Visszatérünk a Bosszú Angyalaihoz egy klasszikus történettel, a Bosszú Angyalai 20. számában!
Legutóbb ott hagytuk abba, hogy Kapi önként vállalta a halált, hogy társainak ne kelljen elfogadniuk Bajvívó követeléseit az Angyalok vezetői pozíciójával kapcsolatban. Bár igazából nem értem, hogy ezt hogyan képzelte, mert nem hiszem, hogy ha valami maffiózó annak idején Hoover megölésével fenyegetőzik, és sikerrel jár, akkor onnantól ő lehetett volna az FBI főnöke, de nézzük el ezt az apróságot, mint a ’60-as évek báját…
Szóval Kapi épp a halálába zuhan, én már kezdem elégedetten a markomat dörzsölni, de végül Amondin és a többi Kapi rajongó örülhet, mert természetesen az élő legenda megmenekül. És meg kell adni, elég stílusosan. Persze a gondok nem érnek itt véget, Bajvívó elég érdekesen menekül meg, az Angyalok pedig egymás torkának ugranak, megy a szájkarate. Aztán pedig egy hirtelen fordulattal – és egy váratlan szövetséges, a híres déligyümölcs Datolya… ööö, nem, Grapefruit… vagyis… Narancs… eh, majd meglátjátok, hogy kinek a segítségével – Bajvívó mégis eléri, hogy bevegyék a csapatba! Persze van hátsó szándéka is, de hőseinket sem ejtették a fejük lágyára, szóval mindenki figyel mindenkit. Többet most nem is mondok, a történet befejezését olvassátok el, majd értékeljétek a képregényt, és mondjátok el a fórumon a véleményetek Hopkin feljavításával, valamint az én fordításommal és beírásommal kapcsolatban!