Ajánló

Csodálatos Pókember 014.
Pókember

Csodálatos Pókember 014.

Hozzászólások

  • turkia 2019.09.20. 09:36
    De jó, köszi Sepi, kezdem is olvasni rögtön!! Egyébként ez a képregény nekem sem rémlik, nagyon ...

    Bővebben...

     
  • Sepi 2019.09.20. 07:27
    Sajnos én is tapasztaltam, hogy nem minden elérhető a NewGen oldalán. Én mindenesetre azt mondanám, hogy ...

    Bővebben...

     
  • Kamiontauri 2019.09.19. 21:12
    Igen, van más is letöltve onnan, meg még ezer helyről. Van majdnem 130GB képregényem (ebből vagy 50-60 ...

    Bővebben...

     
  • herschmi 2019.09.19. 20:39
    Pont a DC/Batman/Magyar kiadás/Egyéb nem tölthető le. Ha adok emailcímet, nekem is el tudnád küldeni?

    Bővebben...

     
  • Kamiontauri 2019.09.19. 11:02
    Szia. Sajnos a letöltések sok képregénynél nem szuperálnak newgenen. :( Viszont én nem online szoktam ...

    Bővebben...

Ki van itt?

Oldalainkat 294 vendég és 4 tag böngészi

  • Alavalel11
  • Grendar
  • Khalidar08
  • Urbanvoice

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

A 2012-es év határozottabban eseménydúsabb volt az észak-amerikai képregénypiacon, mint a 2011-es. Sőt, ha az embernek olyan affinitása van, akár még izgalmasabbnak is nevezheti a piac alakulását. Az esztendőt egyértelműen a DC nagy visszatérése és az Image Walking Deadje határozta meg. Utóbbi persze nem most robbant a köztudatba, ám láthatóan még mindig folyamatosan érkeznek olyan új vevők, akik a sorozat hatására kipróbálták a képregényt is. És belőlük mostanra egy külön könyvesbolti vásárlóréteg alakult ki.

Ez némileg visszaköszön a Diamond értékesítési adataiban is. Leginkább a kötetek összesítő listáján, amit a tavalyi naptári évben leadott eladási jelentésekből állítottak össze.
Innen látszik az is, hogy Walking Dead esetében az USA-ban (és Kanadában) számos olyan olvasó akad, aki csak az első könyvet vette meg az egész sorozatból, mást nem. Az utánuk következő réteg az, aki aztán rögtön lecsapott az első negyvennyolc számot (első nyolc könyv) tartalmazó Compendiumra, ami amúgy lassan a könyvesbolti Walking Dead-eladások elsődleges hajtómotorjává vált az év során.
Sok szó esik most erről a sorozatról, ám okkal. A Diamond kötetes összesítőjében a felső 25-ből 16 helyezést tesz ki ez az egyetlen cím, az első tízbe egyedül a harmadik helyezett Batman: Earth One, a nyolcadik helyezett Batman: The Court of Owls és a tizedik League of Extraordinary Gentleman III: Century 3. könyve tudott bekerülni. Az év jelentősebb eladásai közé tartozott még az első Saga-tpb, a Superman: Earth One folytatása, és a két örök DC-klasszikus, a Dark Knight Returns és a Watchmen.
A Walking Dead azért is fontos most, mert jelenleg a kiadója leges-legfontosabb franchise-ává nőtte ki magát, a cikk végén lévő statisztikákból is kilátszik, hogy a bevétele oroszlánrészét ez az egy cím adja.

Ám nem csak ezért is kellett ennyi szót vesztegetni erre az egy sorozatra, hanem azért is, mert a füzetek ranglistáján szintén a Walking Dead végzett a legelső helyen. A 353e példányban elment, számos borítóval bíró 100. szám magasan a legnagyobb érdeklődésre számot tartó képregényújság volt az obamás Spider-Man 583. óta, amiből anno két hónap alatt több mint félmilliót adtak el.
Ám hiába az elsőség, ha a 2012-es összesített lista igazi nyertese mégis a Marvel, ami zsinórban 15 helyet visz el a másodiktól lefelé. Onnan is oroszlánrészt vállal az Avengers vs. X-Men című event gerincsorozata, aminek mind a 12 füzete ott van a felső húszban. Mégsem ők nyerték a házi versenyt, hanem a 300e példányos Uncanny Avengers.
A második legnagyobb kiadó, a DC házi vetélkedéséből a Batman v2 került ki győztesen a Justice League v5 előtt. (JLA esetén a nemhivatalos, de gyakrabban használt sorozatszámozásba beleszámít minden Justice League of America, JLA és sima Justice League-cím, így jön ki v5.) Bár itt érdekes módon még nagyon úgy tűnik, hogy a Batman összességében nem vezet olyan sokkal a JLA előtt, pedig a valóságban már közel 40%-os eltérés mutatkozik a két cím között.

A lista 100e feletti része sajnos megint csak hamar véget ér, a 64. helyen álló Batman Inc. első száma már csak 99e példányt hozott össze. A felette lévők között pedig sok meglepetést nem találunk, aki követi a tengerentúli képregényes helyzetet, az valószínűleg meg tudja tippelni, mely címek kerülhettek oda. Nagyrészt amúgy a Marvel Now! És a Before Watchmen indító füzetei, meg persze a fent említett sorozatok.
Az első százat, mint mindig, most is kibérelte magának a két nagy kiadó. Korábbi években a Buffy jelentett magányos kivételt, ezt a szerepet most a Walking Dead vette át. És a My Little Pony: Friendship is Magic című licencsorozat legelső száma, ami még befért a kilencvenedik helyre.
A helyzet az első ötszázra kiterjesztve sem jobb, mert csak a Dynamite Entertainment (vagy más néven Dynamic Forces) képviseli magát a Masks és a Shadow v6 első számaival. Mivel azonban eme cikk a kiterjesztett, 1000. helyig tartó lista alapján íródik, így látom, hogy szerencsére a többi kicsinek is volt esélye az év során felkerülni az összesítettre. Itt van még a Valiant, a Dark Horse és a Boom! Studios is. És ez akkor is dicséretes tőlük, ha ezer helyet kell néznünk, ugyanis ne feledjük, hogy már a harmadik hónapra megjelent a Diamond forgalmazásában ennyi új kiadvány, tehát a teljes listának így is csak egy kis részéről beszélünk.

Bár sem a Marvelnek, sem a DC-nek nem magukból a képregényekből származik a bevétele, és nem is ezért érdekesek saját anyavállalataik számára, attól még az évben mégis egy 475 millió dollár értékű piac felosztásáért viaskodtak. Persze ez szinte nevetségesnek hangzik az Avengers- vagy a Batman-mozifilmek bevételeinek tükrében, amik ráadásul szintén csak egy kis részét képezték az egyéb kapcsolható termékekből származó összegnek. Mégis, valahol ez a profit az, ami igazolja a létezésük jogosultságát: hogy ezek a szereplők nem feltétlen csak azért vannak, nem azért megy a sorozatuk, hogy legyen mire hivatkozni a százmilliókba kerülő látványfilmek gyártásának előkészítése során.
Magát a küzdelmet most is, mint sok-sok éve mindig, a Marvel nyerte. A bevétel 34%-át tette zsebre a DC 32%-ával szemben. Példányszámok tekintetében a verseny még szorosabb volt, egy százalék sincs kettejük között (37,6-36,75). Ebből is látszik, hogy hiába az ezüstérem, a 2012-es év sokkal kedvezőbb volt a DC számára, a Marvelt az éves toplista leges-legfelső, drágább áron adott rétege mentette meg attól, hogy oly sok év után átadja a trónt örök riválisának.
A harmadik helyen – egyben a kicsik hármasának élén – természetesen az Image végzett 7,3/6,6%-kal (bevétel/példányszám). A kiadó nagyrészt a Walking Deadnek köszönheti mindezt. A kiadó sajtóanyagai alapján nem is nagyon pihentetik a dolgot, szinte a teljes marketingstratégiájuk erre az egyetlen franchise-ra alapszik. Talán kicsit túlságosan is, hisz Brian K. Vaughan Sagáján túl gyakorlatilag egyetlen címük reklámozásával se fáradtak az év során. Persze ez most egy nagyon jó és sok pénzt hozó taktika, ám annyira támaszkodnak most a Walking Deadre, hogy ha az egyszer kipukkan, akkor komoly bajban találhatják magukat. A nagy zombiőrület előtt amúgy is gyakori látvány volt, hogy az Image, az IDW és a Dark Horse hármasa egymást váltogatta a kis belső versenyük élén, és bizony az Image egyre gyakrabban találta magát második, sőt, néha harmadik helyen. Ami mutatja, hogy a Walking Dead nélkül nincs akkora lendületük és felhozataluk, ami de facto vezetővé tenné őket.
Az IDW ugyanis nagyon komoly erőket fektet abba, hogy jól csengő, de nem feltétlen csak időszakosan meglovagolható sikerű franchise-okra csapjon le, és egyre jobban próbálják arra helyezni a hangsúlyt, hogy a licencelt címek alatt élvezhető minőségű történetek jelenjenek meg. Ez persze nem mentesíti őket a nagyon arcátlan és sokszor túl agresszív árpolitikájuktól. Másrészt meg a hihetetlen állhatatosságuk és kitartásuk, továbbá a jó piaci érzékük miatt így is sikerült majdnem hat százalékot szerezniük a bevételekből (a példányszám alig több négy százaléknál), ami valahol őket igazolja.
Eközben a Dark Horse az év végére egyre jobban kifulladt, se a Star Warsban se a többi patinásabb címükben nem tudtak felmutatni semmi kiemelkedőt. A cég nincs bajban, 4,8/3,8%-kal nem is lehetne, ám a 2012-ben kialakult trendet nézve egyre kétségesebb, hogy ritka alkalmakat leszámítva feljebb jutnak az összesített ötödiknél.
Különösen úgy, hogy a Dynamite továbbra sem adja fel, és a réges-régi figurák és címek újraélesztésével és modernizálásával próbál egy vevőréteget kialakítani magának, amivel néha már a Dark Horse helyezését is támadhatja havi összesítésekben. Úgy tűnik, a kiadó végül megtalálta magának az új stabil arculatát, amit az olvasóközönség is megfelelő mértékben megnyerőnek talált, ami a 3,1/3%-os részesedésükben is megmutatkozik.
Hasonló történt a Boom! Studiosszal is, ami egykoron még egyfajta gótikus horrorfantasykkel próbálkozott nevet teremteni magának. Mára azonban az Archie Comics mellett az egyik legkomolyabb ifjúsági kiadóvá nőtte ki magát, aminél a felnőtteknek szánt címek már inkább csak a portfólió bővítésére használatosak. Az 1,53/1,53%-os részesedésük alapján még lehet kereslet ezekre a minden korosztály számára fogyasztható termékekre annyira, hogy megérje foglalkozni velük. (Ne feledjük, átszámolva ez jóval több mint egymilliárd forintos éves forgalmat takar, ami még az amerikai árak mellett is olyan bevétel, ami mellett azért meg lehet élni.)
A fentebbieken túl egy százalék föle csak a figuraterjesztő Eaglemoss került fel, akik ugyan kevés kiadványt adnak el, ám azok az áruk miatt elég jó megtérülést mutatnak. Bevétel tekintetében a szintén (egy átlagos amerikai képregényfüzet négydolláros árához képest magas átlagárral operáló) mangakiadó, a Viz is közel járt a bűvös egy százalékhoz, ám az ő forgalmukat továbbra is inkább a könyvesboltok adják, mintsem az inkább mainstream amerikai sorozatokra specializált képregényüzletek.
Az év egyik meglepetése pedig a Valiant, pontosabban az a cég, ami megvett ezt a nevet és a hozzá tartozó portfóliót. Év közben indultak, jelenleg összesen öt címük van a piacon (amiből egy novemberi), és így is 0,53/0,58%-os részesedést értek el, szó szerint közel fél év alatt az abszolút nulláról, négydolláros füzetekkel. Már most van egy 10.000 feletti stabil olvasótáboruk, amivel egy nagy rakás rivális, hosszabb ideje létező kis kiadó sem büszkélkedhet. Ráadásul a vezérsorozatukat, az X-O Manowart majdnem annyira dicsérik, mint a régi időkben, amikor Jim Shooter megalkotta húsz évvel ezelőtt. (Bár a Valiant összes sorozata a kilencvenes években jött létre, amikor az amerikai képregények talán történelmük legborzasztóbb időszakát élték át, mégis rájuk a ritka, üde színfoltként emlékeznek még azok, akik megérték azokat az időket ott.)

A 2012-es év nem csak azért volt szebb, mint az azt megelőző, mert sikerült felkavarni az állóvizet a nagyok és a kicsik között is, hanem mert a piac határozottan fellendült a rettenetes 2011-es esztendőt követően. Ezzel ugyan még a közelében sincsenek mondjuk a 2005-ös évnek, amikor már úgy tűnt, hogy a nagy összeomlást követően talpra állhat a szegmens, ám máris biztatóbb a kép, mint a két megelőző évben.
Bár a nagy áremelkedések hatására a kötetek helyzete továbbra sem rózsás, sikerült annyira a füzetek felé terelni az érdeklődést, hogy azok 15/11%-os bővülést mutassanak fel az előző évhez képest. Ez a számpáros majdnem pontosan megegyezik a teljes év teljesítményével is, jelezve, hogy a kötetek mennyire marginálisakká váltak a kétezres évek eleji hatalmas fellendülést követően.
A piac tehát 14,72-os bevételnövekedést könyvelhetett el, bőven infláció felettit. De a példányszámok is emelkedtek 11,58%-kal, ami egy kisebb csoda. És amelyre kicsi az esély, hogy a 2013-as év megismételje, ám ha ebben az évben csak egy háromszázalékos példányszámbővülésnek tanúi lehetünk, már felcsillanhat ismét bennünk a remény, hogy az amerikai képregény nem csak, hogy nem haldoklik, hanem igenis bizonyíthatja, hogy jogosan képezi egy kicsinyke, de kitartó szubkultúra részét.

A cikk végére a szükséges és szokásos linkek:
Top 500 képregényfüzet
Top 500 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.

Hozzászólások  

# Balakin 2013-02-19 19:14
Igazából tök szubjektív a kérdés, de az, hogy inkább a füzeteket veszik az emberek és a kötetek marginálissá váltak, nem jelenti-e azt, hogy kevesebb kötetet nyomnak majd és azok drágábbak lesznek?
Ennek annyira nem örülnék, mert én (ezért írtam, hogy szubjetív kérdés) kizárólag köteteket veszek és nem örülnék az áremelkedésnek.
# talgaby 2013-02-19 21:06
Ez már rég nem múlt idő, a Marvel ezért emelt három éve átlag 7,5 dollárt (tpb-ken ötöt, HC-ken tízet) – igaz, másfél évre rá visszament ebből egy kicsit.
Plusz a helyzet a szakboltokban ilyen rossz csak, azoknak meg sokkal jobban megéri a füzeteket tukmálni a kedves vevőre, pláne előfizettetni. A valódi kötetpiac a könyvesboltokban van, a Diamondnál szinte láthatatlan (pár száz példányos) Sailor Moon kötetekből a Kodansha például több százezret nyomott, és eddig nem panaszkodtak, hogy nagy készletek rekedtek volna a nyakukon. És most már majdnem minden komolyabb könyváruháznál látni, hogy igyekeznek elég széles választékot gyűjteni képregényekből, szóval eléggé erősen valószínű, hogy azon a fronton eléggé jól megy a bolt, pláne az itteni listákon gyakorlatilag láthatatlan mangásoknak.
# Balakin 2013-02-19 21:33
Áhá! Így azért megnyugtatóbb a dolog :)
# BladeDPI 2013-02-20 18:40
Jo nagyot novekedtek :). Hatha a filmeknek, sorozatoknak hala majd a fiatalabb generacio is kiprobalja a kepregenyeket.
# Balakin 2013-02-20 18:48
Ahhoz be kéne tévedniük a fiatalabb generációnak egy képregény boltba, meg esetleg a két nagy kiadónak se ártana több "all ages" címet kidobnia és esetleg nem csak a képregényboltokban árulniuk őket, hanem pl a Toy's'Rus-okban és hasonló helyeken az Avengers(stb) játékok mellett.
Legalább is szerintem ez nem árthatna a dolognak.
# talgaby 2013-02-20 19:15
Túl sok pénz, bár az Archie tudtommal máig kapható a Wal-Martban. Igaz, az valami megállapodás miatt, mert egy akkora dög nagy országban újságárusi terjesztés kriminális remittendával mehet csak.
# Balakin 2013-02-20 19:20
Nekem ez azért sántít egy kicsit, mert én kifejezetten a játékboltokra gondoltam, ahol alapból ott vannak a játékok, tehát olyan mintha csak még egy készlet Iron man figurát küldenének ki mindenhova.
# talgaby 2013-02-20 20:42
Nem biztos, hogy játékboltokban menne. Igazából ez a két médium inkább üti mintsem kiegészíti egymást. Idehaza is az 576 végül leállt a képregények értékesítésével hasonló okok (meg talán gyatra készletszervezés) miatt.
# Balakin 2013-02-20 20:52
Nem akarok végtelenségig menő vitákba menni, szerintem idehaza tényleg nem működik, de külföldön, ahol kicsit vastagabb az átlag ember pénztárcája, simán megy szerintem, hogy ha már vesz valaki a gyereknek 20-30 dollárért játékot akkor már berak mellé egy 3-4 dolláros képregényt is, ha már úgyis kéznél van, legalább olvas valamit a lurkó.
# BladeDPI 2013-02-20 23:31
Szerintem is segitene, ha nem specifikus kepregeny boltokba arulnak csak oket. A gyerkocok setalgatnank es 'megkivanak' oket jobban. En Aushanba jarok vasarolni, ott is megvan szepen csinalva, hogy par alap dolgot kell vegyek, megis bejarom az egeszet szandekosan, es hat megkivanok ezt azt...
# talgaby 2013-02-21 06:22
Pedig nem véletlen alakult ez így ki. Az USA-ban is régen újságárusnál, zöldségesnél, kisboltokban árulták a képregényeket. De aztán jöttek a képregényboltok (direct market), és az ottani forgalom profitrátája igen hamar elhomályosította az újságos terjesztését. És az eltelt cirka harminc-harmincöt évben egyik ottani képregénykiadó se nagyon kapadozott a lehetőségért, hogy visszatérjen a régi módszerekhez. Annyira, hogy az általános terjesztőt is redukálták idővel egyre, a Diamondra.
# BladeDPI 2013-02-23 14:10
Mondjuk en is szivesen elmmenek egy vagi kepregeny boltba.
Van mostmar digitalis arusitas is amiknel mondjuk 1 dollart engednek, pedig ezeknel gondolom nincs a Diamond reszesedes meg nyomtatas, adhatnak siman 0.99 centert, mint mondjuk az iTunes egy zeneszamot.
# talgaby 2013-02-23 19:10
Ó, borítóárat senki se ad képregényfüzetért… legalábbis a tengerentúlon. Pontos számokra már nem emlékszem, de kb. úgy néz ki, hogy a borítóár 75–80%-a a ténylegesen a boltban fizetett, 60%-a az, amennyiért a bolt megveszi, 40%-a az, ami visszamegy a kiadóig, és abból még lejön a gyártási költség. Nem tudom, hogy a Comichronon fenn van-e még valahol a formula, amivel a bevételt számolják (onnan veszem a forgalmi statisztikákat), de a bevétel nem úgy jön ki hónapról hónapra, hogy példányszám × kiírt ár, a kiadónak kevesebb jön be. A négydolcsis füzeten a tiszta profitja 95 cent körül van most a két nagynak, a kisebbeknek alacsonyabb. és ez magyarázza, miért nem kerül 99 centbe a digitális: a gyártási költségen túl nem lenne túl nyereséges. Kb. két dollárra állnak amúgy rá hosszú távon, az a reális most a profit megtartása mellett.
A zene tényleg más, ott egy felvételt kell csak sokszorosítani, de ott köztudott, hogy a hanglemezkiadók profitrátája mindig is három számjegyű volt, ezért is tudták a videojátékok olyan nehezen leverni (ott is egy példányt kell csak olcsón sokszorosítani, de egy album előállítási költsége kategóriákkal kisebb összeg, mint egy mai modern AAA-s játéké, ami simán elmehet százmillió fölé).
# BladeDPI 2013-02-25 19:10
Probaljam ertelmezni amit irtal :D.
"tiszta profitja 95 cent körül van", ugy lattam digitalisan ok aruljak, eloalitasi koltseg 0.00, szoval a profit 0.99 lenne( az irok szerintem fix bert kapnak nem reszesedest).
Hat igen az eloalitasi koltsegel egyetertek, itt kell iro, rajzolo, nyomtatas ...

Megneztem mar hogy is van valojaba, es ugy lattom van elofizetes, egy evre 60 dolcsi, es barmilyen kepregenyt elolvashatsz digitalisan. Vagi :D
https://secure.marvel.com/v3/pages/pg_digitalcomicssubscribe.php?promo=DC-Y01&x=131&y=20
# talgaby 2013-02-25 19:41
Ó, nagyon örülne Buckley, ha tényleg nulla volna az előállítási költség. De nem annyi. Egy oldalnyi ceruzarajz száz és félezer dollár között mozog. Oldalanként. Plusz a borító, ami akár másfélszer annyi. meg a kihúzás, ami a ceruzarajz kb. 80%-a. Meg a színezés, ami a fele. Meg a beírás, ami ha jól emlékszem, 10 dolcsi/oldal körül mozog. vagyis egy 22 oldalas füzetnél csak a digitális repró belekerülhet 5-10e dollárba, és akkor az író és a szerkesztők még egy fillért sem kaptak. De ha olyan neveket kérnek fel, mint akár Granov, Gyurgyevics vagy hasonló nagyágyúkat, és különösen, ha festett oldalakról van szó, ez elmehet akár füzetenként 20-30e dollárig is (egy festett oldal ára lazán lehet félezer dolcsi), és ez még mindig csak a vizuális része.
Kis kiadóknál más a helyzet, ott már inkább részesedés alapú, többnyire sávosan. És persze ezen túl még akadnak bérezési módszerek.
# BladeDPI 2013-02-25 20:44
Ejha jo dragak :D.
Felreertetel, en arra ertetem , hogy elolitjak, megvan a kepregeny, mondjuk 30 ezer dollarbol.
Na de utana kell nyomtani, kell fizetni a dimondnak ...., meg digitalisan nincs tobb koltseged :).
Mit szolsz az digitalis elofizeteshez, eleg olcso, 3 uj jo minosegu konyv ara kb?
# talgaby 2013-02-25 21:18
Ha a digitális tárukra gondolsz, az egy kedves gesztus. Amikor indult, totál értelmetlen volt, mostanra a választék némileg értelmesebb, de akkor is ott a 3-4 éves füzeteik vannak. A friss kiadványokra nem fizethetsz így elő, vagyis nem ennyiért.
Digitális terjesztésnek amúgy van plusz költsége, és annyira nem kicsi, mert elég komoly szerverparkot igényel. Ezért is nem a Marvel végzi, hanem a Comixology, ami ugyanolyan monopol terjesztő, mint papír alapon a Diamond. Persze a fajlagos költségek itt jóval alacsonyabbak, ezért is árulnak idővel minden két dollárért.
# BladeDPI 2013-02-25 23:01
Ma is bolcsebb lettem picivel :D.
Koszi a sok infot.
Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta