CSÜTÖRTÖK ÉS SZOMBAT KÖZÖTT ÖSSZESEN HAT FRISSÍTÉST teszünk közzé, vagyis érdemes végiggörgetni a főoldalt, hátha lemaradtatok valamiről!

Immáron akad pár hagyomány, melyet sikerült éveken át megtartanom. Ilyen a gyereknapi Disney, a májusi Oz, illetve ilyen a június hatodikai Vörös Sonja-nap is. Kár, hogy utóbbiból valószínűleg ez lesz az utolsó.

Jó pár éve kísérhetjük Sonja útját a Dynamite v4-es sorozatának keretében. Végignéztük, miként száll szembe egy nagyravágyó istennel, győzi le a hibóriai világ egyik legveszedelmesebb varázslóját, illetve nemrég tanúi lehettünk az újjászületésének is, egy új, jóval fiatalabb Sonja eljövetelének.
Ezt az újjászületős részt ragadjuk meg a sorozat nyolcadik kötetében, amely a kiadásakor eredetileg az egész cím végét is jelentette. (Azóta folytatták, előbb egy egyszeri jubileumi ötvenedik számmal, majd utána az előző Sonja elmondatlan kalandjaival.) Ugyanis végre okot kap az, hogy miért került oly sokszor oda a magyar fordításban a névelő a Vörös Sonja neve elé: mert ez nem igazán egy személyt, hanem egy címet takar. Amely régóta, az emberiség hajnala óta, még az Atlantisz felemelkedése előtti időszakból öröklődik egyik reinkarnációról a másikra, a Vér Dinasztia örökös körforgásában.
Ha ebből nem világlik ki, akkor érthetően leírva: az új író, Brian Reed, egy akkora retcont írt a Vörös Sonja eredettörténetéhez, mint ide az Androméda-köd. Ezzel szilárdították meg a helyén az új Vörös Sonját, hogy aztán a sorozat lezárultával egy merőben új irányba tereljék az életét. Elvégre hiába néz úgy ki, mint előző életében, egy bosszúszomjas parasztlány és egy bosszúszomjas nemesasszony között bizony akadnak lényeges különbségek. Például, hogy utóbbi nem igazán mocskos tavernákban akarja leélni az életét, miközben a világot járja lóháton.

A frissítés második eleme, a bónusz kötet némileg más helyszínre és időbe vezet minket. A Vörös Sonja és Karom című minisorozat jóval a v4 első száma előtt játszódik, ráadásul egy igazi kis kiadók közötti crossover, amiben Sonja a DC Comics Conan-másolatával, Karommal találkozik, hogy aztán együttesen szembeszegüljenek egy olyan harcossal, aki rájött, hogyan lépjen túl egy közönséges izomagyú barbár életén. A mini egyik legfőbb érdekessége, hogy a pár éve hatalmas sikerrel a színre robbant Chew című sorozat írója követte el, illetve, hogy a borítókat egy hihetetlenül komoly páros alkotta: Jim Lee, akit Gabriel Del'Otto színezett (vagyis festett).

És… nos, ennyi. Év végére még van egy kész minik, ám azon túl igazából valószínűleg végeztem Vörös Sonjával. Egyszerűen túl sok időt és energiát vesz el a feljavítása, beírása, a kötetek szerkesztése, nincs már rá se időm, és igazából nagyon kedvem sem. Kicsi az esélye, hogy ez megváltozzon, még akkor is, ha akadna rá valaki, aki minden grafikai munkálatot átvenne a beírástól kezdve a galériakészítésen át a "folytassa" feliratok teljes leretusálásáig. Mindenesetre szép időszak volt, ám van, amikor tudni kell, mikor hagyjuk abba. És a v4-es sorozat eredeti lezárása épp alkalmasnak tűnik ehhez.

Hozzászólások