal. Hogy megállítsa a folyamatot, Rogers szervezetéből eltávolították a szérumot, és ezért csak folyamatos edzéssel tudta fenntartani fizikai erőlétét. A történet alapja részben az volt, hogy egyes olvasók szerint Amerika Kapitány erejét szteroidoknak köszönhette. A későbbi történetekben azonban kifejtették, hogy a szérum nem kábítószer volt, hiszen azt Rogers szervezete kiszűrte volna. A szérum valójában egy vírus, amely egy biokémiai és genetikai változást indított el, ami megmagyarázta, hogy a Vörös Koponya szervezetében (aki akkoriban egy, Rogers sejtjeiből klónozott testben élt) is miért volt jelen a szérum.
Ennek a biokémiai változásnak a hatására, ami a szérum jelenlétét idézte elő a vérében, Rogers állapota romlani kezdett a szérum egyre súlyosabb felhalmozódásától. Akkoriban egy külső vázat kellett hordania, hogy képes legyen mozogni, majd később ismét mesterséges hibernációba kellett helyezni. A Vörös Koponyától kapott vérátömlesztés hatására állapota újra javulni kezdett, a szuperkatona-szérum/vírus újra stabilizálódott a szervezetében. Amerika Kapitány visszatért a bűnüldözéshez és a Bosszú Angyalaihoz.
A 2000-es évek
A 2002-ben megjelent Captain America (4. sorozat) első részében Nick Fury a World Trade Center romjaitól hívja vissza Amerika Kapitányt a szeptember 11-i terrortámadás után. A küldetése, hogy felszabadítson egy kis falut, amit terroristák foglaltak el. A sikeres küldetés után Rogers felfedi valódi kilétét a televízió nyilvánossága előtt, hogy a terroristák haláláért ne Amerika népét sújtsa a lehetséges megtorlás.
Rogers felfedezi, hogy Bucky mégsem halt meg, hanem a szovjet hírszerzés Tél Katona (Winter Soldier) néven alkalmazza.
A Marvel Comics 2006-ban kezdődött Civil War (Polgárháború) sorozatában Amerika Kapitány egy anti-regisztrációs csapatot vezet a regisztrációt támogató szuperhősök, és egykori barátja, Vasember ellen. Hogy a kormány ne találhasson rá, új személyazonosság vett fel Brett Hendrick néven mint biztonsági őr.
Képességei
Rogersnek nincsenek emberfeletti képességei, de a szuperkatona-szérumnak köszönhetően egy átlagosnál gyengébb adottságokkal rendelkező fiatalból egy „közel tökéletes” példánya lett az emberi fajnak. Amerika Kapitány olyan intelligens, gyors, erős és kitartó amilyen egy ember csak lehet, anélkül, hogy emberfeletti képességei lennének. A szérum fokozta anyagcsere folyamatait, meggátolva ezáltal méreganyagok felhalmozódását az izomszövetekben, ami megnöveli Rogers kitartását. Ezáltal olyan teljesítményekre is képes, mint például egy mérföldes távolságot képes valamivel több mint egy perc alatt lefutni. Rogersre nincs hatással az alkohol és ellenálló a legtöbb betegséggel szemben is. Reflexei és érzékszervei szintén igen kifinomultak.
Rogers harctéri tapasztalta kiváló stratégává és vezetővé teszi. Mestere különféle küzdősportoknak, mint például a boksz, a jiu jitsu és a dzsúdó, melyeket ötvözve hihetetlen gimnasztikai képességeivel egy egyedi harcstílust alakított ki magának. Évek gyakorlata elpusztíthatatlan pajzsával tökéletes kiegészítése testi adottságainak. A pajzsát diszkoszként elhajítva képes több ellenséget is egyszerre harcképtelenné tenni, úgy hogy a pajzs visszatér hozzá. Kézitusában képes felülkerekedni nála nagyobb és erősebb ellenfeleken is.
Amerika Kapitány egy élő legenda, sok más karakter (köztük Pókember is) példaképének tartja.
Fegyverzete és felszerelése
Amerika Kapitány egyetlen fegyvere a pajzsa, melyből első megjelenése óta több eltérő kinézetűt is használt. Az első, háromszögletű pajzsa a Captain America Comics első számában szerepelt először. A képregény második számában már korong alakú pajzsát használta melyet személyes Roosevelt elnöktől kapott. A pajzs cserjére a MJL Comics reklamációja miatt volt szükség mivel annak kinézete túlságosan hasonlít saját szuperhősük, a Pajzs egyenruhájára. Egy későbbi retcon szerint Amerika Kapitány első pajzsát egy afriaki küldetés során T’Chaka királynak ajándékozta.
Korong alakú pajzsát vibránium és egy kísérleti acélötvözet kombinációjával hozta létre dr. Myron MacLain, egy amerikai tudós. A különleges anyagoknak és eljárásnak köszönhetően a pajzs gyakorlatilag elpusztíthatatlan. A vibránium egyedi tulajdonságai miatt bármilyen erősségű erőhatást képes elnyelni. Rogers nemcsak védekezésre használja a pajzsot. Diszkoszként elhajítva igen hatékony támadófegyverként is szolgál.
Gyakori hiba a képregényekben, hogy a pajzsot gyakran vibránium és adamantium ötvözetének mondják. Ez azonban nem lehetséges, mivel az adamantiumot csak később fejlesztették ki a Marvel-univerzumban. Az ötvözet másik komponense az adamantium egyik kísérleti formája, proto-adamantium volt.
Amerika Kapitány a Marvel alternatív valóságaiban
A Spider-Ham című sorozatban Amerika Kapitány egy mókás állati verziója lépett színre. A karakter neve Steve Mouser, egy macska. A Daily Beaglenél dolgozik és ő az álarcos igazságtevő, Captain Americat (magyarul Amerikandúr esetleg Amercica Kapitány).
A House of M megváltozott valóságában Steve Rogers nem került hibernációs állapotba a II. világháború végén. Ezt az ötletet már korábban is felhasználták a What if? (Mi lett volna, ha...) képregénysorozatban.
A Mutant X univerzumban egy mutáns Rogers öltötte magára Amerika Kapitány jelmezét. Csatlakozott Plazma csapatához, a Hatokhoz, hogy megvédje a mutánsokat Nick Furytól és a S.H.I.E.L.D.-től. Később a Túlontúli végzett vele.
Számos Amerika Kapitány bukkant fel a What if? (Mi lett volna, ha...) sorozatban.
Az 1999-es Earth X sorozatban, egy poszt-apokaliptikus alternatív jövőben, melyet a Terrigen Köd teljesen megfertőzött, Amerika Kapitány egy hadviselt hős. Kopasz, egy szakadt amerikai zászlót visel egyenruhaként és egy A-betű alakú heg van az arcán. Az Universe X: Cap egyrészes képregényben feláldozza magát, hogy megmentse az újjászületett Csodakapitányt.
Az 1602 című sorozatban, egy lehetséges jövőből származó Amerika Kapitányt visszaküldenek 1602-be, ahol felveszi egy őslakos indián, Rojhaz személyazonosságát. Érkezése számos változást eredményez a valóságban, így például számos Marvel szuperhős alternatív verziója jelenik meg a 17. században.
A 2005-ös Last Hero Standing sorozatban az MC2 univerzumban Amerika Kapitány halálosan megsérül, amikor egy csapat fiatal szuperhőst vezet Loki ellen. Thor átváltoztatja Amerika Kapitányt egy új csillaggá. A Last Planet Standing sorozatban Galactus szerint ez az új csillag a kulcs hozzá, hogy végre megszabaduljon bolygófaló éhségétől.
Az Amalgan Comics univerzumában, Szuper-Katona karaktere Amerika Kapitány és Superman tulajdonságait ötvözi.
A 2006-os Marvel Zombies horror-sorozatban a zombi Amerika Ezredes az Egyesült Államok elnöke volt.
A Marvel Mangaverzumában az eredeti Amerika Kapitány meghalt, de Carol Danvers átvette személyazonosságát.
Az Új Harcosok egyik történetében, a Forever Yesterday-ben a Szfinx egy olyan alternatív valóságot teremt, melyen a Közel-Kelet domináns nagyhatalom a Földön. Az ő bajnokuk Asszíria Kapitány.
Újvilág Amerika Kapitány
A Marvel Újvilág univerzumának Amerika Kapitányát Mark Millar és Bryan Hitch alkotta meg az eredeti karakter alapján. Első megjelenése az Ultimates első számában volt.
Steve Rogers egy gyenge testalkatú fiatalember volt, aki önkéntesként jelentkezett a hadseregbe a második világháború idején. Hónapokig tartó szteroid-kezelésen, műtéteken és edzőprogramon ment keresztül mire a végső fázisban megkapta a szuperkatona-szérumot. Egyik küldetése során, mikor egy náci erődítményt támadtak meg Izland partjainál, megpróbált hatástalanítani egy földönkívüli technológia segítségével kifejlesztett egy kísérleti hidrogénbombát. Sikerült felrobbantania a bombát hordozó rakétát, de ő maga a fagyos tengerbe zuhant. Testét nem találták meg, és holttá nyilvánították.
57 év múlva a milliomos playboy, Tony Stark egyik kutatócsapata talál rá Rogers hibernálódott testére. Kis idővel azután, hogy Rogerst felébresztették a hibernációból, tagja lett a S.H.I.E.L.D. által létrehozott Különítménynek.
Akárcsak mainstream változata, ő is megpróbál beilleszkedni a 21. századba, de továbbra is nagyon kötődik a régi időkhöz és gyakran jár veterántalálkozókra. Politikailag és morálisan azonban jóval konzervatívabb mint eredeti változata. A harcok során gyakran használ lőfegyvereket és robbanószereket. Ragaszkodik régi értékrendjéhez, hívő ember aki minden vasárnap templomba jár.
Mások Amerika Kapitány szerepében
Steven Rogers, Steve Rogers egyik őse az „Amerika Kapitány” becenevet viselte az amerikai függetlenségi háború alatt.
Isaiah Bradley, a szuperkatona-szérum első tesztcsoportjának egyetlen túlélője egy küldetés erejéig viselte Amerika Kapitány egyenruháját.
A névtelen anti-kommunista Amerika Kapitány az 1950-es években, aki még a „Steve Rogers” nevet is átvette.
A Tales of Suspense 96. számában többen is megpróbálták átvenni a szerepet, mind sikertelenül.
Sam Wilson, a Sólyom rövid időre átvett Rogerstől Amerika Kapitány szerepét.
Bob Russo, Amerika Kapitánynak hívta magát a Captain America 178. és 179. részében.
„Sebhelyes” Turpin szintén Amerika Kapitánynak hívta magát a Captain America 179. részéban.
John Walker, a későbbi USA Ügynök egy ideig Amerika Kapitányként szolgált, majd később újra felvette ezt a nevet a New Invaders sorozatban, annak ellenére, hogy Rogers szintén aktív volt abban az időben.
Egyéb megjelenések
Filmek
Az 1944-ben készült Captain America című filmben Amerika Kapitány személyazonosságát Grant Gardner ügyvéd veszi fel és száll szembe a gonosz Szkarabeusszal.
Az 1991-ben készült Captain America című, közvetlenül videón való forgalmazásra készült filmben már Steve Rogers Amerika Kapitány, aki a Vörös Koponyával veszi fel a harcot. Bár a filmben a Vörös Koponya egy olasz fasiszta, a képregényből megismert német náci helyett. Steve Rogers/Amerika Kapitány szerepét Matt Salinger játszotta.
Televízió
Amerika Kapitány két, az 1970-es években készült tévéfilmben is megjelent. A Captain America és a Captain America II: Death Too Soon címszerepében Red Brown volt látható. Az itt megjelenő Amerika Kapitány az 1940-es években élt Rogersnek a fia, akibe egy kísérleti vegyi anyagot, a FLAG szérumot fecskendezték, hogy megnöveljék erejét és fejlesszék reflexeit. Felszereléséhez tartozik egy speciálisan felszerelt kiskamion, valamint egy motorbicikli.
Animáció
Az 1966-ban készült Marvel Super-Heroes című sorozatban Amerika Kapitány is helyet kapott Thor, Vasember valamint több másik szuperhős mellett. A sorozat igen primitív módszerekkel készült, a rajzokat egyenesen a képregényekből vették.
Amerika Kapitány feltűnt a Spider-Man: The Animated Series néhány epizódjában.
Szerepelt az 1999 és 2000 között vetített The Avengers: United They Stand című sorozat Command Decision című epizódjában.
Az 1990-es években vetített X-Men sorozatban is vendégszerepelt de csak Rozsomák visszaemlékezéseiben egy korábbi küldetéséről.
Az X-Men: Evolúció című sorozat Újjászületés Hadművelet epizódjában vendégszerepelt.
A 2006-ban, egyenesen bolti forgalmazásra készült Ultimate Avengers és Ultimate Avengers 2 című animációs filmekben főszerepben szerepelt.
Novella
Az 1998-ban Tony Isabella és Bob Ingersoll szerzőpáros által írt Captain America: Liberty's Torch című könyvben a szuperhősnek egy katonai csoport bírósága előtt kell megvédenie magát az Amerika által elkövetett képzelt bűnökkel szemben.
Az 1968-ban Ted White tollából származó The Great Gold Steal-ben Amerika Kapitány egy új változata jelenik meg. Ennek az Amerika Kapitánynak a szuperkatona-szérum mellett a csontjait még fémötvözettel is megerősítették.
Videojáték
Amerika Kapitány számos videojátékban fellelhető. Egyike a négy játszható karakternek a az 1991-ből származó Captain Amerika and the Avengers-ben. Később megjelenik a Capcom által készített Marvel Super-Heroes és a Marvel vs. Capcom játéksorozatban valamint a Maximum Carnage-ban és a Marvel Super Heroes: War of the Gems-ben.
Megjelent a 2000-ban kiadott Spider-Man játékban.
Felbukkan az EA által kiadott Marvel Nemesis: Rise of the Imperfects című játékban, azonban játszható karakterként csak a játék PSP kiadásában érhető el.
Egyike a főszereplőknek a Marvel: Ultimate Alliance című játékban.
Musical
Az 1980-as évek közepén a legtöbb Marvel Comics képregényben megjelent egy hírdetés, amiben 10 és 14 év közötti kislányokat kerestek a leendő Broadway-előadáshoz. A musical szerzői Mel Mandel és Norman Sachs voltak, de soha nem került bemutatásra. A darabban egy kislányé és a hatvan éves Amerika Kapitányé lett volna a főszerep.
Pop kultúra
Zene
Amerika Kapitány, mint az amerikai patriotizmus ironikus szinonimája jelenik megy, főképpen a rock zenében.
A Kinks 1978-as számában, a „Catch Me Now, I'm Falling”-ban, szerepel a „Captain America calling” mondat.
A Moe. egyik számának címe „Captain America”.
Jimmy Buffett egy 1977-es felvételének címe „Captain America”.
A Guns N' Roses „Paradise City” című számában a következő mondat szerepel: „Captain America's been torn apart...”.
A Roadrunner United albumban, az „I Don't Wanna Be (A Superhero)” című számban, melyet Matt Heafy írt, a következő sor szerepel: „They came from sea and they from the sky, Captain America is going to die.”
1990-ben, Eugene Kelly (a The Vaselines nevű skót együttes tagja) megalapította a „Captain America” nevű együttest de, valószínűleg jogi viták miatt a nevüket Eugenius-ra változtatták.
A Styx 2003-as albumán, a Cyclorama-án található egy „Captain America” című szám.
A blink-182 „Feeling This” című 2003-as albuma Amerika Kapitány felkiáltásával kezdődik; „Get ready for Action!”
Az MU330 „Captain” című száma, az 1994-es „Press” című albumukról.
Mozi
Az 1969-es kultuszfilmben, a Szelíd motorosokban, a Peter Fonda által alakított szereplő beceneve „Amerika Kapitány”.
A Men In Black – Sötét zsaruk című 1997-es filmben a Will Smith által alakított szereplő „Amerika Kapitány”-nak nevez egy túlbuzgó katonatisztet.
Egyéb
Írországban két étterem is viseli a „Captain America's Cookhouse and Bar” nevet. Az éttermek Dublinban és Corkban találhatók és falaikon számos kép található a szuperhősről.
Angliában, az Egyesült Államok labdarúgó csapatának kapitányát, Randy Couturet gyakran nevezik „Amerika Kapitánynak”.
Randy Couture az UFC könnyű-nehézsúlyú harcosa az „Amerika Kapitány” becenevet használja.
A Lost című tévésorozat „A nagy túra” című epizódjában, Shannon gúnyosan „Amerika Kapitánynak” nevezi mostohatestvérét Boonet, amikor az azt mondja, hogy valakinek segítenie kellene Rosenak.
Akciófigurák
Amerika Kapitányról számos akciófigura született. Jelentősebbek a Toy Biz kiadásában a Marvel Legends 6" Figures: Series 1-ben a klasszikus Amerika Kapitány egy, majd az Icons: Series 1 sorozatában Amerika Kapitány két verziója (maszkban és maszk nélkül). A Marvel Legends Series 8: Marvel Versus Series-ben Amerika Kapitány Újvilág verziója került forgalomba. A Diamond Select Toys kiadásában Amerika Kapitány 1945-ös Újvilág verziója látott napvilágot.
Iron Man (Vasember)
A történet szerint Tony Stark, a multimilliomos feltaláló és üzletember, egy szerződés miatt Vietnámba utazott, ahol egy merényletben súlyosan megsebesült és csapdába esett. Stark a fogságban rájön, hogy egy bombaszilánk vészesen közel fúródott be a mellkasába a szíve kötelében, és akármikor meghalhat. Kiderül, hogy a kínaiak kapták el, és arra kényszerítik, hogy egy minden eddiginél pusztítóbb high-tech fegyvert készítsen számukra. A kínaiak egy fejlett laboratóriumot és egy gyártósort biztosítanak neki, ahol állandó felügyelet mellett dolgozhat. Stark, őrei figyelmetlenségét kihasználva elkészít magának egy speciális mellvértet, amely kompenzálja beteg szívének működését. Stark a mellvértből kiindulva, egy teljes harci páncélzatot gyárt magának, amelyet lézerfegyverrel és miniatűr sugárhajtóművel szerel fel, amely révén repülni is képes lesz. Így születik meg a legyőzhetetlen Vasember.

Vasember a Marvel képregények „Ezüst korszakának” legolvasottabb szuperhőse lett, és rajongói annak ellenére évtizedek óta kitartanak mellette, hogy a figura átesett pár magánéleti krízisen, például alkoholizmuson, amelyen végül úrrá lett. A Heroes Reborn történet során Vasember figurája esett át az egyik legdrasztikusabb átalakításon, de a címet akkoriban jegyző Scott Lobdell író, Jim Lee rajzoló és a csapat többi tagja, Jeph Loeb és Whilce Portacio fantasztikus munkát végeztek. Később a csapat vezetését Kurt Busiek író vette át, akinek gondos munkája révén az Iron Man képregény sorozat egyike lett a legnagyobb példányszámban fogyó lapnak.

The Fantastic Four (A Fantasztikus Négyes)
A Marvel első szuperhősökből álló csapatként a Fantasztikus Négyes első szereplése a Fantastic Four első számában volt 1961 novemberében. A csapatra gyakran utalnak „a Marvel első családja”-ként is.
A hatvanas évek elején Martin Goodman, a Marvel Comics kiadója egy golfjátszma után új ötlettel állt elő, amit azon nyomban meg is osztott Stan Lee-vel, a már akkor legendás képregény szerzővel. Az ötlet lényege az volt, hogy egy-egy szuperhős helyett egy egész csapatot állítsanak a középpontba, akiket az a tény köt össze, hogy különleges képességgel bírnak, és ezeket kihasználva próbálnak segíteni az emberiségen - együtt. Lee és munkatársa, Jack Kirby, munkához láttak.
Kirby az első számban megismertette az olvasókat a zseniális tudóssal Reed Richards-al, aki barátjával a pilóta Ben Grimmel, menyasszonyával Susan Storm-al és annak öccsével a tini Johnny-val hihetetlen kalandot élnek át, amikor a Richards építette űrhajón a csillagok közé merészkednek, ahol egy kozmikus jelenség hatására testük különös változásokon megy keresztül. Ben, a narancssárga kőszörny, a Lény lett, Reed teste hihetetlenül rugalmas és nyúlékony lett, és a Mr. Fantastic kódnevet vette fel, Sue megkapta a láthatatlanság képességét, míg öccse uralni tudta a tüzet, így ő lett az Emberi Fáklya.
A Fantasztikus Négyes első száma volt az, amelynek borítóján először szerepelt a „The World Greatest Comics!” szépen csengő titulus. De a Fantasztikusok meg is érdemelték ezt, hiszen kvartett történetiből több példányt adtak el egy hónap alatt, mint a DC akkor legnépszerűbb kiadványaiból összesen. Az olvasók imádták a különleges képességeik nehezen megbirkózó hősök kalandjait, akik nem csak a Földön, de a világűr távoli pontjain is szembeszálltak a gonosz erőkkel. Az ellenlábasok repertoárját olyan mára klasszikussá vált karakterek tették ki, mint Doctor Doom (magyarul Fátum Doktor), aki legalább olyan nagyszerű koponya volt, mint Reed Richards, a félelmetes Galactus, a bolygófaló idegen, vagy az Impossible Man. A Fantasztikus Négyes mindmáig az 50 legnépszerűbb képregény cím között foglal igen előkelő helyet, bár az 1990-es évek válsága őket is érzékenyen érintette. Szerencsére 1997-ben a Fantasztikusok kapták a Marvel egyik legütőképesebb alkotó gárdáját, akik olya nagy nevekből álltak, mint Jim Lee és Brandon Choi írók, és Brett Booth, akinek Lee-vel közös borítóit máig sokan emlegetik. A csapat később ideiglenesen kiegészült az Uncanny X-Men korábbi írójával, Scott Lobdell-el, és Alan Davies rajzolóval, akiket majd Chris Claremont és Salvador Larocca váltott fel. Claremont idején a Fantasztikusok történetei elérték igazi dicsőségüket, és a sztorik sokkal komplexebbé, ironikusabbá, átláthatóbbá és humorosabbá váltak. Claremont azt is elérte, hogy a három férfi főhős mellett, a sorozatban szereplő két állandó főhősnő, Láthatatlan Lány és She-Hulk (magyarul Amazon) erős, és meghatározó karakterekké váltak.      
"Igazi emberek, akik köztünk élnek a való világban, csak éppen rendkívüli képességekkel bírnak" - magyarázza Stan Lee. "Ők az első család a szuperhősök között; együtt élnek és dolgoznak. Ehhez hasonló kapcsolatot korábban nem láthattunk a képregényekben, és éppen ez teszi olyan egyedülállóvá és népszerűvé őket a rajongók körében."
1961-es megjelenésük óta a csapat egy nem éppen hétköznapi családként működik, melyben azonban felmerülnek a hétköznapi családi problémák is. A szuperhős hagyományokkal szakítva, a Fantasztikus Négyes tagjainak nem titkos a személyazonosságuk és egyfajta közszereplőkké váltak.
A Fantastic Four első számának megjelenésével egy időben vált a Marvel Comics egy kisebb kiadóból a ma ismeret képregény-nagyhatalom elődjévé. A csapat ezért kitüntetett helyet foglal el az amerikai képregények történelmében.
Az alapítótagok az évek folyamán csak kivételes esetekben hagyták el a csapatot. Ilyenkor a megüresedett hely ideiglenes betöltésére más szuperhősöket kértek fel. 2007 márciusában, a Fantastic Four 543. számával a Láthatatlan és Mr. Fantastic elhagyták a csapatot. Helyükre az X-Men egykori tagja, Vihar és férje, a Bosszú Angyalai volt tagja, a Fekete Párduc kerültek.
A Fantasztikus Négyes 3 televíziós rajzfilmsorozatot is megért. Az első széria 1967-től 1970-ig volt látható, és Jack Kirby saját maga asszisztált a művészeti munkáknál. A második széria premierjére 1978-ban került sor, és érdekessége, hogy a Fáklya helyét, és Herbie nevű robot lény vette át. A harmadik sorozat a Marvel Action Hour keretében, 2 éve át futott nagy sikerrel az 1990-es évek közepén.
The Avengers (A Bosszú Angyalai)

A Bosszú Angyalai egy szuperhős-csapat a Marvel Comics képregényeiben. Első szereplésük az 1963 szeptemberében megjelent Avengers induló számában volt.
Az „Angyalok gyülekező!” csatakiáltásukról ismert, „A Föld legnagyobb hősei”-t tömörítő csapat eredeti felállásában a Hangyát, a Darazsat, Thort, Vasembert és a Hulkot foglalta magában. A csapat összetétele azonban gyakran változott, új tagok léptek be, régi tagok vonultak passzív állományba, majd tértek vissza. Számos karakter újra és újra visszatért a csapatba, ilyenek voltak például a Skarlát Boszorkány, Higanyszál, Sólyomszem, a Vízió, a Fekete Özvegy, és a csapat vezetője, Amerika Kapitány.
A csapat a tevékenységükre hivatalos engedélyt, de legalábbis elfogadott státuszt kapott az Egyesült Államoktól és az Egyesült Nemzetektől. A tagok származása és eredeti igen vegyes; vannak köztük mutánsok, istenek, androidok, mesterségesen megerősített emberek, földönkívüliek, és egyszerű halandók is.
A sorozat fennállása óta megőrizte népszerűségét, ennek ellenére az 1999-ben készült, a csapatról szóló rajzfilmsorozat (The Avengers: United They Stand) tiszavirág életűnek bizonyult, csupán 13 rész készült belőle.
2006-ban két egészestés animációs film készült a sorozatból Ultimate Avengers és Ultimate Avengers 2 címmel.
Történetük
Az 1960-as évek
Avengers #1 (1963. szeptember) – Avengers #71 (1969. december)
Loki, a germán mitológia bajkeverő istene bosszút akart állni mostohatestvérén, Thoron amiért miatta száműzetésbe került. Varázserejét felhasználva becsapta a Hulkot, aki miatt egy vonat majdnem egy szakadékba zuhant, de az utolsó pillanatban a Hulknak mégis sikerült megakadályoznia a katasztrófát. A vonat utasai viszont azt hitték, hogy a Hulk megpróbálta megölni őket. Az eseményről először Rick Jones értesült, aki amatőr rádiós barátai segítségével megpróbálta értesíteni a Fantasztikus Négyest, hogy azok keressék meg, és ha valóban veszélyes, ártalmatlanítsák a Hulkot. Loki azonban elterelte a rádióhullámokat, hogy azok dr. Don Blakehez, Thor emberi alteregójához jussanak el. A rádióadás azonban Thoron kívül még a Hangyához, a Darázshoz, és Vasemberhez is eljutottak, akik szintén azonnal a helyszínre sittek. Thor rájött Loki fondorlatára és visszatért Asgárdba, hogy megkeresse Lokit. Vasember, a Hangya és a Darázs eközben megtalálták a Hulkot és összetűzésbe keveredtek vele. Thor foglyul ejtette Lokit és visszatért vele a Földre, hogy véget vessen a harcnak. Loki azonban kiszabadult de a szuperhősök erőiket egyesítve legyőzték őt. Ezután a Hangya javaslatára az öt hős megalapította a Bosszú Angyalait.
A csapat állománya a megalakulás után szinte azonnal megváltozott. A Hangya mint Óriás szolgált tovább a csapatban, a Hulk pedig az ellene táplált bizalmatlanság miatt kilépett. Ezután szövetkezett Namor herceggel, a Torpedóval, hogy térdre kényszerítsék az emberiséget. A csapat a vele való összetűzés során talált rá az Északi-tengerben, a jég fogságában hibernálódott Amerika Kapitányra, a II. világháború egyik szuperhősére. Amerika Kapitány csatlakozott a csapathoz és szinte rögtön nélkülözhetetlen tagja, és ha kezdetben nem is hivatalosan, de vezetője is lett a Bosszú Anyalainak. Az Angyalok megküzdöttek Amerika Kapitány régi ellenfelével, Zémó Báróval és az általa alapított Mesterbűnözőkkel; az időutazó Kanggal, a hódítóval és a lávaemberekkel.
A következő nagy változás a csapat állományában akkor következett be, mikor Thort elszólították Asgárdi kötelezettségei, Vasember, a Hangya és a Darázs pedig passzív állományba vonultak. Így az eredeti csapatból csak Amerika Kapitány maradt. Az új tagok mind volt bűnözők voltak, akik jó útra szerettek volna térni. Így csatlakozott a csapathoz a Skarlát Boszorkány és testvére Higanyszál, valamint Sólyomszem. Az új csapat megküzdött a Varázslónővel, az Erőemberrel, Kanggal, Fátum Doktorral, Attumával, a Bogárral, a Bajvívóval és a Bűnös Cirkusszal. A csapathoz hamarosan újra csatlakozott Henry Pym (már Góliát néven) és a Darázs. Új tagként belépett Herkules, a Fekete Lovag és a Fekete Özvegy, bár az utóbbi kettő csak később lett hivatalosan a csapat tagja.
Roy Thomas írói munkássága alatt a kiadvány egyre inkább a karakterek jellemére fektette a hangsúlyt. A csapathoz szegődött a Fekete Párduc, majd a Vízió. Thomas „választotta” az Angyalok székhelyéül a New Yorkban, Manhattanben található, csak Kúriának nevezett épületet. A birtok Tony Stark (Vasember) tulajdonában volt, aki a Bosszú Angyalainak adományozta, valamint megalapította a Maria Stark Alapítványt, egy non-profit szervezetet, mely az Angyalok anyagi támogatását szolgálta. A Kúria ügyeit és birtok körüli egyéb teendőket a Bosszú Angyali hűséges komornyikja, Edwin Jarvis látja el.
Az 1970-es évek
Avengers #72 (1970. január) – Avengers #190 (1979. december)
Thomas maradt a sorozat vezető írója az 1970-es évek elején, mialatt az Angyalok olyan nagyszabású kalandokba és csatákba keveredtek, mint a DC Comics Igazságligájának mintájára létrehozott Squadron Supreme-el való összecsapás vagy mint a Krí-Skrull Háború. Az utóbbi történetben oszlott fel legelőször a csapat, mikor három skrull felvette Amerika Kapitány, Thor és Vasember alakját, és kihasználva hatalmukat mint alapítótagok, feloszlatták a csapatot.
A Vízió szerelmes lett a Skarlát Boszorkányba, aki viszonozta szerelmét. Kapcsolatukat azonban megmérgezte a Vízió kételye saját emberi mivolta iránt.
A sorozat írói székébe Steve Englehart került. A csapathoz csatlakozott a Mantis, és egy régi szuperbűnöző, a Bajvívó. Fény derült rá, hogy a Vízió testét nem Ultron alkotta, csupán átalakította az eredeti Fáklyáét amiből így létrehozta a Víziót. Megismerve saját múltját a Vízió kész lett vállalni érzéseit a Skarlát Boszorkány iránt és végül feleségül is vette.
Englehartot Jim Shooter követte a sorozat írójaként. Az ő munkássága alatt születtek meg olyan történetek, mint az „Ultron arája”, a „Nefaria trilógia” és a „Korvac Saga”, melyben majdnem minden egykori Angyal szerepet kapott a végső ütközet során. Új tagként belépett a Bestia, Energikon, valamint Amerika Kapitány társa és barátja, a Sólyom, és Ms. Marvel.
Shooter bemutatott egy szereplőt is, Henry Peter Gyrichet, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának megbízottját, akinek az volt a feladata, hogy közvetítsen a Tanács és az Angyalok között. Gyrich ellenszenve a különleges képességekkel rendelkező hősök iránt, kemény és makacs magatartása éreztette, hogy az Angyaloknak engedelmeskednie kell a kormány akaratának. Gyrich rendelkezései közé tartozott, hogy az aktív tagok létszáma nem haladhatta meg a hét főt, és hogy a Sólymot, afroamerikai származására való tekintettel pozitív diszkrimináció alapján fel kellett venni a csapatba. Ez utóbbi rendelkezése miatt veszítette el Sólyomszem tagságát a Bosszú Angyalai soraiban.
Az 1980-as évek
Avengers #191 (1980. január) – Avengers #312 (1989. december)
Shooter egyik legjelentősebb története ebben az időszakban az volt, mely Henry Pym mentális leépülését mesélte el. Shooter Pym gyakori jelmez és név változtatásait a kisebbségi komplexus jelének tekintette. Miután házassága megromlott, nem sikerült visszanyernie az Angyalok bizalmát, valamint a Tojásfej nevű régi ellenfele is becsapta, Pym börtönbe került. Az 1980-as években a sorozat fő írója Roger Stern volt, aki úgy folytatta a történetszálat, hogy Pym végül túljárt Tojásfej eszén és egymaga legyőzte a Mesterbűnözőket, és bizonyította ártatlanságát. Kapcsolata ismét megjavult a Darázzsal, de úgy döntöttek, hogy továbbra is külön fognak élni.
Stern munkássága alatt több nagyszabású történetszálat is megalkotott, mint a Bosszú Angyalai Nyugati-Parti Tagozatának megalakulását vagy az „Angyalok ostrom alatt” történetet, melyben a második Zémó Báró és az újjászerveződött Mesterbűnözők szervezett támadást intéztek a Bosszú Angyalai Kúriája ellen. Az Angyalok végül legyőzik a bűnözőket, de egyik tagjuk, a görög félisten, Herkules sérülései olyan súlyosak, hogy kómába esik. Ez a történet Magyarországon is megjelent a Marvel Extra nevű képregény-kiadványban. Ezt a történetet közvetlenül követte a „Háború az Olümposzon”, melyben a feldühödött Zeusz, Herkules apja, a Bosszú Angyalait hibáztatta fia állapotáért. Ebben az időszakban csatlakozott a csapathoz az afroamerikai Monica Rambeau Csodakapitány néven, az Amazon, Tigra, Namor herceg, és Sólyomszem felesége, Seregély. Henry Pym visszatérve a passzív állományból és csatlakozott a Nyugati-Parti Tagozathoz.
1988-ban Stern elhagyta a kiadványt. Ennek oka az a nézetkülönbség volt a szerkesztővel, Mark Gruenwalddal, miszerint Sternnek el kellett volna távolítania Csodakapitányt az Angyalok vezetői székéből, hogy helyére Amerika Kapitány kerülhessen. Gruenwald úgy gondolta, hogy Amerika Kapitány vezetői pozícióba való visszajuttatása az Angyaloknál kedvező hatással lenne Amerika Kapitány saját lapjának eladási mutatóira. Stern ezzel nem értett egyet és miután hangot is adott kételyeinek, eltávolították a kiadványtól.
Az 1990-es évek
Avengers #313 (1990. január) – Avengers vol. 3 #23 (1999. december)
A 1990-es évek igen mozgalmasnak bizonyultak a Marvel Comics számára, mindent megtett, hogy növelje eladási mutatóit. A „képregény-bumm”-ot a pangás időszaka követte, mely majdnem a csőd szélére sodorta a céget 1997-ben. A sorozatot Bob Harras és Steve Epting vette át, nagyjából állandósított csapatösszetétellel és összefüggő történetszálakkal. A karakterfejlődés középpontjába a Fekete Lovag, Sersi, Kristály, Higanyszál, Herkules és a Vízió került. Ebben az időszakban a csapat egyre veszélyesebb és halálosabb ellenfelekkel találja szembe magát, és megkérdőjeleződik a csapat egyik alapszabálya is, miszerint soha nem gyilkolnak.
A csúcspontot a 19 részes „Galaktikus Vihar” jelentette, melyben az Angyalok két földön kívüli faj, a Krí és a Siár Birodalom, közötti konfliktus kellős közepén találják magukat. A Legfőbb Intelligencia érvei és tette – melyek a krí faj tömeges pusztulásához vezettek – megosztja a csapatot. Vasember és mások elhatározzák, hogy végeznek a Legfőbb Intelligenciával – Amerika Kapitány parancsa ellenére – és egy új, agresszívebb csapatot hoznak létre, az Erőműveket.
Az Onslaught eseményei, melyek az egész Marvel Univerzumra hatással voltak, az Angyalokat sem kímélte meg. A pszichikai entitás, Onslaught elleni végső ütközetben a Fantasztikus Négyes és más hősök oldalán látszólag életüket áldozták, hogy elpusztítsák a gonoszt. Valójában azonban Franklin Richards, a Fantaszikus Négyes vezetőjének, Reed Richardsnak a fia az úgynevezett „Újjászülető Hősök” zsebdimenziójába küldte át őket. A Fekete Özvegy, meggyőződve arról, hogy a csapat odaveszett, feloszlatta a megmaradt Angyalokat. Az Avengers első sorozata 1996 szeptemberében, a 402. számmal ért véget, 23 éves-különszám és 5 óriás-méretű különkiadás után.
Heroes Reborn – Újjászülető Hősök
A Marvel számos kiadványának folytatását a zsebdimenzió világába helyezte át. A feladattal Jim Leet és Rob Liefeldet, az Image Comics két alapítótagját bízták meg. A Marvel Univerzum folytonossága megszakadt és a hősök „újjászülettek” az új világban. A Bosszú Angyalai az Avengers második sorozatában tértek vissza 1996 novemberében Rob Liefeld, Jim Valentino és Chap Yaep közreműködésével. A kísérlet nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, a jogok visszakerültek a Marvel tulajdonába és egy év múltán leáldozott az „Újjászülető Hősök” kora. Az Avengers második sorozata a 12. számmal befejeződött és a hősök visszatértek a valódi Marvel Univerzumba.
Heroes Return – A Hősök Visszatérnek
Az Avengers harmadik sorozata 1998 februárjában kezdődött. A sorozat írója Kurt Busiek, a rajzoló pedig George Pérez lett. Busiek visszanyúlt az 1970-es és 1980-as évekhez és igyekezett helyesbíteni és kijavítani néhány hibát melyek a sorozatban vetődtek fel. Egyik legjelentősebb munkája a külön sorozatként megjelent Avengers Forever volt melyben a nyitott kérdéseket igyekezett megválaszolni és a logikai hibákat kijavítani.
A 2000-es évek – a modern kor
Angyalok, oszolj!
Az Avengers Disassembled több Marvel Comics sorozat között futó esemény. Az alapötlet az volt, hogy a jelentősebb hősöket (a Bosszú Angyalait, Pókembert, a Fantasztikus Négyest) támadják meg mind egyszerre, de ne fizikálisan, hanem érzelmileg. Brian Michael Bendis szerző azt mondta egy Newsaramában található cikkben: ezt a crossover-t azt különbözteti meg a többitől, hogy innét nincs visszatérés- „not everyone is coming back from this one”. A sorozat középpontjában a Bosszú Angyalai állnak. Pókember és a Fantasztikus Négyes kapcsolódó kalandjai olvashatók, mint különálló történetek is, amik egyszerűen megosztoznak a Disassembled címen. Disassembled kiadványok egy Bosszú Angyalaira (Avengers) utaló „A” szimbólumot viselnek a gerincükön.
A Káosz eseményei alatt a Bosszú Angyalainak aktív tagjai: Amerika Kapitány, Samuel Wilson, Clinton Francis Barton alias Sólyomszem, Anthony Stark, a Skarlát Boszorkány, az Amazon, Vízió alias Victor Shade, Janet van Dyne és Henry Pym.
Grant Morrison X-bolygója (Planet X) mentén haladva ez lehetne az első része egy olyan trilógiának, aminek második tagja a House of M és a Decimation, záróeleme pedig a Civil War.
Cselekmény
A történet a halottnak hitt Jonathan Hart (Jack of Hearts) megmagyarázhatatlan felbukkanásával kezdődik, aki behatol a Bosszú Angyalainak főhadiszálására. Majd egyszerűen felrobban, és ezzel megöli a Scott Lang-ot (Ant-Man) valamint elsöpri a földről az udvarház felét. A Vízió összetör egy Quinjet-et (a Bosszú Angyalainak repülő szállítóeszköze), ami egy sereg apró Ultron robotot visz, hogy megtámadja a túlélőket. A támadás alatt az Amazont őrjöngés keríti a hatalmába és kettétépi a Víziót. Ámokfutása kórházba juttatja Janet van Dyne-t, Amerika Kapitányt és Britannia Kapitányt. Végül a sebesült Sólyomszem feláldozza életét, hogy megmentse barátait, akiket lerohan egy Krí hadihajó..
Ez felfedi, hogy ezek mögött a látszólag véletlenszerű események mögött a Skarlát Boszorkány állt, akit lassan az őrületbe taszított a gyermekei elvesztése. A gyermekek mágikus teremtmények voltak, szintén nem valódiak és a démon Mefisztó lényegéből származtak. A támadókat (az Ultron robotok és a Krí lények) a Skarlát Boszorkány elszabadult ereje produkálta. Wandát Doktor Strange győzte le, aki éppen az eseményeket magyarázta, mikor megérkezett Magneto és beteg lányát magával ragadta.
Következmények
Britannia kapitány visszatér Angliába, Janet van Dyne és Henry Pym kibékülnek, az Amazon elhagyja a csapatot, ami az utószóban (ez volt az Avengers Finale) hivatalosan is feloszlik.
Az Avengers Disassembled után két új Bosszú Angyalai sorozatot is létrehoztak. Az Avengers címet felváltotta a New Avengers, tehát az Új Bosszú Angyalai. A másik a Young Avengers, tehát az Ifjú Bosszú Angyalai, amit főleg a tizenéves hősök jellemeznek, akiket mind az Avengers egy-egy alapító tagjáról mintáztak.
A történet az Excalibur lapjain folytatódott, ahol Magneto és X professzor próbált Wandának segíteni, mindhiába.
Az Avengers Disassembled a Skarlát Boszorkány erejének második újradefiniálása. A hatalma, mint pályafutása kezdetén, teljesen kikerül az ellenőrzése alól, de immár olyan mértékű, hogy a következő House of M-ben játszi könnyedséggel formálja át at egész 616-os Föld valóságát és létrehoz egy másikat anélkül, hogy tudatában lett volna mit tesz- bár egyes áldozatai (így Rozsomák) azt állították képesek érzékelni a különbséget a múltjuk valósága és Wanda varázslata között. Wanda képességét, hogy kezelhesse a bűvös erőket egy démoni varázsló: Chthon idézte elő. A lány születésekor a mágus kísértete meglátogatta és megáldotta őt. A Káosz Varázslat pedig Chthon szentségtelen erejének alapja volt.
A megjelenésük
Avengers #500-503 (fő történetszál)
Avengers Finale (utószó)
Captain America #29-32 (következmények)
Captain America and the Falcon #5-7 (előszó)
Fantastic Four #517-519 (következmények)
Iron Man #84-85 (prologue) and #86-89 (következmények)
Spectacular Spider-Man #15-20 (utószó)
Excalibur #8 (párhuzamos történet)
Thor #80-81 (előszó) and #82-85 (párhuzamos történet)
What if?
2006. november 1-jén a Marvel kibocsátott egy különleges kiadást What if? címmel. Főszerepben Bestiával az amúgy sem egyszerű történet alternatív változata még több csavart kap, mint eddig.
Hibák, kritikák és bakik
Doktor Strange meglepettnek tűnik mikor hallja, hogy Wanda gyermekei sosem léteztek, habár ő és Wanda azóta már több alkalommal is találkoztak, sőt ő maga is segített a "világra jöttükben", így a téma biztosan felmerült volna kettejük között.
Néhány rajongó elképesztőnek tartotta Sólyomszem halálának körülményeit.
Paródiák
Több képregény (Bongo Comics Free-For-All, Cable & Deadpool #12) is visszautal erre a sorozatra, elsősorban az abszurd elhalálozásokat (Krí hadihajó, stb.) választva csipkelődésük célpontjául.
Great Lakes Avengers: Misassembled
A Dan Slott által írott GLA minisorozatokban szatirikusan hivatkoznak az Avengers Disassembled eseményeire, miközben kigúnyolják a képregény-halálokat, ahol minden szereplő meghal, de szinte azonnal feltámasztják őket.
Epilógus
A történet epilógusa az egy részes Avengers Finale kiadványban látott napvilágot. A képregényt Brian Michael Bendis írta, és majd minden oldalát más rajzoló készítette, többek között George Pérez, Dave Finch és Jim Cheung.
A megmaradt csapat a kúria romjainál gyűlt össze, hogy megemlékezzen az elveszített bajtársakról. Vasember bejelenti, hogy a jövőben már nem lesz képes anyagilag támogatni a csapatot. Fullánk és a Darázs úgy döntöttek adnak még egy esély a kapcsolatuknak. Brittani Kapitány visszaköltözött Angliába. Az Amazon nem képes megbocsátani magának azért, amit a Vízióval tett, bár az android már halott volt mikor kettétépte a testét, és kilép a csapatból. A Bosszú Angyalait hivatalosan feloszlatják.
Az Új Bosszú Angyalai
Az Angyalok 2004 novemberében, a New Avengers első számában tértek vissza Brian Michael Bendis író és David Finch rajzoló közreműködésével. A csapatot egy szuperbűnözőknek fenntartott börtönben kitört lázadás hozza újra össze. A helyszínre érkező szuperhősök között van a S.H.I.E.L.D. egyik ügynöke, Jessica Drew (Pók), a Fenegyerek, Luke Cage, Amerika Kapitány, Vasember, Pókember, valamint a maga is a börtönben raboskodó, látszólag elmeháborodott Sentry. A legtöbb bűnözőt sikerült megfékezni, de negyvenkettő megszökik közülük. Amerika Kapitány úgy látja, hogy a sors hozta össze az új csapatot, éppúgy, mint egykor az eredeti Bosszú Angyalait. Fenegyereket kivéve mindenki elfogadja Amerika Kapitány felkérését a tagságra, akikhez következő kalandjuk során, a Vadföldön az X-Men tagja, Rozsomák is csatlakozik.
Az új csapat főhadiszállása a Baxter Buildingtől tíz sarokra lévő Stark Tower lett. Miközben Luke Cage, Rozsomák, Pókember és a Pók a szökött rab, Roncsoló nyomába erednek, addig Amerika Kapitány és Vasember Sentyt próbálják felkutatni és kideríteni, hogy ki is ő valójában. Emma Frostnak sikerül helyreállítania Sentry emlékeit és tudatát, aki ezután csatlakozik a Bosszú Angyalaihoz. A Stark Tower tetején megjelenik a Sentry egykori főhadiszállása, az Őrtorony.
Az új csapat fő küldetése, hogy elfogja a kiszabadult szuperbűnözőket. Eközben felbukkant egy fiatal szuperhősökből álló csapat is, akik magukat Ifjú Bosszú Angyalainak nevezik. Nick Fury eltűnése és a S.H.I.E.L.D. körüli rejtélyek bizonytalanságra és gyanakvásra adnak okot a csapatban.
A Polgárháború eseményei kettészakítja az új csapatot. Amerika Kapitány illegálisan tovább küzd a bűnözők ellen, míg Vasember a szuperhős-regisztrációs törvény oldalára állt.
Polgárháború
A "Polgárháború" a Marvel Comics 2006-os nyári crossover kiadványa, amelynek teljes történetét Mark Miller dolgozta ki, aki hosszú betegsége során, kórháziágyán is megállás nélkül dolgozott a sztorin. A kész mű a Marvel olyan grandiózus történeteinek folytatása, mint a Bosszú Angyalainak feloszlását elbeszélő “Avengers Disassembled”, a “House of M” és a Secret War. A történet legfontosabb kérdése: “Te kinek az oldalán állsz?”.
A Polgárháború középontjában egy törvény áll, a Szuper-Humán Regisztrációs Törvény, amelyet az Egyesült Államok kormánya azért léptetett életbe, hogy ezáltal minden emberfeletti képességekkel rendelkező álruhást kormányzati felügyelet alá helyezzenek, és a továbbiakban, mint a kormány operatív ügynökei működjenek. Annak a hősnek, aki aláírja a regisztrációt, kötelessége felfedni kilétét a civil polgárok előtt, és felelősségét vállalnia múlt és jelenbéli tetteiért. A törvény, már javaslati formájában alaposan megoszotta a szuperképességekkel rendelkező közösséget, akik két pártra szakadtak: az egyik csoport a törvényt támogatók, akik önként beleegyeztek a regisztrációba, felvállalava a törvény és az emberiség előtt cselekedeteiket, a másik oldal ezzel szemben a kormány elhibázott és erőszakos lépésének gondolja a regisztráció törvénybe iktatását, és céljuk a jelenlegi állapot fenntartása. Az utóbbi csoport úgy véli, a kormány ezen lépésével olyan szuperképességű hadseregre akar szert tenni, amelynek létrejötte egy szabad világban a környező államok azonnali ellenintézkedéseihez és megtorlásához vezetne. A két ellentétes nézeteket valló csoportosulás egy új polgárháborút robbantott ki.
Összefoglaló
Az Új Harcosok nevű szuperhős csapat, egy valóság show forgatócsoportjával a Connecticut-béli Stamford városába érkezett, hogy elfogjanak egy szuperbűnöző csapatot, akik a három hónappal korábbi börtönlázadás során szöktek meg. Az egyik bűnöző, Nitro, a rajtaütés során hatalmas robbanást idézett elő, amely elpusztított több környező lakóépületet és egy iskolát, megölve több száz ártaltan férfit és nőt, köztük rengeteg kisgyermeket.
A "Stamford Incidens" után, a kormány azonnali lépéseket kezdeményezett, és több képviselő hozzájárulásával, a Fehér Ház elé terjesztették a regisztrációs törvényjavaslatot. Eközben a közvélemény is a szuperhősök ellen fordult, és követelték, hogy minden álruhást nyilvánítsanak bűnösnek. Több szuperhős is, mint például a Fantasztikus Négyes tagja, Johnny Storm az Emberi Fáklya is a lincshangulatú civilek támadásainak áldozata lett.
A S.H.I.E.L.D. vezetősége Amerika Kapitány azonnali beszervezése mellett döntött, azért, hogy a világháború hősét propaganda célokra felhasználva vele népszerűsítsék az új regisztrációs törvényt. Tervük azonban ellenkezőleg ütött vissza, ugyanis a Kapitány az ellenállók mozgalmának vezéralakja lett. Amerika Kapitány régi barátja és csapattársa, Vasember azonban szemberfordult vele, és mivel számos kormányközeli kapcsolatra tett szert az utóbbi években, a regisztrációs törvény mellé állt. Amerika Kapitányt szökevénynek kiáltották ki, de a meghurcolt hős hamar új szövetségesekre talált, hiszen a sajtó által “Titkos Bosszú Angyaloknak” nevezett csapatába azonnal belépett a törvényt ellenző Sólyom, Vasököl (akinek álcáját jelenleg a Fenegyerek viseli), és a S.H.I.E.L.D. karmaiból kimentett Luke Cage és a Young Avengers csapat.
Peter Parker hosszas vívodás és lelki tusa után, családjával úgy dönött, hogy a nyilvánosság elé lépve felfedi Pókember identitását, és a Regisztrációs Törvény támogatása mellett dönt. Parker és Pókember azonosságának a híre, J. Jonah Jameson-t érte legnagyobb arculcsapásként, Norman Osborn mellett, aki régóta ismerte a hálószövő titkát, és kettejük magánháborúját ezzel Peter nyilvánvalóvá tette.
Az anti-regisztrációs csoport egy petrokémiai telepről kapott segélyhívást, de a helyszínre érkező Kábel késve érkezett, és már nem tudta értesíteni őket a csapdáról. Hatalmas ütközet bontakozott ki, amelyben Amerika Kapitány és Vasember is összecsaptak egymással. A csata végpontján villámlások kíséretében megérkezett az asgardi Istenség, Thor, és megfordította a küzdelem kimenetelét a regisztrációt támogatók javára.
Rozsomák saját sorozatában Nitro ellen indult, hogy leszámoljon vele bűneiért. Eközben a kormány, a Mennydörgők csapatát bízta meg a regisztráció ellenzőinek és a szökevény bűnözőknek az elfogatásával…
Az ellenfelek
A regisztrációs törvényt támogatók:
Aktivisták
Fekete Özvegy I
Doktor Sámson
Vasember
Mr. Fantasztikus
Amazon
Pókember
Tigra
Thor
Darázs
Fullánk I
Regisztrált hősök
Nagy Tavak Bajnokai
Böhöm Berta
Dorrman
Flatman
Mr. Immortal
Squirrel Girl
Tippy Toe
SentryPokolcica
Two Gun Kid
A kormány emberei
Ms. Marvel
Energikon
Kormány zsoldosok
Deadpool
Bérhősök
Amerikai Szamuráj
Fekete Macska
Collen Wing
Humbug
Misty Knight
Orka
Paladin
Shang Chi
Tarantula
Phone Ranger
S.H.I.E.L.D.
Dum Dum Dugan
Maria Hill
Gabriel Jones
Jamie Madrox ügynök – az eredeti Többszörös Ember klónja, akit évekkel korábban hozott létre a S.H.I.E.L.D.
Eric Marshall
A Superhumán Restraint Unit
Mennydörgők
Atlasz
Zémó Báró
Hóvihar II
Fixer
Joystick
Mach-IV
Radioaktív Ember
Csalogány
Smuggler
Bajvívó II
A Mennydörgők által elfogott vagy beszervezett egyének
Aqueduct
Ostor
Batroc
Bogarak – az eredeti Bogár, Abner Jenkins korai páncéljait viselő három főiskolás diák
Bumeráng
Bushmaster
Doktor Oktopusz
Angolna II
Gyilkos Gébics
King Kobra
Snake Marston
Mongúz
Ox
Szalmabáb II
Pretty Persuasions
Futóhomok
Rattler
Tatterdemalion
Unicorn
Vermin
Whiplash
Forgószél
U-Foes
Ironclad
Vapor
Vektor
X-Ray
Kormányösszekötők
Henry Peter Gyrich
Civil támogatók
Happy Hogan
J. Jonah Jameson
Miriam Sharpe
Dallas Riordan
Sprite
 
A regisztrációs törvényt ellenzők:
A Titkos Bosszú Angyalok
Kábel
Amerika Kapitány
Köpeny és Kard
Sólyom
Góliát II
Herkules
Vasököl (igazából Fenegyerek)
Jane Foster
Luke Cage
Nick Fury
Éjsólyom
Night Nurse
Young Avengers
Hulkfi
Sólyomszem (Kate Bishop)
Hazafi
Speed
Stature
Vízió
Asgardi
Földalatti ellenálló mozgalom
Gladiatrix
Csatacsillag
Solo
Typeface
Network
Nem-regisztrált hősök
Aegis
Debrii
Jessica Jones
Jogbajnok
Higanyszál
Düh
Runaways
Karolina Dean
Molly Hayes
Victor Mancha
Nico Minoru
Chase Stein
Xavin
Árnyéklepel
Ezüstkarom
Slapstick
Póknő I
Rája
Thunderclap
Timeslip
Ultra Girl
Regisztrálást nyilvánosan ellenzők
Arachne
Láthatatlan
X-Faktor Nyomozók
Jamie Madrox (az eredeti Többszörös Ember)
Layla Miller
M
Rictor
Szirén
Erőcsávó
Farkas
Főbb civil ellenzők
Harlem teljes lakossága
John Jameson
Sally Floyd
Yancy Street Gang
Idegen ellenzők
Fekete Villám (az Inhumans képviseletében)
Namor (Atlantisz ura a homo mermanus nevében)
Visszavonult
Tűzcsillag
A kormány által letartóztatott ellenzők
Csatacsillag
Coldblood
Lightbright
Living Mummy
Prodigy
Prowler
Solo
Speedball
Typeface
Wildstreak
A kormány által letartóztatott bűnözők
Flag-Smasher
Zord Kaszás
Gyík
Rengető
Csapdász
Keselyű
Semleges oldal
Fekete Párduc (aki nem kíván beavatkozni az Amerikai belpolitikába)
Csodadoktor
Lény
Ben Urich
Az X-Men- bár ők támogatnák a regisztrációt, inkább semlegesek maradnak:
Angyal
Bestia
Kolosszus
Küklopsz
Emma Frost
Jégember
Árnymacska
Rozsomák
A háború áldozatai
A Stamford-i vérengzés 600 halottja, köztük 60 gyermek
Abrams és a Superhuman Restraint Unit több tagja
Bantam
Cee (a Yancy Street Gang tagja)
Kobalt Ember
Coldheart
John Fernandez (a valóság show operatőre, aki az Új Harcosokat filmezte)
Microbe
Namorita
Éjrázó
Speedfreek
She-Hulk v2 #8 számában nyilvánosságra hozták az áldozatok személyét, és Speedball, annak ellenére hogy a robbanás epicentrumában tartózkodott életben maradt. Speedball informálta a S.H.I.E.L.D. ügynökeit arról, hogy Éjrázó, Nnamorita és Microbe meghaltak.
Képregények
A következő képregényekben jelenik meg a Polgárháború története, ez azonban még nem a végleges lista.
Út a Polgárháborúig (7 részben)
Amazing Spider-Ma  #529-531 Mr. Parker goes to Washington
Civil War: Opening Shot Sketchbook (one-shot)
Fantastic Four #536-537 The Hammer Falls
New Avengers: Illuminati (one-shot)
A Polgárháború (74 részben)
Civil War (7 részes minisorozat)
Civil War: Front Line (10 részes mini)
Civil War: X-Men (4 részes mini)
Civil War: Young Avengers & Runaways (4 részes mini)
Amazing Spider-Man #532-538 The War at Home
Black Panther #18
Cable/Deadpool #30-32
Captain America #22-24
Daily Bugle:  Civil War Edition (one-shot)
Fantastic Four #538-543
Heroes for Hire volume 2 #1-3
Iron Man v4 #13-14
Marvel Spotlight #6
Ms. Marvel #6-8
New Avengers #21-25: New Avengers: Disassembled
Punisher War Journal volume 2 #1-3
She-Hulk v2 #8
Thunderbolts #103-105
Wolverine #42-47 Vendetta
X-Factor #8-9
Új címek
The Irredeemable Ant-Man
Heroes for Hire v2
Punisher War Journal v2
Spider-Woman
Mighty Avengers
A-Next – a következő nemzedék
Az MC2-nek nevezett alternatív jövőben a Bosszú Angyalai feloszlottak, egykori főhadiszállásuk, a Kúria múzeum lett. Egy új fenyegetés felbukkanása miatt azonban ifjú hősök új generációja újraalapítja a csapatot.
A Végsők
A Marvel Újvilág Univerzumában, a Bosszú Angyalait a „Végsőknek” hívják, akiket Nick Fury hozott össze az Egyesült Államok védelme érdekében.
Alkotók
Avengers
Rendszeres írók
Stan Lee, 1963–1966
Roy Thomas, 1966–1972
Steve Englehart, 1972–1976
Tony Isabella, 1976
Gerry Conway, 1976–1977
Jim Shooter, 1977–1978
David Michelinie, 1978
David Michelinie, 1979–1981
Tom DeFalco, 1979
Mark Gruenwald és Steven Grant, 1979
Jim Shooter, 1980
Roger Stern, 1980
Jim Shooter, 1981–1982
Danny Fingeroth és Bob Budiansky, 1981
Bill Mantlo, 1981
Steven Grant, 1982
Roger Stern, 1983–1987
Walter Simonson, 1988–1989
Ralph Macchio, 1988
John Byrne, 1989–1990
Ralph Macchio, 1989
Fabian Nicieza és Mark Gruenwald, 1990
Larry Hama, 1990
Larry Hama, 1991
Bob Harras, 1991–1996
Fabian Nicieza, 1991
Len Kaminski, 1992
Glenn Herdling, 1993–1994
Joey Cavalieri, 1994
Terry Kavanagh, 1995–1996
Mark Waid, 1996
Rendszeres rajzolók
Jack Kirby, 1963–1964
Don Heck, 1964–1967
John Buscema, 1967–1971
Sal Buscema, 1969–1971
Gene Colan, 1969
Barry Smith, 1969
Neal Adams, 1971–1972
Barry Smith, 1972
Rich Buckler, 1972
Don Heck, 1973
Bob Brown, 1973–1974
Sal Buscema és Joe Staton, 1974–1975
George Tuska, 1975
George Pérez, 1975–1978
John Buscema, 1976
Sal Buscema, 1977
John Byrne, 1977
David Wenzel, 1978
John Byrne, 1979
Jim Mooney, 1979
George Pérez, 1980
Carminre Infantino, 1980
Gene Colan, 1981
Alan Kupperberg, 1981
Nincs rendszeres rajzoló, 1982
Alan Weiss, 1982
Bob Hall, 1982
Greg LaRocque, 1982
Allen Milgrom, 1983–1984
Joe Sinnott, 1984
John Buscema, 1985–1989
Bob Hall, 1995
Paul Ryan, 1989–1991
Rich Buckler, 1989
Steven Epting, 1991–1994
M.C. Wyman, 1992
Mike Deodato, Jr és Jeffrey Moore, 1994–1995
Mike Deodato, Jr, 1995–1996
Avengers (vol. 2)
Rendszeres írók
Jim Valentino, Rob Liefeld és Jeph Loeb, 1996–1997
Walter Simonson, 1997
James Robinson
Rendszeres rajzolók
Chap Yaep, 1996–1997
Michael Ryan, 1997
Ian Churchill, 1997
Avengers (vol. 3)
Rendszeres írók
Kurt Busiek, 1998–2002
Jerry Ordway, 1999
Geoff Johns, 2002–2004
Chuck Austen, 2004
Rendszeres rajzolók
George Pérez, 1998–2000
Jerry Ordway, 1999
Alan Davis, 2001
Manuel Garcia, 2001
Kieron Dwyer, 2002
Olivier Coipel, 2003
Gary Frank, 2003
Scott Kolins, 2004
Olivier Coipel, 2004
 
The Amazing Spider-Man (A Csodálatos Pókember)
Ha a DC Comics-nak Superman a legnagyobb és legkedveltebb hőse, akkor a Marvelnek minden kétséget kizáróan Peter Parker, a Pókember. De nézzük csak, hogy is vált az egyszerű átlag diákból, Amerika egyik leghíresebb képregényhőse: 1961 augusztusában az addig sikerrel futó Amazing Fantasy című képregény-sorozat már nem tudta elérni a kívánt példányszámot, így a kiadó, a Marvel Comic Group úgy döntött nem folytatja tovább. A főszerkesztő, Stan Lee, olyan kiadványok producere akart lenni, amelyek tényleg sikeresek, na és persze jóval több pénzt hoznak a konyhára. Ekkor már biztos volt, hogy az Amazing Fantasy 15. száma az utolsó lesz, vagyis teljesen mindegy, hogy azt mivel töltik meg, akkor pedig miért ne próbálnának meg egy új szereplőt, olyat, amelyik egymagában soha nem lehetne sikeres? Így az utolsó szám egy új arccal jelent meg: Pókemberrel. Eredetileg ez lett volna az első és utolsó fellépése, ám a későbbi számolgatások során észrevették, hogy a 15. számból több kelt el, mint korábban bármelyikből. Hatalmas siker lett. Stan Lee és főnöke, Martin Goodman nem vacilláltak sokáig a dolgon (a számok magukért beszéltek) és saját magazint biztosítottak az új karakternek.

Ez lett a Marvel mai napig is legjobb sorozata, "The Amazing Spider-Man (A csodálatos Pókember)", első száma 1963-ban került az újságosstandok polcaira (ez a rész ma kb. 50 ezer amerikai dollárt ér a gyűjtőknek). A mai napig körülbelül kétszáz kiadványban tűnik fel rendszeresen, valamelyikben kizárólag olyan történetekkel, ahol közösen szerepel egy másik ismert hőssel (ezeket, a történeteket "crossover"-eknek, vagy Team-Up-nak hívják). Pókember átlagosan hat saját sorozatban tűnik fel havonta, amelyek közül egyértelműen a légrégebben futó, az Amazing cím. A másik nagy kedvenc, a Spectacular Spider-Man cím volt, amely javarészt Peter Parker magánéletével foglalkozott, míg a Web of Spider-Man cím (1985-95-ig futott) sokkal sötétebb, realisztikusabb ábrázolású volt.  

Eredetileg Jack Kirby rajzolta volna a sorozatot, de amikor Stan Lee meglátta az első vázlatokat, határozottan visszautasította őket és átadta a megbízást Steve Ditkonak, mivel Jack képei úgymond "túl jók" voltak. Amíg Jack túlságosan is "szuperhősösnek" ábrázolta Spidey-t, addig Steve-nek sikerült eltalálnia a kívánt hatást, vagyis a "szuperkisember az utcáról" figurát. Később is (amikor már mások voltak a felelősek a grafikáért) leginkább erre figyeltek oda: Pókember nem túl izmos, nem túl magas, átlagos felépítésű (a történet szerint 175 cm magas és 75 kg), aki a tömegben senkinek sem tűnne fel. Az "egyenruhája" is teljesen visszafogott a társaiéhoz képest, amelyek sokszor tényleg túl vannak cicomázva. Ugyanezek mondhatóak el a magánéletéről is: amíg a többi szuperhős ebben a szférában is sikeres, addig Peter Parker folyamatosan problémákkal küszködik: a többi hős mind rendelkezik valamilyen állandó munkával, mindannyian nagyjából 30-40 év közöttiek, Peter azonban szinte egyenesen az iskolapadból, tinédzserként keveredik bele ebbe az életmódba. A sorozat elején, még diákként is folyamatosan elnyomják az iskolában, később szuperhősként is szinte minden lépése fele-fele arányban sül el jól vagy rosszul. Van, amikor a legnagyobb igyekezete és jóindulata ellenére is balul sikerülnek az akciói, és ártatlanok kerülnek bajba, vagy esetleg új ellenséget szabadít a világra.

A Stan Lee kreálta idolokra amúgy is jellemző emberség és a hétköznapi problémák Pókembernél különösen jelentősek: folyamatos pénzzavarban szenved, May nagynénjét kell ápolnia, abba kellett hagynia tanulmányait, maga varrja öltözékét, otthon saját kézzel kovácsolja össze ketyeréit. Civilben a Daily Bugle című lap fotóriportere, aki különösen jó képeket készít Pókemberről akció közben. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha valami csetepaté lóg a levegőben, akkor Pókember a közelben elhelyezi automata fényképezőgépét, ami rögzíti küzdelmeit, de természetesen a legérdekesebb helyzetekben mindig elromlik, így az esetek nagy részében csak "átlagos" szuperhősös képeket szolgáltat főszerkesztőjének, J. Jonah Jameson-nak. Õ az, aki felvásárolja tőle a Pókemberről készült fotóit (persze áron aluli összegért), hogy médiahadjáratot indítson el ellene, ezzel eléri, hogy a többi hőssel szemben Pókember az egyetlen, akit gyűlölnek is, sőt, egy időre a rendőrség is felveszi a körözöttek listájára. Pókemberben az a csodálatos, hogy azon kevés képregény hősök közé tartozik, akik sokszor akaratlanul is bohócok. Gyakran elcsúszik, és így az õ hibáival, sokkal szeretetreméltóbb, mint más szereplők, hiszen mindannyian hasonlítunk hozzá. Kettős élete rányomja bélyegét Peter nőügyeire is: Betty Brant nevű barátnője emiatt dobja ki, Gwen Stacy akivel házasság előtt voltak a Zöld Manó egy Pókember elleni akciója során veszti életét, Mary Jane Watsonnal, a nagy "Ő"-vel többszöri szakítás után végre összeházasodnak.

Mégis mi lehet akkor az, amiért nap, mint nap újra és újra felveszi a Pókruhát, és harcba száll? Azért, hogy produkálhassa magát mások előtt, hogy legendát szüljön maga köré? Egyáltalán használhatjuk vele kapcsolatban a hős szót? Mi választja el egy átlagos embertől? Nézzük meg a Fantasztikus Négyest vagy akár Vasembert. Mindegyikük, hála a kiemelkedően jó anyagi háttérnek, a legmodernebb fegyverekkel van felszerelve, melyek nemhogy a világot, de néha saját magukat mentik meg a leégéstől. Pókembernek viszont nincs több, mint a pókösztöne és egy hálóvetője. A legfontosabb jellemformáló tényező nála is a kettős élet kihívása. Az állandó őrangyalkodásnak köszönhetően a magánéletben soha nem lehetett fele annyira sem sikeres, mint amennyire szerette volna, így megpróbált legalább Pókemberként a lehető legtöbb mindent a lehető legjobban véghezvinni. Amikor a piros-kék ruhájában ugrándozik a város fölött és ontja magából a vicces (vagy annak gondolt) beszólásait, akkor nyugodtan kiélheti magát, és ez az, amit a magánéletben nem tehet meg. Amint felveszi a kosztümöt, megnyugszik, és amit máskor magába kell folytatnia, azt ilyenkor szabadjára engedheti. Fontos nála a lázadás is: nincsen még egy olyan szereplő, aki ilyen rövid idő alatt át tudott lépni a korábbi életéből egy hős életébe, neki ezt szinte gyerekként kellett megtennie.

Peter Parker-ként sem, tudott sehova sem normálisan beilleszkedni, mindig a saját feje után ment. Egyszer, bár gyűlöli a népszerűséget, mégis elment egy tv-műsorba, a tőle várt komolytalan szövegek helyett nekiállt szónokolni a börtönben élő elítéltek szociális helyzetéről. Első fellépésekor, miután egy radioaktív pók megcsípte és így átadta neki képességeit, még messze nem hősként viselkedett. Kezdetben pénzért vállalt fellépéseket, pénzdíjas bunyókra nevezett, talán nem is fogta fel, milyen hatalom is van a kezében. Talán túlságosan is elégedett volt magával, aminek az lett a vége, hogy elengedett maga mellett egy bűnözőt, mondván nem az ő, hanem a rendőrség dolga, hogy elkapják. Később ez a fickó ölte meg bácsikáját, és ekkor világosodott meg számára, hogy mi is az ő küldetése. Éppen ez az, ami tragikus hőssé teszi őt, mivel nem tud csak magával foglalkozni, mindig, amikor meglát egy bajbajutottat, segítenie kell rajta, nem tudja és nem is akarja megtagadni önmagát. Nemegyszer megfogadta már, hogy "befejezi az ipart", de a bűntudat nem hagyja békén, így újra és újra harcba száll.

Pókember népszerűségének mindössze egyetlen sötét és veszteséges időszaka volt, 1994 második felétől 1996-ig, maikor is az írók a ma csak Klón-Sagaként ismert történet-vonallal álltak elő. A klón történetek oka az volt, hogy a DC kiadónál ekkoriban minden vonalon a hatalmas eladásokat produkáló Superman Halála történet aratott, és a Marvel is ki akart rukkolni, valami nagyszabású történettel. Tervük azonban hatalmas ballépésnek tűnt, ugyanis a klón történetek óriási ellenérzéseket váltottak ki a rajongókból, akiknek többsége bojkottálta a Pókember címeket emiatt. A Marvel Pókemberes gárdájának nem kis erőfeszítésébe került helyrehozni a történteket, és a „renoválás” végül három Pókember cím: a Spider-Man Unlimited; a The Spectacular Spider-Man és a The Sensational Spider-Man megszüntetéséhez vezetett 1998-ban. Két másik címet, az Amazinget és a Peter Parker: Spider-Man-t, a szerkesztők átalakított formában, újraszámozva (vagyis az 1. szám jelölésével) folytatták. Pókember az óta ismét a legnagyobb olvasótáborral rendelkező képregény karakter lett, és az új generációs olvasók kedvéért útnak indult az Ultimate Spider-Man cím is, amely a kezdetektől, modernebb, fiatalosabb formában mutatja be a hős legendáját. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a 2002 májusában bemutatott első, majd a 2004-ben bemutatott második nagyszabású Pókember mozifilm után, a karakter népszerűsége csillagászati magasságokig szökött.

The Incredible Hulk (A Hihetetlen Hulk)

Stan Lee a Fantasztikusok után olyasvalakin törte a fejét, aki nem hagyományos hős, olyan, aki igazán különbözik a többiektől. Ekkor jutott eszébe Frankenstein figurája, a szörnyé, aki igazából nem is gonosz, valamint Dr. Jekill és Mr. Hyde karaktere, aki hétköznapi emberből szörnyeteggé változik. Ezt a három alakot összegyúrva jött létre a zöld szörnyeteg, aki jólelkű és képes visszaváltozni alteregójává, Bruce Bannerré. Így született meg a legenda. Közben megérkeztek a többiek: Thor, Vasember, Pókember, Fenegyerek, az X-Men, a Bosszú Angyalai, ők együtt alkotják a ma ismert és népszerű Marvel Univerzumot. A Hulk iránti kezdeti lelkesedés egy idő után lecsillapodott, de még így is a mai napig ő az egyik legnépszerűbb figura a képregényhősök rengetegében. Az első amerikai számban Hulk színe szürke volt. Amikor a füzet a nyomdából az újságosstandokra került, a főhős színe néhol világosszürke, máshol sötétszürke, az egyik oldalon fehér, a másik oldalon fekete volt. A nyomda ezt a problémát nem tudta megoldani, ezért Stan Lee úgy döntött, hogy az óriás színe ettől fogva zöld lesz, mivel ilyen színű figura még nem volt a piacon. Azon kívül, hogy Hulk irdatlan kolosszus, hihetetlenül erős is, sőt minél jobban berág, annál erősebb lesz, vagyis szinte legyőzhetetlen. Ezért unikum a Marvel szuperhősei között.

Stan Lee nem titkolja, hogy vonzza a tudomány világa, hősei kialakulását mindig szakszerűen akarja megmagyarázni: Pókembert egy radioaktív pók marta meg, a Fantasztikusokat kozmikus sugárzás érte, Hulkot pedig gammasugárzás alakította át. Persze ez a tudományos hajlam csupán tréfa – mondja szarkasztikusan -, fel nem ismerné a gammasugárzást, de ez az elnevezés jól hangzik, és fontos, hogy a figura logikusan legyen felépítve. A tudományos vonalat folytatva: mivel Hulk a legerősebb lény a Földön, neki van a legerősebb lába, ezért rettenetesen magasra tus ugrani, ekképp közlekedik. Még egy érdekesség: Hulk a képregényben ilyeneket mond: „Hagyjátok Hulkot apró emberek… vagy Hulk ütni fog!” Gondolom ehhez, nem kell kommentár. Így beszél a szörnyeteg, ám emberi énje, Banner (magfizikus lévén) sugárkezeléssel egy ideig képes volt megőrizni személyiségét. Néhány társával együtt ekkor alapítja a Bosszú Angyalai elnevezésű szupercsapatot. Hulk eközben lassacskán egy kisgyermek tudati szintjére süllyed vissza. Hulk látszólag egyszerű személyiség, de ha mélyebbre nézünk, megláthatjuk, hogy nem csupán egy felpaprikázott fenevadról van szó. Gyűlöli alteregóját, mert számára Bruce képviseli a gyengeséget, de legbelül érzi, hogy nélküle folytonos menekülés lenne az élete. Bruce pedig, bár viszolyog az elállatiasodástól, élvezi a rettenetes erőt, és imádja, hogy Hulk képében akármit képes megtenni.

A The Incredible Hulk képregényt először 1962-ben adták ki, de 6 rész után megszüntették. Visszatérésére 1964-ig kellett várni, amikor is a Tales to Astonish című kiadványban olyan képregényhősök partnere lett, mint Goliath, vagy Sub-Mariner. Amikor a képregény elérte a 102. számot 1968-ban, Hulk ismét önálló sorozatot kapott régi címén, a The Incredible Hulk-on. Bár a figurát Stan Lee dolgozta ki, népszerűsége igazi csúcspontját Peter David keze alatt érte el. Az 1990-es években több alkalommal is törölni akarták a sorozatot, mert sosem volt a tíz legolvasottabb képregény között, de a rajongók ölre mentek volna a megszüntetés esetén a Marvel vezetőivel. 1998-ban egy második Hulk címet is elindítottak, a The Rampaging Hulk-ot, amely a főhős koria éveit mutatta be az első átváltozástól, amikor Hulk még vad és kegyetlen volt, és szókincse kizárólag a „Hulk smash (Hulk agyonüt)” szavakból állt.  Napjainkban az Egyesült Államokban már csak egy önálló sorozata fut The Incredible Hulk címen. Ehhez jönnek a gyűjteményes kötetek és különféle vendégszereplések más szuperhős képregényekben.

Daredevil (A Fenegyerek)

„Ha engem kérdezel, szerintem nincsenek ártatlanok. Mindenki bűnös. Még mi is. Mi legfőképpen. Mert hiába próbálunk jót cselekedni, még sem tudunk véget vetni a gyilkosságnak és a gonoszságnak. Ragtapaszok vagyunk csak a leprán, ám önhitten azt gondoljuk, hogy elérhetünk valamit.” - Fenegyerek Pókemberhez

Bár kevesen tudják, a Stan Lee féle feldolgozás előtt már létezett Daredevil figurája, méghozzá 1940-ben, a Lev Gleason kiadásában megjelenő Comic House magazinban. Lee később ezt a karaktert vette át 1964-ben, és finomította a saját szája íze szerint, és szerencsére az ő verziója bombasiker lett. Daredevil, a fenegyerek gyermekkorában egy tragikus baleset következtében elvesztette a látását, ezért egyéb érzékei hihetetlenül kifinomodtak, ám ez valójában mellékes. Az egész karakter lényege ugyanis a köré az erkölcsi probléma köré épül, hogy valaki helytelen eszközökkel próbál az igazságért harcolni. Jót szeretne cselekedni, de újabb és újabb hibákat követ el. Ez nagyon emberi. Az igazságért harcol, de mikor ő maga próbál igazságot tenni, rá kell döbbennie, hogy belőle is olyan szörny lett, mint azok, akik ellen bosszút esküdött. Matt Murdock Daredevil, a fenegyerek képében a bosszúvágy kel életre. Egész életét a kettőség jellemzi. A fenegyerek vörös ruhás ördögként kapaszkodik a keresztbe. Vak, akárcsak Justitia az igazság ókori istene. Az első Daredevil képregényben Matt Murdock gyermekéveit mutatta be. A kis Matt egy férfit akart megmenteni, mikor maga is balesetet szenved. Daredevil ruhája a kezdeti években sárga és vörös volt, ami inkább mókás, mint félelmetes külsőt kölcsönzött a bosszúálló hősnek. Később ezt a ruhát egy tetőtől talpig vörös szerelés váltotta fel, és ördögi énjét még inkább kihangsúlyozza a maszkját díszítő két szarv. Magyarországon mindössze két önálló Fenegyerek-történet jelent meg 1994-ben, az egyik a már megszűnt Marvel Extrában, a másik a Pókember néhány epizódjában.

Fenegyerek a Marvel válaszcsapása a Batman-re, és a sors iróniája, hogy mindkét képregény sorozatot ugyanaz a hihetetlen tehetséggel és pszichológiai érzékkel megáldott író vitte sikerre, aki nem más, mint a Sin City-t is jegyző Frank Miller, aki a 2003-ban bemutatott Daredevil filmben is kapott egy nyúlfarknyi szerepet.

Deadpool

Deadpool a képregény műfaj leghumorosabb és legbizarabb hőse, alteregója Wade Wilson, aki katonai pályafutását álruhás zsoldos életmódra cserélte fel. A mutáns harcos rákbetegsége miatt egy különös orvosi beavatkozás révén megmenekült a biztos haláltól, ám teste borzalmasan torz lett. Ám ez cseppet sem vette kedvét attól, hogy hobbijának szentelje életét, vagyis a gyilkolászáshoz. Aki szerint ez inkább rémregénynek hangzik, az sürgősen olvasson el egy Deadpool történetet, és ha az olvasás során megfullad a nevetéstől, akkor megérti miért vált Deadpool pillanatok alatt a képregény fanatikusok egyik kedvencévé.

A karakter az 1991-ben kiadott The New Mutants képregény egyik részében debütált, és gyilkos humorával szó szerint berobbant a köztudatba. Ha össze kellene hasonlítani a DC kiadó egy karakterével, akkor talán a bérgyilkos Hitman jutna az eszembe, bár míg Hitman egyfajta morális becsületkódex szerint él, Deadpool teljesen kiszámíthatatlan és mentálisan instabil jellem.

A figura szellemes beköpései mögött Joe Kelly író lapul meg, aki méltán az egyik legdilinyósabb alkotó mind közül.

Silver Surfer (Ezüst Utazó)

Az Ezüst Utazó figurájával először 1966-ban, a The Fantastic Four képregény 48. számában találkozhattunk először. A történet szerint létezik egy hatalmas lény a kozmoszban, a Galactus nevű idegen, aki úgy képes csak életben maradni a csillagok között, ha élő bolygók energiáját elnyeli (magyarul, a befal egy olyan planétát, amely hemzseg az élőlényektől). Mielőtt beszippantana egy bolygót, előre küldi fénylő követét, az Ezüst Utazót, akinek jelenléte egyszerre jelenti Galactus várható eljövetelét, és a biztos pusztulást. Az Utazó a mi naprendszerünkben is megjelenik, hogy urának megfelelő „táplálékot” keressen, így választása a Földre esik. Azonban itt, egy vak lány révén, az Utazó megismeri a földi életet, és az élet értékét. Az Utazó szembeszegül Galactus akaratával, és a Fantasztikus Négyes segítségével elűzi a bolygófalót. Galactus bosszúból egy erőmezőt von a Föld köré, amely meggátolja, hogy az Utazó elhagyja választott otthona légkörét, így megfosztva őt a világűr nyújtotta szabadságtól.

Az első Silver Surfer sorozat 1968-1970 között futott, és a morális mondanivalón túl, megismerhettük belőle az Utazó szomorú eredetét is. Az Utazó valójában egy Norrin Radd nevű földön kívüli férfi volt, aki a Zenn-La planétán élt, míg népét Galactus meg nem támadta. És most következik az az elképzelés, miszerint a Silver Surfer történetek valójában vallásos tartalommal bírnak: Norrin felajánlja saját életét és szabadságát, és elvállalja, hogy Galactus hírnöke lesz, amennyiben a bolygófaló megkíméli a Zenn-Lat. Galactus rövid habozás után elfogadja a feltételeket, és saját erejének egy darabjából, Norrin Radd testéből megteremti vészjósló követét, az Ezüst Utazót. Az Utazó legádázabb ellenfele árulása után mégsem Galactus lesz, hanem a Mephisto nevű démoni lény. Kettejük alakjából a teológiában járatos olvasók szerint Jézus és a Sátán ellentéte sejlik fel, a többi olvasó viszont hülyét kap ettől.

1987-ben az Utazó J.M. DeMatteis jóvoltából vadonatúj kalandjai és ellenségei születtek, közülük a leghalálosabb az „őrült titániként” is ismert Thanos volt.

Az X-Men címek

A Marvel Kiadó képregényei közül, minden kétséget kizáróan az X-Men címek voltak azok, amelyek a legtöbb és legváltozatosabb karaktereket mutatták be, és megszámlálhatatlan rajzfilmsorozathoz, videojátékhoz és akció figurához adtak inspirációt. Az X-Men hőseinek első generációja, az Uncanny X-Men című kiadványban debütált, 1963-ban, és a legendás Neil Adams által rajzolt történetek, mára igazi klasszikussá váltak, és olyan nagy hatást tettek az olvasókra, hogy az 1960-as történeteket, szám szerint 66-ot, 1970-ben a nagy érdeklődésre való tekintettel újra nyomták, így azok számára is hozzáférhetővé váltak, aki nem követte az X-ek kalandjait a kezdetektől.

1975 nyarán új alkotó gárda váltotta fel a régit, akik új karakterek egész sorát hozták létre. Az írók táborát olyan híres képregény guruk gyarapították, mint Chris Claremont, vagy a Fantasztikus Négyes és Ezüst Utazó kalandokkal népszerűvé vált John Byrne. Claremont 1991-ben hagyta el a sorozatot, de hosszú időre nem bírt elszakadni a jórészt általa felépített X-Men regényektől, így jelenleg ő az X-Men csoport megbízott kreatív-vezetője.

Az Uncanny X-Men cím sikerén felbuzdulva, a Marvel temérdek X regénnyel árasztotta el a képregény kedvelők táborát. Voltak ezek között sikeresek és hamar felejthető címek. A leghosszabb életűek a következők voltak: The New Mutants, amely 1983-tól volt olvasható, ezt követte az X-Factor (1986), Wolverine (1988), Excalibur (1988), az Uncanny X-Men fent említett második szériája (1991), Unlimited X-Men (1993), Cable (1993), Generation X (1994), X-Man (1995), és a Mutant X (1998). A The New Mutants sorozatot 1991-ben az X-Force váltotta fel. Ha az olvasók különösen szívükbe zártak egy karaktert, az idővel saját önálló füzetet is kapott magának. Így jelenhetett meg az egyik legemlékezetesebb sorozat, amely a Dazzler címet viselte. Címszereplője egy fiatal görkoris énekesnő, aki mutáns hatalma segítségével szupererejű gonosztevők ellen vette fel a harcot. A sorozat 1981-től 1986-ig futott. A másik jelentős sorozat a Professor X and the X-Men címen futott 1995 és 1997 között, ami párhuzamosan jelentkezett az X-Men Adventures címmel, amiből a Fox TV rajzfilmsorozatot készített.
Uncanny X-Men
Az Uncanny X-Men vagy korábbi nevén X-Men egy, a Marvel Comics által kiadott képregénysorozat, melynek első száma 1963 szeptemberében jelent meg az Egyesült Államokban. Ez a sorozat volt az első melyben kizárólag az X-Men szuperhős csapatának történetei jelentek meg az X-Men franchise részeként. Azóta ennek a franchisenak a révén több képregénysorozat is indult a csapat szereplésével. Ilyenek az Astonishing X-Men, a New X-Men, az X-Factor, az X-Force, az X-Men és a Generation X.
Története
Az író-szerkesztő Stan Lee és Jack Kirby rajzoló által megteremtett sorozat 1963-ban indult útjára melynek első számában bemutatkozott az eredeti X-Men öt alapítótagja (Küklopsz, Csodalány, Angyal, Bestia és Jégember), tanítójuk és mentoruk, X Professzor, valamint a szuperbőnöző Magneto. A sorozat először kéthavonta, majd a 14. számtól (1965. november) havonta jelent meg.
A sorozat a 66. szám után (1970. március) megszűnt, majd kilenc hónappal később kéthavi rendszerességgel újra folytatódott a régi, újranyomtatott történetekkel. 1975 májusában a Giant Size X-Men első számában a csapathoz új tagok csatlakoztak és a 94. szám után új történetekkel jelent meg a képregény. A sorozat 1978 augusztusában a 112. számtól ismét havi megjelenéssel folytatódott.
A Marvel még néhányszor visszatért a kéthavonta való kiadáshoz (így 1988 és 1990 között, 1999-ben és 2002 és 2006 között). Az 1980-as évek elejére a sorozat az egyik legsikeresebb amerikai képregények egyike lett. Ennek köszönhetően számos spin-off és minisorozat látott napvilágot.
X-Men vagy Uncanny X-Men?
A sorozat címe eredetileg The X-Men volt 1963 és 1981 között. Az Uncanny (magyarul „különleges”) jelző a 114. számtól (1978. október) kezdett megjelenni a borítókon rendszertelen jelleggel, majd 142. számmal (1981. február) állandósult.
1991-ben új sorozat indult X-Men címmel. Ettől kezdve az 1981 előtti sorozatra, mint „első sorozat”, vagy ami jellemzőbb, Uncanny X-Men címen hivatkoznak.
Csapatfelállás
#001-066, #067-093: Küklopsz, Jean Grey (mint Csodalány), Bestia, Jégember, Angyal, X Professzor
-Egy rövid időre a Változó X Professzornak álcázva magát volt csapattag egészen haláláig. A Mímus szintén tagja lett a csapatnak, mikor Angyalnak sérülései miatt egy időre vissza kellett vonulnia.
-A 67. és 93. számok között a régebbi kiadásokban szereplő történetek (#10-45) szerepeltek újranyomtatva.
-A 66. és 94. számok közötti hézagos időszakban, Plazma és Polaris is tagja volt a csapatnak. Az ő kalandjaik utólag jelentek meg John Byrne, X-Men: The Hidden Years című képregényében.
#094: Vihar, Küklopsz, Jean Grey (mint Csodalány), Jégember, Angyal, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Naptűz, Vészmadár, Viharmadár, Plazma, Polaris, X Professzor
-Ennek a számnak az eseményei után, Küklopsz kivételével, az összes eredeti alapítótag elhagyta a csapatot.
-Naptűz elhagyta az X-Men csapatát miután segített megmenteni az alapítótagokat Krakoa, az élő sziget fogságából (Giant-Size X-Men #1).
#095: Küklopsz, Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Vészmadár, Viharmadár, X Professzor
#096-109: Küklopsz, Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Vészmadár
#110-129: Küklopsz, Jean Grey (mint Főnix), Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Vészmadár
#130-138: Küklopsz, Jean Grey (mint Főnix), Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus
-Később kiderült, hogy ez a Jean Grey a Főnix Erő által létrehozott gazdatest volt. Az igazi Jean Grey egy gyógyító bábban szunnyadt a Jamaica Bay fenekén, amíg a Bosszú Angyalai meg nem találták.
#139-148: Angyal, Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Kitty Pryde (mint Szellem)
#149-170: Küklopsz, Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Kitty Pryde (mint Szellem)
-Carol Danvers, vagyis Gemini, az X-Men oldalán harcolt a fészek ellen és az X-ek kúriájában lakott, de tagként nem lépett be. Miután Vadócot bevették a csapatba Carol otthagyta a kúriát.
#171-183: Küklopsz, Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Kitty Pryde (mint Szellem), Vadóc
#184-201: Küklopsz, Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Kitty Pryde (mint Szellem), Vadóc, Rachel Summers (mint Főnix)
#202-209: Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Árnymacska, Vadóc, Rachel Summers (mint Főnix)
#210-218: Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Árnymacska, Vadóc
#219-247: Vihar, Rozsomák, Kolosszus, Vadóc, Psziché, Plazma, Mázlista, Káprázat
#248-280: Vihar, Rozsomák, Kolosszus, Vészmadár, Gambit (267. számtól), Psziché, Forge, Jubilee
#281-315: Jean Grey, Jégember, Arkangyal, Vihar, Kolosszus, Bishop (arany csapat)
#316-340: Küklopsz, Jean Grey, Bestia, Jégember, Arkangyal, Vihar, Rozsomák, Vadóc, Gambit, Psziché, Bishop, Ágyugolyó
#341-350: Bestia, Vadóc, Gambit, Bishop, Joseph
#351-359: Bestia, Vihar, Rozsomák, Vadóc, Ágyugolyó, Marrow, Cecilia Reyes, Maggott
#360-380: Vihar, Rozsomák, Árnyék, Kolosszus, Árnymacska, Vadóc, Gambit, Marrow
#381-391: Jean Grey, Bestia, Vihar, Gambit, Kábel, Bishop
#392-393: Küklopsz, Jean Grey, Rozsomák, Káprázat, Sarkcsillag, Omerta, Wraith, Frenzy
#394-412: Jégember, Arkangyal, Rozsomák, Árnyék, Chamber, Stacy X
#413-443: Jégember, Arkangyal, Rozsomák, Árnyék, Plazma, Sarkcsillag, Husk, Buldózer, Polaris
#444-474: Vihar, Rozsomák, Árnyék, Psziché, Bishop, Rachel Summers (mint Csodalány), Sage, Ágyugolyó
#475- : X Professzor, Árnyék, Csodalány, Plazma, Polaris, Hadiösvény, Darwin
Alkotók
Rendszeres írók
Stan Lee, 1963-1966, résztvett a sorozat megteremtésében is
Roy Thomas, 1966-1968
Gary Friedrich, 1968
Arnold Drake, 1968-1969
Roy Thomas, 1969-1970
nincs, 1970-1975 (ez időben csak újranyomtatott történetek jelentek meg)
Chris Claremont, 1975-1991
John Byrne, 1978-1981
közös munka Jim Lee, Whilce Portacio, John Byrne és mások között, 1991-1992
Scott Lobdell, 1992-1997
Steven T. Seagle, 1997-1999
Alan Davis, 1999-2000
Chris Claremont, 2000-2001
Scott Lobdell, 2001
Joe Casey, 2001-2002
Chuck Austen, 2002-2004
Chris Claremont, 2004-2006
Ed Brubaker, 2006-
Rendszeres rajzolók
Jack Kirby, 1963-1965, résztvett a sorozat megteremtésében is
Jack Kirby (csak szerkesztés) és Werner Roth (a.k.a. Jay Gavin), 1965-1966
Werner Roth (a.k.a. Jay Gavin), 1966-1967
Ross Andru, 1967 (két szám)
Don Heck, 1967-1968
George Tuska, (egy szám)
Jim Steranko, 1968-1969 (két szám)
Don Heck és Werner Roth, 1969
Barry Windsor-Smith, (egy szám)
Neal Adams, 1969-1970
nincs, 1970-1975 (ez időben csak újranyomtatott történetek jelentek meg)
Dave Cockrum, 1975-1977
John Byrne, 1977-1981
Dave Cockrum, 1981-1982
Paul Smith, 1982-1983
John Romita, Jr., 1983-1986
Marc Silvestri, 1987-1990
további rajzolók, általában Rick Leonardi és Jim Lee, akik főleg az idő alatt vettek részt a munkában, mikor a képregény kéthavonta jelentkezett
Jim Lee, 1990-1991
Jim Lee és Whilce Portacio, 1991-1992
Brandon Peterson, 1992-1993
John Romita, Jr., 1993-1994
Joe Madureira, 1994-1997
Chris Bachalo, 1998
Adam Kubert, 1999-2000
nincs, 2000-2004 között több illusztrátor dolgozott a képregényen
Alan Davis, 2004-2005
Olivier Coipel, Andy Park, és Tom Raney váltották Alan Davist minden történet után
Chris Bachalo, 2005-2006
Billy Tan, 2006-
Astonishing X-Men
Az Astonishing X-Men három X-Men képregénysorozatnak a neve, mely az Egyesült Államokban jelenik meg a Marvel Comics kiadásában. Az első két sorozat 1995-ben és 1999-ben jelent meg és valójában csak minisorozatok voltak. A harmadik, immár rendszeres megjelenésű sorozatot 2004-ben indította útjára a Marvel.
A sorozat megjelenésének története
Az első sorozat 1995-ben jelent és egy négyrészes minisorozat volt, mely az Uncanny X-Men-t váltotta fel az 1995-ös „Apokalipszis kora” történet során, ami egy alternatív univerzumban játszódott. Ennek során az összes X-Mennel kapcsolatos kiadvány új címet kapott. A történetben X Professzort a „jelen” események előtt húsz évvel megöli saját fia, Légió. Magneto szemtanúja barátja halálának és elkötelezi magát, hogy annak álmát megvalósítsa, ezért létrehozza saját X-Men csapatát. Ennek ellenére nem tudja megfékezni a pusztító erejű mutánst, Apokalipszist.
A minisorozat írója Scott Lodbell, rajzolója Joe Madureira volt.
Marvel Comics
Astonishing X-Men #1–4 (1995. március – június)
Astonishing X-Men #1–3 (1999. szeptember – november)
Astonishing X-Men #20+ (2004. július – )
Gyűjtemények
Astonishing X-Men: The Age of Apocalypse TPB (Astonishing X-Men #1–4)
Astonishing X-Men: Deathwish TPB (X-Men #92, #95, Astonishing X-Men #1–3, Uncanny X-Men #375)
Astonishing X-Men Vol. 1: Gifted TPB (Astonishing X-Men #1–6)
Astonishing X-Men Vol. 1: Gifted HC (Astonishing X-Men #1–6)
Astonishing X-Men Vol. 2: Dangerous TPB (Astonishing X-Men #7–12)
Astonishing X-Men Vol. 3: Torn TPB (Astonishing X-Men #13–18)
Alkotók
Rendszeres írók
Scott Lobdell,1995
Scott Lobdell és Jeph Loeb (Astonishing X-Men #3)
Howard Mackie, 1999
Howard Mackie és Glenn Herdling (Astonishing X-Men #3)
Rendszeres rajzolók
Joe Madureira, 1995
Brandon Peterson, 1999
Brandon Peterson és Bret Booth (Astonishing X-Men #2)
Brandon Peterson és Gregg Schigiel (Astonishing X-Men #3)
New X-Men
A New X-Men a Marvel Comics által kiadott két képregénysorozatnak a címe. Az első sorozat ami ezt a címet viselte az 1991-ben indult, eredetileg X-Men címen megjelenő képregény volt, mely Grant Morrison írói közreműködése alatt vette fel a „new”, vagyis „új” jelzőt. Morrison 2001-ben vált meg a sorozattól, ami távozása után visszakapta eredeti címét.
Ez a szócikk a 2004 júliusában, a New Mutants második sorozatának folytatásaként, eredetileg New X-Men: Academy X címen megjelenő sorozatról szól.
A megjelenés története
A sorozat első száma 2004 júliusában jelent meg az előző hónapban megszűnő New Mutants második sorozatának folytatásaként New X-Men: Academy X címen. A sorozat első írói a megszűnt New Mutants írópárosa, Nunzio DeFilippis és Christina Weir lett. Első rajzolója Randy Green volt, aki azonban a második szám után csak borító-rajzolóként közreműködött a sorozatban. Őt Staz Johnson, Michael Ryan, Paco Medina majd pedig Aaron Lopresti követte.
A huszadik számmal, 2005 novemberében a sorozatot új alkotógárda vette át és a képregény címe is elhagyta az Academy X utótagot. A sorozat írói Craig Kyle és Chris Yost lettek, rajzolója Mark Brooks. Az képregény légköre a House of M eseményei után és a Decimation eseményei alatt, mely során a Föld mutánsainak jelentős része elveszítette különleges képességeit, igen komorrá válik. Az új név alatt megjelenő képregény első, négyrészes története a Childhood’s End, vagyis „a gyermekkor vége” címet viseli, mely során a mutánsiskola diákjainak szembesülniük kell saját, és diáktársaik halandóságával. A történet után Medina tárt vissza rendszeres rajzolóként és egészen a 36. számig az alkotócsapat tagja maradt. A 37. részben kezdődő Quest for Magik című történettel Skottie Young vette át a rajzolói feladatokat.
New Mutants
A New Mutants egy, a Marvel Comics által kiadott képregénysorozat volt, melynek első sorozata 1983 és 1991 között, második sorozata 2003 és 2004 között jelent meg az Egyesült Államokban. A New Mutants egyike volt az Uncanny X-Men spin-off-jainak. A képregény címszereplői az X-Men utánpótlását képező Új Mutánsok csapata.
A megjelenés története
Első sorozat
Az 1980-as években az Uncanny X-Men sorozata addig nem tapasztalt népszerűségre tett szert Chris Claremont írói közreműködése alatt. Ebben az időben, a sorozat népszerűségét kihasználva a Marvel több spin-off sorozatot is indított a népszerű kiadványból. A New Mutants egyike volt ezeknek a sorozatoknak. Az Új Mutánsok csapat először 1982-ben, a Marvel Graphic Novel sorozat negyedik részében tűnt fel, mely történet írója szintén Chris Claremont volt. Az X-Men csapatának tagjai első, 1963-as szereplésük óta felnőttek, így a sorozat visszatért az Uncanny X-Men gyökereihez; egy új, kamaszokból álló csapat kalandjainak bemutatásához.
A sorozat első száma 1983 márciusában jelent meg. Írója Chris Claremont, rajzolója Bob McLeod volt. A történet szerint a csapatot, mint egykor az X-Ment is, Xavier professzor hívta életre. Az alapítótagok Ágyúgolyó, Farkas, Psziché (később Délibáb/Mirázs), Karma és Napfolt voltak. A csapathoz számos új tag is csatlakozott. Elsőként a 8. számban Magma, majd őt követte Varázs (Kolosszus kishúga, aki az Uncanny X-Men-ben már korábban többször is feltűnt), Tolmács és a földönkívüli Techno. Az ifjú szuperhőscsapat ellenfelei legtöbbször démonok és a Pokoltűz Klub mutánskülönítménye, a Pokolfajzatok voltak.
Bob McLeod már a harmadik szám után otthagyta a sorozatot, helyére Sal Buscema került, majd a 18. számmal Bill Sienkiewicz. Claremont igen sötét hangulatot adott a sorozatnak, vegyítve azt a kamaszkor félelmeivel és viszontagságaival. Igen gyakoriak voltak a misztikus elemek is. A képregény ugyan nem érte el az eredeti X-Men sorozat népszerűségét, de stabil olvasói bázisra tett szert.
1985 októberében, a 32. szám után Sienkiewicz is megvált a képregénytől, őt néhány szám erejéig Steve Leialoha, majd Mary Wilshire követte. Wilshire után a sorozat rendszeres rajzolója Jackson Guice lett, de mellette alkalmanként több más rajzoló is közreműködött. Mikor X Professzort 1986-ban kiírták a sorozatból, a mutánsiskola vezetését Xavier régi barátja, az egykori szuperbűnöző, Magneto vette át akit előélete miatt a tanítványok nem fogadtak el mentoruknak.
Az 55. számban, 1987-ben Louise Simonson váltotta fel Claremontot a sorozat írói székében. Simonson a Mutánsok végzete című crossover során megölte Tolmácsot, Madáragyút és Gosamyrt pedig beléptette a csapatba. Az Infernó eseményei után az X-Terminátorok csapata beleolvadt az Új Mutánsokéba. Ezt követően a képregényre jellemző misztikus légkör szertefoszlott Simonson 1989-es története után, melyben az Új Mutánsok csapata meglátogatta a skandináv mitológia isteneinek otthonát, Asgardot.
1990-ben a 86. számtól Rob Liefeld lett a sorozat rajzolója. A 87. számban bemutatkozott a csapat leendő új mentora, a rejtélyes múltú zsoldos, Kábel, majd ezt követően az Új Mutánsok csapatának összes régi tagját, Ágyúgolyó kivételével kiírták a sorozatból. Az új, inkább katonai jellegű csapat tagjai olyan harcedzett veteránok lettek mint Dominó, Csillagtörő, Hadiösvény és Vadon. Az utolsó számokban Fabian Nicieza és Rob Liefeld vette át az írói munkát. A drasztikus mértékeben megváltozott sorozat a századik számmal, 1991 áprilisában véget ért, de a kicserélődött szuperhőscsapat története tovább folytatódott az X-Force nevű képregényben.
A sorozat megjelenése alatt szorosan kapcsolódott az Uncanny X-Men cselekményéhez és része volt az X-kiadványokat érintő több crossovernek, így a Mutáns mészárlás, a Mutánsok végzete és az Infernó című történeteknek is.
Második sorozat
A sorozat majd 12 év után, 2003 júliusában újraindult. Az új sorozat írója Nunzio DeFilippis és Christina Weir, rajzolója Keron Grant. A legnagyobb változás a képregényben az volt, hogy míg az eredeti sorozatban Xavier professzor iskolája csupán néhány, az X-Men leendő utánpótlását képző kamasszal foglalkozott, addig az új sorozatban az iskolát már csaknem kétszáz diák látogatta. A történetek nem egy szuperhőscsapat kalandjait voltak, hanem nem hétköznapi kamaszok, nem hétköznapi napjai élete az iskola falain belül és kívül. Az X-Men tagjai gyakran vendégszerepeltek a sorozatban, elsősorban mint az iskola oktatói. Az eredeti Új Mutánsok csapatából Danielle Moonstar állandó szereplője lett az új sorozatnak is.
A negyedik szám után Mark A. Robinson vette át a sorozat rajzolójának munkakörét, majd két általa rajzolt két szám után Carlo Barberi. A képregény nyolcadik számában feltűnik egy új tanár, Emma Frost, az X-ek egykori ellensége.
A sorozat ugyan 2004 júniusában véget ért a 13. számmal, de az iskola diákjainak kalandjai a New X-Men: Academy X című sorozatban folytatódtak.
X-birtok
Mind az X-Men nevű kitalált szereplőkből álló szuperhős csapat, mind annak ifjúsági tagozata, az Új Mutánsok tevékenységének bázisa a Xavier Birtok (az eredetiben X-Mansion) New York állam Westchester megyéjében, Salem Centerben a Graymalkin Lane 1407-es szám alatt található kitalált birtok.
Története
A földtulajdon, amely ma a két csapat alapítójának Charles Xavier professzor ingatlana, tíz generáció óta családjáé. A Kúriát eredetileg Xavier egyik tengerjáró holland őse építette a környéken található kőből a Breakstone-tó partjára. Az évek során a kúriába bevezették a villanyt, felújították és modernizálták. Gyakran azért kerül sor újjáépítésekre, hogy az X-Men céljait szolgáló konstrukciókkal lássák el a házat, vagy épp új helyiségeket hozzanak benne létre: például földalatti hangárokat, a Harci Termet összes tartozékaival és nagysebességű szállítási alagutakat.
A kúria az idegen Szidri harcosok támadása során elpusztult, de újjáépítették, felhasználva a fejlett siár technológiákat, amit Lilandra Neramani, az akkori siár uralkodónő bocsátott a rendelkezésükre.
A környék lakói előtt titkolják az X-Men jelenlétét. A közvélemény szemében a birtok Xavier professzor tehetséggondozó magániskolája, ahová hallatlanul nehéz bekerülni. Charles Xavier röpke távolléte alatt egy időben az iskola élén a mutáns Magneto állt, aki a professzor bátyjának, Michaelnek adta ki magát.Valójában az iskola összes tagja az X-Men, vagy az Új-Mutánsok tagja.
Az X-birtokot (X-Mansion) később átnevezték Xavier Professzor Tehetséggondozó Iskolájáról (Xavier's School for Gifted Youngsters) Xavier Institute for Higher Learning-re, ahogy az X-ek legnagyobb része felnőtt és kevesebb lett a tizenéves hallgató. Az eredeti iskolát áthelyezték a Massachusetts Academy-hez Bostonba, ami a harmadik generációs X-Men csapat, a Generation X képzésére szolgált. Néhány évvel később a Massachusetts Academy bezárt. A fiatalabb mutánsok visszaköltöztek az X-birtokra, de a régi nevet már így sem használták.
Tanárok
A Bestia matematikát és más reáltudományokat oktat
Emma Frost miután átvette az iskola irányítását, etikát tanít, Kitty Pryde legnagyobb elszörnyedésére.
Gambit a saját csapatát edzi.
A Jégember üzletet oktat.
Karma francia nyelvet tanít és azokat a mutánsokat felügyeli akik túl fiatalok, hogy az Új Mutánsokhoz csatlakozzanak
Árnyék drámát tanít.
Northstar közgazdaságtant ad elő.
Főnix telekinézist tanít. Egyik diákja Julian Keller egy alkalommal, hogy képességeit bizonyítsa telekinetikusan kigombolja Jean Grey blúzát.
Árnymacska számítógépes ismereteket ad elő.
Rozsomák közelharcot oktat, a második X-Men filmben pedig művészeteket is.
Küklopsz elsősorban taktikát tanít (és Logan egy elejtett megjegyzése szerint haladó önsajnálatot).
Vihar írást oktat, de csak az X-Men filmekben.
Lokáció és belső berendezés
A Graymalkin Lane és a Breakstone-tó határolta hatalmas területen fekszik. Közvetlenül a kúria mögött egy olimpiai méretű úszómedence található. A birtok több pontján vannak istálló és egy csónakház. A kíváncsiskodók szeme elől rejtve helyezkednek el a hangárok és egy, az X-Men Fekete Madara (a „Black Bird” nevű repülőgép) részére kialakított felszállópálya. Ezek a felszerelések földalatti alagútpályán haladó nagysebességű mágneses sínautókon közelíthetők meg.
Padlástér
A Xavier-kúria padlásterét elsősorban tárolónak használják, mindazonáltal itt van Ororo Munro-nak azaz Viharnak (Strom) a lakhelye is. Vihar jobban kedveli ezt a tágas rezidenciát, mint a szűkebb szobákat, amikben a többi X-men lakik. Ororo itt tárolja tekintélyes növénygyűjteményét is, ami a tetőablakon keresztül beáradó napfényben sütkérezik. Szintén itt van a „játszószoba”, a társalgó, a híradó felszerelések terme, és a kupolába vezető lépcső.
Első emelet
Vihart leszámítva, az össze X-man és az Új Mutánsok is a kúria első emeletén birtokol saját különbejáratú lakhelyet. Charles Xavier professzornak vannak szobái a földszinten és az első emeleten is: hálószobája az elsőn van. Távolléte alatt Magneto használta őket. Az egyik szárnyat az Új Mutánsok, a másikat az X-ek használják. Az Új Mutáns Varázs és az X-man Árnymacska egy szobában laknak. A korábbi személyzet tagjai, Thomas Corsi és Sharon Friedlander, szintén ezen az emeleten laknak. Az itt található vendégszobák egyik leggyakoribb lakója Xavier munkatársa Dr. Moira MacTaggart. Az első emeleten van még egy mosókonyha, egy műhely és egy társalgó.
Földszint
Itt található a kúria bejárata, a hátsó kijárat (melyen keresztül az úszómedence és a birtok nagyobb része is megközelíthető), számos ellenőrző és riasztóberendezés, egy ragyogóan berendezett fogadószoba és étkező, valamint egy kevésbé ünnepélyes másik étkező, melyet reggelizőnek és ebédlőnek használnak és egy lakályos nappali.
A professzornak itt is vannak szobái, itt rendezte be a dolgozószobáját, valamit a Cerebro vezérlőközpontját, valamint a legtöbb iskolai óra helyszínéül szolgáló könyvtárat. Szintén itt van a birtok legnagyobb számítógépterme és a konyha is.
Alagsor
A hagyományos alagsorok tisztjét tölti be: olaj és vízfűtő berendezések, borospince, könyvraktár, nem használt bútorok tárolására szolgáló helyiség, egy mosószoba segítségével. Szintén itt található a számítógép központi memóriája és a siár tartalék-energia generátor. Innét lehet egy rejtett átjáró segítségével lejutni a további, alsóbb szintekre.
Alagsor alatti első szint
Alapvetően betegellátóként funkcionál, berendezése: egy teljesen felszerelt műtő, 25 férőhelyes kórterem, tornaterem és fedett uszoda, szauna, gőzfürdő és öltözők. Ez a szint ad otthont a különböző laboratóriumoknak és nagysebességű mágneses sínautók garázsának is, melyekkel a hangárba lehet eljutni.
Alagsor alatti második szint
A Xavier-kúria legutóbbi átalakítása során az új siár technológia vívmányainak nagy részét beépítették erre a szintre. Legnagyobb részét a Harci Terem foglalja el. A fennmaradó részek megoszlanak, hogy helyet adjanak egy újabb könyvtárnak, tartalékokat tároló helyiségeknek.
A Harci Terem
Az eredeti a földszinten volt és a földi fejlett technológia eredményeit használta (például robotokat) abból a célból, hogy megtanítsa a professzor növendékeit velük született képességeinek legoptimálisabb használatára. Az újjáépített ezzel szemben összetett holografikus vetítőket alkalmaz, melyek segítségével bármilyen környezet pontos mását ki lehet alakítani. Az edző mutánsok összemérhetik erejüket hologram-robot hibrid ellenfelekkel.
Alpha Flight (Alfa Különítmény)

Az Alpha Flight c. képregény sorozat 1983-tól 1994-ig futott először, és 130 részt ért meg. Később a sorozat új karakterekkel és izgalmas történetekkel 1997-ben újraindult, és jelenleg is fut.

A csapat kanadai szuperhősökből áll, akik a rejtélyes Department H (H Ügyosztály) megbízásából dolgoznak. Az eredeti csapat tagjai: Guardian (az Őrző), Vindicator és Puck voltak, akik olyan fiatal tagokkal működtek együtt, mint Murmur, Radius és Flex. A képregény kezdettől fogva ellentmondásos fogadtatásban részesült, és történetét leginkább az USA és Kanada politikai viszonyai alakították. A sorozatot a leghosszabb ideig Steve Seagle írta, aki megpróbált minden olvasói igényt kielégíteni, több-kevesebb (de inkább kevesebb) sikerrel. Az Alfa Különítmény először 1978/1979-es Uncanny X-Men számokban jelent meg először, és sokan máig az X címek egyik mellékvágányának tartják az újságot, amelyben Wolverine több alkalommal is vendégszerepelt.

Wolverine (Rozsomák / Farkas)

Az X-Men vitathatatlanul legnépszerűbb karaktere Wolverine, aki 1988-tól önálló füzetben is bemutathatta képességeit.

James Howlet, alias Wolverine, valamikor 1880 körül született, egy gazdag földbirtokos család egyetlen gyermekeként. A kis James félénk és visszahúzódó fiúcska volt, és mivel allergiás betegségben szenvedett, szinte sohasem mozdult ki otthonából, ezért James apja felfogadott egy környékbeli kislányt, Rose-t, hogy vigyázzon fiára, és legyen a játszótársa. James és Rose hamar megkedvelték egymást, és összebarátkozott a Howlet birtok gondnokának fiával, Doug-al, és a három gyerek elválaszthatatlan lett egymástól, egészen addig, amíg Dog apja, Thomas, alkoholista nem lett, és fiát rendszeresen verni kezdte. Doug, a kegyetlen bánásmód miatt követni kezdte apja léha életmódját, és ő is egyre durvábbá és erőszakosabbá vált. James megpróbálta visszatéríteni barátját a helyes útra, de igyekezete kudarcba fulladt, és barátságuk is megromlott. A dolgok odáig fajultak, hogy Doug és James összeverekedett, és a bunyó után Doug bosszúból megölte a Howlet család kutyáit. John Howlet, természetesen azonnal kidobatta birtokáról a Doug családját. Thomas azonban nem hagyta annyiban a dolgot, egyik nap visszalopódzott a birtokra, és végezni akart James egész családjával. Beosont a Howlet házaspár hálószobájába, ahol megtámadta James anyját, Elizabeth-et. John és James meghallva az asszony kétségbeesett sikolyait, betörték a szoba ajtaját, ott találtak a tébolyult tekintetű Logant, aki könyörtelenül lelőtte James-t és az apját.   A lövés okozta sokk, felébresztette James Howlet szunnyadó mutáns képességeit, és anyja szeme láttára forrtak össze golyó ütötte sebei.

Anyja, aki Istenfélő ember volt, annyira megrémült fia “feltámadásától”, hogy kidobta őt a családi fészekből, és James-nek télvíz idején a fagyos hóban kellett aludnia. Rose, hosszas keresgélés után megtalálta átfagyott barátját, és elvitte őt nagyapja házába. Az öreg Howlet pénzt adott unokájának, és megeskette, hogy soha többé nem tér vissza a szülői házba. Rose és James együtt vágtak neki az útnak, és egészen a brit fennhatóság alatt álló kolumbiai gyarmatokig jutottak. Itt találkoztak egy Smitty nevű emberrel, aki azonnal pártfogásába vette őket, James időközben Logan-re változtatta nevét, hogy elrejtse valódi származását, és vadászként kezdett dolgozni.   Smitty és Rose egymásba szerettek, és össze is házasodtak volna, ha nem bukkan fel egy régi ismerős, Doug, aki be akarta fejezni, amit annak idején apja kezdett el, vagyis a Howlet-ek kiirtása. Logan és Doug egymásnak estek, és Rose megpróbálta szétválasztani őket, de Doug végzett vele. Rose haláláért mindenki Logan-t tette felelőssé, aki fájdalmában berohant az erdőbe, és eltűnt az emberek szeme elől. Legközelebbi ismert felbukkanásakor a második világháborúban láthattuk őt viszont, a kanadai hadsereg tisztjeként, ahol néhány akcióban Amerika Kapitánnyal együtt vett részt.

Rozsomák sok éve ismeri az orgyilkos Kardfogút, ám múltbéli kapcsolatuk természete ismeretlen. Mielőtt Rozsomák csontjait adamantiummal ötvözték, háborúban is szolgált. A háború után független hírszerző ügynökként dolgozott. Rozsomák csontjait mesterséges eredetű, gyakorlatilag elpusztíthatatlan fémmel, adamantiummal ötvözték, ezen kívül kézfejébe adamantium karmokat ültettek. Az adamantiumot elsőként egy Dr. Myron McLain nevű amerikai tudós fejlesztette ki. A második világháború után egy japán tudós, akit a Sötét Szél Lovagjának is neveztek, kidolgozta azt az eljárást, amellyel az adamantiumot beépíthetik az emberi szervezetbe. A Sötét Szél Lovagjának az volt az elképzelése, hogy az eljárás segítségével majd létrehozzák a legyőzhetetlen szuperkatonák hadseregét, amelynek minden tagja adamantium ötvözet csontozattal rendelkezik. Sajnos azonban a japán tudós feljegyzéseit ismeretlen tettesek ellopták, és esztendőkbe telt, amíg újra kidolgozta az eljárást. Tudjuk, hogy az elmúlt évtizedben James MacDonald, a H Ügyosztály későbbi vezetője (amely a kanadai kormány megbízásából az Alfa-Különítmény elnevezésű szuperhős csapat összeállításán dolgozott) szert tett egy írásos anyagra, amely az emberi csontok adamantiummal történő ötvözésének lehetőségeivel foglalkozott, és amelyet állítólag japán nyelvből fordítottak angolra. Hudson és felesége, Heather éppen kissé megkésett mézesheteiket töltötték a kanadai Buffalo Nemzeti Parkban. Itt támadta meg őket az elvadult, elállatiasodott Logan, aki szemmel láthatóan még beszélni is elfelejtett. Heather egy pisztolylövéssel megsebesítette Logant, aztán férjével a bungalójukba vitték.

James Hudson figyelmét nem kerülte el, milyen gyorsan regenerálódik Logan szervezete, és megállapította, hogy a férfi nagyon hasznosnak bizonyulhat a H Ügyosztály számára. Hudson azt mondta, orvosi segítséget hoz, és elment magára hagyva Heathert az eszméletlen „vademberrel”, akit odakötözött az ágyhoz. Egy heves hóvihar meggátolta Hudsont, hogy visszatérjen a bungalóba. Logan visszanyerte eszméletét, ösztönösen kieresztette karmait és megszabadult kötelékeitől, majd újra csak ösztönösen, visszahúzta a karmokat. Tehetetlen dühében, amiért a bungalóban rekedt, Heather Hudson elkezdte szidalmazni Logant, aki, láthatóan támadó célzattal, újra kieresztette karmait. Ám ekkor rápillantott a karmokra (Rozsomák saját állítása szerint ez az első emléke a karmokról), és elborzadt, Heather úgy gondolta, hogy az adamantium karmokat Logan akarata ellenére ültette be valaki, és egészen James Hudson visszatéréséig vigasztalta az elkeseredett férfit. Heather ma már nem tartja elképzelhetetlennek, hogy James Hudsonnak valami köze lehetett ahhoz, hogy Logan testébe adamantium csontváz és a karmok kerültek. Heather ugyancsak gyanítja, hogy James tudta: találkozni fognak Logannel a nemzeti parkban, és azért hagyta őt kettesben a férfival, hogy lecsillapítsa Logan dühöngő őrjöngését. Azonban Heather semmiféle bizonyítékkal nem tudja alátámasztani fenti gyanúit és James Hudsont sem kérdezheti meg, mert férje az óta - úgy tudja - meghalt.

A Hudson házaspár magánál tartotta Logant, amíg a férfi vissza nem nyerte egészségét. Emellett naponta dolgoztak vele, hogy mielőbb magához térjen sokkos állapotából, és visszanyerje emberi mivoltát, bár Logan még sokáig hajlamos volt állatias dühkitörésekre. Logan nem emlékszik, hogyan kapta adamantium csontjait és karmait. Heatherrel együtt úgy gondolják, hogy a szervezetébe került különleges fém okozta a sokkot, amelynek következtében arra az állatias szintre süllyedt, amelyben James és Heather megtalálták. Nem lehet tudni, hogy aki Logan szervezetébe ültette az adamantiumot, valóban a Sötét Szél Lovagjának feljegyzései alapján dolgozott-e. Logan egy ideig a kanadai titkosszolgálat ügynöke volt (azt nem lehet tudni, hogy ez volt-e az egyetlen korszak az életében, vagy tevékenykedett már titkos ügynökként azelőtt is, hogy James Hudson megtalálta). Ez alatt az idő alatt Logan, Carol Danvers amerikai titkos ügynökkel (a leendő Ms. Marvellel – később Gemini) dolgozott együtt. Ismerve különleges képességeit, adamantium ötvözet csontvázát és karmait, magas rangú kanadai vezetők úgy határoztak, hogy Logan lesz a vezetője az Alfa-Különítmény elnevezésű, szuperhősökből álló ügynökcsapatnak. Ezért aztán a kanadai kormány milliókat költött arra, hogy Logan tökéletesen elsajátítsa különleges képességeinek használatát, valamint arra, hogy tanuljon meg uralkodni dühkitörésein. Logan segített James Hudsonnak az Alfa-Különítmény létrehozásában, ő szerezte meg a szupergyors, repülni képes Aurórát a H Ügyosztály számára. Logan álneve eredetileg „X-Fegyver” volt, ugyanakkor Rozsomáknak is nevezték, a kicsi, de erős kanadai emlőshöz való külső hasonlósága miatt. X-Fegyverként Hulkkal és a Wendigóval is megütközött.

A mutáns szuperhősökből álló X-Men összeállítása során Charles Xavier professzor Kanadába is ellátogatott, és felajánlotta Rozsomáknak, hogy csatlakozzon a csapathoz. Logan szerelmes volt Heather Hudsonba, de rá kellett döbbennie, hogy Heather sosem hagyná el érte a férjét; Loganhoz való vonzódása inkább anyai természetű volt. Így aztán, hogy túltegye magát Heather iránti érzelmein, Logan elfogadta Xavier professzor meghívását. Otthagyta a Hydra Ügyosztályt, és az óta is az X-ek aktív tagja. A kanadai kormány utasította Hudsont és az Alfa-Különítményt, hogy hozzák vissza Logant, akár erőszakkal is, azonban a Rozsomák foglyul ejtésére irányuló valamennyi kísérlet csúfos kudarcot vallott. Miután a kanadai kormány letett arról, hogy erőszakkal visszavitesse Kanadába, Rozsomák többször önként segítette a harcban az Alfa-Különítményt. Rozsomák tökéletesen megtanult uralkodni dührohamai felett, mialatt Shingen Harada japán bűnöző és a Kéz nevű ninjaszövetség ellen harcolt. Ugyan Logan gyűlöli, ha ezt kell tennie, de szükség esetén szabadjára tudja engedni vadállatias indulatait.
Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta