Múzeumunk ma egy színdarabról fennmaradt hiteles feljegyzést oszt meg lelkes és kedves olvasóinkkal, akik már alig várják, hogy megismerhessék a régi Semic-féle Csodálatos Pókember első sorozatának 12. füzetét.
Az előadás főszereplője természetesen a közismert és barátságos hálószövő, akinek a dráma során két veszedelmes antagonistával is szembe kell néznie ebben a nem szokványos felosztású műben. A darab első fele igazi magas röptű dráma, hisz dögevő ragadozómadarak tűnnek fel, hogy a korszak színvonalának szárnyalását szimbolizálják nekünk, mellyel éles kontrasztot alkothat az elmúlást jelképező hamukupac. Utóbbi már a második és egyben utolsó felvonásban tűnik fel, hogy emlékeztessen minket arra, minden jó, így a mostani szám is véget ér egyszer.
Pedig az ősbemutató közönsége nagyon lelkes volt. Annyira, hogy a főszereplőt még a vasfüggöny leeresztése után is sikerült visszatapsolniuk. Igaz, a színi igazgatóság nem örvendett, amikor egy nagy lyuk keletkezett a tűzálló eszközben, ám a vastaps bőven kárpótolta őket érte. Ahogy a lentebb látható publicisztikai fotó is az esetről.

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.