Mivel kiderült, hogy a mostani Deadpool-archiválást nem hajthatjuk végre, és mert bizonyos okok miatt az eredetileg holnapra tervezett amerikai kalandozás is csúszik néhány napot, így kihasználjuk az alkalmat, és tartunk egy Pókember-hétvégét. Bár a kikerülő füzetek egyike se új anyag, mégis valószínűleg eléggé sokaknak újdonságként fog hatni a tartalmuk.
Az első füzetünk igencsak visszaröpít minket az időben, egészen a hatvanas évek legelejére. Egy új, ifjú és igencsak gyorsan tanuló (naná, klasszikus ezüstkori Marvellel szépen bedobtuk a legelején a mély vízbe, ennél komolyabb tördelői kihívást csak a negyvenes-ötvenes évek humorképregényei szolgáltatnak) beírónk, akit a fórumon Usagi Yojimbo néven ismerhettek, jelentkezett nálunk, hogy Pókembert szeretne beírni. Ennek első eredményét, vagyis bemutatkozó honosítását most itt láthatják a Csodálatos Pókember v1 003 képében. A fórumon nyugodtan biztathatjátok, elvégre csak az első munkája.
Ez ismét csak a SpiderTom-hagyaték egy része, ám a korábbi kézzel írt változat most egy nagy felbontású MasterWorks-szkenné (ami ugye eleve digitálisan retusált, feljavított) változott. Ebből remélhetőleg tendencia lesz, mert az elejéről még van jó pár ilyenünk, így megpróbáljuk (a már eleve egyszer feljavítottnak számítandó) sosi füzeteit is kicsit modernizálni és aktualizálni képileg.
Maga a klasszikus füzet, ha valaki nem ismerné, doktor Oktopusz bemutatkozása, akit akkor még Lee Pókember legfőbb és legnagyobb nemezisének szánt. (Bár jó félszáz évvel később Dan Slott lassan megvalósította ezt.) A jó öreg Octavius eredete természetesen eléggé illik az akkori történetekéhez, és muszáj volt neki is valami nukleáris balesetet kavarni a sztorijához, ám ez is része az ezüstkori füzetek bájának. Ugyanakkor kétségkívül ő az első ellenfél, akinél Peternek némileg vissza kell vennie az arcából. Ráadásul a füzet nagy előnye, hogy itt olvasható a kor egyik legjobb, és mégsem túl giccses motiváló beszéde, ami furamód pont a Fáklya szájából fog elhangzani. Csak hogy mutassa, Stan Lee azért valamikor tényleg nagyon jól tudott írni.

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.