V. fejezet: A Lángoló Légió visszatérése (4/1)
Lordaeron Ostora
Hosszú hónapokon keresztül tartó készülődés után Kel'Thuzad és a Kárhozottak Kultusza végre rámérte az első csapást Lordaeronra az élőholt járvány elszabadításával. Uther és lovagjai felderítették a fertőzött területeket abban a reményben, hogy módot találhatnak a járvány terjedésének megfékezésére. Minden erőfeszítésük ellenére a ragály megállíthatatlanul terjedt, ez pedig a Szövetség teljes felbomlásával fenyegetett.
Miközben az élőholt seregek Lordaeronon tomboltak, Terenas egyetlen fia, Arthas herceg szembeszállt az Ostorral. Arthas diadalmaskodott Kel'Thuzad felett és végzett a varázslóval, ennek ellenére az élőholt seregek egyre tovább gyarapodtak, mivel minden egyes katona, aki elesett az ellenük vívott harcban, feltámadva az ő soraikat erősítette. A látszólag megállíthatatlan ellenséggel szemben Arthas herceg elkeseredetten egyre agresszívebb lépésekre ragadtatta magát, minek eredményeként bajtársai figyelmeztették, lassan teljesen elveszíti minden emberségét.
Arthas vesztét végül félelmei és határozott tettei okozták. A ragály forrását kutatva, hogy egszer s mindenkorra felszámolja a fenyegetést, egészen Északszirtig jutott. Ehelyett azonban a herceg áldozatául esett a Lidérckirály mérhetetlen hatalmának. Arthas abban a hittben, hogy így megmentheti népét, magához vette az elátkozott rúnakardot, a Fagysiratót. A kard mérhetetlen erővel ruházta fel forgatóját, ugyanakkor elragadta annak lelkét, és a Lidérckirály leghatalmasabb halállovagjává formálta át. A lelkét és épelméjét vesztett Arthas saját királysága ellen vonult az Ostor élén. Végül még saját apját, Terenas királyt is meggyilkolta és a Lidérckirály vascsizmájával a földbe döngölte Lordaeront.
A Napkút - Quel'Thalas végzete
Bár legyőzte saját népét, amelyet immár ellenségnek tekintett, Arthast még mindig kísértette Kel'Thuzad szelleme. A kísértet azt mondta Arthasnak, hogy fel kell őt élesztenie a Lidérckirály terveinek következő fázisához. Ahhoz, hogy feltámadhasson, Arthasnak el kellett vinnie Kel'Thuzad maradványait a misztikus Napkúthoz, ami a nemes elfek örökéltű királyságában, Quel'Thalasban rejtőzött.
Arthas és az Ostor lerohanta Quel'Thalast és ostrom alá vette az elfek roskatag védelmét. Szélfutó Sylvanas, Ezüsthold erdőjáró-tábornoka ugyan hősiesen próbált ellenállni, de Arthas végül elsöpörte a nemes elfek seregét és keresztül verekedte magát a Napkúthoz. Aljas erőfitogtatásként legyőzőtt ellenfelét Sylvanast sikítószellemként támasztotta fel, és arra kárhoztatta, hogy élőholtként szolgálja az örökkévalóságig Quel'Thalas legyőzőjét.
Arthas végül elhelyezte Kel'Thuzad maradványait a Napkút megszentelt vizében. Noha a végtelen forrás vize ezzel végérvényesen beszennyeződött, Kel'Thuzad lidérc varázslóként született újjá. Az immáron sokkalta yobb hatalmú létformaként újjászületett, Kel'Thuzad ismertette a Lidérckirály tervének következő fázisát. Amikor végül Arthas és élőholt serege tovább indult délfelé, már egyetlen élő elf sem maradt Quel'Thalasban. A nemes elfek dicső otthona, mely több mint kilenc évezreden keresztül virágzott, mindörökre odalett.