Újabb sorozatot fejezünk be itt, a HálóZsákon, bár a mostanival nem volt különösebben nehéz elérni ezt. A jó másfél hónapja megjelent Sötét 48 c. minisorozatunk második, és egyben befejező részéről van most szó, amelyben a főszereplőinket legutoljára úgy hagytuk ott, hogy egy olyan Amerikában, ahol egy biofegyver miatt az összes férfi egy őrjöngő vadállattá változott, a csak nőkből álló főszereplő elit katonai alakulatunk tagjai egy kórház üresnek tűnő folyosóin egy egészséges, a fertőzés minden jelétől mentes férfira bukkantak.
Innen vesszük fel a szálat. Az osztag tagjai természetesen kezdetben szóhoz sem tudnak jutni a döbbenettől, de a katonai kiképzés gyorsan átveszi a helyét, és új védencük társaságában hozzá is látnak ahhoz, amiért eredetileg felkeresték az épületet: hogy kiszabadítsák azokat, akik hetek óta sugározzák a segélykérő hívásaikat a felső emeletekről. Rá is akadnak egy csapat nőre, de a küldetés neheze még csak ekkor jön: kijuttatni egy csoport alig felfegyverzett, minimlis harci tapasztalatokkal rendelkező civilt egy épületből, amit lassan kezdenek ellepni a fertőzött férfiak... és még az se biztos, hogy a megmentendőkben maradéktalanul meg lehet bízni.