Ki van itt?

Oldalainkat 838 vendég és 1 tag böngészi

  • k@rcs1

A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.

Habár e sorok megjelenésekor már bőven 2014 márciusát írjuk, mégis ez a cikk az, amiben búcsút intünk a 2013-as esztendőnek az amerikai képregényes eladások listájának elemzése terén. Lássuk hát, hogyan alakult a helyzet a tengerentúlon ebben a pici, ám számunkra oly kedves szegmensben.

Szinte hihetetlen, de azok után, hogy a Walking Dead (a 100. számával és annak számtalan variáns borítójával) a 2012-es füzetes lista élére ugrott, 2013-ban majdnem pontosan megismételte ezt. Csak most a 115. számmal. És ha nem lett volna a Saga, akkor megint az első tpb-je állna az éves összesített Diamond-kötetlista elején. Ám így is eléggé hamar kijelenthetjük, hogy az Image ismételten egy remek évet zárt maga mögött, mindössze két franchise-nak (de főleg a Walking Deadnek) hála. Hogy szám szerint mennyire, a cikk második felében még kitérünk.

Habár az egyes hónapok listáin a DC több füzetet küldött a felső tízbe, mint állandó vetélytársa, az éves összesítésben mégis a Marvel volt az, amelyik hat kiadványt a magáénak tudhat itt a DC három füzetével szemben. Ráadásul utóbbiak közül kettő egyazon sorozathoz, a Superman Unchainedhez kötődik, a harmadik pedig talán az év legnagyobb csalódása, a Justice League of America v6 (vagy v2, ki hogy nézi) első száma volt. A Marvel természetesen szintén első számokkal szállt harcba, ám ezek már többé-kevésbé sikeresnek elkönyvelhető szériák kezdéseit takarják. Ezek közül talán leginkább a Superior Spider-Man emelkedik ki, amely egy-két kósza feltörekvőt leszámítva a kiadó vezető sorozata volt egész 2013-ban – már ha az olyan eseményeket, mint az Age of Ultron vagy az Infinity nem számoljuk.

A DC legnagyobb vigasza az lehet, hogy ők szolgáltatják a legstabilabb sorozatot a lista elejére. Természetesen a Batman v2-ről van szó, amelynek 15 számából 13 az első ötvenben található, és csak kettő esett 100e példány alá.
Batman amúgy is az év legerősebb füzetes franchise-a volt, a Sötét Lovag kismillió sorozatából 94 füzet szerepel az éves toplistán (ami ezer darabos a szokásos havi 300 helyett), amellyel még az Avengersek összes inkarnációját is megelőzi. És ebbe most csak az öt fő Batman-címet (Batman v2, Detective Comics v2, Batman Incorporated v2, Batman & Robin v2, Batman: The Dark Knight v2) számoltuk bele, ami ellen a Bosszú Angyalai kilenc ongoinggal (Avengers v5, New Avengers v2, Might Avengers v2, Secret Avengers, Avengers Assemble, Young Avengers v2, Avengers AI, Avengers Arena, Uncanny Avengers) szálltak ringbe… hogy aztán rútul kikapjanak. Pedig őket egy sokkal kedveltebb (meg legyünk őszinték: bugyutasága ellenére is ezerszer jobb) mozi hajtotta, mint a Denevérembert.

A Marvel—DC tengelyen kívüli élet meglehetősen szerény az éves toplistán, hiszen az ezerből összesen 92 cím az, amelyet nem ők birtokolnak. És ha még az Image-et, a harmadik legnagyobb kiadót is kivesszük, a helyzet még siralmasabb, mert a legnagyobb indie-knek is alig negyvenhárom füzet jutott egész évre. És az utolsó befutó hely annyira nem volt elérhetetlen a maga alig 28e példányos szintjével.
Ha csak ezt a szűkített listát nézzük, a felső rész alapján még egyértelműbb az Image dominanciája a kicsik között: a top10-ből 9, a top25-ből 20 hely az övék. A Dark Horse legsikeresebb címe egyértelműen a Lucas-vázlatból készített Star Wars-mini lett, amit a Star Wars ongiong (melyet nemsokára le kell állítaniuk, miután a Disney visszavette a licencet) követett. Érdekes módon utánuk a Valiant töri meg először az Image-sort a Unity című csapatsorozatuk első számával. De a gyereksorozatok se panaszkodhatnak, hisz a Boom! Studios Regular Show-ja és az IDW Powerpuff Girlse is egész magasan van, ráadásul utóbbi kiadó My Little Pony-sorozata is feltűnik még az összesítésben.
A negyedik leggyakoribb kiadó a kicsik közül az Aspen, akik az év során számos új sorozatot indítottak egydolláros (vagy csak nagyon olcsó) első számokkal, amik példányszám tekintetében előkelő helyre emelik őket ezen a listán. Velük szemben az Archie és a Dynamite is a Valiant-hoz csatlakozik ama tekintetben, hogy egy-egy kiadványukkal emlékeztetnek itt minket a létezésükre. Előbbi az Afterlife with Archie című sajátságos mini, utóbbi pedig az újragondolt Red Sonja első számával. A Boom! pedig mindannyiukat megelőzi a maga kettő darabjával: a fent említett Regular Show mellett a Sons of Anarchy első száma jutott be 937. helyen.
(Amúgy ha esetleg érdekel valakit, a darabszámos toplista: Marvel 498 – DC 410 – Image 49 – Dark Horse 18 – IDW 15 – Aspen 5 – Boom! 2 – Archie/Dynamite/Valiant 1)

Habár a 2013-as évben a piacot továbbra is a két nagy határozta meg, az esztendő mégis az indie-k előretöréséről szólt, amik közül is kiemelkedik az Image továbbra is töretlen Walking Dead dömpingje. Vagyis hiába örülhettek a Marvelnél, hogy a bevétel tekintetében 33,5%-ot hasítottak ki az ágazat 517 millió dollárt érő tortájából a DC 31%-ával szemben, kettejük összesen két százalékkal kevesebbet tesznek ki, mint a 2012-es összesítésben. És a maradék két százalékot egyáltalán nem a 7,3-ról majdnem pontosan 8%-ra erősödő Image viszi el (hiszen a Walking Dead már 2012-ben is erre a szintre repítette őket), hanem eléggé megoszlik a kicsik között. Ott van az erősödők között a Dark Horse, a majdnem egyötödöt bővülő IDW és a Boom! Studios is.
Persze szerepet játszik az indie-k nyomulásában a Valiant feltűnése is, amely 2012-es debütálásakor a felső tíz közelében sem volt, 2013-ban meg a maga 0,98%-ával bejutott a tíz legtöbbet kereső amerikai képregénykiadó közé. Ami, akárhonnan is nézzük, hatalmas siker. Meg persze ötmillió dollár a kasszába.

Ahogy azt már megszokhattuk, a bevétel alakulását megint csak jórészt a füzetes eladások uralták. Habár a piac példányszámok tekintetében még hét százalékot sem növekedett, az általános árnövekedésnek hála 10%-kal több pénz folyt be belőlük, ami a kötetek hatásával kiegészülve összesen 9,04%-os bevételemelkedést hozott erre a naptári évre.
Az áremelés hatását talán jobban szemlélteti az, hogy darabra szinte pontosan annyi kiadvány fogyott, mint 1999-ben (ami ugye egy eléggé gyenge időszak volt, közvetlen a nagy összeomlás után), a bevételek mégis 50%-ot nőttek. Mielőtt azonban átkozódni kezdenénk a nagyvállalatok pénzéhségét illetően, tegyük hozzá, hogy az infláció ezen időszak alatt 40%-os volt.
Ugyanakkor mégis csapjuk hozzá ehhez az egész gondolatmenethez, hogy a kilencvenes évek során a képregények ára megduplázódott, és azóta is egy viszonylag nehezen fenntartható szintet ütnek meg.
De legalább ezen maradtak és nem szállt el a kiadók agya egy még drasztikusabb áremeléssel.

Persze a fenti számok közel sem fedik le az egész piacot. Elvégre Észak-Amerikában a képregény-eladások közel fele a könyvesboltokon keresztül történik. Vagyis a nagy kétezres évek eleji tpb-őrület nem tett mást, mint a szakboltokból átköltözött a szélesebb körben elérhető csatornákra. Az ottani részarányok és bevételek eléggé másként alakulnak, ami még jobban felboríthatja a fentebb látható erőviszonyokat, és jó eséllyel az indie-k javára.

Nem mehetünk el a digitális képregények mellett sem… Annak ellenére, hogy sokak várakozásával ellentétben ez a szegmens 2013-ban eléggé beleállt a földbe. Annyira, hogy a Diamond be is szüntette 2014 elejétől a digitális értékesítést, vagyis a comiXology lassan monopol helyzetbe jut (vagy már jutott, ha leszámítjuk az egyes kiadók saját digitális áruházait). Jelenleg a szakma eléggé borúlátóan áll ehhez az egészhez, annak ellenére, hogy az USA-ban és Kanadában eddig soha nem látott mértékű tabletforradalmat várnak.

Hogy mindezek alapján pedig mire számíthatunk 2014-ben…? Csak találgathatunk. Nagy az esély egy gyenge kezdésre, amit a szokásos év eleji gyengélkedésen túl tovább fokozhat az, hogy ha valamikor is visszacsap a DC nagy pénztárcaölő 3D-s akciója, akkor az az első naptári negyedév lehet. Mindezek mellett vagy ellenére a bővülés szinte garantáltnak látszik, ám az üteme az eddigi tendenciák alapján érezhetően alacsonyabb lesz az ideinél (vak tipp alapján 4-5% környéki, esetleg kicsit alacsonyabb), ám ez az USA gazdasági helyzetétől függően drasztikusan változhat akármelyik irányba. És persze ott van még az is, hogy 2014-ben ismét irdatlan mennyiségű képregényfilm kerül a mozikba, amik a könyvesboltokban komoly, a Diamond hálózatában talán mérsékelt fellendülést hozhatnak nyár folyamán. Ám, hogy egy klisével éljünk… ezt majd az idő eldönti.

És a cikk végén pár link:
Top 1000 képregényfüzet
Top 1000 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.

Hozzászólások  

# BladeDPI 2014-03-18 16:21
Koszi az ertekelest.
# zajrus 2014-03-18 17:50
A v2, hogy jött ki a JLA-nál? A v6 meg főleg, hogy? 0.o

Volt a Justice League of America, ami 1960-ban startolt és 1987-ben szűnt meg. Aztán a v2 az 2006-ban kezdődött és 2011-ben szűnt meg és most, ami fut a v3, ami szánalmasan rövid életet élt meg...

A többi vagy: Justice League v1-v2 vagy Justice League America vagy Justice League Europe vagy JLA vagy Justice League International v1-v3 címen futott... legalábbis, amik ténylegesen fővonalas címeknek számítottak / számítanak...
# talgaby 2014-03-18 22:11
Egyszerű: az összes JLA-variánst általában egy címnek veszik, beleértve a '97-es JLA-t is, aminek ez volt az egész címe, mégis JLA v3 néven ismerik a legtöbben. Ugyanakkor a v2-t azért teszem bele, mert ha valaki nagyon szőrszálhasogató, akkor csak egy pontosan ugyanilyen nevű sorozat volt előtte.
# zajrus 2014-03-18 22:20
Ok az még okés, hogy összeboronálják a szériákat, szimpla hülyeség, de pontosan a Justice League of America, a Justice League of America és a Justice League of America között hol látsz te címügyi különbséget? ('60, '06, '13)

http://www.bobniewold.nl/StripBoeken/English/J/JLA/JLA%20v1/cover/JLA%20v1%20003.jpg

http://static1.wikia.nocookie.net/__cb20100813212909/marvel_dc/images/4/4d/Justice_League_of_America_Vol_2_24.jpg

http://img2.wikia.nocookie.net/__cb20130305032902/marvel_dc/images/2/28/Justice_league_of_america_(2013)a.png
# talgaby 2014-03-18 23:01
Akkor kezdjük…
JLA v1 = Justice League of America: hatvanas évek
JLA v2 = Justice League -> Justice League America: nyolcvanas évek, JLI-ként is futott
JLA v3 = JLA: késő kilencvenes évek
JLA v4 = Justice League of America v2: Infinite Crisis után
JLA v5 = Justice League v2: DCnU indítócíme
JLA v6 = Justice League of America v3: A JLA v5 társsorozata
# zajrus 2014-03-19 06:50
"Justice League of America v6 (vagy v2, ki hogy nézi)"

De még ezen a listádon is v3-ként jelzed a Justice League of America-t :D ha a sima Justice League-ről lenne szó tényleg v2 de amúgy nagyon nem. Egyébként a v6-os jelölés simán gáz :D
# talgaby 2014-03-19 14:45
Csak simán keverem őket ilyenkor. :D
V2-két meg v3-ként meg azért nem utalhatok rájuk, mert amit itthon egyedül ismernek, az a chronopolison JLA, ami JLA v3 néven fut évek óta. Ha most elkezdek itt is egy akkora vagy kisebb számot írni, teljes lesz a kavar. Úgyhogy annál a megoldásnál maradtam, aminél sok szkennelő is, hogy az egész pakkot egynek veszem, vagyis v5 és v6 néven kezelem őket. És ne hidd, hogy ez annyira ritka, X-Menből 2010 környékén egyszerre futott egymás mellett a v1, v2 és v3. Megtorlóból is volt időszak, amikor párhuzamosan futott két sorozat, amik egy cím alá mentek. Szóval ez egyáltalán nem olyan példátlan eset.
# Guest 2014-04-03 00:05
Az adminisztrátor törölte a hozzászólást
Atom feed | HálóZsák képregények | 2003 óta