Amikor jó két, két és fél éve nekikezdtem a Heroes Reborn '97 utáni úgymond utózönge-korszakának honosításába, nem hittem volna, hogy az egész tervezet ilyen kínszenvedéssé válik. Az eredeti terv legrosszabb forgatókönyve valami olyasmi volt, hogy tavaly szilveszterre végzünk azzal a mennyiséggel, aminek most értünk el a feléhez.
A mai történetünk ugyanis az Ötödik hétnek is nevezett szál befejezése, egyben a Hősök újjászületéséből a Fátum-trilógia első harmadának végső felvonása. Melynek honosítását még mindig Genzónak köszönhetjük, kinek eme beírása már lassan háromnegyed éve pihen tán a szerverünkön.
A mostani történet alapvetően a Claremont-féle füzetekre épít, vagyis a Fátum napjára és az Ashemára, ám a Megmaradtakban és az Ifjú társakban látottak is valamelyest értelmet nyernek, mármint abból a szempontból, hogy úgy-ahogy kiderül, mi volt az a nagy dimenzióhasadék, ami ott eléggé központi szerepet játszott (magukkal a figurákkal Lándzsást leszámítva többé nem fogunk találkozni).
A történet persze messzebbről indít, konkrétan egy wakandai ütközettel, ami a bolygó egyik utolsó még épnek mondható civilizációs erődjéért folyik. Amint azt a Mesterbűnözőkben láthattuk, Fátum összeszedett magának pár erősebb segítőt, és általuk egész jól közeledik a céljához, ami természetesen igencsak jellemző lesz a jó doktorra. És ennél többet meg nem igazán tudok írni anélkül, hogy komolyabban ellőném a történet meglepetéseit, így már csak annyi van hátra, hogy jó olvasást kívánok mindenkinek. És még annyi, hogy jövőre jön majd két újabb mini ebből a világból, főszerepben magával Fátummal. És most teljes egészében csak vele.

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.