Vannak elég lassan frissülő sorozataink, a tegnapi X-Akták mellett a mai Elveszett Lelkek Könyve is ilyen. Talán még páran emlékeztek rá, hogy a legutóbbi részben úgy hagytuk ott Jonathant, hogy szembeszállt azzal az emberrel, akinek a megmentésére megbízást kapott, hogy ezzel megmentse egy túszul ejtett utcalány életét.
Az ötödik rész ezzel a jelenettel nyit, de aki valamiféle misztikus akciójelenetre számít, az igencsak csalódni fog. Akárcsak a sorozat többi részét, ezt a számot is a dialógusok viszik előre. A lényeg nem a golyók röpködésén van, hanem abban, hogy mindenki életében eljön az a pillanat, amikor szembesülnie kell önmagával. Mindazzal, amit tett vagy nem tett, azzal, hogy milyen hatással van a léte a környezetére és a világra... amire az Út a legmegfelelőbb helyszín. És a szereplőinknek az út folyamán, akárcsak túlvilági útitársaiknak, fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy mit hajlandóak tenni azért, hogy megpróbálják elkerülni a végzetüket, amit mások szerint nem lehet megmásítani. És mi lehet az ára annak, ha valaki az árral szemben akar úszni?
Ezekre a kérdésekre nem lehet egyetemest választ kapni, ám Joseph Michael Straczynski, ahogy azt már előtte a Midnight Nationben is, itt is megpróbálja. Hogy igaza van-e? Olvassátok el a képregényt, ámuldozzatok beigli69 csodás borítóján, és döntsétek el magatok.