Sziasztok!
Második hétfő, újabb frissítés a Byrne-kötetben, már ismerhetitek a dörgést. A mostani frissben a 272. szám kapott helyet, ami ott folytatja a sztorit, ahol az előző abbahagyta. A kis csapat felkereste Reed apjának régi házát, ahol felfedeztek az alagsorban egy kezdetleges időgépet, amin még az öreg Nathaniel dolgozott, mielőtt tíz évvel ezelőtt szőrén-szálán eltűnt volna. Reed úgy gondolja, ideje lenne utánanézni, mégis hova tűnt az apja, ezért összehegesztik az irányítópanelt, és a csapat már úton is van a legutoljára beállított koordinátákra.
Amik egyenesen egy párhuzamos Földre vezetnek. És a jelek szerint némileg északkeletebbre is, ugyanis a kaliforniai tengerpart helyett a középnyugati préri kellős közepén találják magukat, egy hangulatos kis vadnyugati város mellett, ahol Sue tanúja lesz egy hangulatos vadnyugati párbajnak, ahol nem túl hangulatosan lelőnek majd valakit, és furamód nem Charles Bronson vagy Clint Eastwood teszi ezt. Mivel Sue alapvetően nem szereti, ha embereket lövöldöznek le körülötte, így megpróbálja útját állni a vérontásnak, ám ebből csak egy lovas üldözés lesz, aminek szerencsére véget vet az F4 fennmaradó része. De az izgalmak valójában még csak el sem kezdődtek, mert lesznek még itt neandervölgyiek, gigantikus mechák és rejtélyes hadurak, akik lehet, hogy a főhős apjával azonosak, de lehet, hogy nem. Hogy mi erre a válasz, azt tudni fogja mindenki, aki végigolvasta a rovatomban az rpg-kliséket.
És igen, cowboyok és marha nagy robotok. Nem csak a japánok képesek a jelek szerint mindenhova gigantikus lépegetőket rakni... szerencsére. De hogy pontosan mit keresnek ezek a vadnyugaton, arra csak később kaphatunk választ. Addig is ámuldozhatunk közösen az utolsó oldalon.