Valahány évvel ezelőtt négy amerikai katonát letartóztatnak egy általuk el nem kövezett bűncselekmény miatt. Egy akció során sikerül megszökniük. Azóta is szökésben vannak, és segítenek az arra érdemeseknek és azoknak, akik rászorulnak. Vezetőjük John "Hannibal" Smith. A csapat pilótája a bolond Murdock. Műszaki szakértűjük és a nehézfiú R.F. Baracus. A csapat negyedik tagja "Szépfiú" Peck.
Bár nem ez a sorozat bevezető szövegének pontos fordítása (de azzal is találkoztok még eleget nemsokára), de ebből és a hírben szereplő Mr. T-t ábrázoló képből is rá lehet jönni, hogy ma bizony az a bizonyos Szupercsapat a HálóZsák segítségére sietett. Megkértük ugyanis őket, hogy ha már tegnap mutatták be a legújabb filmjüket a tengerentúlon, meséljék el nekünk pár régebbi kalandjukat. Mivel szépek és aranyosak vagyunk mind (többségében... nagyjából... némelyikünk... valaki biztos...), így teljesítették a kérésünket. Bár hogy Hannibal ezúttal milyen álcát talált ki, jobb nem bolygatni. Tényleg. Köze volt egy cipőpucoló keféhez és egy üveg sósborszeszhez. Senki sem tudja, hogy jutott eszébe.
Mindegy, a lényeg az, hogy a mai frissítésünk egy három történetet elmesélő gyűjteményes kötet, aminek az eredetijei olyan régen jelentek meg, hogy e sorok írója még meg sem született, amikor az amerikai olvasók a kezükbe vehették Rosszfiúék kalandjait. Amik a sorozat szelleméhez hűen igencsak változatosak, annyira, hogy mindössze kettő játszódik többnyire az USA területén belül. Lefülelünk ugyanis nemzetközi gyémántcsempészeket, benézünk egy elzárt, Buddha háta mögötti sivatagi szektakomplexumba, ahol szembe kell majd szállnunk Szumóval (tényleg ez a neve), és még egy teljes kémrepülőgépet is lenyúlunk egy megnevezhetetlen dél-amerikai porfészekből.
Bár ez utóbbit nem egészen értem, hogy miként tudott egy banánköztársaság kifejleszteni egy több száz millió dolláros szupermasinát, de a jelek szerint a datolyabizniszben több pénz van, mint hittük.
Mivel a csapat alapvetően angol nyelven kommunikál - már amikor tudott, Rosszfiú valahogy nem volt oda az ötletért, hogy az Atlanti-óceánon repülőgép segítségével kellett átkelniük ide, de szerencsére nem hasadt meg ettől a tér-idő kontinuum - így Sepi segítségével lefordítottuk nektek a hallottakat, és most erre a linkre vagy a képre kattintva ti is osztozhattok ezen az élményen, mielőtt mindannyian álnok módon leszeditek mindenféle megosztókról a tegnapi mozifilmet, mert nem bírjátok kivárni, amíg augusztus 5-én bemutatják az itthoni mozikban is. (Szégyelljétek magatokat.) Ó, és Micho is besegített valamennyit. Valamennyit. Hiába, a nyugdíjasok nem tudnak tétlenül üldögélni, de néha egész jó ötleteik vannak. Köszönet neki is. És most nyomás olvasni, mielőtt rátok szabadítjuk Rosszfiút!

És persze ne feledjük, hogy péntek van, vagyis újabb fejezetnyi Mortal-történelem. Egészen pontosan a 10.4-es fejezetnyi. Ahol továbbra sem Tavennel foglalkozunk. Cserébe viszont végre előszedünk egy olyan karaktert, aki feltűnően hiányzott  akorábbi részekben a Deception stáblistájáról. Ő Ashrah, az árnybirodalmi démon, aki megpróbált egy szent penge segítségével megszabadulni a pokolból, ám mint az új trilógia esetében sok másnál is, itt is a törtéente nem egészen az, aminek látszik. De hogy pontosan mi, arra majd egy másik szereplő történetéből jövünk rá. Ami szintén ebben a fejezetben kapott helyet, hogy ne fokozzuk túl az izgalmakat. Jó olvasást hozzá.