Ismételten kihagyással folytatódik a Marvel Kalandok Fantasztikus Négyes, a valószínűleg leghektikusabban haladó F4-sorozatunk. Megint csak egy számot ugrunk át, vagyis a harmincnyolcadik füzet van most soron.
Történetünk meglehetősen nyugalmasan indul: a Baxter-épületben csendesen zümmögnek a berendezések, Johnny monitorszolgálat címén nyűvi a videojátékait, Ben egy könnyű, egyszerű, aprócska kis esti nasit készít magának, Reed pedig úgy néz ki, mint egy nagyra nőtt lufi. Szóval csak a szokásos.
A gond természetesen akkor üt be, amikor hőseink felfedeznek egy igencsak félreérthetetlen üzenetet a Holdon. Az üzenet küldője pedig nem más, mint... egy űrlény, aki azért utazott sok-sok-sok fényévet a Föld égi kísérőjéig, hogy kihívást intézzen Reed Richardshoz, és ezzel vesse alá magát annak a bátorságpróbának, amit a népe megkövetel tőle. Figyelembe véve, hogy arról az emberről van most szó, akinek sikerült elkergetnie magát Galactust is, meg kell valljuk, űrlényünk népe egy kicsit sem tűnik maximalistának és túlkövetelőnek. A felnőtté avatási ceremónia valószínűleg ott is abból állhat, hogy keresd meg Terraxot, mutass neki fityiszt és közöld vele, hogy úgyse mer szénné égetni a kozmikus sugaraival.

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.