A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Az észak-amerikai mainstream képregényipar szeszélyes egy jószág. Amint stabilan kiállok egy vele kapcsolatos tény mellett, jön, és legfeljebb három hónapon belül teljesen megcáfolja. Mint most a DC, ami igen szépen és látványosan bontotta a papírformát. Ez annak tükrében, hogy a kiadótól egyre több aggasztó hírt hallani (teljes szerkesztői anarchia és egyéb ilyenek), igen meglepő – a szó pozitív értelmében.

Ugyanis a DC most kissé 2011 végét idézi: a top10-ből hat helyet söpört be, onnan is rögtön az első kettőt. Egy-két éve még Geoff Johnsról mondhattuk azt, hogy a kiadó fejőstehene volt, akinek a füzetei – minőségüktől függetlenül – valahogy mindig a felső 25-ben landoltak. Most Scott Snyder vette át ezt a szerepet. Az általa írt – és nem mellékesen a cég társkiadója, Jim Lee által rajzolt – Superman Unchained második száma továbbra is az élen áll 165e példánnyal, mögötte pedig a Batman v2 következik 132e füzettel.
Ezzel az Unchained meglepő módon alig egyharmadot esett, ami második számra, pláne ilyen irgalmatlanul erős indításnál, szinte példátlan. A Batman v2 pedig szokásához híven most megint esett, ám ezzel még mindig a három hónappal ezelőtti szintjén van. Ennyire hullámzó felső kategóriás magazin talán még nem is szerepelt ebben a cikksorozatban, ha leszámítjuk a Marvel folyamatos reklámkudarcait az Amazing Spider-Man Brand New Day alatti időszakában (amikor előfordult, hogy három füzet alatt 20-30 százalékos ingadozást mutattak az eladások).
A Marvel a Guardians of the Galaxy v3-at küldte be a dobogó végére. Ami azért is fura, mert múlt hónapban ez még egy hetvenezres sorozat volt, most meg felment 110e fölé. Valahogy nehezen tudom elhinni, hogy mindössze attól, hogy ide is bekerült Angela, rögtön másfélszeresére emelkedett az olvasótábor. Pláne, hogy ez a különbség a Spawn jelenlegi vevőkörének háromszorosa, tehát még a múltkori Age of Ultron-os elméletem sem alkalmazható.

És ezzel a Marvel el is búcsúzik a százasoktól, ahova a DC azért még kegyelemdöfésként beküldött egy Justice League v5-öt és egy második Batman Annualt. Előbbi amúgy azért emelkedett ilyen döbbenetesen (nos, a színvonalához képest döbbenetesen), mert itt veszi kezdetét a DC idei eventje, a Trinity War, amiben összeeresztik a Ligáikat egy nagy bunyóra, hogy aztán utána elhozzák a saját kis Dark Reignjüket. Utóbbi meg egyrészt azért, mert Batman, másrészt meg Snyder egy nulladik éves sztorit írt bele. Hogy ez most átírja-e Miller régi hasonló történetét vagy sem, sajnos nem tudom.

Még mindig a DC-nél maradunk, ugyanis itt van a Batman/Superman második száma, ami egymaga képviseli a kilencvenesek halmazát. Tény, hogy ez egy negyven százalékos olvasóvesztéssel egyenlő, ám itt furamód nem elhanyagolható esélye van annak, hogy ez a szám visszamenjen a hat számjegyűek közé. Ugyanis a második füzetet Jae Lee már teljesen végigrajzolta (igaz, ez sokszor az olyan apróságok rovására ment, mint a hátterek), ráadásul szinte mindenhol jobb értékelést kapott, mint a sorozat nyitánya. A legtöbb negatívum igazából csak az írójára, Pakre jellemző álmos vontatottságra érkezett. Meglehet, ez a sorozat később figyelmet érdemel majd.

A Marvel háza táján a B(endis)-Men és Slott Superior Pókja közötti rövid csata igen gyorsan véget ért, ugyanis előbbi öles léptekkel indult el lefelé: két szám alatt majdnem 15%-os az olvasóvesztés. Pedig a sorozat eddig meglepően stabilnak tűnt, és különösebb változás sem állt be rajta. A másik fél részéről meg Slott két ASM-je mögé odakerült (valószínűleg csak erre a hónapra) a Superior Team-Up, amelyet a vagy-bejön-vagy-nem jellegű sorozatok egyik nagymesterére, Chris Yostra bíztak, és amelyben a klónos mizériát folytatják a Sakál (n+1)3-edik klónjával és Ben Reillyvel – aki most vagy visszatért… vagy nem (update: közben kiderült, hogy nem). A kezdet alapján amúgy most sokan arra teszik a pénzüket, hogy az utókor ezt Yost olvasható címei közé jegyzi majd.
Ugyanekkor az Avengers–X-Men háború újabb fordulatot vett, mert az Uncanny Avengers visszaékelődött a kettő közé (ami valahol illő is), és az Angyalok most enyhe erőfölényben vannak az X-ekkel szemben. Szerencsére az X-Men v4 továbbra is tartja magát az egész kupac alján, elszakadás nélkül, aminek örülünk, mert még mindig az X-csajokról szól, akiket szeretünk. Nagyon.

A két nagy vegyes hírei között szerepel, hogy a Catwoman v4 átkeresztelődött Batman and Catwomanre (Batmannel ugye most mindent el lehet adni), a Marvel meg mindent, ami a Pókhoz kötődik, Superior címmel látott el a Foes minisorozattól kezdve a legújabb, továbbra is senkit sem érdeklő Carnage-miniig, amit megint csak Crain borítóival akarnak eladni. (Nem vicc, átlag 50%-os értékeléseket kap, amiből 49% a borító.) A Hawkeye pedig kapott egy Annualt. A Hungerről majd akkor írok, ha rájövök, hogy mi a fenét akarnak vele. A Thanos Risingról meg a következő cikkben, ha nem felejtem el. Sok jóra senki se számítson.

A két nagyon túli élet természetesen megint a zombikkal kezdődik, ami mögött egy első blikkre örvendetesnek látszó hír bukkan fel: az Aspen indított egy vadonatúj Fathomot (még a címe is ez: All New Fathom), amit a legtehetségesebb írójukra, Wohlra bíztak, ráadásul Konat személyében találtak egy rajzolót, aki egész ügyesen hozza a néhai Turner stílusát. Így az ötvennégyezer példány annyira nem is meglepő, ám sajna ezt csak az egydolláros árnak köszönheti, nem másnak. Harmadik helyen természetesen már megint Image van Hickman East of Westjével. A múlt havi Lazarus várható módon megfelezte magát, Jupiter's Legacyra meg amúgy se számítunk a következő cirka kétmillió hónapban.
A Star Wars természetesen továbbra is tartja magát, ahogyan a pónik is. Az érdekességet a felső tízben most a Dynamite Entertainment szolgáltatja, akik végre belekezdtek a lassan fél éve promózott sorozatukba: elindult a Red Sonja v5, az írói székben Gail Simone-nal, aki talán jelenleg a legmegbízhatóbb színvonalú író az amerikai mainstream képregények háza táján. És nem, a fene se tudja, hogy van-e bármi köze a Dynamite eddigi kontinuitásához.
A Boom! Studios igazán érzi, hogy az Adventure Time jól megy nekik, mert indítottak még egy címet, ami majdnem ugyanannyi példányban kelt el, mint a másik kettő. Plusz a biztonság kedvéért – és mert nyár volt – kiadtak mellé egy különszámot is, laza öt dollárért. (Mondjuk nem is egy vékonyka füzet.) A Valiant pedig belekezdett egy új Quantum & Woody-sorozatba. Ez némileg… meglepő.

Kötetek tekintetében a Diamondnál összesen három szóra érdemes található, és igazából egyik sem akkora meglepetés, ha az ember szemmel tartotta az eddigi megjelenéseket. Első helyen a Hawkeye új tpb-je áll közel tízezerrel, utána az új Avatar, the Last Airbender-kötet, végül a Saga második tpb-je. Ami figyelemre méltó, hogy a listán eléggé lassú ütemben esnek a számok, aminek a cikk későbbi részében megmutatkozik majd az áldásos hatása.
A Nielsen adataiban az a legmeglepőbb, hogy a könyvesbolti top20 első felében összesen csak három Walking Dead van, és ott is csak az új tpb jutott be az első háromba a Sailor Moon lezáró kötete (kvázi lezáró… lesz még két extra) és az új Saga mellé. Az itteni lista érdekessége, hogy meglepően előkelő helyen van az amúgy szépen lebőgött Pacific Rimhez kapcsolódó antológia, amit az a kiadó jelentetett meg, amelyet eredetileg csak azért hoztak létre, hogy valaki kiadja Frank Miller életének főművét, miután mindenki más köszönte, és bottal se piszkálta meg.
Amúgy a könyvesboltiaknál most egy kicsit helyrerázódott a világ rendje abból a szempontból, hogy a mangák erősen képviselik magukat, köztük egy új és nagyon komoly elvárásokkal bíró sorozattal, az Attack on Titannel. Ami most Japánban az ultra-mega-giga őrület.

Térjünk át a Diamond összesítő jelentésére…
Ez az a pont, ahol a DC sikeresen megcáfolta a múltkori kijelentésemet, hogy akármennyire belefeszülnek, akkor se előzik meg többé a Marvelt. Hát most megtették. Csak bevételben és alig 0,16%-kal (potom 75e dollár, ami ilyen szinten még aprópénznek se számít), de megtették. 32,5% az örök rivális 32,34-ével szemben. Persze példányban a Marvel máris rájuk ver 36/34 arányban.
A kicsik közül újból az Image nyert, ám most alig fél százalékkal van az IDW előtt, amitől pedig a Dark Horse sincs olyan messze. Ahogy a BookScan listája, ez is már-már a régebbi állapotokra emlékeztet. A Dynamite-nak meg a jelek szerint lassan össze kell kapnia magát, mert a Boom! a CN-es adaptációival eléggé a fejére nőtt.
Az egyszázalékosok sorát az Avatar zárja (hogy miért, nem tudom, semmi különöset nem csináltak), de a példányszámok esetében az Aspen és a Valiant is meglépte ezt a határt. Előbbi egyértelműen az egydolláros Fathommal.

A DC-nek és a Hawkeye- illetve Saga-tpb-knek hála a július erős hónap volt. Piszok erős hónap. Júniushoz képest a bevétel 12, a példányszámok 9 százalékot emelkedtek, és ebből kikövetkeztethető, hogy most az eddig megszokottal ellentétben a kötetek húzták fel az összeget. Ugyanez érhető tetten a tavaly júliussal összevetett számokból: a 16/11 (bevétel/példány) százalékos emelkedés tetemes része a kötetek 26/18%-ának tulajdonítható.
Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy az éves gördülő statisztikánál a kötetek nagyon kiugorjanak, jelenleg inkább fej-fej mellett állnak a füzetekkel az éves 12%-os pozitív mérleg kialakításában. Amihez tízszázalékos példányszám-növekedés is társult. És ha hozzávesszük, hogy a digitális piac legalább hatszorosa a tavalyinak, kijelenthetjük, hogy az év eddig egy meglehetősen ígéretes növekedést mutat az észak-amerikai képregények világában. Az egyetlen igazán fontos kérdés azonban az, hogy ebből vajon mennyi lehet a teljesen új olvasó. És sajna erre jó pár évig aligha kapunk választ.

A cikk végén a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

Hozzászólások