Hozzászólások

  • Sepi 2019.02.22. 21:27
    Egyelőre nem valószínű. De majd lesznek X-sztorik a Marvel Extrákban.

    Bővebben...

     
  • bcsaba3 2019.02.22. 19:53
    Lesz esetleg régi X-Men képregények ?

    Bővebben...

     
  • cupsy 2019.02.22. 18:00
    Ez megvan nekem nyomtatott verzióban! :)

    Bővebben...

     
  • HeirToGrievous 2019.02.20. 19:15
    Még most, az 5. rész megjelenése után sem rémlik, hogy ezzel a sorozattal valaha is találkoztam volna ...

    Bővebben...

     
  • solymosgyu 2019.02.18. 16:27
    Nem volt jó film.

    Bővebben...

Ki van itt?

Oldalainkat 391 vendég és 8 tag böngészi

  • Arky
  • barny77
  • egon
  • Gabi
  • Ghanima
  • lesliefl
  • Urbanvoice
  • ZN89

Az augusztus bizonyos szempontokból meglehetősen érdektelenül telt el az amerikai képregénypiacon. A Marvel ugye amit nyári eseményként el akart indítani, azt elindította, a DC meg az őszre gyúrt. És mivel ők ketten kiteszik a teljes piac háromnegyedét/négyötödét - miközben a maradékon vagy két tucat kiadó marakodik - így izgalmak szempontjából még mindig az van, amit ez a két nagy diktál. Ennek ellenére az augusztusi lista mégsem nevezhető unalmasnak, és ezt csak részben köszönhetjük annak a ténynek, hogy a hónap utolsó napja szerdára esett.

Bizony, szerdára, ami az USA-ban az új képregényfüzetek megjelenésének napja már meglehetősen régóta. A DC pedig abból a logikából kiindulva, hogy most jóformán az egész céget a Geoff Johns és a Jim Lee (legalábbis kb. az első történetig, vagy Lee tempóját ismerve annak feléig) által fémjelzett JLA v5 sikerére tették fel, nem kockáztattak, és az „új 52” maradékával ellentétben ezt a füzetet nem több első résszel együtt dobták ringbe, hanem önmagában.
Amivel eléggé sikerült besűríteniük a Flashpointot, mert annak ugye így még augusztusban be kellett fejeződnie, mégpedig a JLA előtt. Ezt nevezik ám feszített tempónak.
Az eredmény természetesen nem váratott magára, a JLA v5 #1 annak rendje és módja szerint első helyen végzett, méghozzá éves csúccsal. Nem kellett sokat várni a múlt havi rekord megdöntésére, amit még az Amazing Spider-Man 666. része állított fel. A JLA 171e példánnyal, 330-as feletti indexszel jutott a lista élére, ami egyrészt ugye egy nagyon szép szám a mostani piac mellett, ugyanakkor roppant aggasztó is a teljes DCnU szemszögéből nézve. Az, hogy még egy ekkora felhajtással, egy teljes újraindítással, első számmal, Jim Lee-vel, az elmúlt elég sok év egyik leghatalmasabb reklámhadjáratával felfegyverkezve sem jött össze egy nyavalyás 200e sem, igen rövid távon igen komoly gondokat vethet majd fel a DC számára a füzetes eladások terén. Legalábbis a papír alapú füzetes eladások terén. (Ne feledjük, hogy félig vagy teljesen kimondva, de az egész DCnU azért van, hogy fellendítsék és letarolják a digitális képregénypiacot.)
A JLA-nek nem mellesleg jótékony hatása volt a Flashpointra is. A crossover főminije ugyan végső soron kikapott a rivális eseménytől, a csinradatta miatt azonban a korábbi részekhez képest közel +10%-nyi olvasó volt kíváncsi arra, mégis, milyen esemény váltja ki a nagy univerzum-újraindítást. Így történt, hogy a mini zárórésze a második helyen végzett 94e példánnyal, míg az eggyel korábbi füzet csak a negyedik helyre volt jó 86e-rel. És már gondolom sejthető, mi a dobogó harmadik fokán álló cím: igen, a Fear Itself ötödik része. Szinte pont a két Flashpoint átlagát hozta.

A lista csúcsa hosszú idő után megint a DC-é, a Marvel azonban erősen tarol a top20-ban. A Fear Itself Avengers-féle tie-injei (amihez kapcsolódott egy kicsit most az Uncanny X-Men is) maradtak a helyükön, az első tízben, és egyelőre a Spider-Island is tartja magát az Amazingen. Csakhogy...
Az előző cikkben hosszasan füstölögtem arról, hogy az ASM kapcsán (is) a Marvel marketingesei tökéletes inkompetenciáról és egy csimpánznál is kisebb agytérfogatról tesznek időről időre tanúbizonyságot azzal, hogy amikor a sorozat bajba kerül (relatíve, hisz a vészes számoktól folyamatosan messze van, ám a presztízsértéke miatt nem nagyon csúszhat top20-on kívülre), gyorsan csinálnak egy reklámkampányt, majd amikor az érintett történet elindul, hagyják az egészet. Ha már ezt így felvetettem, sejthető, hogy most is tök ugyanezt művelték. Csak most egy egész crossoverrel. Hírverés nulla, érdeklődés fenntartása nulla, eredmény: a Spider-Island harmadik részére az eladások a történet indulása előtti szintre estek vissza. Ez bizony egy nyolcvanezres példányszámesés, amit ugyan szépít, hogy a második epizód, a 667. füzet még 71e olvasóval tartotta magát hó elején, ám ez két héttel később teljesen visszament az 55e környéki szintre. Úgyhogy minden Pókember-rajongó nyugodtan írjon egy köszönőlevelet a Marvel Comics marketingrészlegének, amiért a papucsállatkák intelligenciáját is alulmúló módon tudják folyamatosan aláaknázni ezt a sorozatot.
Viszont ha már Marvel és nagy esések: A Captain America v6 hozta a várt forgatókönyvet. Az első számot ugye sok variáns is támogatta, a másodikat azonban semmi, plusz a film is már erősen lecsengőben van az amerikai mozikban, így hát a sorozat pikk-pakk visszatért oda, ahol eddig volt. Vagyis egy kicsit talán feljebb, szóval egyelőre még nem tekinthető teljes ökörségnek az újraszámozás, legalábbis a cég szempontjából nézve. Gyűjtői szemszögből, rendezhetőséget figyelembe véve továbbra is egy rémálom, majdnem olyan rossz, mint az Incredible Hulk/Herc/Hercules/Hulks/Forbush Man/Kati néni címeket viselő kuszaság.
Na jó, a Captain America azokhoz képest jóval egyszerűbb. Még úgy is, hogy közben kiderült, nem, ismétlem, nem szűnt meg a Captain America v1/v5, hanem Captain America and Bucky címmel megy tovább a 621. résztől. És ez... hogy őszinte legyek, egy kecske és káposzta esete a mindkettő megmarad fajtából. Lett új sorozat a filmre, mégis mehet tovább a nagy sorszám, lett két cím a karakterrel, szóval kis szerencsével ez a kiadónak és a rajongóknak is jó lesz hosszabb távon. Vagy besül, mint amikor két Vasember- és Thor-sorozattal erőlködtek a filmek környékén. Meglátjuk.
A Marvel még egy ügyes támadást indított az augusztusi top20 ellen, ugyanis bevetették a már-már quitely-i tempónál is lejjebb fékezett Kick-Ass 2-t. Ami nem azért halad ilyen lassan, mert Millar vagy Romita nem halad vele - különösen az utóbbi, akinek ha tetszik a stílusa, ha nem, egyike azon keveseknek a jelenlegi amerikai mainstream rajzolók közül, akik csuklóból képesek letenni havonta közel két füzetnyi kész anyagot az asztalra (habár megjegyzendő, hogy a Kick-Assnél kicsit érződik, hogy alaposabban kidolgozza az oldalakat). Nem, itt bizony szándékosan szívatják a népet és nyújtják az egészet a film elkészültéig. Millar ugyanis kitalálta, hogy a film ne a képregény megjelenése után jóval menjen csak a mozikba, hanem a kettő legyen szinte szimultán.

Kicsit visszatérve a DC-re... a kiadó tehát már az augusztust is félredobta a DCnU miatt, habár ennek köszönhetően a jelek szerint felszabadult egy kis kapacitás a szerkesztőségben, legalábbis csak ennek tudható be, hogy sikerült jóformán rekordidő alatt kiverni David Finchből a Batman: The Dark Knight ötödik számát. Persze az is közrejátszhatott ebben, hogy Finchet kirúgták a rajzasztal mellől és egy aspenes rajzolót, Jay Fabokot ültettek a helyére, aki szépen le is szállította a kért anyagot időre. A füzet amúgy a történet és a sorozat utolsó része is volt egyben. Annak ellenére, hogy ez egy ongoingnak indult. Sajna ezzel járt, hogy Finch tetű lassú munkatempója miatt belefutottak a DCnU-féle nagy újraindításokba, aminek következtében ezt a sorozatot is újra kell számozniuk. Emiatt aztán nem csak, hogy a hat részes első sztori öt részes lett végül (meg az utolsó is egyben), de a kapkodás miatt annyira erőltetett lett az egész - baltával lezárt sztorivonalak sokaságával -, hogy ezt az 52e-s eladású 17. helyezést is csak a címszereplőnek és a borítón lévő alkotói névnek köszönhette. A következő sorozatnál amúgy eddigi hírek alapján Finchet továbbra se nagyon fogják a borítón túl mást rajzolni, így lassan várható, mikor jelentik be, hogy már írni se fogja többé.
Amúgy pontosan emlékszik valaki, hogy ki volt az a marha értelmes egyén, aki egy Finch-féle szóló sorozatra kitalálta, hogy ez ongoing legyen? Ha az egészet egy minibe pakolja, kutyát se érdekelte volna, hogy három évig készít hat füzetet.
A Dark Knight amúgy egy figyelemre méltó sokaság egyik tagja most a listán, ugyanis a 15. és 20. helyek között ott tobzódik az összes olyan sorozat, aminek Batman a címében van. Még az Incorporated is, amit szintén elég gyorsan le kellett állítani az 52-ek miatt, habár Morrison jobban megúszta, mint Finch, mert az Inc.-et nem erőltetik egy azonnali újraindítással (hacsak a Batwinget nem vesszük annak), hanem a csavaros eszű skót kapott időt arra, hogy kidolgozza a Bat-eposza végét és egy külön, majd később induló sorozatban/miniben zárja azt le. És ha valaki esetleg nem tudná, Batman után most ismét Superman jön nála sorra, ugyanis lehetőséget kapott rá, hogy Johns kissé latymatag és eléggé felemásan sűrített Secret Originse után, Straczynski alterverzumos és inkább könyvesboltokba szánt újramesélése mellett, ő hozza létre az új Action Comicsban az Acélember átmenetileg hivatalos eredetét egy 16 füzetes történetfolyam keretében. Erről majd valószínűleg fogok még bővebben értekezni valamelyik eljövendő hasonló cikkben.

Megint Marvelre ugrunk: A Fear Itself mellett, amit már inkább a megkezdett lendülete visz, mintsem a nagy felhajtás körülötte (igen, ilyesmit kellett volna az ASM-mel is, nem csak lökni rajta egyet, hanem lendületet adni és úgy elereszteni), az egyetlen igazán komolyabb szervezkedés náluk továbbra is az Ultimate-részlegen ment, hisz augusztusban történt meg a nagy újrakezdés... újrakezdése. Újra. Az első két delikvens pedig hozta azt, amit várni lehetett. Az Ultimate Comics: Ultimate Ultimates to the Ultimate (ami ha Loeb vagy Millar írja, valószínűleg az Ultimate Comics: Ultimate Ultimates to the Ultimate XXXTreme!!! 3D címet kapta volna) egy viszonylag erős indítással, 92-es indexszel és 47e példánnyal dobta be magát a listára. A Hawkeye pedig valamivel lejjebb, 30e példánnyal - de már ez is szép egy olyan karaktertől, akinek a 616-os megfelelője ugyan közönségkedvenc, viszont az Ultimate-béli emo-köbös nyivákolóbajnok esetében már közel sem lehet ilyen népszerűségről beszélni. Pláne, hogy most megint adja az annyirahiperkeményvagyokhogyavécéniscsakgránitjönkibelőlem mega-macsót, ami a korábbi jajdemegakarokhalnimertnekemannyirarosszazéletem habitusa mellett egy annyira következetlen karakterré teszi szerencsétlent, hogy akár Liefeld is alkothatta volna McFarlane útmutatása mellett 1993-ban.
Az Ultimate igazi nagy durranása azonban az Ultimate Fallout negyedik része volt, amiben először pillanthatta meg mindenki az új Pókembert, a latino-fekete keverék Miles Moralest, aki annyira kisebbségi, hogy már azt is pletykálják róla, hogy a karakter meleg lesz. Ami annak tekintetében, hogy a srác 13 éves, valószínűleg pletyka is marad. A megjelenése pedig a mini eddigi laza 40e-s eladásait rögtön fellőtte 70e fölé, amivel amúgy az ötödik helyet foglalja el a teljes listán.

A kisebb kiadó versenyéről elméletileg most nehezebben tudok mit mondani, lévén, hogy a két nagy annyi címet ontott ki augusztusban, hogy az alattuk lévő kiadók sorozatainak listája rövidebb, mint az utóbbi időben bármikor. Ennek a füzetolcsósági összehasonlításra lehet majd némi hatása, ám a kicsik vetélkedésének győzteseit szerencsére ugyanolyan jól meg lehet állapítani továbbra is, mint eddig. Ez meg egy jó hosszú mondat volt.
A versenyt a változatosság kedvéért most sem a Walking Dead nyerte. Bár nem maradt le sokkal róla. Helyette, mint lassan szinte minden új licencsorozatának indításakor, az IDW új üdvöskéje (az IDW-nek lassan csak új üdvöskéi lesznek), a Teenage Mutant Ninja Turtles, avagy a Tini Nindzsa Teknőcök nagyon sokadik (és jóformán megállapíthatatlan évfolyamszámú) sorozatának első füzete ugrott fel a dobogó élére. Amely kép így kicsit ironikus, hisz a TMNT egykor egy elég komoly cím volt az Image-nél (...is... meg az Archie-nál... meg jóformán az USA összes képregénykiadójánál). És ez az első szám mindössze hat borítóval jött ki (a négy teknőc külön-külön Sam Kieth-től, plusz egy viszonylag energikusabb, és egy mérhetetlenül sablonos csapatkép). Különlegessége a sorozatnak – azon túl, hogy a második számnak már csak alig négyféle borítója lesz -, hogy az eredeti alkotó/kitaláló, Kevin Eastman is közreműködik az írásban.
A második a kicsik között, ahogy azt már említettem fentebb, a szokásos Walking Dead, ami nem, még mindig nem mozdul füzetes formájában semerre eladások tekintetében. A harmadik hely is az Image-és az...
Oké, itt most álljunk meg. Azon kívül, hogy imáim meghallgattattak, mielőtt rátérek a második legjobban fogyó Image-füzetre, feltennék egy kérdést. Ismerős-e nektek a következő történet:
Miután a Földet szinte teljesen romba döntötte egy végtelenségig húzódó háború az emberiséget kiirtani szándékozó mechanikus létformák ellen, a gyakorlatilag leigázott emberi faj számára nem marad más remény, mint visszaküldeni az időben egyetlen személyt, hogy aztán az a jövőbéli ismeretei, harci tapasztalata és modern, abban a korban ismeretlen felszerelése segítségével megváltoztassa a történelem menetét, és még azelőtt megakadályozza a globális katasztrófát, hogy az bekövetkezne. Visszaküldött szupermegakatonánk aztán összefog a saját fiatalkori énjével és közösen indulnak el a félelmetes ellenség ellen. Már persze ha képes lesz értelmet verni a saját ifjonti, meggondolatlan, csökönyös fejébe.
Azon kívül, hogy kapásból fel lehetne itt sorolni olyan címeket, hogy Terminátor, Vissza a jövőbe, Időzsaru, Serious Sam, meg még legalább tizenhét tucat másikat, ez az alapszitu már annyira sablonos, annyira közhelyes, annyira szétkoptatott, annyira ócska és annyira fantáziátlannak minősülő, hogy ha még mindig nem jöttetek rá, kinek a sorozatáról van most szó, akkor nem ismeritek eléggé a kilencvenes évek képregényeit vagy ezt a rovatot. De tippeljetek mondjuk kettőt. Csak rajta.
Aki elsőre Brian Bendist mondott, azt ki kell ábrándítsam. Egyrészt ő ennyire még nem süllyedt le, plusz továbbra is exkluzív szerződése van a Marvellel.
Ha esetleg Todd McFarlane ugrott be, megint téves. Ő csak Venomot másolja újra és újra és újra és újra és újra és újra...
Nem, Frank Miller se a helyes megoldás. A mostani sorozat borítójának jóval kevesebb, mint 70%-a fekete.
Chuck Austen se tért vissza.
Ám ha valaki Rob Liefeldet mondott, ráadásul elsőre, az bizony nyert egy virtuális kék hangszórót! Igen! Ha eredetiséget nélkülöző tucatsztorikról van szó nulla dimenziós macsó hősökkel és fizikailag kivitelezhetetlen fegyverekkel, továbbra is Rob Liefeld a mi emberünk. Az előző minije, amivel az embereket riogatta, nem volt elég. Ám most rafkósabb, a jó eladásokat és a listán feltűnő helyre kerülést rögtön elintézte egy laza hat variánsos első füzettel, így képes volt a kiadó azt a látszatot elérni, hogy ez a sorozat érdekelni fog bárkit. Ám nem ez volt a legnagyobb parasztvakítás, nem. Ők is tudták, hogy Liefeld neve az égvilágon senkit nem fog vonzani, elvégre nem 1994-et írunk. Inkább a rövid távú nyereség érdekében fogták és beállították Kirkmant, a kis aranytojást tojó tyúkjukat, hogy írja meg ezt is. Nem elég szerencsétlennek, hogy a szakmai hírnevét lassan a Walking Dead se lesz képes megtartani olyan rémségek mellett, mint a „Haunt, avagy hogyan adjuk el Venomot és Spawnt együtt úgy, hogy a végeredmény rettenetesebb legyen mindkettő négyzeténél is annak ellenére, hogy egy elméletileg ügyes író keze alatt van” című borzadály, most még Liefeld legújabb rémségéhez is neki kellene valami olyan dialógust szerkesztenie, amitől az ember agysejtjei nem akarnak rögtön szeppukut végrehajtani egy rozsdás kiskanállal.

A Dark Horse ugyan lecsúszott a dobogóról, helyette viszont rögtön csinál egy hármas sorozatot a negyedik helytől lefelé. A legjobban fogyó címe az Angel & Faith első száma volt, ami a jelek szerint egyrészt azt mutatja, hogy megszerezték az IDW-től az Angel-licencet, másrészt hogy Whedon most vagy pihenteti Buffyt, vagy lesz egy kis szusszanás azelőtt, hogy beindulna két párhuzamosan futó sorozat is a Buffyverzumban.
A Dynamite nem maradt el sokkal a Boysával, ráadásul ők se rögtön eggyel indítanak a listán, ugyanis egy új sorozatuk, a Bionic Man is ott van a Boys mögött. Erről a címről valószínűleg páraknak a néhány éve nagyon gyorsan elhalt Bionic Woman című tévésorozat juthat az eszébe. Az ő és számukra tudatom akkor, hogy ez bizony régebbi, mert a Hatmillió dolláros férfi című televíziós sorozatról van most itt igazából szó, ami a hetvenes években ment és örvendett különösen nagy népszerűségnek. A Bionic Woman, bármily hihetetlen, ennek volt egy párhuzamosan futó mellékága, azt próbálták csak feléleszteni 2007-ben. A mostani képregény pedig egy újabb befuccsolt Kevin Smith-forgatókönyv (hasonlóan a Green Hornet-éhez), amint Smith most inkább képregény formában ad ki.
A fenti négy kis kiadó nagyon jól elvan a listán, nem is adnak teret másnak egészen a 184. helyig, itt bukkan csak fel a furamód még mindig viszonylag értelmes eladásokat produkáló, ráadásul immár emberi időközönként megjelenő Hellraiser ongoing is a Boom! Studiostól. Rögtön utána az Abstract Studio, vagyis Terry Moore új sorozata, a Rachel Rising jön. Mivel Moore nemrég fejezte csak be az Echót, várható volt, hogy nemsokára előáll egy újabb történettel.
Az Avatar pedig... az Avatar szokás szerint az erősen 10e alatti részlegben viaskodik a Zenescope-pal, amit megint csak a Lady Death ongoinggal tudott egyedül megverni.

Könyvek tekintetében a képregényboltokban nem volt nagy mozgolódás. Az igazi hír itt az, hogy a piac viselkedése kezd változásokat mutatni: habár a friss szenzációk továbbra is kiugró teljesítményt mutatnak a megjelenés hónapjában (esetleg még egy-két hónapig utána), mellettük azonban kezd kialakulni egy olyan homogén tömb a listában, aminek az elemei ugyan változnak/váltakoznak, mégis mutat egy folyamatos forgalmat. Vagy kicsit érthetőbben fogalmazva: most már nem csak rövid ideig fut egy-egy kötet a képregényüzletekben sem, hanem könyvesboltokhoz hasonlóan itt is állandó kereslet alakul ki akár a több hónapja/éve megjelent címek iránt. És mintha bővülni kezdene azoknak a sorozatoknak a köre, amiket nem füzetekben, hanem könyvekben vesznek. Nem csak a Vertigo vagy az IDW címeire gondolok itt, hanem arra, hogy immár láthatóan van egy könyvesbolti vásárlóréteg a Green Lantern-címekre, de pl. a Batman & Robin olvasóinak is egész szép része könyvekben követte a sorozatot. Marvelnél is látni hasonlót, ám a kiadáspolitikájuk (előbb premiere HC, ami a legócskább dolog, amit valaha kiötöltek) és a még mindig magasabb áraik miatt (ebben a kategóriában még az IDW is olcsó mellettük!) leginkább csak az ASM az, ami viszonylag gyakori elem a listákon, meg persze a nem-mainstream könyveik, mint az Oz-sorozat.
Bár egy dolgot azért hozzátennék: a Marvel megint lassacskán lejjebb vitte az új kötetek árait, legalábbis a HC-két. A tpb-ket még mindig fejőszerkezeteknek gondolják.
A BookScan könyvesbolti listája most kicsit érdekesebb, ugyanis nincs totális és lehengerlő mangadominancia. Az első tízben például négy nyugati kiadvány van, amiből kettő a periodikusság hullámvasútjának jegyében ismételten Walking Deadhez kapcsolódik: egészen pontosan a két legújabb tpb. Mellettük pedig a Watchmen, ami kissé érthetetlen, honnan bukkant fel megint. De van itt Miller-féle Dark Knight Returns, és megint itt van a Superman: Earth One.

Pénzhajhász rovatunkban megint átfutjuk, ki hogy méri az olcsóbb(nak mondható) és drágább (nem, ez egyszerűen csak drágább) füzeteit:
A DC-nél rosszabb lett a helyzet, köszönhetően egy tonna DC Retroactive kiadványnak, amik elég vaskosak ugyan, ám öt dollárba kerülnek, így sajna rosszul mutatnak az összehasonlításban. Plusz kicsit érthető módon a JLA-t is négy dollárért adták, ami a Flashpointtal kiegészülve a lista élén elég szép egyszeri bevételt hozott most nekik. Az arányuk amúgy 21 drága és 75 három dolláros.
Marvelnél 45 drága jut 58 négy dollár alattira (akad három és feles is az Icontól), ami tovább folytatja az enyhe, ámde javuló tendenciát, amit a kiadó mutat. Nagyon lassan csinálják, mintha legalábbis rászoktatás volna. A teljes kiadványpalettájuk átlagára lassacskán kúszik lefelé, illetve tartja a szintjét. Ami azért különös csak, mert a nagy áremelésüket finoman szólva sem finomkodva hajtották végre, sőt, az egész akkoriban kicsit pofonvágásszerű volt, olyan „Kell a jól menő sorozatunk? Akkor perkálj érte szépen 33%-kal többet, kisöcsi!”-jelleggel ment. (Mondjuk ott meg is lett az eredménye igen gyorsan...)
Image-nél továbbra is csak Silvestri stúdiójának van képe emelt árat kérni a cuccaiért, az IDW és a Boom!, na meg a Dynamite... nos, ők nem változnak. Bár valószínűleg hamarabb fog a pokolban hupilila hóeső esni, mint hogy az IDW valaha adjon bármit négy dollár alatt, ami nem egy hat oldalas reklámfüzetecske.
A teljes listán 119 négy dolcsis vagy drágább (egészen pontosan 23 db annál is drágább) és 181 négy dollárnál olcsóbb (ebből 15 db három és feles, három darab pedig egy dolláros reklámkiadvány) kapott helyet. Ez kétség kívül jobb, mint az eddigi eredmények. Az ok valószínűleg még mindig a két nagy dömpingjében lehet, mert hiába pénzsóvárak, még mindig ők engedhetik meg a leginkább maguknak a három dolláros füzeteket.

A Diamond augusztusra szerencsére szolgált számokkal, így lehet értelmes elemezgetést végezni.
JLA v5 és Flashpoint erős zárása ide vagy oda, a DC éppen csak közelebb férkőzött valamelyest a Marvelhez. A részesedése most 31/35% volt (bevétel/példány) az ősrivális 37/42%-ával szemben. Ha lesz ebből valaha fordulás, az maximum a szeptemberi eladásoknál jöhet, ám így, hogy a legnagyobb ütőkártya, a JLA nem lesz ott, ennek az esélye eléggé csekély lett.
Az IDW-Image-Dark Horse hármas hosszú hónapok óta folyamatos rotációban van, most megint csak a három hónappal ezelőtti győztes, a Dark Horse végzett közülük az élen. Ráadásul toronymagasan. A másik kettő pedig elég komoly csatát vívott, amit az IDW természetesen mindössze bevételi oldalon tudott megnyerni. Mögöttük kicsit árván található a Dynamite egyedül 2%-osként, mögötte megint nagyobb szakadék, ahol bevételi szinten a Boom!, a Viz és az Eaglemoss tapossa egymást. Közülük példányszámban egyedül a Boom! van egy százalék felett. Illetve rajta kívül még az Archie, náluk viszont a bevétel nem éri el azt a határt. (A Viz mangaköteteket, az Eaglemoss pedig figurákat ad el – csak hivatalosan képregényszerű magazin mellékleteként – ezért náluk teljesen normális, hogy a bevételi arány jóval nagyobb legyen a példányokénál.

Az összehasonlító adatok kivételesen pozitívak. A füzetek júliushoz képest – amiről utólag amúgy kiderült, hogy a látszattal ellentétben erősebb volt, mint hittem volna – emelkedtek kilenc százalékot (ami gyakorlatilag a JLA v5 #1-nek felel meg), a könyvek viszont majdnem 25%-os bővülést értek el egyetlen hónap alatt... hogy aztán a teljes havi mérleg 13,7/8%-os bővülés legyen bevétel ill. darabszámok tekintetében.
Persze azt már megszokhattuk, hogy idén egyes hónapok jobban teljesíthetnek az előzőeknél, azt azonban nem, hogy az előző évi azonos hónaphoz képest kiemelkedő eredményt érjenek el. Márpedig most ez történt. A füzetek 15-os bevételnövekedést tudhatnak magukénak 17%-os példányszám-erősödés mellett (ami azt jelenti, hogy tavaly ilyenkorhoz képest érezhetően kevesebb egy füzet átlagos ára), a könyvek pedig 31/20-at (ami a füzetek ellentéte: kifejezetten nőtt az átlagáruk). A teljes kép egy +20/+18-os százalékos változás.
Itt megjegyzendő, hogy a könyveknél ezt a remek számot a fentebb már említett jelenség okozza, miszerint elég sok fajta kötetet visznek folyamatosan. Emiatt a Diamond listája ugyan nem valami káprázatos, ám még így, 300-asra kibővítve sem fedi a valóságot, mert a jelek szerint szó szerint százával voltak augusztusban olyan címek, amikből elvittek néhány száz példányt, igazi könyvesbolti viselkedésmintákra utalva.
Ezek a remek eredmények természetesen az év elejétől tárgyhóig szóló értékeket is feljebb húzták, a nyár előtti siralmas -10%-nak végre nyoma sincs, bár még mindig negatív előjelek vannak az oszlopokban. Mind az összbevétel,mind az összpéldányszám mínusz négy százalék alatt van kicsivel, ami a DC-nek hála szeptemberben még biztosan csökkenni fog, sőt, ha csak a sorozataik harmadánál kitart majd egy nagyobb lendület, akkor akár a nullszaldót is elérheti az év. Ami nem biztos, hogy jó, mert képes lesz rossz üzenetet küldeni a képregénykiadóknak arról, hogy amit csinálnak, az mégse olyan rossz. Pedig a helyzet annyira nem javult, hogy kijelenthessük, hirtelen megjelent a fény az alagút végén, mindössze arról van szó, hogy sikerült egy meglepően jó nyarat zárni néhány szerencsés körülménynek hála. Innentől kezdve év végéig nagy krachra nem kell számítani, hiszen csak lesz még ott egy karácsony, azonban hogy utána mi jön majd jövő tavaszig, egy roppant érdekfeszítő kérdés lehet mindenki számára.

A végén a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.

Hozzászólások  

# Farek 2011-09-28 12:26
Vajon ez az elég jó fogyási eredmény most csak a nyárnak + a DC újraindításnak szól, és később visszaesik megint a szokásos tendenciára?
# Blue S 2011-09-29 13:00
Szerintem később visszaesik. Valahogy nem bízok ezekben az újraindításokban. Sem a DC-ében, sem a Marvel Ultimate részlegének 2. megújulásában. Az első számok még jól fognak fogyni, majd szép lassan (néhány helyen gyorsan) esni fognak az eladási számok.
# talgaby 2011-09-29 14:05
Az esés egyértelmű, az első számok általában önmagukban +33-60%-ot jelentenek. A kérdés az most, hogy mennyire esnek vissza és ilyen ütemmel. Voltak azért olyan megújulások/átnevezések/beugró pontok, amik azért működtek mindkét cégnél az elmúlt években, csak ritkák az ilyenek, és eléggé függ az ilyen attól, hogy milyen minőséget prezentálnak. De például érdemes megnézni Batmant, Morrison R.I.P.-jét lehet, szidja mindenki, mégis, azóta az egész részleg top10-es, aminek előtte évekig a közelében sem járt. (Vagy kicsit régebbre visszamenve ott van,a mit Bendis művelt eladásilag az Avengersszel.) Szóval lehet ezt jól csinálni, csak nem kéne folyton hülyének nézni a vevőket és mindent a borítójával eladni.
# Blue S 2011-09-30 13:06
A Batman valóban bejött, és a Bendis féle Avenges is. Bár az Avengers most megint egyre lejjebb kerül. A vevők mintha kezdenének észhez térni, legalábbis ezt mutatja az F4 eladási számainak alakulása is. Még pár ilyen hónap és megint 40 alatt lesz.
Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta