Sziasztok!

Újfent eltelt egy év, még egy esztendővel lettem vénebb, és ennek apropóján, mint már nem egyszer az elmúlt időkben, Vörös Sonja-napot tartunk itt a HálóZsákon. És ahogy azt már megszokhattátok, ezen a napon nem egy, hanem két kötetnyi barbár kaszabolást kaphattok a Dynamite-féle termésből.
Az első könyv természetesen a v4-es sorozat folytatása, a 35-40. részeket egy könyvbe foglaló, hetes számú tpb. Amely azért fontos, mert itt ismerhetjük meg az új Vörös Sonját. Nem, nem olvastátok félre. Az ötödik kötet végén Sonja tényleg belehalt a Kulan Gath ellen vívott küzdelmébe, hogy a lelke aztán, mint oly sokszor előtte, az újjászületést válassza. Így hát ugrunk jó két évtizedet az időben, hogy megismerhessük az immár felnőtt és - ami a kiadó szempontjából már jóval fontosabb volt - alig húszéves új Sonját, akinek az élete a legkevésbé sem olyan, mint előző inkarnációjáé volt. (A fiatalítás amúgy azért lényeges, mert a már ismert Sonja az ábrázolásai ellenére erősen negyven felé közeledett, és akárki akármilyen szexizmust gondol bele, kissé nehéz eladni egy középkorú, fémbikiniben kardot lóbáló nőt az alapvetően tizen- és huszonéves férfi közönségnek.) Sonja egy nemes nő, boldogan él a férjével, testvérével és az ő imádni való kislányával. Ám aligha lenne ez a sorozat az, ami, ha mindez nem menne igen hamar tönkre. De nagyon. Olyan mindekit-kinyírtak-körülöttem-de-még-a-parasztok-kanáriját-is módon.
Így hát ismég megkezdődik az a bosszúhadjárat, aminek során előző életében a hirkán berzerker szolidan végiggyilkolta fél Hibóriát és legalább annyi hullát hagyott a háta mögött, amit még Garth Ennis is megirigyelhetne. Persze az új Sonja felkészülése nem autodidakta módon zajlik, ott lesz mellette mentornak egy visszatérő ismerős is.

Ám hogy ne maradjunk a régi Sonja nélkül, négy év után végre befejeződik a még legelső tpb-vel kirakott Thulsa Doom-duológia is, a Doom: Istenek végzete című kötettel. Ez a négy részes mini az egyik legizgalmasabb a Dynamite kiadványai közül, ugyanis beazonosíthatatlan a kronológiája. Érdekessége azon túl, hogy Sonja ismét összecsap Thulsa Doommal, hogy feltűnik benne az a nemédiai bárd is személyesen, akivel eddig legfeljebb csak az általa megírt énekek formájában találkozhattunk. De lesz itt mágikus veszettségragály, lemészárolt istenek, élő hegyek, szóval a meglepően alacsony hullaszám ellenére eléggé mozgalmas ez a kötet is.

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.