Múzeumunk így, az év vége és az ünnepek közeledtével újranyitja gyerekrészlegét, ahová szívesen várunk minden nosztalgiázni vágyó felnőttet... és persze azokat is, akik szeretnének néha egy egyszerű, könnyed, szórakoztató történetet olvasni ahelyett, hogy egy maréknyi New York-i színes jelmezes alak miként menti meg tizenhétezredszerre is az univerzumot az éppen aktuális heti megafenyegetéstől.
A most kirakott/archivált füzet majdnem kereken 22 éve jelent meg az újságárusoknál, ennek következtében igazán használható darabot belőle már alig lehet fellelni. A Miki Egér magazin 1990 novemberi számáról van szó, amiben újfent egy szép nagy adag nemzetközi koprodukció kapott helyett. Ekkoriban ugyanis főképp a spanyol vagy dél-amerikai rajzolók által készített (és angol, német vagy dánok által megírt) történetek voltak igen erőteljes túlsúlyban az olaszokon túli európai piacon.
A mostani füzetben megint nem maradunk sokat egy helyen, hiszen kirándulást teszünk az őserdőbe, sziklát mászunk némi balszerencsével, és még azt is megtudjuk, hogy a súlyemelés bizony közel sem olyan hasznos és egészséges dolog, mint azt sokan el akarják hitetni velünk. Ám ami a legfőbb, hogy ez az a nevezetes szám, amiben bemutatkozik Pepi, a páratlan postagalamb!

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.