A korábbi cikkek ebben a témában ezen a linken érhetőek el.
Közismert sztereotípia, hogy az amerikaiak szeretnek háborúskodni. Szintén viszonylag ismert tény, hogy anno a Secret Wars, vagyis a Titkos háború címet úgy adták a Marvel kultikus maxisorozatának, hogy a társuló játékgyártó cég egyszerűen megkérdezte a kiskölyköket, hogy milyen szavak vonzzák őket egy címben, és az első két helyen ez a kettő végzett.
Hogy miért e fura felvezetés? Nos, azért, mert a Marvel annyira háborúskodott júliusban, hogy ezzel elvitték a négy első helyet.
A lista élén, nem igazán meglepő módon, a titkos variáns, vagyis a Secret Wars (2015) futott be, tartva a múltkori 220e körüli szintjét. Mögötte már csillagosodunk Lando Carlissian saját sorozatának első számával, amely 192e-s nyitásával hozza a Star Warstól elvárt szintet. Maga a fősorozat amúgy kettővel lejjebb található, 160e példánnyal, ami stabilizálódásra utaló jeleket mutat.
A két sci-fi közé egy újabb felmelegített cím férkőzött be, a Civil War (2015) első száma, amely most egy Secret Wars tie-int takar egy olyan alternatív Földről, ahol a Polgárháború eseményei addig eszkalálódtak, hogy az Egyesült Államok szó szerint kettészakadt, Amerika Kapitány és Vasember területeire. Habár egyértelmű, hogy a mostani 170e-s kezdés egyedül a címnek köszönhető, a szerkesztőségnek volt annyi józan esze, hogy Leinil Yut tegyék meg rajzolónak, az írását pedig a Death of Wolverine alkotójára bízták, hogy próbálja megismételni a mini sikerét. (Bár ha a színvonal is ugyanolyan lesz, ez eléggé kétes esélyű kísérlet.)
A DC-re egész az ötödik helyig kell várni, és az az egy szem árva Batman v2 is beszorult a Star Wars v3 és a Darth Vader közé. Mögötte viszont jön egy kis meglepetés:
Az Archie 73 év után újraindította a cég nevét is adó sorozatot.
Bizony, ezzel véget ért a jelenlegi leghosszabb ideje futó képregénysorozat is, hogy egy vadonatúj Archie-val nyissanak, amely metamorfózist nem más vezényel, mint Mark Waid és Fiona Staples. (Bizony, a Sagát rajzoló Fiona Staples.) Szóval a kiadó finoman szólva is elég komoly nagyágyúkat vonultatott fel egy olyan rizikós kunszthoz, amelyről vagy jó darabig beszélni fogunk, vagy belerokkannak.
Hét évtizednyi egyenrajzok és egyentörténetek után, amelyeken a tengerentúlon szó szerint nemzedékek sora nőtt már fel, köszönhetően a mindig egységes és nem szájbarágósan családbarát színvonalnak, az Archie Comics teljesen megújítja a névadó figurához kötődő portfólióját, hogy egy kevésbé időtlen, mégis modern tiniszériává alakuljanak. Valljuk be, ez eléggé rizikós döntés akkor, amikor a tinik még mindig valóságshow-kon, amatőr tehetségkutatókon, online tévén és közösségi oldalakon lógnak, és nem igazán olvasnak már klasszikus fikciót sem.
Mindettől függetlenül ez a 101e példányban elkelt füzet eddig az idei év kritikusok és olvasók által is egyik legmagasabb pontszámra értékelt képregénye. (Mondjuk már tudható hogy akad egy-két versenyző, akik simán letaszíthatják innen, de azokról majd akkor essék szó, ha megjelennek.)
Habár a Secret Wars miatt továbbra is érkeznek az újabb és újabb tie-inek – köztük a Civil Warhoz hasonlóan felmikrózott Age of Apocalypse vagy Siege –, mégis inkább két júniusi debütálásra térnék vissza. Az első az Amazing Spider-Man: Renew Your Vows, amely a jelek szerint nem tudatosította eléggé az olvasókban, hogy egy alterverzumos sztoriról van szó, így el is veszítette a kezdeti lendület felét.
Mint ahogy a Justice League of America vol. nagyonsok is. Bryan Hitch önálló próbálkozása hiába akar nagyon menő lenni, egyszerűen nem nagyon fogja meg az olvasók érdeklődését, így valószínűleg további esés várható, amíg szépen ki nem golyózzák őt is előbb egy íróval, majd valószínűleg egy rajzolóval, mint anno David Finchet a Batman: The Dark Knight v2-ből.
A függetlenek piacán a fentebbi Archie-hoz kapcsolódó hír talán már megsejttette, hogy a kicsik előretörése továbbra is töretlen a Marvel mindent elnyomó marketinggépezetének ellenére.
A saját listájuk élén a szokásos Walking Dead mellett Vaughan egy új minije futott be a harmadik helyre a most kissé lejjebb szorult – de nem gyengélkedő – Saga helyett. A We Stand on Guard a jövőben játszódik, ahol is bemutatja, Kanada miként veszi fel a harcot egy inváziós sereg ellen. Akik történetesen az USA.
Mögötte az Oni tűnik fel, amely vállalat egy felettébb ritka vendég ebben a rovatban. Nem is emlékszem, hogy a nagy Scott Pilgrim hisztéria óta egyáltalán volt-e szó róluk. Most az Invader Zim, egy tíz éve véget ért, de eléggé sikeres animációs sorozat folytatásával bukkantak fel ismét a színen, megelőzve az IDW egyik újabb véletlenszám-generátorral készített crossoverét, a Star Trek/Green Lanternt, illetve a Valiant új szériáját, a Book of Death-t. Ami amúgy egy event gerincsorozatának első száma, amely esemény során úgy tervezik, hogy megszabadulnak pár szereplőjüktől (köztük a jelek szerint pár sorozat címszereplőjétől is).
És ezzel a szövegtömeggel még mindig csak a friss és érdekesebbnek tűnő címek egy kis részét sikerült csak lefedni. Nagyon erős most az indie-k mezőnye, ami különösen fura egy olyan időszakban, amikor a Marvel ipari fejőgéppel pumpálja ki a pénzt az olvasótáborból.
Kötetek terén a szakbolti eladások megint csak érdektelenek: a Fables 22. tpb-je hozott érdemi számokat, minden más csak tartotta az előző havi változatos, de kiadványonként nem túl feltűnő szintjét.
A könyvesboltokban a DC kissé visszavágott a Marvel nyomasztó fölényének. Hogy hogyan, miért? Senki se tudja. Nem volt semmi reklámkampány, a következő film még jóformán a kanyarban sincs, mégis a Killing Joke sokadik újrakiadása végzett az élen, mögötte még hét másik DC-kötettel, amivel szemben a Marvel az egy szem örökzöld Civil Wart mutatta csak fel.
Furamód a keletieknek alig jutott hely egy már szinte örök bérletesnek mondható Naruto és Attack on Titan 1. mellett; egyedül a Tokyo Ghoul nyitókötete fért még be.
És persze a Titannak hála itt sem szabadulunk meg a Gruból kinőtt minyonoktól.
Az, hogy a Marvel nyert, méghozzá fölényesen, aligha meglepő a cikk korábbi részeit tekintve. 38/41%-uk (bevétel/példányszám) ismét akkora előnyt ad nekik, hogy összeadhatjuk az utánuk jövő három kiadót, és csak akkor kapnánk hasonló számokat. Amiben benne van a DC 24/24%-a is.
A kicsik szintjén az Image példányokban ismét átlépte a 10%-ot, de bevételben továbbra is csak ostromolja ezt a szépen csengő bűvös számot. A Dark Horse-nak most a Fight Club 2-n túl nem volt semmi értékelhetője, így esélye sem volt, hogy befogja a második helyezett IDW-t.
A Boom! Entertainment és a Dynamic Forces cicaharca nem ért véget, mert utóbbi nem adja fel, de a kihívó előnye még mindig megvan – igaz, teljes 0,02%-kal. Persze a Boom! számára ez csak egy vigasz, mert az Archie most eléggé komolyan eléjük ugrott.
Hogy a függetlenek helyzetét tovább szemléltessük, a hónapban igen népes táborrá bűvült az egyszázalékos kiadók klubja, benne olyan nevekkel mint a Titan, Oni, Avatar, Valiant, illetve Viz.
A június sem volt egy rossz hónap, de a július így is túlszárnyalt rajta, bevételben 7, példányokban 3 százalékkal. Persze a képet erőteljesen árnyalja, hogy júniusban négy megjelenés volt, míg júliusban öt. A válasz erre a furcsaságra abban rejlik, hogy a Secret Wars kapcsolódó kiadványai ugyan jól nyitnak, de a korábban megkezdettek mindegyike nagy mértékben veszített olvasókat (tízezres nagyságrendekben címenként).
Ez meg is látszik a tavalyi, szintén öthetes júliushoz mért összevetésből, ahol a füzetek 5/8, az összkép pedig 3/6 százalékos esést mutatnak. A Marvel egyszerűen annyi pénzt kiszipolyoz a legjobban reklámozott címeivel, hogy ezt a saját középszintű sorozatai (meg persze a DC kiadványai) sínylik meg.
Mindenesetre az idei évet ettől még nem kell félteni, hisz a gördülő statisztika még így is tíz százalék felett van, aminek még a fele is elég volna év végére ahhoz, hogy egy elfogadható naptári évet zárjanak a tengerentúlon. (Persze ha maradna ez a szint, azon senki se sopánkodna…)
Végezetül a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet
Kiadók piaci részesedése
Hozzászólások