Sziasztok!
Bizonyos szempontokból roppant szomorú ez a mai nap, hiszen ma végére érünk Vadóc saját füzeteinek. Már csak egyedül az Ikon negyedik, befejező része maradt hátra, aminek a kirakását így is jó két hónapon át húztam, ám most ez a nap is eljött. A frissítési naptárunk határozottan szomorúbb hellyé vált.
Sorozatbúcsúztató számunkban visszakísérjük Vadócot az intézetbe, ahol a déli virágszál ismét nekiveselkedik a beilleszkedés keserves feladatának. Szerencsére a diákok nagy segítségére vannak, legyen szó normális ruhák vásárlásáról vagy arról, hogy megismertessék vele a mobiltelefonok használatát. (Ne feledjük, hogy a csúsztatott idővonal miatt a kiadásakor ez a történet kb. a kilencvenes közepe felé játszódik, amikor még nem rohangált mindenki netezésre alkalmas, beszélő, kávét főző, HD felbontású kijelzővel bíró, zenelejátszó ketyerékkel, amiket valamiért még telefonoknak hívnak.)
A problémáknak azonban még nem lehet vége. Hisz ez a mini csak az X-szerkesztőség logója alatt jelent meg, tehát valami izgalom muszáj bele, még akkor is, ha a sztori hangulata valami kifejezetten földhözragadt, családsorozat jellegű eseményt kívánna meg. Ám ez is alkalmat kínál nekünk, hogy egy érdekes terápián vegyünk részt Vadóccal együtt X Professzor társaságában.
Múlt heti ígéretemhez híven ma lesz Shaolin Monks-történet, méghozzá az utolsó előtti, huszonhatodik fejezet. Amiben most már komolyan elintézzük Shao Kahnt is. Méghozzá olyan módon, amire a játékot nem ismerők biztosan nem számítanának. (Plusz pont azoknak, akik megmondják, az eddigi sztoriban hol volt előreutalás arra, amilyen módon végeznek majd a császárral.)