Ki van itt?

Oldalainkat 303 vendég és 0 tag böngészi

Az augusztusi amerikai képregényes lista nagyon sok mindenről szól, de jó hírekről nemigen. És bár esetleg örömet lelhetnénk mondjuk abban a hírben, hogy az elmúlt sok év legjobb szuperhős-képregényét, az All Star Supermant, aminek az Absolute változata október végén érkezik a boltokba, filmvászonra, pontosabban egy dvd-n megjelentetett animációs filmre viszik, ez a tény nem igazán sokat tesz hozzá a képregényes helyzet egyre gyászosabb alakulásához a tengerentúlon.

Az enyhe balsejtelmem, amely arra vonatkozott, hogy az X-Men v3 első számának kiugró eredményéhez nagyban hozzájárult a fél tucat variáns, beigazolódott. A második füzet 50%-os eséssel a nyolcadik helyre csúszott vissza, ami még egy második számos visszaeséshez képest is nagyon sok. Bendis Avengers v4-e ezt négy hónap alatt érte el, és stabilizálódott is azon a szinten. Ugyanis az említett sorozat aktuális – ötödik – száma szinte darabra pontosan maradt ugyanott, és ez a hónapban a harmadik helyre már bőven elég volt neki. De ugyanez a helyzet a New Avengers v2-vel is, ami a harmadik számra beállt. Vagyis a helyzet az, hogy vesztettek olyan 5-10e vásárlót, cserébe viszont a megmaradtak most havonta két füzetet vesznek négy-négy dollárért, ami sajnos megint olyan képet fest, mintha a marketingesek döntései bölcsek lennének és igazolnák a saját hülyeségeiket.
Csakhogy ez nem igaz. Az amerikai képregénypiac valójában fentebbi osztály döntései miatt esik. Hogy mennyire? Az eddig nem említett első két helyezett két Brightest Day, az egyik 93e, a másik 91e példánnyal. Egy kétheti minisorozat áll az élen, és egy ongoing sincs 90e felett sem, a 100e pedig már gyakorlatilag elérhetetlen. A jelenlegi legstabilabbnak mondható élsorozatok 60-70e környékén mozognak. Ilyen például a Batman – ami most Morrisonnal megint kicsit feljebb mozog, mint előtte, de ez csak ideiglenes a Batman Inc érkezéséig... bár megjegyzendő, hogy a DC jelenleg nagyon sokat vár el a közeledő új Batman-címektől, és előreláthatólag a felbukkanásukkor megint lesznek majd 100e-s címek, de a kérdés, hogy mennyibe fognak kerülni, és hogy meddig bírják majd. A Batman & Robin is, akármilyen jó sorozat volt eddig (amúgy augusztusban nem jelent meg belőle új szám), szépen lement a felső-középkategóriába.
De fentebbi úgymond élcímek közé lehetne rakni akár az Uncanny X-Ment, meglepő módon a Secret Avengerst – ami amúgy az ötödik, így zsinórban három Bosszúangyal-cím van megint az élen, ami engem őszintén meglepett, és bevallom, erre a legkevésbé sem számítottam, pláne a tartalmi gyengeségeik mellett – vagy a Green Lantern Corps v2-t. Ez utóbbi kapcsán megemlítendő, hogy az új, vagyis harmadik Zöld Lámpás-ongoing, az Emerald Warrior, aminek Guy Gardner lesz a főszereplője, ára ellenér egész jól indított, konkrétan 68e példánnyal.
De egész szép átmeneti növekedést ért el az Amazing Spider-Man is, aminek a One Moment in Time c. történetszálában Joe Mágia-ezért-nem-kell-magyaráznom Quesada megpróbálta megmagyarázni a mágiát, aminek köszönhetően a sztorija második számára visszament a sorozat az eddigi törzsolvasói szintre. Ha jól emlékeszem, Joe Kellynek azért legutóbb kellett két füzet ahhoz, hogy ezt elérje, bár a lényegen ez se változtat, a főnökség, a szerkesztőség és a marketingesek ha a beledöglenek, se képesek stabilan feljebb vinni a névlegesen zászlóshajó sorozatuk eladásait, ami jelenleg azért frusztráló, mert Bendis ugyan a szívük pici kis csücske, akinek rossz szót mondani se szabad, mert azért is dádá jár, de az ASM meg a főnök heppje, és eléggé rosszul jön ki, hogy a főszerkesztő akármit talál ki, az olvasók abban a pillanatban visszavágják.

Ha valaki olvassa a Kneten Maniac rovatát, az esetleg ne lepődjön meg, ha az Ultimate guru lelkendezik, mert megint lett egy Ulti-cím a top15-ben. A látszat azonban csal, mert az Ultimate Comics Avengers 3 első része ugyan tényleg azon a helyen áll és 7e példányos növekedéssel az előző évad befejezéséhez képest, de a sorozat nagy átlagban még mindig stagnál, és nem sok esélye van arra, hogy mostanában megtörténjen, hogy egy teljes évad 50e felett maradjon. Plusz az Ultimate-részlegen mostanság tapasztalható pánik kiváltó oka lehet még, hogy az UC Spider-Man lassan az Adventures utáni leggyengébben fogyó Pók-cím lesz. Csak míg ugye az Adventures eleve egy kicsinek szánt szerkesztőség, és inkább csak azért létezik, hogy ne érje vád a kiadót, hogy képtelen minden korosztálynak olvashatót termékekkel előállni, amely tényre az egész márkanevét építette évtizedekkel ezelőtt, az Ultimate még mindig egy elvileg pátyolgatott alkiadó volna, bár már csak az Ulti-szerkesztők hiszek ezt, akik kétségbeesésükben mindent megtesznek, hogy igazolják borzasztóan amatőr döntéseiket és megóvják az állásukat és hírnevüket. Viszont mivel a „második Gah Lak Tus trilógiának” is nevezhető Ultimate Mi-a-Fenéről-Szól-Ez-az-Egész, avagy a „nem mondom el, hogy ki az ellenség, csak a 12 részes történet 8. számának legvégén” – vagy egyes elmaradott népek nyelvén hívhatjuk Ultimate Mysterynek is – olyan szinten hidegen hagy mindenkit, hogy egy alsó kategóriás mini szintjét is alig éri el kiadói szinten. A szerkesztőség, ami 10 éve még annyira jól ment, hogy komolyan felmerült a Marvelnél, hogy teljesen átváltanak arra. Most aztán látszik, milyen kiváló döntés lett volna (avagy igen, egy nagy baromság, amit meglepő módon nem követtek el a Marvelnél, akármilyen hihetetlen).
A felsőbb sorozatok között több komoly változás nem igazán tapasztalható. A Batman Odyssey várható módon esett egy 24%-ot, a Shadowland pedig a kissé lassú felvezető számának hála veszített 10e olvasót – bár hozzáteszem, az első rész reprintje meg több mint négyezres eladást produkált, így furamód a jelek szerint a sorozatban van még lehetőség, csak valamiért most az eladások eloszlanak két hónapra. Bár a Brightest Day is kicsit hasonló cipőben áll, csak ott nem nagyon van mit feljebb hozni, elvégre eddig is az élen táncolt. Ó, és amúgy roppant kedves, hogy a Diamond, aminek szokása jelezni, ha egy füzet egy esemény része, a Shadowland mini mellé odabiggyesztette, hogy az a Shadowland része. Ha esetleg nem tudnánk. (Avagy igen, már nem csak a kiadók, de már a forgalmazó is elkezdte aktívan hülyének nézni az embert. Cuki.)
Eközben a Fantastic Four tovább zuhan, Hickman tovább döntögeti tehát a húsz éves negatív rekordokat, de ez feltűnhetett a szerkesztőségben az Ultimate-ek legfőbb ellenségének – nem, nem Loebről van szó – is, mert az író megkapja majd az Ultimate Thor c. mini írásának lehetőségét, hogy immár módszeresen tönkretegye az egyik legnépszerűbb Ultimate-karaktert is, ezzel valószínűleg megpecsételve a szerkesztőség sorsát. Mert a jelek szerint ha valakinek mostanában rosszat akarnak, nem csak Loebet (ó, amúgy egy megjegyzés, mert elég általános hiba: Loeb nevét akivel csak találkoztam, franciásan, a ralliversenyzőhöz hasonlóan lőbnek ejtette, de Jeph Loeb neve, hiszitek vagy sem, kiejtve fonetikus, vagyis loeb) lehet ráuszítani, hanem Hickmant is. Aki amúgy, bármilyen meglepő, mielőtt teljesen eltűnt volna a tehetsége a Marvelhez érkezésekor, a szakma egyik legígéretesebb, legtehetségesebb írója volt. Van valami ebben a Marvelben, amitől a jó írók egyszerűen olvashatatlanul borzalmassá válnak. Lehet, hogy Quesada a pókemberes Mefisztó-üggyel csak a saját Sátánnal való alkuját akarta leplezni, amely szerint kiszipolyozza mindenki tehetségét, és azt a Pokolba küldi. Vagy még rosszabb, dianetika-könyvek íróinak, akik ezzel tovább terjeszthetik az emberiséget fertőző legkegyetlenebb, legveszedelmesebb mentális kórt, amitől mindenütt théta-hullámokat látnak. A gonosz sose alszik. Vagy amikor igen, nagyon jó vekkere van.

De nem csak az F4 áll rosszul, Straczynski Wonder Womane se nagyon akarja immár elhagyni a harmincasok táborát, sőt, inkább csak megy tovább lefelé. Valahol azért szerintem eléggé szomorú, hogy jelenleg az amerikai piacon a legjobb, női címszereplővel bíró sorozat alig ötvenes indexszel próbál a felső ötvenben maradni. Bár hozzáteszem, Simone Birds of Prey v2-je még mindig szépen tartja a negyvenes közepét, csak kicsit lejjebb a Vörös Veszedelemtől. Ám ha utánuk keresnénk női címszereplőket, eléggé le kell görgetnünk, ugyanis a következő a még mindig zseniális és talán még mindig az aktuálisan legjobb tinisorozat, a Batgirl v3, ami most kéz a kézben kezdett járni Zatanna ongoingjával a húszezresek felső harmadában, nem sokkal a hetvenedik hely előtt.
Mint korábban, most is számos Marvel- és DC-sorozatról nem teszek említést, javarészt azért, mert nem állt be náluk különösebb változás, nincs hozzájuk kapcsolódó érdekesebb hír vagy csak nem tudok róluk egy teljes bekezdésen át morgolódni.

Kicsik szempontjából visszaállt a világ rendje, ismét a Buffy vezet közöttük, ami most megint egy egyrészessel tört be a negyvenedik helyre 38e példánnyal. Őt követi az... ööö.. Image United harmadik része, aminek a borítója emlékeim szerint vagy négy hónapja szerepelt a CoverArtban. Ez fura. Mindenesetre az biztos, hogy a sorozat késett, és az is, hogy minden ép ész ellenére ez a legjobban fogyó Image-ongoing, pedig effektíve arról szól, hogy sok Image-karakter verekszik, de senki, még az író se érti, Miért, csak bunyóznak kivehetetlen képeken. Ó, viszont van minden számhoz nyolcvanhárom variáns plusz a spéci borítók, így lehet, ezért van ilyen magasan, mert akad kétezer ember, akit érdekel, csak megveszik minden borítóval, mert azok együtt kiadnak egy szép képet.
Amúgy a United mögött nem sokkal, még ezerrel se marad le a Walking Dead, aminek mostanában olyan részletes előzetes tartalmai vannak. Az, hogy mégis hét hely van köztük, csak jelzi, mennyire sűrű a harmincas-húszas részleg, gyakorlatilag több mint hatvan helyet ölelnek át a listában, a felső harmad nagyját. És még nem is arról van szó, hogy ide koncentrálódik a két nagy kiadó terméseinek java, ugyanis a Marvel jelenleg futó hivatalos eseményének, a Heroic Age-nek az átfogó minije, az Age of Heroes a tizenezresek között van. Érdekes, hogy a Marvels Project (jesszus, a helyesírás-ellenőrző már reflexből át akarja írni ezt projektre, aminél fertelmesebb szó nem létezik) is hasonlóan ment csak nemrég. Mintha tényleg semmi igény nem lenne a klasszikus hősökre, akik még úgy voltak hősök, hogy nem gázoltak térdig mások beleiben és az elfogadott emberi erkölcsökben.
Az IDW megint elkezdett feljebb kapaszkodni, a múlt hónapban említett True Blood továbbra is szép helyen áll, alig egy hajszállal a Walking Dead alatt. De a kiadó egy másik kiadvánnyal is bejött a kicsik top10-ébe, mert a Dungeons & Dragons (ami legnagyobb meglepetésemre v1, mert egész eddig nem létezett ezzel az egyszerű névvel képregény) nulladik, igaz, egy dolláros száma 23e példánnyal ott van az ötödik helyen, egész mélyre taszítva ezzel a Dynamite Boysát, ami amúgy egy új spin-off minit is hozott magával alig egy kicsit lejjebb. Zöld Lódarázs most nem volt.

Kötetek közt még mindig Scott Pilgrim vezet. A filmje ugyan bukta volt, folytatás esélye elég alacsony – bár a főszereplő, ha egy kicsit növeszti a haját, elmehet egy Addams Family remake-be Hogyishívják kuzinnak, szóval van még lehetőség a pályafutásában – a képregény mégis szépen fogyogat, az összes kötet ott van gyakorlatilag az első tízben. Mellettük olyanokat találunk, mint a Fablesből leágazott Hamupipőke (vagy C4A-san: Szinderella) mini, az Unwritten második kötete, az egész olcsó első Walking Dead-tpb vagy az újabb Dark Tower premiere HC, aminek lehet, besegített, hogy nemrég kiderült, igen egyéni és roppant kockázatos módon kívánják filmre vinni Stephen Akármilyenszertírokakkorismegveszik King mostanában egyik leghíresebb történetfolyamát.
Ezeken kívül ami érdekes lehet, hogy kijött a harmadik Locke & Key kötet, egy érdekes Vertigo-kötet, a Dark Rain, a Marvel által megszerzett Moore-féle Marvelmanek első gyűjteményes kötete...
...ami az irónia magasiskolája, ugyanis amikor Moore elkezdte csinálni a Marvelmant, a Marvel ügyvédei hatalmas nagy puffogással kiabáltak,hogy de már ez milyen, meg hogy merészeli belerakni a Marvel nevet valami címébe, és amikor rákérdeztek hogy levédették-e, mondták, hogy nem, de hát ők a Marvel, akkor éppen marha híresek voltak, és hát nehogy már az legyen, amit ők mondanak... aminek az lett a vége, hogy Moore inkább átnevezte a karaktert Miraclemanre, és tovább elmélkedett azon, hogy a marketingosztályokon mennyire hülye emberek léteznek. Az esetet amúgy pláne pikánssá teszi, hogy a karakter az ötvenes években született, amikor még nem is létezett a Marvel Comics, és nem is jutott eszükbe verni a nyáluk addig, amíg Moore híressé nem tette, amitől az egész inkább egy faroklengető médiacirkusz volt. De ami ez után jön, még aranyosabb, mert jogi vita alakult ki a karakter tulajdonjoga körül, ugyanis McFarlane, mint akkoriban nagyon sok másra is, kijelentette, hogy az övé (hogy pontosan milyen okkal történt ez ennek és sok más karakternek az esetében, máig komoly rejtély jogászok és elmeorvosok között, de hát McFarlane nem csak ilyen szempontból csinált elmekórtanilag megkérdőjelezhető dolgokat), viszont a Marvel, mintegy kiengesztelvén a rajongókat a régi baromsága miatt, összeszedett annyi pénzt, hogy kivásárolja mindenkitől a jogokat, és most végre elkezdték megjelentetni a gyűjteményes köteteket. Amiket nagyon komolyan ajánlok mindenki figyelmébe, annak ellenére, hogy Marveltől megszokott módon pofátlanul drága a kötet. De mondjuk az Image se panaszkodhat, mert míg a Chew első tpb-i meglepően olcsóak voltak, az első HC cserébe rögtön 35 dolcsiba fáj borítóáron, igaz, roppant vicces képet mutat,hogy közvetlen az ugyanannyiba kerülő Siege HC mellett szerepel, amely utóbbiban nem hogy extrák nincsenek, de jóval kevesebb oldalból is áll... és mondom, ugyanannyiért. Nem lehet ilyenkor nem sóhajtani egyet a Marvel arcátlan pénzhajhász hozzáállásán.

A cikk elején említettem, hogy az amerikai képregénypiac hirtelen elég gyászos képet kezdette el mutatni. Ezt a százezresek hiánya és a mindössze két kilencvenezres is egész jól sejtette, de a számok ennél sokkal ijesztőbbek. A füzetek 17%-ot, a kötetek 21%-ot estek, ami a legnagyobb zuhanás volt a tavaly májusi nagy krach óta. Jelenleg a statisztikákat az eddigi hírek alapján a DC mentheti majd meg a Batman-címekkel, de az már látszik, hogy a Marvel hiába piacvezető jelenleg és viszi el a top25 kétharmadát, nem tud már olyan vásárlóerőt felsorakoztatni maga mellé, ami egymagában elég volna az amerikai eladások stabilitásának megtartásához, sőt, a kiadó hanyatlása megint kezdi magával rántani az egész piacot.
A fentebbi állítást igazolják a nyers számok, ugyanis a Marvel időszakos rekordot állított fel a piaci részesedésből. A magyarázat elég egyszerű, a DC-nél eléggé kifutott most egy rakás mini és kisebb sorozat,, és bár a múlt hónapban úgy tűnt, megpróbálják kisebb minikkel feljebb hozni magukat, most a Marvel ontja magából az alsó- és középkategóriás címeket, amikkel megpróbálja fenntartani magát és az elvárt bevételi adatokat. Mivel ezek közül sokat olcsó bérmunkában készíttet mindkét nagy kiadó, többnyire latin-amerikai művészekkel, így egész jó profitot tudnak termelni az alacsony példányszámok mellett. (Vagyis ja, kizsákmányoló termelés a képregényiparban, már ezt is megértük.) Így a Mavel-dömping miatt a kiadó augusztusi részesedése felment 41/45,5%-ra (bevétel/példányszám), vagyis már majdnem a piac felét ő viszi. És igen, ez igazolja, hogy ha ő esik, akkor minden esik, vagyis így jön ki, hogy a Marvel előretörése miatt miért esett a piac.
A DC a hónap vesztese volt, nagyon érződött a Batman & Robin és a Green Lantern v4 hiánya, 4/3,5%-ot estek, 28/32%-ra. Ezt viszont kihasználták a kicsik, akik felosztották maguk közt a különbséget. Az Image 1/0,5%-ot, a Dark Horse és az IDW fél százalékot, a többiek pedig 0,2-0,1 százalékot tornászták feljebb magukat. Az abszolút nyertes egyelőre egyértelműen az Image, amit nagyban segít mostanság, hogy sokan elkezdték felfedezni maguknak a régi Walking Dead-köteteket, és az első tpb folyamatosan fogy, de kérdés, meddig marad ez így. Amúgy az Oni Pressnek is jól jött a Scott Pilgrim-láz, mert a Viz mellé most ő is feljött az 1% feletti bevételrészesedésűek táborába, igaz, ez a mangakiadó kárára is történt, ami 0,2%ot (arányaiban 15%-ot) esett le júliusról augusztusra, bár igaz, az utolsó nyári hónapban nem volt egyetlen igazán erős megjelenése sem.

És a végén a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedései

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.

Hozzászólások  

# Blue S 2010-09-27 14:32
Olvasgatva a rovatot, olyan érzésem támadt, hogy néhány régebbi szuperhős már nem érdekli a tengerentúli olvasókat. Ilyen például a Fekete Párduc. Mennyi sorozata volt? 4-5? Mindig rossz írókat kapott volna? 1-2 alkalommal ez még előfordulhat, de ennyiszer? Valamit az F4-el is tenni kéne, mert elég égő, hogy egy ilyen régi csapat sorozata csak vergődik. A Marvel nagy hibájának tartom, hogy mindig sajnálnak megölni pár karaktert. Legyen az szuperbűnöző vagy szuperhős. Talán az F4-ből fel kéne áldozni egy csapattagot és nem feltámasztani stb. Az íróváltás a Megtorlónak sem tett jót. Bár szerintem Franket már jó lenne elfelejteni. Mintha egyszerűen kimerült volna pár karakterben a lehetőség.
# talgaby 2010-09-28 00:17
Fekete Párduc baja egyszerűen az, hogy fekete. De tényleg. Voltak neki jó sorozatai, a v3-at mai napig emlegeti mindenki mint a Marvel egyik legjobb szériáját, de egy fekete karakternek sosincs túl sok esélye szólóban.
Az F4 sajna olyan csapat, hogy fantáziadús és ügyes író kell ahhoz, hogy jó legyen. Hickman fantáziadús, de ahogy azt csinálja, az valami borzalom. És jelenleg nem is nagyon van olyan író a Marvelnél, akinek könnyű szívvel oda lehetne adni. Bár még mindig jobb, mintha Loeb vagy Bendis vinné.
A Megtorló kifáradt ugyan, de attól még fenntartható lenne. Swierinczky (vagy hogy írja, ő az egyetlen ismertebb író, akinek sose tudom normálisan lebetűzni a nevét) jó választás lenne, de a Punisher a nyolcvanas évek nagy akcióhullámát leszámítva mindig is rétegképregény volt, az is marad. Ráadásul Frank már jóval több sorozatot fogyasztott el még T'Challánál is, jelenleg tartunk a v7-nél.
Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta