A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

A 2013. márciusi amerikai képregényes toplista ékes bizonyítéka annak, hogy a marketing ereje eléggé félelmetes lehet. Elvégre hogyan máshogy adhatna el egy kiégett és egyszer már teljesen hitelét vesztett író egyetlen hónap alatt több mint hatszázezer füzetet, amivel a jó ideje döglődő és kreatív gödörben rekedt cégét annyira az élre vitte, hogy majdnem kétszer akkora bevételre tett szert, mint a közvetlen utána jövő riválisa?

Bizony, a fenti bekezdés azt jelenti, hogy a Marvel toronymagasan nyert márciusban – Bendisnek hála, akinek a Guardians of the Galaxy v3-asa és az Age of Ultronja került a lista élére, míg a DC erős sorozata, a Batman éppen csak megcsípte a harmadik helyet. Az első helyezettnél némileg árnyalja a képet, hogy az első szám a kilencvenes évek kellemetlen korszakát felidézendő több mint másfél tucat variánssal jelent meg, így segítette 200e fölé. Ez persze semmi az előző havi JLA v6 ötvenkettő variánsához képest. Aminek amúgy meg is lett a hatása, mert a múlt havi háromszázezren indító cím most a százezret sem érte el. Sőt, rögtön a társsorozat szintje alá esett. Egy hónap alatt mélyebbre ásta magát, mint amaz másfél év munkájával. Nem biztos, hogy megérte az a nagy borítóhajsza a múlt hónapban, és nem biztos, hogy a Marvelnek is meg fogja érni a GoG v3-on. Pláne, ha hozzávesszük, hogy az előző sorozat egyik nagy húzóereje a zseniálisan összerakott jellemekben és az ebből fakadó dialógusokban rejlett. Márpedig Bendisnél jó négy éve az összes jellem kimerül a végtelenül laza és jópofának hittben, és már nem egy fórumban lehetett látni, hogy a párbeszédeit gyakorlatilag egy algoritmussal meg lehet írni. Szóval hacsak nem kapta nagyon össze magát a kopasz, mint az All New X-Men elején, akkor egy igen dicstelen sorozat indításának leszünk most tanúi.
Vagy nem. Ne feledjük, hogy anno a Vörös Veszedelem is mennyi ideig kóricált a top10 közelében úgy, hogy annál nagyobb hulladékot még a Marvel is elég ritkán tud prezentálni.
A lista negyedik helyén egy érdekes kísérlet bukkan fel. A Marvel elég hamar rájött, hogy a Savage Wolverine finoman szólva sem igazán izgatja az olvasók képzeletét – vagy legalábbis nem úgy. Frank Cho igazából arra használja a címet, hogy egy Shanna-ongoingot írjon, amiben egy bőrbikinis csaj rohangálhat folyton a kamera felett, ám egy ilyen alapra igazából nem lehet egy stabil és sikeres sorozatot építeni. Ezért most előszedték Paul Cornellt és adtak neki egy saját címet. Ami igazából egy dicséretes dolog. Cornell ugyanis eddig kevés mindent írt a Marvelnek, ám azok igen remek színvonalt képviseltek… és mellé nagyon gyatrán mentek. (És ez alatt alsó kategóriát értünk, nem is középsőt.) Ezért az, hogy erre a tehetséges, de nem sikeres emberre bíztak egy presztízscímet, némi kurázsira és végre valami enyhe kreativitásra utal a szerkesztőség részéről.
A százezreseket amúgy az Age of Ultron 175-ről 100-re eső második száma és a még ide kapaszkodó JLA v5 zárja le.

A Superior Spider-Man esése folytatódik. Az ötös szám ugyan még tartotta magát 90e felett, ám a hatodik és a 6.1-es (vagy 6AU) a nyolcvanasokban tűnik fel. Persze ez még mindig igen messze van az előző Pókember előző sorozatának hatvanezer környéki számaitól.
Bár nem olyan rég még nagy vetélkedés folyt a Marvelnél azon, hogy a Bosszú Angyalai vagy az X-Men az erősebb franchise, a nagy újraindulásuk óta ez a kérdés igen hamar eldőlt. A mutánsok egyelőre tartják a vezércímeikkel a 80e feletti részt, melyet meglepő módon nem az Uncanny v3, hanem Bendis sorozata vezet. Bár a GoG v3 kapcsán felmerült erőteljes szkepticizmusomat továbbra is fenntartom, tény, hogy a múltból visszacibált csapat – amúgy ritka idióta – alapsztorijára épülő szériára a kopasz eléggé összeszedte magát, amit az olvasók láthatóan megháláltak. Ez és az Uncanny is a hivatalosan vezércímnek indult Uncanny Avengers felett járnak, ami pedig egyelőre még jobban fogy, mint a folyamatosan csökkenő Avengers v5. A New Avengers v3 meg már olyan messze van tőlük, hogy lassan számításba se kell vennünk.

A DC-nél a Batman és JLA alatti nagy tömb mostanra eléggé szétzilálódott, és nem csak azért, mert pont sikerült a Marvelnek beékelnie közéjük néhány címet. A második Bat-sorozat címéért folyó küzdelem a jelek szerint eldőlt, a Detective Comics kaparintotta meg a Batman & Robin és a Batman Inc. előtt. Persze lehet, utóbbi erősen megugrik az áprilisi listán, Damian Wayne halálának története sokakat érdekelhetett.
DC-fanoknak nem lesz jó hír, hogy az, amit már két-három hónapja kerülgetek, valósággá vált: a DC-nek esélye sem lesz már visszavenni a vezető szerepet, ha marad ez a felállás. Lehet, hogy a Denevérember és a Liga címei egész magasan járnak, és a Marvel rendre valami trükkel orozza el a felső 25 nagyját, ám a fenti két franchise-on túl mindössze a Zöld Lámpás-részleg vezető sorozata képes értelmes eladásokra, minden más a hatvanezertől (sőt, inkább ötvenezertől) lefelé induló középső tömbben zsúfolódik össze – ha nem alatta. Még Morrison Superman-eposzának lezáró füzete is alig hatvanezer ember érdeklődését keltette fel.

A két nagytól megtisztított listában az Image Comics semmit nem bízott a véletlenre, a biztonság kedvéért mindhárom dobogós helyet elvitte. És most nem egy kék unikornissal.
Első helyen természetesen a Battyogó Beledöglöttek állnak, ezt követi a Saga, majd egy új Hickman-cím, az East of West, ami leginkább úgy írható talán körbe, hogy a Fallout találkozik Clint Eastwooddal (a tizenöt-harminc évvel ezelőtti, agysejtjeit még birtokló kiadással) és ez az egész Mad Maxszel. És kb. mindenki imádja, aki olvasta. Mögöttük a Dark Horse immár egyetlen Star Wars-címe áll, melyet rögtön egy duplával követ az IDW My Little Ponyja. Ami után jön a szokásos szakadék, ami a kicsik abszolút felső rétegét elválasztja az amúgy szokásos szintjüktől.
Ezt a tömböt furamód az Aspen nyitja meg, ami egy újabb folytatást fabrikált Michael Turner számos sorozatainak egyikéhez. Majd egy pónis mellékágat és egy Hellboyt követően jön az Image egy érdekes kiadványa, ami megint csak a kilencvenes évek sötét korát idézi. A címe Sex, egy kiégett ex-Batman-klónról szól, és az első részéből igazából az égvilágon semmi nem derül ki. Ez így mind tiszta Liefeld-recept (leszámítva, hogy a dialógusok jók benne és a rajz remekül kezeli a médium lehetőségeit).
A Boom! Studios még mindig csak az Adventure Time-ot tudja felvonultatni mint értelmes eladásokkal bíró címét, és a jelek szerint a Valiantről is kijelenthetjük, hogy a legutolsó cím átbillentette őket az egyensúlyi ponton: a Shadowman jól megy ugyan, ahogyan az X-O Manowar is, ám a többi sorozatuk egyre jobban menetel lefelé. Igaz, ezzel továbbra is az Avatar Press felett állnak, akik mostanság már tényleg csak a Crossedot tudják felvonultatni egyetlen olyan címükként, amit még vesznek.
A Dynamite pedig…? A Dynamite márciusban sehol sincs. Mark Waid új Green Hornet-sorozatának első száma feltűnik a 140. helyen, meg még a Shadow 10. száma a 175.-en, de ezeken túl benne sincsenek a felső 200-ban. Ez meglátszik majd az iparági összesítésben is.

Könyvesboltokban megint zombiuralom volt, az első két helyen a két Compendium áll, ami elég zsíros bevételt jelentett az Image számára. Mögöttük a három abszolút favorit (legalábbis az USA-ban) manga franchise, a Naruta, az Avatar és a Sailor Moon jön, amit még több élőhalott egészít ki. Érdekesség, hogy a könyvesbolti listán is szerepel Fraction Sólyomszem-címének első könyve. Ez akkora nagy szó és olyan reklámérték a címnek, hogy szavakba önteni is nehéz.
A Diamondnál a második Batman HC, a City of Owls vezet az első kötet tpb kiadása előtt, melyet ismét Sólyomszem követ. Fraction csakugyan nagyon hasonlót művel vele, mint anno Vasököllel, így valahol talán várható volt, hogy ez a cím kötetként a vártnál jobban teljesít.
A szokásos Walking Dead itt most csak az első tpb-vel bukkan fel… mint két és fél éve folyamatosan. Lassan tényleg minden ötödik amerikai háztartásban lesz egy darab az első tpb-ből.

Fentebb már utaltam rá, hogy a márciust megint a Marvel nyerte. Magasan. Sokkal magasabban, mint a februárt. Egészen pontosan 40/44%-ra (bevétel/példányszám) a DC 27/30%-val szemben. De az Image se panaszkodhatott, 8/8%-ával újabb csúcsot ért el. Mögötte az IDW jön, és kérdés nélkül, bevételben több mint másfél százalékkal veri a Dark Horse-ot, példányban meg két és féllel. A DH nagy előnye most az volt, hogy a Dynamite annyira gyenge, hogy tényleg nem sokon múlt, hogy még a Boom! is befogja. És egyben ez volt az egy százalék felettiek sora, az Eaglemoss most egy hajszállal lemaradt erről. Nem az ő eladásaik estek amúgy, hanem kegyetlen meglódult márciusban a füzetek szekere, és ez lejjebb nyomta arányaiban a figurakereskedőt.

Az összehasonlító tömbök viszonylag jó képet festenek. Viszonylag. A füzetek csak 3%-ot emelkedtek, ami nem sok. Igaz, hogy februárban ott volt a háromszázezres JLA v6, ám most itt egy GoG v3 és három Age of Ultron-füzet is felvonult ellene, nem beszélve a kis kiadók meglódulásáról vagy az új Rozsomák-címről. Ha így nézzük, a három százalék elég kevés, legalább négy-öt kellett volna ahhoz, hogy tényleg szinten legyünk. A kötetekkel kiegészült teljes kép valamivel négy százalék felett van bevételben és némileg az alatt eladásban.
Tavaly márciushoz képest rögtön szebb a kép, mindenhol két számjegy található. Összesen több mint húsz százalékot erősödött a piac ebben a viszonylatban.
Az idei és a tavalyi első negyedév összehasonlítása már nem ilyen biztató, közel ötszázalékos a mínusz. És sajna most itt van a kutya elásva: 2012 első három hónapjában egyetlen kiemelkedő esemény volt: az Avengers vs. X-Men indulása márciusban; minden más sorozat viszonylag zavartalanul folydogált. Márpedig idén rögtön négy kunszt (Superior Spider-Man, Guardians of the Galaxy v3, Age of Ultron és Justice League of America v6) dobott sok százezret az eladásokon, és még így sincs meg a tavalyi első negyedév átlaga. Ami lefordítva azt jelzi, hogy a piac legalább hat-, de inkább hétszázalékos mínuszban lehet. Aminek persze jelentősen ellentmond, hogy az előző (2012 év végi) negyedévhez képest majdnem húsz százalékot erősödött. Ez azonban még mindig csak úgy fordítható le, hogy tavaly az erős kezdés után jött egy fokozatos visszaesés, ami év végére elért egy mélypontot, és onnan már visszakapaszkodtak egy érezhetően alacsonyabb szintre, mint ahol egy éve álltak.
Vagyis a gödörből úgy-ahogy kimászott egyelőre az amerikai képregénypiac, ám láthatjuk, hogy teljesen a maga lábán továbbra sem tud megállni. Ami immár biztos, hogy van egy nagyon stabil felvevő réteg, ami kitart mellette, és hogy a számuk nem változik vagy enyhén nő – ám a pénztárcájuk továbbra sem bírja annyira, mint szeretné. És mivel – főleg a Marvelnek hála, bár ők csak katalizátor voltak, mintsem közvetlen kiváltó ok – a kötetes piac eléggé beszűkült, így az egyetlen lehetséges kitörési pont a digitális képregények piaca maradt. Nem csoda, hogy a két nagy is másfél (vagy Marvel esetében inkább háromnegyed) éve mindent megtesz annak érdekében, hogy itt terjeszkedjen minden irányba.

Végül a szokásos cikk végi linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

Hozzászólások