A hatéves Jason Avengers képregényeket másolt át, a buborékokba pedig édesanyja írta be a szöveget. Így kezdődött. Ma már Jason Lutes a saját képregényét rajzolja és a bubikba is ő szerkeszti saját szövegeit. Bizonyára jól csinálja, hiszen a Time magazin listáján a Top10 graphic novel közt szerepel a Berlin című sorozata.
Mi a titka egy történelmi alapú műnek, legyen az film, könyv avagy képregény? Először is végy egy olyan korszakot, ami tele van konfliktussal, mi több épp háború dúl. A szereplők legyenek a kor hősei, vagy népvezérek, avagy olyan fiktív személyek, akik leleplezik a felső körök összeesküvését. Lutes nem ezt a mintát követi, sőt homlokegyenest az ellentét. Egy olyan időszakot választott, amit a történelemkönyvek két dátum közé zárnak, és 3-4 mondatban lerendeznek. Mégis a Weimari Köztársaság sokkal több jelentőséggel bír, melyet a legnagyobb világégés követett. A szereplői az átlag állampolgár, különböző osztályrétegből, más-más vallás és eszme követője, miként vonul el felettük a számunkra már történelmi esemény, hogyan élik meg mindennapjukat. Ez már az alkotó képzelete, mégis ennek a fikciónak köszönhetően van élet íze a történetnek. De mindezt megismerhettük már a sorozat első ciklusában. Most pedig folytatjuk a másodikkal, melynek a címe: Berlin, a füst városa. A történet az 1929-es május elsejei mészárlás, Blutmai (Véres május) után veszi fel a fonalat. A fordítás elwood kolléga érdeme, beírás Zerit munkája. Jó szórakozást kívánunk az időutazáshoz!