A Fantasztikus Négyes 277. száma megint egy eléggé egyedi fajta, hiszen John Byrne eléggé ügyesen használta ki benne a képregényt mint közvetítő formát arra, hogy elmeséljen két egymás mellett futó, ám térben eléggé távoli eseményt.
Melyek egyike, mint a képen is láthatjuk, a Lény (szándékosan nem Ben Grimmet írtam, majd a következő részben meglátjátok, hogy miért) visszatérése, aki természetesen rögtön barátnője, Alicia Masters lakása felé veszi az irányt. A többit már kitalálhatjátok. Ami viszont az első sokk után következik, azt biztosan nem, hacsak nem tartoztok azok közé, akik olvasták eredetiben a Marvel akkori talán legjobb sorozatot, a ROM, az űrlovagot. (Nem, nem viccelek, a Marvel egyik legjobb képregénye egy játékfigura köré épített sorozat.)
Mindeközben pedig Sue, Reed és Franklin Mephisto vendégszeretetét élvezik a pokolban. Csakhogy ott nem igazán a házigazda eredeti elképzelései alapján kerül kiosztásra a kín és a szenvedés…

Mint azt minden bizonnyal sokan tudjátok, A HálóZsák kabalafigurája Póklány, ám mellette akad még valaki, aki legalább ekkora hatással volt a filozófiánkra, oldalunk legmélyebb szintű arculatára. A rendalitás elméletének kidolgozójára, HARCOS™-ra gondolok, akinek tanai komolyabb benyomást tettek ránk, az oldal tagságára, illetve rátok, az olvasókra, mint azelőtt és azóta bármi.

Eme világkép alkotója és legfőbb prófétája, az egykoron James Brian Hellwig néven született, ám már jó ideje törvényesen is csak HARCOS™-ként szólított pankrátorlegenda a tegnapi napon végleg eltávozott a Testamentum Felföldjére, hogy onnan létezése utolsó csatájával beteljesítse Karmáját és elérje a Magasabb Létek síkját.

Egykori szövetsége, a WWE négy nappal ezelőtt emelte őt az örökös legendái sorába. Emlékezzünk meg mi is róla legnagyobb műve és egyben prédikációinak gyűjteménye által.

Múzeumunk a héten a megszokottnál is többször jelentkezik… amint arra valószínűleg már rájöttetek abból, hogy szerdán egy múzeumos frissítés köszönt benneteket így a nap kezdetén.

A mai képregényünk a réges-régi Rózsaszín Párduc képregénysorozat hetedik füzete, amelyben többek között elsajátítjuk a medenceépítés titkait. De aki esetleg úgy érezte, hogy rég volt szerencséje egy Robin Hood-feldolgozáshoz, annak hatalmas nagy szerencséje lesz a mostani füzetben.

Mit írhat az ember egy klasszikus kémthriller egy fejezetéhez? Hogy bonyolódnak a szálak? Hogy hősünk továbbra is a sötétben tapogatózik? Ez szinte mindegyikre igaz.
Ezért, mivel a sztori tényleg úgy a leghatásosabb, ha mindenki maga tapasztalja meg, mindenféle cirádás felvezető nélkül jöjjön a Fekete Özvegy negyedik sorozatának második füzete.

De ha már ilyen sok hely maradt a kép mellett, akkor bejelentem, hogy a múlt heti kimaradást követően itt van a februári amerikai képregényes listaelemző cikk is, benne sok-sok első számmal és még több lemondó sóhajjal.

Sziasztok!

A mai délelőtti frissítésünkkel egy újabb CO-s francia sorozat végére érünk. A Zárótűz negyedik albumában megtudhatjuk, miként ér véget (vagy nem) a fajok közti titokban vívott háború, illetve hogy pontosan milyen sorsot is szántunk az egész kalamajka legfőbb kavaróinak. Akik közül egyre meglehetősen szúrós tekinteteket vetnek majd.

Sziasztok!

Akadt némi szünet a CO-s hagyaték délelőtti újraközlésében, ám ezen a héten semmi sem akadályozhat meg minket a betevő Groonkban. Aki a mostani füzetünkben úgy dönt, hogy addig álldogál kardot kivonva egy híd kellős közepén, amíg vissza nem kapja a kutyáját. Amely némi gazdasági megtorpanást okoz a környéken. És komoly fejetlenséget, hisz az említett eb továbbra is egy szörnyű, élhetetlen világban rekedt, ahol ráadásul megismerkedik az ottani barbár hadászati megoldásokkal is.

Az elmúlt hónapok pörgős, szuperellenségekkel vívott harcai után egy viszonylag nyugisabb, megfontoltabb Bosszúangyal történet következik a Bosszú Angyalai 279. részében.

Ez a rész Csodakapitány körül forog, akinek az előző rész végén történő lemondás után Amerika Kapitány felajánlja a vezetői tisztséget. De vajon készen áll-e a nagy hatalmú Bosszúangyal, hogy ezt a hatalmas felelősséggel és rengeteg lemondással járó terhet magára vegye? Ebben a számban láthatjuk az útkeresését, amint a leghihetetlenebb helyekről próbál tanácsot és inspirációt szerezni: egy ellenségtől, egy beteg baráttól, a saját szüleitől, és közben még egy kis múltidéző eredettörténet is belefér. Ebben a füzetben nincsenek szupergonoszok, nincsenek nagyívű csaták, van helyette egy önismereti utazás és egy „hétköznapi” kaland, ami mind arra szolgál, hogy Csodakapitány döntést hozzon ebben a kérdésben. De történet végén már felsejlik a jövő baljós árnya…

Neeem. A Hálózsák továbbra is teljesen politikamentes. A kép kiválasztásával nem utalunk a hétvégi választásokra. Egyszerűen a tatuinon játszódó történetbe mi a szöszt rakjon az ember ha nem tatuini csirkefogókat ugye. Mondjuk lehetett volna buckapatkány horda is, de akkor már megint a politikánál tartanánk.

Egyébként ebben a történetben Ki-Adi-Mundi Jabba pribékjeivel együtt indul a sivatagba (ők vannak a képen. Mondom hogy semmi politika), hogy felkutassa az elveszettnek hitt jedit. A pusztaság közepén azonban (nem is annyira) váratlan fordulat következik be, amely gyökeresen változtatja meg a küldetése célját. Ezentúl az túlélés a tét...

Sziasztok!

A héten teljesen elmaradtak a délelőtti frissítések… ez sajna megesik időnként. Viszont a nagy éves Disney-maratonnak ez sem állíthat akadályt, ezért múzeumunk büszkén bemutatja a Mickey Mouse magazin 1992. februári számát, benne egy nem mindennapi korcsolyaversennyel, némi üveggyöngyszállítással, és egy réges-régi adósság elkerülésének nem túl hatásos módszereivel.