Ma ismét visszatérünk a hatvanas évek Marveléhez a Fantasztikus Négyes 21. számával, amelyben hőseinknek egy egészen újfajta ellenféllel kell szembenézniük: olyasvalakivel, aki a tömeg és a saját érzelmeik manipulációjával száll szembe velük. És aki ennek a fegyvernek a segítségével könnyedén véget vethetne a kvartett színes pályafutásának, ha nem tudnánk, hogy ezután még készült jó néhány száz füzet a későbbiekben. Ám attól még teljes nyugalommal végigizgulhatjuk a négyes és a képen is látható meglepetés vendégszereplő viaskodásait.

Ma délelőtt újabb Zerit-féle, egykoron CO-s képregényt közlünk, amely egy új alkotóval, Jasonnel ismertet meg minket. Akinek a valódi neve amúgy John Arne Sæterøy, norvég, és amint a képen is látható, a „tiszta vonal” stílusirányzat követője.
Habár a története(i) főszereplői emberszerű állatok, és a rajz is sokaknak első blikkre rajzfilmesnek tűnhet, ne essetek tévedésbe: a Hé, várj… című könyv nem kicsiknek szóló mese, hanem egy olyan történet, amelyben a gyerekkorról, az akkori tetteink hosszú távú következményeiről merenghetünk el.

A délelőtti tömény szórakozást célzó füzet után maradunk az akció részlegünk keretein belül, ugyanis ma kikerül a tavaly megkezdett Indiana Jones-minisorozat, a Végzet lándzsája harmadik füzete, amelyben hőseink rendületlenül menekülnek tovább az ír és eredeti nácik kitartó üldözése elől.

És amelyben O'Neal továbbra sem fogja be a száját.

Természetesen mivel csak a sztori háromnegyedénél vagyunk, Indy ismét csak fogságba esik, hogy aztán excaliburosat játsszon és egy tó fenekén kössön ki. Amely csak azért nem bosszantja fel még jobban, mert már így is csurom víz volt, elvégre Írországban tartózkodott. Ahol esik. Mindig.

J. Scott Campbell Image-es kis kedvence, a Veszélyes csajok igen rövid idő eltelte után ismételten tiszteletét teszi nálunk ma délelőtt a sorozat első számával, amely többek között azzal a döbbenetes és bámulatra méltó ténnyel is kiemelkedik a korabeli Image-felhozatalból, hogy közvetlenül folytatja a kedvcsinálónak kiadott nulladik füzetet. (Az Image-nél a többség azt az elvet vallotta, hogy egy 4-14 hónappal később kiadott nulladik szám vagy az eredettörténet későbbi elmesélésére, vagy egy sztoriszál epilógusára való, véletlenül sem arra, hogy felüssön egy történetet.)

A mostani füzetben a főszereplő Abbey Chase megismerkedik a címszereplő kalandor/kém/hímcsalogató csapattal, a veszélyes csajokkal, akik annak ellenére, hogy a ponyvaakciók minden létező elképzelhető sztereotípiáját felvonultatják, ezt olyan szándékos túlzásokkal teszik, hogy szinte képtelenség nem arra gondolni, hogy mindez szándékos tisztelgés a kalandsztorik előtt.

Vepeső övömmel üdvözlünk mindenkit május első hétfőjének délelőtti fvissítésén, amelyben vendületlenül szőjük tovább a világkevekség legfélnótásabb kaldfolgatójának magával vagadó és fvenetikus kalandjait.
Az Evősebb a kaldnál című minisolozat előző epizódjában elbúcsúztunk Pipis kán, a halálos ágyán egyáltalán nem nyugvó uvalkodó középső fiától, Illuzontól is, aki bátyjához hasonlóan elbukott a Gvoo ellen vívott hadakozásában… habál evvől a tényvől csak a helyi közlöny útján éltesült.
Mál csak egy lehetséges tvónövökös mavadt a színen, ám ő most kénytelen szembesülni azzal a videg ténnyel, hogy az apja képzeletében élő Gvoo nem teljes méltékben egyezik meg a valósággal…

Egy kicsit tovább lassítunk az iramon a Bosszú Angyalai 280-as részében, mielőtt újra belecsapnánk a lecsóba. Ez egy újabb olyan füzet, ami már magyarul is megjelent a boldogult emlékű Marvel Extra lapjain. De, ha már annyira benne voltunk a ritmusban és jó szkenn is akadt hozzá, úgy gondoltam, miért ne készítsük el ebből is a mi magyar változatunkat? A gondolatot tett követte, és ennek eredményét láthatjátok, ha elolvassátok a történetet.
Ez a sztori egy tökéletes beszállópont azoknak, akik nem ismerik az Angyalok történetét, ugyanis az Ostrom alatt szerzett – részben maradandó – sérüléseiből lábadozó Jarvis a 22 oldal alatt lepörgeti az Angyalok történelmének főbb elemeit, bár a szokásostól eltérő módon, a saját szemszögéből. Így megismerünk olyan részleteket is, amiket nem láthattunk vagy nem sejthettünk, megismerjük az Angyalok életének nemcsak a hősies, hanem a nagyon emberi részeit is. Felelevenedik pár nagy győzelem és vereség emléke, és közben Jarvis végig a sorsdöntő kérdésen töpreng: vajon maradjon-e a posztján vagy vonuljon vissza ettől a veszélyes életformától? Mire elolvassátok a füzetet, megismeritek a döntést és annak hátterét.

„A jedi lovagok fegyvere… Nem olyan otromba, mint a lézerpuska. Elegáns fegyver, jobb napokra való. A jedik emberöltők ezrein át a béke s az igazság őrei voltak a Köztársaságban.”
Ezekkel a szavakkal utalt Obi-Wan Kenobi először a jedi lovagok korára.
Utazz velünk vissza ebbe a dicső időbe, 4000 évvel Luke Skywalker születése előttre. Légy szemtanúja, milyen halálos próbákkal kellett szembenéznie az ifjú Ulic Qel-Dromának, és annak, hogyan vált a szerencsétlen sorsú Nomi Sunrider korának egyik legnagyobb jedi lovagjává!

Sziasztok!

Múzeumunk szakadatlan Disney-áradata az 1992 áprilisában megjelent Mickey Mouse magazin HD felbontású digitális változatával folytatódik, amelyben nem csak Szaki Dani képen látható légpapucsait szemlélhetjük meg alaposabban, de bepillantást nyerhetünk a cukrászgyárak működésének egyik aspektusába, illetve megtudhatjuk, hogy miért nem feltétlen jó ötlet a kisállatok tartása a házban. MIndezt pedig egy szövevényes bűnügyi történettel fejeljük meg, hogy teljessé tegyük a ma délelőtti szórakozást mindenki számára.

Múminék.

Ez a név korosztálytól is függően vagy nagyon sokat, vagy szinte semmit sem mond.
Akárcsak Nils Holgerson vagy Kalán néni esetében, ezzel a skandináv mesevilággal is sokunk a kilencvenes évek eleje felé vetített japán animációs sorozat által ismerkedett meg. Akkor még nem sejtettük, hogy a szülőhazájukban, Finnországban milyen leírhatatlan népszerűségnek örvend ez a csapat vízilószerű, bár valójában skandináv trollokból álló família: ha egyszer valaha eljut az ember oda, nehéz nem belebotlani valami hozzájuk kapcsolódó szuvenírbe vagy látványosságba.

A kilencvenes években, amikor az animének hála a világ sok részén, köztük Magyarországon is kitört a múminláz, az eredeti alkotó képregénycsíkja mellé készült az animéhez kapcsolódó képregényalbumsorozat is, amelyet részben az eredeti alkotó műveire építettek. (És melyet vagy a Semic anyavállalata, vagy egy másik ismert európai kiadóóriás, az Egmont készíttetett… érdekes módon kevés információt találni erről a sorozatról.)
Ennek a magyar változatát ismerteti mától fogva a Múzeum a nagyközönséggel. Reméljük, kellemes nosztalgiázásban lesz része az idősebbeknek, a fiatalabbakat pedig hozzánk hasonlóan magával ragadják majd ezek a sajátságos hangvételű történetek és főszereplőik.