Karácsony első napján mi más is lehetne a frissítés, mint a már harmadik éve fix program, az Újjászületett Hősök következő fejezete. Ez a sorozat az általános reakciók szerint az olvasóknak örömöt, a honosítóknak pedig idegbajt okoz :), ezért itt kezdődik a végső felvonás. A ma olvasható történet egy különleges, és eléggé ellentmondásos sztori, ugyanis nem igazán illeszthető be az eddigi történetfolyamba. A már jól ismert 4 sorozat 13. részeiről van szó, amik együtt  a hangzatos, 3. Világháború nevet viselik. Véleményem szerint az alkotók úgy voltak vele, hogy „próbáljunk meg még egy kis pénzt lehúzni az olvasókról ezekben az ínséges időkben, és hozzunk össze valami jó kis közös történetet más kiadók hőseivel”. Az elgondolást tettek követték, és ennek eredményét olvashatjátok most itt. A már említett másik kiadó a Wildstorm, a már említett hősök pedig a Vadmacskák, a Viharfigyelők, valamint a Kivégzők tagjai. Természetesen az idegen hősök hozták magukkal a saját ellenségeiket, ezért az ÚH-ból már jól ismert skrullok és Fátum doktor mellett megjelennek a démoniták is. De illene pár szót szólni a történetről is.

Galactus támadása után a hősök világa kifehéredik, s mikor minden visszatér a rendes kerékvágásba, láthatjuk, hogy semmi sincs a rendes kerékvágásban. ;). Egy olyan világban vagyunk, mely két külön valóságból olvadt össze egy pillanatban, de ezzel a hősök közül senki sincs tisztában. Nem úgy Fátum doktor! Neki érdekében áll fenntartani ezt a világot, hiszen skrull és démonita szövetségeseivel már hatalma alá hajtotta a föld nagy részét, és – persze – csak Amerika, és annak hősei dacolnak még rémuralmukkal. Egy nap azonban Reed Richards is felfedezi az igazságot, s rájön, hogy hogyan is lehetne mindent visszafordítani, még ha ez az általuk ismert valóság pusztulásával is jár. Éppen ezért összetrombitálja a hősöket, s egy nagyszabású akciót szervez, hogy kiiktassák a valóságokat egyben tartó eszközöket, s így megdöntsék Fátumék uralmát. Természetesen Fátum és csapata mindent megtesz, hogy ez ne történhessen meg, s nem riadnak vissza a legalantasabb eszközöktől sem, hogy megakadályozzák. Hullnak a hősök és a gonoszok egyaránt, de a végén természetesen a jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig méltó büntetését.
Mint mondtam, ez a történet elég ellentmondásos. Egyfajta „mit lett volna, ha” jellegű történet, ezért nincs is maradandó hatása. Ráadásul maga a történetvezetés is hagy maga mögött kívánnivalókat, helyenként a rajzok úgyszintén. Mégis érdemes elolvasni, mert vannak benne érdekes helyzetek és ötletek, valamint ki nem szereti látni, amint a megszokott hősök kicsit eltérő módon viselkednek? Hiszen ezek nem azok az emberek – és egyéb létformák –, nem azok a hősök, nem azok a csapatok, akiket ismertek, lehet, hogy senki sem az, akinek látszik. Fogadjátok hát karácsony alkalmából sok szeretettel ezt a mesét, olvassátok, véleményezzetek, fórumozzatok, és ne aggódjatok a hősök miatt: hiszen az egész meg sem történt… :)