A reggeli britanniai mesés kirándulást követően egy jóval gyermekbarátabb mese következik, amely során visszatérünk Oz világába, vagyis egészen pontosan Ozzal, a varázslóval és Dorkával együtt a mangabók, vagyis a növényemberek földmélyi királyságába. Ahol a fent nevezett népség nem igazán tárt karokkal fogadja a felszíni jövevényeket. Pedig Oz, hogy hatalmát bizonyítsa, még egy varázspárbajra is kiáll a mangabók rettenetes udvari varázslójával, aki nem sokat tud felmutatni az olyan trükkök ellen, mint a liliputi malaccsapat elővarázslása. (Egyben valószínűleg ezek a malackák a legcukibb lények, amiket Young valaha megrajzolt.)
Persze hőseink megpróbáltatása igazából még csak most veszi kezdetét, mert Baum, talán hogy kárpótolja kicsit a közönségét az előző, némileg laposra sikeredett regényért, egy egész sereg, igen változatos és érdekes országgal állt elő erre a kötetre, amelyeket természetesen a képregényben sorra bejárunk majd az elkövetkezendő hónapokban.

Ám itt még nincs vége…
Hogy megint kitöltse valami kissé a képregényes eladásokról szóló cikkek közti szünetet, elkészült egy három részes cikksorozat magyar fordítása, amely meglehetősen új megvilágításba helyezi Batman „teremtőjét”, Bob Kane-t. Akár úgy is mondhatnánk, hogy hét és fél évtized elteltével végre leleplezi az amerikai képregény-történelem legnagyobb és legpofátlanabb csalóját, aki dollármilliókat szedett össze egy arcátlan hazugsággal, amelynek fenntartását ráadásul szerződésbe vésette. A cikk erősen részlehajló, ami a fordításban is átüt, ezért előre is elnézést kérek. Ám a benne foglalt tények tényleg eléggé erőteljesek lesznek majd.