Sziasztok!
Némi kihagyás után itt van a Megsemmisülés: A Hódítás - Csillagúr címre hallgató mini második száma is, amelyet még mindig barbar beírásában nyújtunk át nektek. A legutóbb láthattuk, ahogy a kree katonai hírszerzés vezetősége összeállított egy piszkos tizenkettőt... vagy piszkos hetet... az éppen a fogdájukban tárolt különböző veszélyességű, fajú, nemű, méretű és nyelvet beszélő idegen lényekből, akiknek az élére az egykori Csillagurat, Peter Quillt tették, aki kitörő örömmel fogadta el a megbízást, és a hozzá mérhető legnagyobb optimizmussal látott hozzá a rájuk bízott feladatnak, ami azt takarja, hogy semmisítsenek meg egy nanoüzemet, ami valószínűleg képes lenne a komplett galaxist igen rövid idő alatt igencsak a Falanx irányítása alá vonni. Ami nem lenne éppenséggel jó dolog.
A mérhetetlenül felsőbbrendű kree haditudománynak hála a csapat bejutása szinte zökkenőmentesen zajlik, leszámítva azt az apróságot, hogy a feltételezett célponttól több kilométerre érnek földet, egy rakás Falanx őrszem között. De attól eltekintve teljesen simán megy a bejutásuk. A gondok inkább akkor kezdődnek, amikor megpróbálják átküzdeni maguk a használaton kívüli, elhagyatott, és ennél fogva kicsit romos földalatti szinteken, de meglepő módon még ez se jelent oly nagy akadályt, mint az, hogy a pszichopata siár berzerkerük egy kicsit túl pszichopata és a jelek szerint a berzerkermódjához elfelejtettek mellékelni egy kikapcsológombot, sőt, Duracellről üzemel, és sehogy se lehet leállítani. De mielőtt még komolyan feszélyezni kezdhetné a csapattársait, akik kicsit aggódnak amiatt, hogy a siár tyúk egy rossz pillanatában a barátsága jeleként cafatokra szabdalja őket, beugrik hozzájuk néhány ismerős, akik hirtelen nem is tudják, milyen módon fejezzék ki a viszontlátás örömét. De az biztos, hogy valamilyen módon köze lesz az energiastukkerekhez. Mert azok sose árthatnak.