A Fekete Özvegy v1 második számában nem igazán szórakozunk történetvezetési áttételekkel, a sztorin erősen érződik, hogy vagy egy nagyobb graphic novelnek szánták, vagy már eleve a(z akkor még csak külsős) szerkesztő, Joe Quesada úgy íratta meg, hogy figyelembe vette a tpb kiadását. Mindenesetre nem kell várni, hogy kiderüljön, hogyan zajlik le a két Fekete Özvegy újabb összecsapása a kietlen szurdokban, a katonai teherautó vezetőfülkéjében. Persze nem csak ennyiből áll a füzet, hisz a mini lényege az, hogy Natasa megpróbálja számba venni a saját életét, amihez az oroszok és amerikaiak által is kiadott megbízása csak egy jó alkalmat szolgál. Két nagyhatalom között lavírozni ugyanis nem egyszerű, pláne, ha az ügynök úgy dönt, valószínűleg az a helyzet legbiztosabb megoldása, ha egyik megbízó parancsát se teljesíti, helyette egy harmadik megoldást választ. A kémszakma azonban nem túl megbocsátó, különösen a Marvel világában, ami bizonyos szempontokból eléggé hajaz Tom Clancy minden-kormányügynökség-összeesküvést-sző-és-minden-másikét-megpróbálja-megakadályozni-a-szuperkütyük-segítségével világához. Plusz ott van még ugye a roppant fiatal és roppant szőke önkényes utódjelölt is...