Az ősi istenek és Azeroth átformálása
A titánok nem tudván arról, hogy Sargeras küldetése számtalan világon tönkretette munkájukat, mindez idő alatt tovább formálták a planétákat elképzeléseiknek megfelelően. Utazásaik során többek közt egy olyan kisebb világra is rátaláltak, melyet lakói később Azeroth-nak neveztek el. Miközben a titánok elkezdték munkájukat az eredeti kontinensen, találkoztak néhány barátságtalan elementál életformával. Ezek az elementálok, akik valamiféle rejtélyes, gonosz, csak ősi istenekként ismert entitásokat imádtak, megesküdtek, hogy kiűzik a titánokat, és megakadályozzák, hogy a megszállók rátegyék fémes kezüket a világukra.
Az ősi istenek gonoszsága rákényszerítette a Phanteont, hogy háborút indítson az elementálok és sötét uraik ellen. A régi istenek seregeit a legerősebb elementál hadnagyok vezették: Ragnaros a Tűzúr, Therazane a Kőanya, Al'Akir a Szélúr, és Neptulon a Hullámvadász. Kaotikus erőik végig söpörtek a világon, és összecsaptak a titánokkal. Noha az elementálok hatalma meghaladta a halandó elme felfogóképességét, egyesített erejük is kevésnek bizonyult a nagyhatalmú titánokkal szemben. Az elementál urak egytől-egyig elbuktak, seregeik szétszóródtak.
A Phanteon összezúzta az ősi istenek citadelláját, és világ felszíne alá láncolta az öt gonosz istent. Az ősi istenek hatalma nélkül, amely a haragvó szellemeket a fizikai világhoz kötötte, az elementálokat száműzték egy mélységi síkra, ahol az örökkévalóságig harcolhatnak egymással. Az elementálok távozása után a természet megnyugodott, és a világra béke és harmónia telepedett. A titánok látva, hogy megfékezték a fenyegetést, folytatták munkájukat.
A titánok erőt adtak néhány fajnak ahhoz, hogy segíthessenek nekik a világ formálásában. Mágikus élő kövek felhasználásával törpeszerű kőlényeket teremtettek, hogy segítsenek nekik a végtelen földalatti alagutak kivájásában, a tengerfenék kialakításához, és a föld felemeléséhez pedig megteremtették a tengeri óriásokat. A titánok korokon keresztül formálták a földet, míg végül egyetlen tökéletes kontinenst alkottak. A kontinens közepén kialakítottak egy sziporkázó energiákból álló tavat. A tó, amelynek az Örökkévalóság Forrása nevet adták, volt minden élet forrása a planétán. Termékeny energiái táplálták a föld csontjait, és azok ruházták fel az életet azzal a képességgel, hogy gyökeret verhessen a bolygó gazdag talajában. Idővel növények és fák borították a kontinenst, szörnyetegek és más élőlények járták egyre nagyobb számban a szárazföldeket és a vizeket. Munkájuk utolsó napjának alkonyán a titánok Kalimdornak, az "örök csillagfény földjének" nevezték el a kontinenst.
Minthogy munkájuk a kis planétán elvégeztetett, a titánok elégedetten elhagyni készültek Azeroth-ot. Ám mielőtt így tettek volna, a bolygó leghatalmasabb fajait felruházták a feladattal, hogy ügyeljenek Kalimdorra, nehogy bármiféle erő veszélyeztethesse tökéletes békéjét. Abban a korban még számtalan sárkánycsalád létezett, de közülük öt messze felülmúlta testvéreit. Ezt az ötöt választották ki a titánok, hogy őrködjenek a bimbózó világ felett. A Phanteon legnagyobb hatalmú tagjai átadták erejük egy-egy morzsáját a családok vezetőinek, akiket azóta Nagy Aspektusok, vagy Sárkány Aspektusok néven ismernek.
Aman'Thul, a Pantheon ősatyja a hatalmas bronz sárkánynak, Nozdormunak adományozta kozmikus hatalmának egy részét. Felruházta a sárkányt azzal a képességgel, hogy felügyelje az időt, és a szemmel tartsa a sors és az elmúlás örökkön öszefonódó szálait. A szoikus, nemeslekű Nozdormut attól kezdve az Időtlennek nevezték.
Eonar, minden élet titán patrónusa hatalma egy részét a vörös leviatánnak, Alexstraszának adta át. Alexstrasza, kit ezután az Élet Őrzőjeként ismertek, ügyelt minden élő teremtmény biztonságára szerte a világon. Bölcseségéért és minden élőlény iránti határtalan könyörületéért Alexstaraszát Sárkánykirálynővé koronázták és ráruházták a fajtája feletti uralmat.
Eonar Alexstrasza húgát, a karcsú zöld sárkányt, Yserát is megáldotta a természet befolyásolásának hatalmával. Ysera örök transzba merülve hozzákötődött a teremtés álmához. Álmodóként ismerik őt, aki zöldellő birodalmából, a smaragd álomból őrködik a világ növekvő vadonjai felett.
Norgannon, a titánok tudományának őrzője és mágus mestere a kék sárkányra, Malygosra bízta végtelen hatalmának egy morzsáját. Ettől fogva Malygost Mágiaszövőnek is nevezik, ő a mágia és a titkos arkán tanok őrzője.
Khaz'goroth a titán világok formálója és kovácsa nagy hatalmának egy részét a rettentő fekete sárkányra, Neltharionra bízta. A nemeslelkű Neltharion, akit ettől fogva a Föld Őrzője névvel illettek hatalmat kapott a föld és a világ mélyen fekvő vidékei felett. A világ erejét testesítette meg. Ő volt Alexstrasza legnagyobb támogatója.
Ilyenformán felhatalmazva, az Öt Aspektusra bízták a világ védelmét a titánok távollétében. Miután a sárkányok felkészültek a teremtés őrzésére, a titánok örökre maguk mögött hagyták Azerothot. Sajnos csak idő kérdése volt, hogy Sargeras tudomást szerezzen az újszülött világ létezéséről...