Sziasztok!
Street Fighter-részlegünkben kicsit elszakadunk most Ryutól és a világkörüli turnéval egybekötött önfelfedezős tanulókörútjától, hogy belekezdjünk a Street Fighter II nulladik számának végén feltűnt minibe, a Street Fighter legendák: Sakura első számába. Ez a mini amúgy csak az első az eddig megjelent három legendák-sorozatból.
A történetünk főszereplője nem túl meglepő módon Sakura Kasugano, a Street Fighter Alpha 2-ben debütált karakter, aki ahhoz képest, hogy nem szánták fontos szereplőnek, és nem is igazán kapott igazán nagy szerepet a játékok sztorijában a negyedik részig, elég szép rajongótáborra tett szert, amihez talán nagyban köze volt az energikus, lobbanékony, ifjonti természetének, és hogy középiskolás lány létére veterán harcosok hátsóját tudja szétrúgni, ha akarja. Sakura ennek köszönhetően visszatért az Alpha 3-ban egy riválissal, Karen Kanzukival, egy elkényeztetett lánnyal, aki nem mellékesen ügyes harcművész, de Sakura nyilvánosan legyőzte egyszer, és ő azóta tervezi a bosszúját.
Sakura amúgy felbukkant még a Rival Schools című Capcom-játéksorozat egyik epizódjában (United by Fate) is, ahol besegített két barátnőjének, Hinatának és Natsunak; ami azért fontos, mert ez és a fentebb említett Alpha 3-as történetek mind-mind a mostani mini előzményeit képezik, de sem itt, sem a korábbi Stret Fighter-sorozat háttérsztorijaiban nem tértek ki rá, és enélkül pár dolog esetleg zavaros lehet.
Szóval a sztorink kezdetén már ismét ősz van, kezdődik a suli, Sakura pedig gőzerővel edz, hogy megmutathassa majd a mesterének, Ryunak, mennyit fejlődött annak távollétében. Közben Dan Hibiki is folyamatosan körülötte sündörög, ugyanis a fejébe vette, hogy megteszi Sakurát az első számú tanítványává, habár a lány még nem igazán tud erről. Sakura ehelyett szokás szerint bajba keveredik, mert hajnalig edz, és ezt a suliban alussza le. Majd egy chatelés hatására elmegy egy pankrátormeccsre. Hogy ez hogyan jön az előzőekhez? A füzetben kiderül.
Egy végszó még ide: Habár az ComiX Arttól átvettük a náluk megkezdett GitS-et, de gyakorlati értelemben véve ez az első saját készítésű mangahonosítás a Zsákon. Az, hogy Amerikában készült, most csak részletkérdés. Az egész történet a vígjátékelemekkel dúsított bunyós mangák jellegzetességeit hordozza magán - főleg a rajzstílusában -, vagyis még az SF-hez képest is sok verekedés lesz benne látszólag a semmiből. Ez és a sok humoros közjáték mellett a sztori nem fog sebesen haladni, sőt, az egész elég rövid idő alatt zajlik le a mini idővonalát tekintve. Ezt csak azért írom, hogy nehogy esetleg azok is meglepődjenek, akik amúgy már hozzászoktak az Udon eddigi SF-füzeteinek stílusához.