Sziasztok!

Közép-európai idő (CET) szerint 11:00 óra van, vagyis az egész bolygón hivatalosan is véget ért 2012. december 21-e. Így immár nyugodtan megnyithatjuk a legutóbbi tárlatunkat, nem kell attól tartanunk, hogy a nézőközönség a világvége okán elmarad.
Különösen, mert Pókemberünk életútját bemutató kiállításunk éppen egy roppant spirituális időszakában kíséri el őt. Ha emlékeztek még rá, legutóbb ott tartottunk, hogy a Hollandiában ragadt hálószövő pénzszerzés okán megalapította a történelem egyik utolsó hippi kommunáját, ám a jelmezes igazságosztókhoz nem szokott hollandok annyira komolyan vették őt, hogy végül a Marvel-világ sajátságos természeti törvényeinek értelmében csakugyan éteri jellemzőkkel ruházódott fel.
És ez csak a gond kezdete volt Pókunk számára. Ugyanis egy valamirevaló természetfeletti jelenség csak úgy lehet az igazi, ha megfelelő démonszerű lények is társulnak mellé, akikkel viaskodhat folytonosan. Így lépett a színre Pókmisztik új ellenfele, a Hülye Állatok Dimenziójából átszökött Lúdcsőrű Pávián is. (Egyeseknek ismerős lehet ez a párhuzamos világ, innen érkezett a mi valóságunkba is sok-sok millió évvel ezelőtt az első pár kacsacsőrű emlős is.) Habár az első összecsapásukról nem készült autentikus fotó, számos szemtanú egybehangzó állítása szerint sikerült a középkori kódexek stilizált fametszet-szerű ábrázolásmódjának segítségével rekonstruálnunk a két ellenfél első összecsapásának egyik legjellegzetesebb mozdulatát, amikor is a Lúdcsőrű Pávián az azóta legismertebbé vált támadásával, a fejtoszással támadt a még mindig misztikus energiáktól világító hálószövőre.

Hozzászólások