Körülvéve
- Írta: Recsi
Ma folytatjuk a nyáron elkezdett kétrészes történetet a harmincegyedik füzettel, és végre fény derül a megnyúzott hullák rejtélyére. Sajnos azok egyre sokasodnak, ahogy ügynökeink egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz (bár ezt megszokhattuk...). Végre egy olyan X-akta, amiben kiderül, ki a tettes.
A jövő hónapban újra jelentkezünk.
Halállal házalunk
- Írta: kit
Azt hiszem, itt volt már az ideje, hogy a Fantom-vérvonal egyik legérdekesebb szereplője reflektorfénybe kerüljön: ő a címben szereplő Julie Walker.
Röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy ő a női Fantom. Kicsit bővebben kifejtve a 17. Fantom ikertestvére, aki néhányszor felöltötte fivére ruháját, mikor az sérülése vagy távolléte folytán nem tudta ellátni a fantomi teendőket.
Julie testvérével együtt Dániában, anyjuk hazájában nevelkedett. Később feleségül ment egy misszionáriushoz, egy bizonyos Paul Colberthez. (Akit, ha jól tudom, csak a skandináv világban neveznek meg, Falknál nem.) Férje halála után Franciaországba utazott, ahol a híres Louis Pasteur tanítványa lett. Visszatérve Bengáliába életét az őserdei törzsek gyógyításának szentelte. Az 1900-as évek elején hunyt el, a 19. Fantom idején.
Ez a rövidke életrajz azonban teljes egészében csak a skandináv történetek esetében állja meg helyét, Falk klasszikusaiban kicsit másképp alakultak a dolgok. (Egyébként, ahogy az a fórumon is olvasható volt, a karakter még a Moonstone kiadót is megihlette.) És hogy hogy jön Julie egyáltalán szóba? Természetesen úgy, hogy ő mai történetünk, a Házaló halál főszereplője, melynek szerzője a női karakterek specialistája, David Bishop, míg rajzolója a fórumon is említett Sal Velluto! Visszajelzéseket ezúttal is várunk a fórumon. Amennyiben szimpatikusnak találjátok Julie-t, elképzelhető, hogy a jövőben is elővesszük, ugyanis akad azért még néhány remek történet, melyben felbukkan. Jó szórakozást!
Rinó-roham
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Hó utolsó hétfője, amikor már sokan azt számolgatják, mikor jön végre az újabb fizetés, így talán jól esik majd némi könnyed humor az első munka- és iskolanapon, amit a Marvel Kalandok Fantasztikus Négyes harmincharmadik száma biztosít most számunkra. És szó szerint könnyed, annak ellenére, hogy nagyon sok kilós, mondhatni tonnás pofonok kerülnek majd kiosztásra, ugyanis mindenki imádott kék szemű bálványa, a Lény, szembeszáll az orosz tombolóval, a vastag irhájú veszedelemmel, a Rinóval, és a tét nem más, mint hogy ki kerül magasabb helyezésre az állam legokosabb harmadik osztályosainak erőszintfelmérő listáján!
Bizony, nagyban megy itt a küzdelem, és ez még csak a bemelegítés volt a vasárnapi nyakleveseiről ismert F4-tag számára, ugyanis a harmadikosok hajthatatlanok, és minden dicső hőstette ellenére nem hajlandóak Pókember fölé helyezni őt. Így a kőszerű fantasztikus kénytelen szembeszállni a világ talán legbénábban megrajzolt Förtelmével, hogy végleg megmutassa a kis vakarékoknak, ki a legény a gáton. Vagy inkább most az utcán.
Lo'gosh vs. Varian
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
Valószínűleg már rájöttetek, hogy mit is takar a cím, de azért megerősítem, hogy ma a World of Warcraft tizenkettedik fejezete kerül terítékre.
Végre elérkezett, amit sokan régóta vártok: Lo'gosh és csapata Viharváradra érkezik, hogy szembenézzen a bábkirállyal és az őt háttérből mozgató erővel. Hőseink végre megütközhetnek a bitorlóval, miközben fény derül a fekete sárkány valódi kilétére, aki - a Warcraft-univerzum ismerői valószínűleg tudják - egy igen illusztris személyiség, és akinek álcáján a szemfülesebb olvasók valószínűleg már rég keresztülláttak. Azonban nem kell aggódni, hisz a történet itt még messze nem ér véget, nem csak azért, mert a végső leszámolásra nem e füzet lepjain kerül sor, hanem azért sem, mert hamarosan belevágunk a második felvonásba is, mely neves vendégek egész hadát mozgatja majd meg, miközben a Lángoló Légió újabb Azeroth elleni terveit próbálják majd meghiúsítani. De a jelenre visszakanyarodva, a magyar változatot ismét én készítettem, míg a borító szokás szerint beigli69 munkája.
Emellett pedig ma is frissült az Azeroth történelmével foglalkozó rovatom, ezúttal a Második Háború végnapjairól és a Lángoló Légió azt követő machinációiról ejtünk majd szót. Jó szórakozást!
Lebukásveszély
- Írta: talgaby
Csillagúr és csapata céltalanul csatorásznak a csatornákban csúf csótányok közt a csalfa replikátorüzem után caplatva annak cseles szabotálásának célzatával.
Említettem már valaha, hogy szeretem az alliterációkat?
Szóval igen. Miután a csapat némi röpke összetűzést követően elvesztette két tagját és megállapította, hogy még mindig nem igazán komálják az annihilációs hullám rovarkatonáit, akik mellesleg továbbra sem az éles eszükről híresek, kicsit elveszetten próbálják teljesíteni a küldetésüket. Ugyanis továbbra sincs lövésük sem, merre keressék a Falanx gyártótelepét, de szerencsére ekkor támad egy remek ötletük.
Legalábbis a csapat nagy része szerint remek ötlet, Csillagúr szerint, akinek a terv részeként el kellene vegyülnie a lakosság között, miközben szupertitkos információkat szed le egy nyilvános terminálról, már kevésbé. Pedig ez még a könnyebbik rész. Az, ami a csapatra nem sokkal azután vár, hogy kinyerték a katonai hálózatból a kívánt adatokat, a nehezebbik. Hogy pontosan mi az, a továbbra is barbar által beírt Megsemmisülés: A Hódítás - Csillagúr harmadik számából kiderül.
Goro-mba társaság
- Írta: talgaby
És igen. Eljött a pillanat. A perc, amire senki se várt, mégis túl kell esnünk rajta. A kép, ami örökre kísérteni fog minden egyes Mortal Kombat-rajongót, amíg csak él. A kép, ami annyira iszonyatos, hogy az internet legsötétebb bugyrait leszámítva az emberiség igyekszik száműzni azt kollektív tudatából. És most nem Kiszel Tünde nyíratlan szemöldökéről beszélek, hanem arról, ami a Goro, a Gyötrelmek hercege című mini második részének legutolsó oldalán vár ránk.
És most valószínűleg mindenki megnyitotta a füzetet, hogy megnézze azt az oldalt, így nagyon örülni fogok, hogy hirtelen elhagyja az egy számjegyet az aktív MK-képregényolvasók tábora, és abba a hitbe ringatom magam, hogy tényleg érdekel valakit ez a részleg, amit itt viszek.
Viszont mielőtt egyáltalán eljutnánk az említett képig, még vár ránk másik húsz, amik ugyan nem olyan vészesek, de ez nem jelenti azt, hogy máris nyugtatóbb tartalommal bírnának. Ugyanis oka kell, hogy legyen a füzet végi döbbenetnek. És az ok az, hogy Gorót elverik.
Nagyon.
Az előző szám végén felbukkant, roppant röhejes kinézetű és nevű Viadalnok ugyanis kicsit zokon veszi, ha röhögnek rajta, és beveti eléggé változatos támadásait. Ahogy azt Zaggot az első számban megmondta, a teremtménye tényleg rendelkezik a teljes első játék összes karakterének képességével, sőt, még különleges támadásai is vannak, mint például az a spéci lábszagtámadás, amit a képen is láthatunk. És hiszitek vagy sem, ez az, ami végül a Földre küldi a Gyötrelmek hercegét. A jelek szerint van, ami képes Al Bundy lábszagán is túltenni.
Ám amikor már minden veszni látszik, közte a szaglóérzékünk is, egy rejtélyes segítőnek hála Goro megmenekül, mi viszont sajna nem, mert egy elég fárasztó magyarázatot kell végigülnünk, amiben fény derül, ki ez a Zaggot, és miért viselkedik úgy, mint egy idióta. A válasz elég kimerítő, de a lényege: mert egy idióta. Viszont nagy mázlink,hogy a tesójának megvan a megfelelő eszköze arra, hogy rendbe tegye,és azt át is nyújtja Gorónak.
Ja, meg közben felbukkan Jax és összemegy a feje, Kung Lao halálos viadalba bonyolódik egy fával(!) és itt kóricál még néhány MKII-es karakter, de igazából nem nagyon csinálnak semmit.
Képregényeknél maradva természetesen nem maradhat el a havi Mortal-strip sem, ami most egy valódi folytatás, az Ogmorth (nem, ne kérdezzétek mit jelent, de ez a sztori címe) második része, amiben a Halálos Szövetség mesteri terve tovább bonyolódik, Johnny Cage megint meghal párszor és visszaemlékezünk Liu Kangre is. Ám a földi harcosok már úton vannak, hogy felügyeljék a Külső Világ első demokratikus szavazását és persze szétrúgjanak pár tomport. Lehetőleg varázstudókét.
Ó, és Reptile-t megszállja a Sárkánykirály.
És most... két két kihagyást követően itt van a 11.10-es fejezet, amire annyit utaltam már, amiben végre fény derül mindenre, ami még az Armageddon eseményeivel kapcsolatban kérdőjelet hagyhatott (legalábbis ami a fő sztorivonalat illeti, sok karakternek máig nem jelent meg hivatalos kártyája, hogy pontosan mi történt velük a kimaradt hónapokban), és megtudhatjuk, hogy ki és mi állt Tavenék viszontagságai és a világvégével fenyegető események mögött. A MK világának egyik legcselesebb csavarja ez, ami máshol talán nem számít nagy dolognak, ám itt, ahol eddig meglehetősen egyszerű volt a sztorivezetés, az ilyen mértékű csalafintaság az új író, John Vogel részéről, meglehetősen újnak számított. És jövő héten jön a lezárás, az eddigi játékok sztorijának legvége.
És bár általában itt szokott vége lenni a Mortal-pénteknek, most még egy kiegészítés a végére. Általában ilyenkor a keddi Macskanő mögé szoktam berakni, de most egy kicsit késve érkezik a rovatom szokásos eleme, egy rövid helyzetjelentés/szubjektív vélemény az amerikai képregénypiac eladásairól. Úgyhogy akit érdekel (van ilyen amúgy?), az olvasgassa nyugodtan az augusztusi listáról szóló bejegyzést.
Sztriptíz!
- Írta: Farek
Vízió terve a végső fázisba fordult, és már csak ő maga akadályozhatja azt meg az Angyalok 252. számában. A csapat vezetője megpróbálja kiterjeszteni az Angyalok befolyását, és új csapat alapítását tervezi új helyszínen. Próbál más szuperhősöket is megnyerni e cél érdekében, hogy észrevétlenül Bosszúangyal irányítás alá kerüljön az ország. Emellett pedig továbbra is őrlődik az eldöntendő kérdés súlya alatt: vajon joga van-e jobbá tenni a világot annak akarata ellenére is? És vajon hajlandó-e feláldozni ezért mindent, amit szeret? Sajnos a mutánsellenes hisztéria újból felerősödik, és emiatt egy igen sajnálatos esemény személyesen érinti, ennek hatására pedig meghozza a döntést és elindítja tervét. Persze előtte az Angyalokat el kell távolítani a színről, hogy ne zavarják annak végrehajtását. Ezért éppen kapóra jön egy vészhelyzet, amit Thanos egy hátrahagyott bázisa, és a „hozzáértő” katonai technikusok miatt ott megjelent csatlósai jelentenek, akik kemény feladat elé állítják a kiküldött Angyalokat. De nem is akármennyire! Nem tudom, vannak-e hölgy olvasóink, de azt hiszem, ők most egy kicsit többet is megcsodálhatnak Herkules bájaiból, mint azt az emberisten szerette volna… Vízió közben egy másik Thanos által hagyott nyomra állítja rá Csodakapitányt, kitessékeli Jarvist, és végre minden készen áll, hogy jobbá tegye ezt a világot. Persze nincs tökéletes terv, és ezért Vízió gépezetébe is homokszem kerül…
Hopkin és én reméljük, hogy ti homokszemek nélkül fogjátok olvasni ezt a képregényt (hacsak nem a tengerparton ülve, laptoppal a combotokon), és amennyiben ez így van, vagy ha pont nem, akkor tegyétek meg az észrevételeiteket az értékelőrendszeren és fórumon keresztül.
Star Wars
- Írta: Recsi és Galen
Mai történetünk réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban játszódik, a Marvel Star Wars-univerzumában, így senki ne várja, hogy a "valódi" történetvonalba beillesztheti.
Az előzmények ismerete nem annyira lényeges, mivel csak néhány visszautalás van a történetben. Röviden azért leírom:
A szokásos csapat a Millennium Falcon fedélzetén utazik, amikor a Birodalom lecsap rájuk, azonban az utolsó pillanatban sikerül elmenekülniük a Kerék nevű kaszinó-űrbázisra. Mivel a hely kívül esik a Birodalom fennhatóságán (olyan űrbéli Monte Carlo), egy időre biztonságban érezhetnék magukat, ám a birodalmi erők parancsnoka, Strom, csellel bejut a bázisra, és a Kerék személyzetét a maga oldalára állítja. A Kerék adminisztrátora, Greyshade, és Strom kidolgoznak egy tervet, miszerint mindenkit elfognak és elvisznek a birodalmiak, kivéve Leiát, aki a Keréken marad. (Ugye ismerős a sztori...?) Han Solo és Csubakka menekülés közben a Keréken mindennapos, csak-egy-maradhat rendszerű gladiátorküzdelmeknek otthont adó arénában találják magukat. Közben kiderül, hogy Vader is a nyomukra akadt, és úton van a Kerék felé. Han és Csubi rengeteg nehézség, csel és megtévesztés árán megszökik a bázisról a Falconnal, ám épp Vader cirkálójával találják szembe magukat. Luke az erő segítségével eltereli Vader figyelmét a csempészhajóról, így a koréliainak és vuki partnerének az utolsó pillanatban sikerül elmenekülni. Az irányt régi búvóhelyük, az Orleon felé veszik, ahol helyrepofozhatják sérült hajójukat...
(Az előzményekről bővebben a Marvel Star Wars 18-27 számában olvashattok)
Reprónyomás
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Kedvenc macskaszabású jelmezes hősnőnk némi viszontagságokat követően visszatér városába, ahol vitéz segítője verekedésbe keveredik egy veszekedett ellennel.
Eme eszperentés alliteráció Macskanő Földre, azon belül is otthonába, Gothambe való érkezését volt hivatott felvezetni.
Selina tehát itt van, és hamar kiderül, hogy a macska nem elefánt vagy aranyhal, elég jó emlékezőtehetséggel bír, és egész gyorsan visszatér ahhoz az elfoglaltságához, amivel épp akkor foglalatoskodott volna, amikor álnok módon mindenféle távoli bolygóra teleportálták. Név szerint a kreatívan csak Tolvajnak nevezett tolvaj elfogásához.
Ebben segítségére lesz régi ismerőse, Slam Bradley is, akinek nemrég sikerült Repró segítségével nyomra akadnia, már amennyiben Repró másolatainak öklét nyomnak tekintjük. Még mázli, hogy felbukkan Macskanő, aki megmutatja nekünk, hogyan kell egy szál magunkban a Bruce Lee-effektus használata nélkül legyőzni három tucat ellenfelet. Sőt, azt is, mik a leghatásosabb vallatómódszerek.
És hogy mi a célja mindezzel? Nos, Selina szokása szerint csavar néhányat a tervein, hogy ezzel kihasználja mások naivitását vagy inkább ostobaságát, ám a következő számban már érthetőbb lesz, mi szükség volt a hetvenkilencedik füzetben látott színjátékra. Azt a két hét várakozást meg reméljük, minden olvasónk kibírja.
Galactus-hajtás
- Írta: talgaby
Sziasztok!
A Láthatatlan Nő halála címet viselő történet lezárásában nem túl meglepő módon tanúi lehetünk majd a címbeli eseménynek. Viszont hogy ezt most áttételesen, valamilyen metaforikus értelemben kell-e értenünk, mint a Láthatatlan Lány halálakor - amely történet szintén megjelenik majd nálunk valamikor - vagy szó szerint, azt sajnos csak azok tudhatják meg, akik elolvassák az 561. számot. Ám mielőtt kiderülne a válasz erre az izgalmas kérdésre, még el kell rendezünk az olyan apróságokat, hogy ki kellene szabadítani a Fákláyt a roppant jó szándékú és ehhez roppant rosszfiús módszereket alkalmazó Új Oltalmazók karmaiból, rájönni, hogy mire kell nekik egy nagyon nagy aksira kötött Galactus, miért nem hajlandó Fátum szokásaival ellentétben egy árva mukkot se szólni, és hogy pontosan hol lehet diszkontkedvezményt kapni egy SHIELD-lerakat beszerzésénél, hogy potom 20-30 millió dollárból akkora hodályt lehet építeni, mint amivel az Új Oltalmazók furikáznak. Ezen kérdések közül nem mindre fogunk választ kapni. Pár másikra viszont szerencsére igen Ezek közé tartozik, hogy ki a rejtélyes Csuklyás Ember, mi köze van ennek az xfanzine jelenlegi kiemelt sorozatához, és hogy mennyire hatásos a Lény új dezodorja. Mindezt természetesen úgy, hogy közben nem feledkezünk meg potom nyolcmilliárd temporális menekültről sem, akik szeretnének valami lakhelyféleséget találni maguknak. Ilyenkor sajnálja az ember, hogy nincs kéznél egy üres bolygója, pedig látjuk, milyen jól tud az jönni néha.