Hó utolsó vasárnapja, vagyis most a nagyra nőtt és állandóan egymásra lövöldöző robotok helyét átveszi némi nosztalgia egy történelmi kaland-mese által. Vagyis, igen, eljött az a nap, amikor új fejezettel bővül Don Rosa Dagobert bácsi életét elmesélő sorozata.
Maradunk továbbra is a fősorozatbál, aminek az ötödik fejezetében Dagobert oly sok tengerentúlon eltöltött év után visszatér a hazájába, a családjához, ősei kastélyához, hogy megmentse azt az adóhatóság és a kissé ellenszenves szomszédok kapzsi markától. Csakhogy a Borostafalviak tényleg nagyon akarják ezt a birtokot, hogy minél több birkát legeltethessenek rajta. (Ne feledjük, ekkoriban a könnyűipar forradalma miatt a gyapot és a gyapjú is az egyik legjobb befektetésnek bizonyult… még ekkor, félszáz évvel a fellendülés után is.) Persze ehhez Dagobertnek és az ősöknek is lesz némi szava. Szó szerint, hisz egy elég hosszas diskurzusba elegyednek.

Üdvözlünk mindenkit a Múzeumunk Pókember tárlatán! A ma délelőtti közszemlére tett kiállítási darabunk különleges fajta, ugyanis kivételesen nem a hálószövő életének egyik szakaszába pillantunk bele, hanem egy olyan eseménybe, ami később igen nagy hatással volt az életére.
Mint emlékezhetünk, hősünk nem olyan rég elhatározta, hogy visszatér a szórakoztatóiparba, és ezt egy remekbe szabott cirkuszi előadással alapozta meg. Csakhogy nem sejtette, hogy ezzel a tettével felhívta magára egy roppant sötét és veszedelmes társaság figyelmét. Ők voltak azok, akik a világ harmadik legnagyobb emberiség elleni bűntettét akarták végrehajtani: vissza akarták hozni a diszkót. Nem csak a zenét, az még önmagában nem lett volna annyira rémséges. Hanem az öltözködési szokást is.
Ehhez a vezetőjük, Ez-Tényleg-Divatos-Dzseki (valódi nevét sajnos a hatóságok máig nem derítették ki) aljas szövetségre lépett a Mephisto kódnevű egyénnel. Utóbbi amúgy egy lecsúszott hollywoodi horrorszínész volt, aki legtöbbször a púpost alakította a különböző Frankenstein-feldolgozásokban, ám ez idő alatt meglepően széles körű kapcsolathálót alakított ki magas körben forgó személyekkel (valamiért a gazdagok odavannak az őrült tudósok világuraló ötleteikért). Ezt a befolyását akart aztán bevetni ahhoz, hogy eltöröljék a kor egyre jobban feltörekvő szintipop mozgalmát és visszahozzák a férfiakon is köldökig dekoltált ruhákat, sőt, kötelezővé tegyék őket.
A következőkben megjelenő kiállítási darabjainkban igyekszünk majd minél jobban rekonstruálni, miként vetettek gátat ennek a gyalázatos tervnek. (Bár sajnos a rendelkezésünkre álló anyagok igen hiányosak.)

A mostani délelőtti frissítés a nem is olyan rég elkezdett (vagy legalábbis nálunk elkezdett) Zárótűz című politikai/összeesküvéses/akció thriller második kötete, ami Az evolúció címet viseli. És sajna megközelítőleg ebben ki is merült mindaz, amit ebbe a hírbe tudtam írni ezzel a kiadvánnyal kapcsolatban.
De legalább egy körülvágott kép került a hírbe. Rég volt már ilyenünk.

Sziasztok!

Hó vége felé haladunk, tehát várható módon folytatjuk L. Frank Baum regényeinek marveles adaptációját… más szóval a mai frissítésünk a Dorka és a varázsló Oz világában 6. fejezete.
Hőseink az előző epizód végén sikeresen besétáltak egy sárkánybarlangba, és ez a helyzet bizony pontosan olyan rémisztő, mint amilyennek hangzik. Legnagyobb szerencséjükre azonban egy olyan sárkánylakba botlottak bele, ahol anyuci éppen távol volt, hogy némi vacsorát szerezzen a hátramaradt sárkányfiókáknak. Ez persze még kevéssé hatná meg hőseinket, hiszen említett pikkelyes ifjak mindegyike nagyobb egy elefántnál… ám a körülmények szerencséjükre úgy alakulnak, hogy mégis elkerüljék azt, hogy ők legyenek az aznapi menü. Sőt, mint a hírképen is láthatjuk, végre a kálváriájuk is véget ér, mert Ozma értesül a gondjaikról és átvarázsolja őket Oz birodalmába.
Na de hogy akkor miről fog szólni itt a következő két füzet? Erre az a válasz, hogy ez egy XX. század eleji műmese, és ott nem ritka, hogy a nagy kaland után igazából jön rögtön még egy. Most is ez vár majd ránk.

És a mai hír mellé kikerül az észak-amerikai képregényes listaelemzés szeptemberi kiadása. Ami nem csak abban más, hogy végre sikerült időben megjelentetni, hanem abban is, hogy az objektivitásfaktora megközelítőleg a KNDK közszolgálati híradójáéval vetekszik. Habár lehet, egyesek elég szórakoztatónak tartják majd emiatt.

A hét viszonylag szűkös lesz délelőtti frissítések terén, hisz nem csak a tegnapi nap marad ki, hanem a csütörtöki is. Na de addig is nézzük, mi a ma reggeli felhozatal:
A kép eléggé magáért beszél, hiszen kedvenc barbárunk szerepel rajta egy igencsak ritka és számára roppant megterhelő állapotban: éppen gondolkodni próbál.
Márpedig lehet miért törnie a fejét, ugyanis a mostani történetben elszakítják tőle hűséges és odaadó négylábú társát, hogy egy imposztor osonjon a helyére. Vajon Groo rájön a turpisságra? Találnak vajon valami ehető dolgot? És milyen messzire hajíthatnak el valakit egy katapulttal anélkül, hogy az illető beadja tőle a kulcsot? Ezekre az emberiséget oly régóta gyötrő kérdések közül legalább egyre garantáltan választ kapunk a Groo v3. 9. számában.

Sziasztok!

A hét első frissítésében visszaevezünk a klasszikus vizekre, hogy megismertessünk benneteket az első (kvázi) kétrészes történettel Jack Kirby és Stan Lee Fantasztikus Négyeséből.
Az előző számban már láthattuk, miként vette át az uralmat Fátum a mikroverzum egyik királysága felett, hogy aztán hőseink a Hangya segítségével kiszabaduljanak a csapdájából és száműzzék őt. Ám Fátum a kudarc után szuperhősös képregénytől akkor szinte példátlan módon azonnal újból támadásba lendül és a tizenhetedik füzetben egy új tervet vet be, hogy végleg megszabaduljon a kínkeserves kvartettől. Ennek a tervnek a részét képezi pár pufók, lebegő szivacsbáb. Amelyek közül az egyik pöttyös, csak nem piros.
Azért a hatvanas évek fura időszak volt még.

Sziasztok!

 

A mai kísérő hír kissé szűkszavú lesz, mivel az este nem voltam elég kreatív hangulatomban ehhez a művelethez, most meg kint ülök a HZs stáb 2/3-ával a 26. Képregénybörzén.

 

De a sztorira is rátérve: Drift jön, lát, győz és végre döntésre jut az eredettörténetét taglaló minisorozat negyedik részében.

 

Ha minden igaz, akkor eme hír megjelenésekor lecserélődik az utolsó ditkós Pókemberünk is egy felújított, digitális szkennbe beírt változatra. Ha nem, akkor megint elfelejtettem átmozgatni a hír élesedése előtt a megfelelő mappát a szerveren.

Az Amazing Spider-Man 15. számáról nehéz lenne sok újat mondani. Ebben a füzetben tűnt fel először Kraven, a vadász, Pókember egyik legbénább ellenfele, aki egészen a nyolcvanas évekig remekül betöltötte a kötelező homokzsák szerepét. Aztán, mint tudjuk, az idegösszeroppanással küzdő DeMatteis egy shakespeare-i hőst csinált belőle, mielőtt megölte volna, hogy aztán nemrég feltámasszák és ő legyen a Frank Castle-ön is túlmutató hiper-terminátor, aki valójában akármelyik szuperhőst, köztük a Hulkot is lazán kicsinálhatná, ha akarná, csak eddig nem akarta.
De ahelyett, hogy a mai írók ritka idióta ötletein agyalnánk, inkább maradjunk ennél a lassan félszáz éves füzetnél és elevenítsük fel újból képregényes debütálását.

Ápdét (nem Norbi): 10:35-kor kikerült tényleg a friss füzet. Magamhoz képest ez már szinte világrekord.

Habár a sith-eknek sikerült elfoglalniuk a császári trónt és uralmuk alá vonni a Birodalom nagy részét, az egyeduralmukat a galaxis felett még nem sikerült beteljesíteniük. A jedik létszáma még mindig nagy, és a Galaktikus Szövetség maradékait se sikerült legyőzniük, de a legnagyobb szakadást Darth Krayt birodalmában a jog szerinti császár, Roan Fel és hűséges katonái okozzák. Fel tartja a kezében a szinte bevehetetlen Bastion bolygót, ahonnan folyamatos támadásokkal mér csapást Krayt sith birodalmára.
De míg Krayt nem képes erővel elfoglalni a Bastiont, lehetséges, hogy Felt más módon is el lehet távolítani az élők sorából…
Vladek/Recsi

A hét utolsó délelőtti frissítésében Múzeumunk egy új ifjúsági sorozatba kezd bele, ami sokban hasonlít a tegnap befejeződött Csip-csup csodákhoz. Ez is még a kilencvenes évek előtt jelent meg először, szintén egy akkor begyűrűző animációs sorozathoz kapcsolható, és ez is több rövidebb történetből áll.
A Szíves bocsokról van szó (egyes helyeken Gondos bocsok néven szerepelnek), egy nagy csapat felhők közt élő, beszélni tudó medvéről, melyek mindegyike úgy néz ki, mint egy nagy plüssmackó, hasán egy cuki óvodásjellel. Amelyből képesek boldogságot okozó sugarakat lövellni.
Igen, a célcsoport nagyon megáll a 3-6 éves korosztálynál, és Kalán néni kalandjaival ellentétben idősebbek tényleg eléggé korlátozott szórakozást lelhetnek benne, ám a kisgyerekes szülők remélhetőleg örülhetnek annak, hogy a gyerkőcnek mutathatnak még egy olyan képregényt, ami garantáltan és 100%-ban megfelel neki.