Ki van itt?

Oldalainkat 732 vendég és 1 tag böngészi

  • Boborjan19
Na ez most egy kísérlet lesz. Megpróbálok nektek pár olyan fogalmat összegyűjteni, ami egy kezdő (vagy akár egy haladó) képregény-fannak is a segítségére lehet. Első körben azokat a dolgokat írom le, amik eszembe jutnak, de ha van bármi, ami szerintetek beférne ide, akkor azt jelezzétek nyugodtan a fórumon.

 

Képregény: kezdjük a legelején. Mi az a képregény? Nos, kis túlzással mondhatjuk, hogy fogalmam sincs. A legjobb meghatározás, amit találtam rá, a kép és szöveg együttese, illetve képek sorozat. Ez van, még az egyetemen, a képregényes órámon sem lettem sokkal okosabb. Egyébként sokan már a barlangrajzokat is képregényeknek tekintik, de az első igazi képregényeket a XVIII. században készítették. Erről bővebben a képregény története menüpontban.

Akkor most legyen itt néhány idegen szakkifejezés:
Ongoing: Az ongoing alatt általában a folyamatosan megjelenő sorozatokat értjük. Ez lehet, hogy havi egyszeri vagy többszöri alkalom, de vannak olyan sorozatok, amelyeknél több hónap, esetleg év is eltelhet két szám között. Vannak olyan sorozatok, amik már több évtizede jelen vannak, ilyen pl. az Action Comics (1938-), a Batman (1940-) vagy az Amazin Spider-Man (1963-), de persze vannak olyanok is, amik ennél sajnos jóval rövidebb idő után megszűnnek, esetleg még az egy tucat számot sem érik végül meg. Magyarországon ilyen sorozatok voltak a régi Kandi-lapok, vagy a most is futó Csodálatos Pókember második sorozata.

Mini: minisorozatnak általában a 3-6 részes történeteket értjük. Ezek általában önálló sztorik, esetleg egy olyan csapat vagy személy történeteit mutatják be, akinek túl kockázatos lenne saját ongoingot indítani, stb. De gyakran a kiadók nagy, több címen átívelő eseményeit is egy-egy „főmini" köti össze (ilyen pl. a Marvel Civil Warja/Polgárháborúja, de a House of M/Mutánsvilág c. mini is egy hasonló nagyobb esemény központi története volt csupán). Magyar megjelenésre jó példa a Semic Pókemberes különszámai, amik nem egyszer egy-egy minit jelentettek meg egy vagy két részletben (Pókember és a Fekete Macska, a Sors hálójában).

Maxi: Olyan önálló történet, amit a mérete folytán már nem lehet mininek nevezni. Általában 8-12 füzeten átívelő sztorik, amik gyakran crossoverek is egyben (ld. lentebb). De persze itt is vannak extra méretű maxik, ezek a DC specialitásai, mint például az 52, a Countdown, vagy a Trinity. Ezek mind 52 részes, heti rendszerességgel megjelenő maxik, 2006-ban kezdték el a megjelentetésüket.

Crossover: ha már az előbb előkerült, beszéljünk erről is. A crossover legegyszerűbb meghatározása talán az, hogy több különböző címen futó v. más-más címekben fellelhető karaktereket felvonultató történet. Ez jelentheti egy adott képregényfigura különböző sorozatait, vagy több szereplő vagy csapat címeinek összekapcsolását is, de volt már példa különböző kiadók szereplőinek összehozására egy közös történetben (ezek lehetnek egyrészesek is akár, pl. Pókember és Superman találkozása). A crossoverek mérete terjedhet egy-két füzettől egy adott kiadó kis híján minden címét érintő óriáseseményig is (pl. az idehaza is megjelent Inferno egy ilyen, gyakorlatilag minden akkoriban megjelenő Marvel-füzetet érintő esemény volt), de lehetnek akár a különböző kiadók csapatait vagy egész univerzumát felvonultató sztorik is (Avengers/JLA, Marvel vs DC, All Access). Magyarországon ilyen, több címen átívelő módon jelent meg a Kandi lapokban a Titkos háború c., eredetileg maxiként (ld. fentebb) kiadott történet.

Tpb: Szó szerint puhafedeles kiadást (trade paperback) takar. Képregények kapcsán általában ilyen típusú (ragasztott gerincű) gyűjteményes köteteket értünk alatta. Az ilyen kötetekben általában 4-10 füzet van egybefűzve (bár főleg mostanában egyre gyakoribbak a 20-30 füzeteket tömörítő változatok is), amik többnyire egy önálló történetet alkotnak. Az előnyük, hogy szinte mindig olcsóbbak, mint maguk a füzetek külön-külön - és persze reklámok sincsenek bennük -, és sok régi történetet szinte csak így lehet már megszerezni. A hátrányuk a ragasztott gerincből fakadó sérülékenység és rövid élettartam. A Magyarországon jelenleg is kiadásra kerülő képregénykötetek döntő hányada ilyen formában jelenik meg.

HC: Keményfedeles könyvek (hardcover). Képregényes téren ezek is általában gyűjteményes kötetek, esetenként eleve ilyen formába szánt, hosszabb lélegzetvételű művek. (Ez utóbbiakat szokás Graphic Novelnek vagy GN-nek nevezni). Sokszor némileg nagyobbak a képregényfüzeteknél, és gyakran a puhafedeles kiadásoknál több történetet, ill. háttéranyagot tartalmaznak. Időtállóbbak a puhafedeles társaiknál, ám jóval drágábbak is. Idehaza pl. ilyen formában jelentek meg a Korcsmáros-féle Rejtő-kötetek.

Absolute edition: A DC Comicsra jellemző kiadási forma, bár több más kiadó is alkalmazza ezt a megjelenési formát. Gyakorlatilag egy nagyon nagy alakú (8×12 inch, vagyis kb. 20×30 cm), bőrtokos v. külön tárolódobozos HC-t jelent, amit limitált példányszámban, csak komoly gyűjtőknek szoktak készíteni. Az áruk természetesen még a normál keményfedeleseknél is jóval magasabb. Hazai példát nehéz találni ilyesmire, de pl. a 300 itthoni kiadása vagy a Hódítók végzete méretre megközelíti ezt a formát.

Essential kötetek: A Marvel kiadóra jellemző tpb-forma, amikor is olyan fekete-fehér köteteket adnak ki, amiben 20-30 történet található meg. Előnye, hogy általában viszonylag olcsó és olyan, nagyon régi történetekhez juthat így hozzá az ember, amihez alapból nem tudna. Más néven más kiadók is jelentetnek meg hasonló régi képregényeket. A DC kiadónál Showcase néven lehet hasonlókat találni.

Omnibus: Hatalmas, sokszor egész sorozatokat egybegyűjtő, több száz oldalas kötetek, de nem egy olyan is létezik, ami bőven 1000 oldal felett van. Nagy, egybefüggő, rengeteg füzeten átívelő történetfolyamokat szoktak így kiadni. A DC kiadónál Archive Edition néven lehet fellelni hasonlókat.

Digest: Kis méretű kiadványok, zsebkönyvek. Lehetnek gyűjteményes kötetek, de akár eleve ilyen formában megjelenő kiadvány(sorozat)ok is. Idehaza az egykori Donald Kacsa-zsebkönyvek vagy a Rozsomák: Snikt! esnek ebbe a méretkategóriába.

Író: az, aki a képregényekben szereplő történeteket írja (minő meglepetés…). Az ő szövegeivel találkozhatunk a szövegbuborékokban és általában ő és a rajzoló zsebelnek be minden elismerést. Több író esetén szokás időnként megkülönböztetni a cselekményért (plot) és a szövegekért (dialogues v. words) felelős írót is.

Rajzoló: természetesen az az ember, aki a képregényekben látható rajzokat készíti. Ő készíti el az alap rajzokat, amiken aztán a kihúzó és a színező igazítanak, és teszik őket olyanná, amilyennek a képregényben látjuk.

Kihúzó: a képregények szürke eminenciásai. De tényleg, most hirtelenjében én sem tudnék két kihúzónál többet mondani, pedig nekik is köszönhetjük, hogy sok rajz olyan szép, amilyen. Mégis talán ők azok, akikről az ember leginkább megfeledkezik. Az ő kezük munkáját dicséri a végleges rajz, ők rajzolják meg azokat az éles körvonalakat, amiket aztán a színezőnek figyelembe kell vennie a színek készítésekor.

Színező: ő készíti el a képregényben látható színeket. Manapság, a számítástechnika korában már könnyű dolga van, de azért a mai napig is készülnek még különleges, festett képregények.

Beíró: ő helyezi el a bubikban a megfelelő szöveget. Manapság már ő is számítógéppel dolgozik, de a régi szép időkben még kézzel írták bele a szöveget a bubikba.

Underground képregények: egy speciális műfaj a 60-as, 70-es években. A jellemzői, hogy kis példányszámban nyomták ezeket a cuccokat, nem ritkán pl egy garázsban berendezett nyomdából és csak „pult alól" lehetett hozzájutni. Tudomásom szerint Mexikóban például sok ilyesmit készítettek annak idején. Általában illegálisak voltak, sokszor az adott kor politikai rendszerét is támadatták. Manapság egy-egy ilyen kiadványt a gyűjtők igazi kincsnek tartanak.

Annual: szó szerinti fordításban évkönyv. Kezdetben valóban az is volt, egy-egy sorozatnak voltak mindig évkönyvei, különleges, gyakran 22 oldalnál hosszabb sztorikkal. Ennek is köszönhető, hogy az átlag képregényeknél mindig nagyobbak voltak, 48 vagy 68 oldalasak. Manapság már csak ritkán jelennek meg és inkább amolyan különszámoknak tekinkhetők.

One-shot: Hasonló, mint az Annual, csak míg azok többnyire egy adott sorozathoz köthető különszámok, addig a one-shotok - nevüknek megfelelően - egyfüzetes, önmagukban is megálló kiadványok, amik sokszor olyan karakterek nevei alatt jelennek meg, akik nincs is saját sorozatuk. De az utóbbi időben hasonló kiadványok szokták megelőzni a nem teljes kiadói szintű, de nagyobb szabású eseményeket is, egyfajta felvezetésképpen.

Comic book: a képregény amerikai neve, a többnyire 22 (de van, hogy 40) oldalas, standard képregény.

Comic magazin: az amerikai nagytesó európai megfelelője.

Comic Strip: képregényes képsorok, mint a Garfield vagy a Kázmér és Huba. Általában sorozatban egymás mellett álló kis képkockákból építi fel a poénos kis történeteket és egy-egy ilyen kis történet egy vagy két sor. Többnyire amerikai napilapokban találkozhatunk velük, és sokszor a vasárnapi számokban akár egy egész oldalas is lehet egy ilyen strip történet.

Manga: be kell ezt még mutatni valakinek? Legyen elég annyi, hogy a képregény japán megfelelője. Műfajilag gyakorlatilag minden ismert és nem ismert műfajre kiterjednek a legkisebb gyerekeknek szóló oktató, vagy mulatságos jellegű sorozatoktól a kizárólag felnőttek részére szánt, erőszakos, horrorisztikus vagy akár pornográf művekig. Mivel a HálóZsák inkább nyugati, és onnan is az amerikai képregényekkel foglalkozik, így a manga műfajára nem térünk ki olyan részletesen, mint az ezzel foglalkozó számtalan magyar rajongói és kiadói honlapok bármelyike.

Manhua: a manga kínai megfelelője. Általában szatírikus, politikai, humoros, vagy akció tartalmú, de léteznek gyerekeknek készített változatok is, amiben ősi kínai legendákat dolgoznak fel.

Manhwa: a manga koreai megfelelője.

Bandé dessinée: Vagy röviden csak BD. A klasszikus, 40-50 oldalas, keményfedeles, A4-es méretű francia-belga képregényalbumokat értjük alatta. Az amerikai kiadásokkal szemben érdekességük, hogy általában évente, de lehet, hogy még ritkábban jelenik meg belőlük egy adott sorozat következő kötete. Magyarországon hasonló megvalósításban került kiadásra a Larousse-féle Biblia-sorozat, de a régi és az új Asterixek, Lucky Luke-ok és Tintinek is a keményfedelet leszámítva ilyen formában jelennek meg.

Volume: egy adott sorozat/mini számozására használt angol kifejezés, rövidítése a „v" vagy a „vol". Általában akkor alkalmazzuk, ha egy sorozat megszűnik, majd újraindul, vagy ha egész egyszerűen csak új számozásba kezd a kiadó (lásd Amazing Spider-Man, Incredible Hulk), esetleg ha egy szereplőről több különböző minisorozat is készül és így akarjuk elkülöníteni őket egymástól. Jellemzője, hogy kb. senki sem igazodik ki a különböző számozások között. Ezen kívül hasonlóan volume, vagyis kötet jelöléssel különböztetik meg Amerikában (is) az egy adott sorozathoz tartozó gyűjteményes köteteket, hogy még nagyobb legyen ezzel is a zűrzavar... Magyarországon a sorozatok közül egyedül a régi és az új Csodálatos Pókembert szokás néha v1 és v2 jelölésekkel illetni. (A képregényköteteknek pedig egyszerűen csak sorszáma van.)

Képregényes díjak: Na, ezekből aztán van egy rakás. Általában valamilyen munka elismeréséért adják (történet, rajz, stb) és gyakran egy-egy képregényes legendáról nevezik el (Will Eisnen Comics Industry Awards, Kirby Awards, Harvey Awards, stb.). Az összes nagyobb képregényes országnak (USA, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia) megvannak a saját maga díjai.
Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta