Sziasztok!

Immáron ötödik éve, hogy azzal ünnepeljük L. Frank Baum születésnapját, hogy belekezdünk egy általa írt Oz-regény marveles feldolgozásába. Idén a Road to Oz, vagyis magyar keresztségben az Oz országútja című regénnyel ismertetjük meg a nagyérdeműt, amely nem túl meglepő módon egy Ozba tett újabb utazással foglalkozik, és amely során újabb bámulatos szereplőket és furábbnál furább népségeket ismerhetünk meg. Kezdve a mostani számban a Kócos urasággal, a szeretetmágnes büszke tulajdonosával, aki igen komoly érdeklődést mutat a Butterfield felé vezető utak iránt, ám nem azért, amiért a legtöbben gondolnánk.

Sziasztok!

Múzeumunk ma délelőtt a Múmin című magazin második számával bővíti tárlatát, amelyben nem csak a világ utolsó sárkányával ismerkedhetünk meg, de egyben szem- és fültanúi lehetünk egy érdekes, ezenkívül felettébb látványos és lobbanékony rekorddöntési kísérletnek is.

Néha az átvett sorozatoknak megvan az a hátránya, hogy hiába van belőlük elég sok, ha egyszer az eredeti alkotógárda már réges-rég kiszállt a honosításból, és a cím emiatt csonka marad. Így jártunk ma délelőtt Alan Moore Top 10 című szériájával, amelynek a hatodik száma az utolsó, amiből van magyar változatunk. (Igaz, cserébe lesz majd ezután egy teljes minisorozatunk és egy GN-ünk.) Viszont hogy ne legyen unalmas, szerepel benne a Télapó. Aki nem egészen azt hoz a puttonyában, amire számítana az ember.

Sziasztok!

Nem túl gyakran frissülő utolsó Street Fighter-minisorozatunk, az Ibuki ismét jelentkezik, ezúttal a második számával. Mint minden jó keleti középiskolás sorozatban, itt is tovább keverjük a könnyed jeleneteket (Ibuki úgy dönt, hogy szerelmes lesz) a laza akcióval, hogy egy remélhetőleg sokaknak tetsző elegyet kapjunk általa.

Emellett ha már bunyós sorozat, megragadom az alkalmat, hogy megkérdezzem az olvasókat, akad-e még egyáltalán valaki, aki szeretné, hogy befejeződjön a Mortal Kombat története című sorozat az MK9 szöveges leírásával?

Ha már tegnap délelőtt befejeztük az aktuális Groo-minisorozatot, tartsuk meg ezt a lendületet, és maradjunk annak elkövetőjénél, Sergio Aragonés-nál, akinek Mesélő képek című gegsorozatát is lezárjuk ezen a napon. Készítsétek hát a rekeszizmokat, mert újabb néhány tucat egyoldalas humorlabdacs vár rátok, ha a linkre kattintotok!

Pipis kán életében vengeteg nagyszelű tettet hajtott mál végve: kilályságok hódoltak be előtte, egész földvészeket hajtott az uvalma alá, a halcmezőn számos győzelmet alatott… ám uvalkodását mindvégig evősen beálnyékolta egy kudalcsovozat, amely még élvetének legvégső pelceiben sem hagy neki békét: egyszel sem kevekedett felül a vettegett balbálon, Gvoon. Sőt, habál ez a híles-neves halcos többszül is povvá zúzta a hadsevegeit, Pipis kán még csak soha nem is látta övök nemezisét. Ezélt hát most, hogy a legifjabb gyelmeke végül fogságba ejtette címszeveplőnket, könnyen meglehet, hogy sokkoló meglepetés vál ma délelőtti fvissítésünk tálgyában a mélynövésű uvalkodóva.

Sziasztok!

Mivel a hónap utolsó vasárnapja gyereknap – ami tudjuk, hogy mit jelent Disney szempontjából a HálóZsákon –, így kissé besűrítjük a Dagobert bácsi életéről szóló Rosa-eposz frissítését.
A történet a nyolcadik fejezettel elérkezik ahhoz a szakaszhoz, amiért az alkotója egyáltalán belefogott ebbe a kalandfolyamba. Ma megismerhetjük ennek a sorozatnak a tetőpontját, Dagobert életének legmeghatározóbb pillanatát: azt, amikor sok-sok évnyi hiábavaló próbálkozás után a fáradalmai, munkája és a több kontinensen gyűjtött tapasztalata végül kifizetődött és a történelem utolsó nagy klasszikus, egyben sok kalandregényt megihlető aranyláza során rámosolygott a szerencse istennője.
Ma elolvashatjuk, miként talált Dagobert először aranyat az alaszkai Félelem Fehér völgyében. És innen fogva minden garantáltan más lesz hősünk életében.

Az Artoriast lerohanták a yuuzhan vongok. Luke Skywalker jedi mester, az új Jedi Rend vezetője még épp időben érkezett meg a bolygóra, azonban csak a lakosság egy részét sikerült kimenekítenie. A királyi család szétszakadt. Finn herceg Luke Skywalkerrel és több ezer menekülttel együtt maga mögött hagyta az Artoriast egy evakuációs hajó fedélzetén. Caled király egy csapatnyi szabadságharcossal karöltve a bolygón maradt, míg felesége, Nina, és lánya, Kaye a megszállók fogságába esett. Finn volt az egyetlen, akinek sikerült elszöknie. Érezte, hogy a családtagjai még életben vannak és megfogadta, hogy visszatér hozzájuk. Előbb azonban Skywalker a Yavin 4-re viszi őt, hogy jedi lovagot faragjanak belőle…

Habár a Múzeumunk által legutóbb közzétett hálószövő-relikvián is jól látszott, hogy milyen kiváló párost alkotott a két bogár kettőse, sajnos az összefogásuk igen rövid életűnek bizonyult, amikor a légy után készített páncél viselője rájött, hogy a pókok alapvetően szeretik elfogyasztani ezeket a szárnyas rovarokat ebédre.
Így hát kedvenc falmászónk megpróbált egy új röpképes segítőt keresni maga mellé, ám amint azt a közzétett felvételen is láthatjuk, ezek a próbálkozások már jóval kisebb sikerélménnyel látták el őt… hát még a kiszemelt, ám nem egyszer erről a tájékoztatásról lemaradt jelölteket!

Flintstone-ékban az a kissé fura, hogy a sorozat – és ezáltal a képregény is – olyan dolgokat sorakoztat fel folyton, amelyek nem azért anakronisztikusak, mert eléggé hihetetlen, hogy tévéztek az ősemberek, hanem mert adott kultúrkör szó szerint semmilyen körülmények között nem alakulhatott volna ki a hozzá vezető szükséges elemek hiányában. Nos, ilyen a vadnyugat is. Ám ez persze nem akadályoz meg minket abban, hogy Múzeumunk legfrissebb kiállítási darabjában megtekintsük, miként veszi át rövid időre Frédi egy seriff munkakörét. És ha ez valakinek nem tartogatna elég izgalmakat, akkor a füzet későbbi fejezeteiben még a cirkuszba is ellátogathat!