Sziasztok!
A hétfői ígéretem szerint már itt is vagyok a Dragonlance Krónikák második kötetének harmadik és negyedik fejezetével, melyekkel véget ér a Téli éj sárkányainak története.
A körülmények kényszerítő erejének engedve a Dárda hősei különváltak. Míg a csapat egyik fele Tanis vezetésével Silvanestibe indult, hogy Csillagszellő Alhana kérésére kisegítse szorult helyzetéből Loracot, a Csillagszónokot, aki az egyik titokzatos sárkánygömb felhasználásával próbált meg szembeszállni a támadó sárkányseregekkel, addig a többiek Lauranával az élen csatlakoztak Solamnia három lovagjához, hogy segítsék őket titkos küldetésük teljesítésében, amely nem más, mint felkutatni és megszerezni egy sárkánygömböt. Útjuk során eljutottak a Jégfal-palotába, ahol leszámoltak egy újabb Sárkánynagyúrral, majd később Ergoth földjére vetődtek, ahol nem várt üdvözlésben részesítették őket a hazájukat maguk mögött hagyó qualinesti és silvanesti elfek. Krynn népei között fokozódik feszültség és széthúzás, ám egy régi ismerős visszatérése új reménnyel tölti fel a csüggedő szíveket, miközben Sturm, a lovag, felkészül élete legnagyobb csatájára...
A magyar változatot ismét az én tolmácsolásomban olvashatjátok, míg a borítókat ezúttal is Galen készítette. Jó szórakozást a történethez, s ha bármiféle kérdés vagy észrevétel fogalmazódna meg bennetek, bátran keressetek meg a fórumon!
