Sziasztok!

Ha John Byrne fantasztikus Négyesen töltött ideje kerül szóba, a legtöbben az utókor által Galactus-pernek elkeresztelt történetfolyamot említik meg a legtöbben. Csakhogy az mindössze az eposzi értelemben vett tetőpont volt, mert a sorozat azon része, amikor Byrne végleg levette a kesztyűt, a ma kikerülő számmal veszi kezdetét.

Habár az amerikai szuperhősös képregények jobbára egy olyan fantáziavilágot kínálnak nekünk, ahová elhúzódhatunk a mindennapok elől, időnként muszáj, hogy felrázzanak minket egy kicsit, mielőtt végleg belevesznénk a kitalált univerzumokba. Néha visszatérnek a realitás talajára…
…ám nem feltétlen a racionalitáséra. Hisz az ember alapvetően nem racionális lény, amit mi sem bizonyít jobban, mint a legirracionálisabb érzelem léte: a gyűlöleté.
A gyűlöleté, amely sokkal hamarabb dönt romba, mint a világ összes alkoholja. A gyűlöleté, amely a legszorosabb kötelékeket is fel tudja bontani.
A gyűlöleté, amely a Fantasztikus Négyes 280. számában induló eposz központi témája.