Ma megint bunyózunk egy keveset, mint ahogy az a hírképből is látszik. Bizony, visszatérünk a Stret Fighter világába, ahol még mindig Crimson Viper igencsak egyedi dekoltázsával próbáljuk mi is és az UDON is eladni az SFIV előzménysztoriját feldolgozó minit. Amelynek harmadik füzetében Viper összecsap Sakurával, hogy őt is begyűjtse titokzatos munkaadója számára, aki ebben a füzetben végre felfedi előttünk, hogy pontosan miért is fontosak ennyire a számára a megfelelő csítípussal rendelkező harcosok. És letudjuk a Street Fighterben kötelező zuhanyzós jelenetet is.

Sziasztok!

A heti második délelőtti frissítésünkben visszatérünk kedvenc barbárunk kalandozásaihoz. Mint a képen is láthatjuk, a történetben Groo szokványos alapállapotában van: üres tekintettel néz maga elé a világba. Ekkor még nem sejti, hogy a háttérben gonosz machinációk készülődnek, amelynek kellékei pár pakli kártya, dobókockák és egy leendő kaszinóváros.
Bizony, a Groo v3 11. számában a szerencsejátékokat vesszük elő. És fogadok, nem sejtitek, hogy ez milyen kalamajkákat takar bamba kardforgatónk számára. ÉS arra is fogadok, hogy rengeteg fogadást láthatunk majd a mostani füzetben. Fogadjátok meg hát a tanácsomat és olvassátok el a mostani füzetet!

Az elmúlt időszakban kissé megritkultak a délelőtti frissítések, de ezen és a következő két héten ez garantáltan más lesz. (Igaz, ehhez elment egy egész vasárnapom, hogy beidőzítsek tizenhét hírt egymás után. Szóval frissítési bakik megint várhatóak.)
E heti első alanyunk Alan Moore sci-fi/szuperhős rendőrsztorija, a Top 10, aminek a második füzetét tesszük most ismét elérhetővé.

Sziasztok!

Mivel a TF kiesett a vasárnapokról, most megpróbálom pótolni legalább némelyiket. Ez felettébb nem fog majd sikerülni a legtöbb alkalommal, előre szólok. A mostani füzet eredetileg a holnapi lyukat tömte volna ki, mégpedig azért, mert igazából nehéz hova tenni.
Majdnem napra pontosan egy esztendeje, hogy utoljára frissítettük azt a sorozatot, ami az eXiles után a legtöbb honosító oldalt járta már meg: az Ascensiont. Ugyanakkor mindenkit megnyugtatok: ha az égvilágon semmire sem emlékeztek már az előző részekből, semmiről sem maradtok le, ugyanis a huszadik számmal egy mindentől független történetbe kezdünk bele. Ami fogalmam sincs miről szól. És nem azért, mert nem olvastam, hanem mert tényleg máig nem tudtam kibogozni, hogy akkor ez itt most mi. De ha valakinek sikerül, bátran írja meg, mert tényleg kíváncsi vagyok.
Ja, és amúgy az a feltűnően fura kinézetű gonosz alak benne David Finch. Nem, nem viccelek.

Amit láthatjátok, a jól sikerült lélekegyesítés után a cicusok jól megérdemelt pihenőjüket töltik a csodás San Franciscóban, majd, miután Tigra bemutatta sziklaugró különszámát – miután a májusban említett Tarzan interpretáció nem jött be neki – Pokolcica úgy döntött, hogy ő szolgáltatja az ebédre valót, és nekilátott halat fogni! De nem ám egy akármilyen halat, hanem egyenesen egy Tigriscápát!!! Aki bőven méreten felüli volt, így hát, legnagyobb bánatára, nem dobták vissza.
Éppen nekikészültek hát elfogyasztani az ínycsiklandó falatokat, amikor is egy hirtelen támad Forgószél elfújta a tábortüzüket. Ezen annyira felbosszantották magukat, hogy a nyomába eredtek és neki is jól ellátták a baját! Sajnos, Pym nagyon nekikeseredett a hírre, hogy így kárba veszett a finom falat, ezért teljesen magába fordult és baljós gondolatokba temetkezett…
Nos, mindezt és még sok mást megtalálhatjátok a füzetben, ámbátor talán egy kicsinykét más formában. Épp ezért, olvasásra fel!

Sziasztok!

Múzeumunk büszkén mutat be egy újabb fejezetet a világ egyik legismertebb emberszabású hálószövőjének életéből! (Aki furamód nem takácskodással kereste a kenyerét.)
A mostani fejezetben láthatjuk, miként szembesült hősünk azzal a gaz ármánnyal, amit a legutóbbi tárlatbővítésünk során fedtünk fel az erősebb idegzetű olvasóink előtt: ahogyan pár alávaló gazember megpróbálta visszahozni a diszkódivatot!
A hálófejűt természetesen ez ugyanolyan sokként érte, mint minden átlagos embert, amint ezt az utólag a most kiállításra kerülő fényképünkhöz igazított (és több tucat szemtanú által megerősített) hangalámondással is megerősíthetjük. A képből az is kitűnik, hogy a felfedezés akkor érte hősünket, amikor meglátta, hogy a gazfickók immár a diszkótermen kívül is megpróbálkoztak a lézerfények elterjesztésével „dekorációs” célzattal.

Sziasztok!

 

Ma Jonathan Wild, másnéven a "tolvajok királya" teszi nálunk tiszteletét, ha fellapozzátok velünk együtt a Fantom-krónikákat. Az izgalmas, két részes sztori első felét olvashatjátok ma, aminek érdekessége, hogy az olvasók által a magyar füzetekből megszokott rajzoló, Kari Leppänen tér vissza a rajzasztalhoz a 2000-es évek közepéről, akinek stílusa a '80-as évek legjobb történeteit idézi. Ezúttal is a veterán Claes Reimerthi tollával ékeskedtünk, magyar hangja pedig én voltam, jó szórakozást!

Sziasztok!

Mielőtt délután ismét elmerülünk a dzsungel forgatagában egy végeláthatatlanul battyogó lidércféleség segítségével, délelőtt némi bepillantást láthatunk pár olyan élőlény életébe, melyek potenciálisan feltűnhetnének az őserdőben magát rikító kékkel/lilával álcázó kalandor történetének lapjain. Avagy ma eljutottunk a Természet csodái nevű ismeretterjesztő albumsorozat tizenegyedik, egyben utolsó számához. És a mostani hírünk aktuális cuki szőrmókja a kengurupatkány névre hallgat. Mert pici és sokat ugrál.

A hét egyetlen CO-s hagyatékában ma délelőtt megpróbáljuk kicsit feldobni a hangulatot egy viccköteggel. Melyekben közös, hogy mindegyik szőkés. Elvégre a kitett francia album címe is Szőkék.
Bizony, az első album után maradt még bőven képi formába önthető szőkés vicc, és igazából ez még mindig nem volt a sorozat vége. (Jelenleg 19 kötetnél tartunk, plusz nyolc kiegészítő könyvnél, szóval ha akadna egy vicceket adaptálni tudó francia fordító, vagy ha a CO-n tovább tudják vinni, egész nagy galéria lehetne ebből.)
Habár valószínűleg eléggé feleslegesen írtam le mindezt, mert megint csak bizonyságot tettünk arról, hogy az olvasóink legnagyobb részét kitevő közönség számára továbbra is tudunk megfelelő reklámértékkel bíró hírképeket találni.

Sziasztok!

Elnézést a minimalisztikus hírért, de sajna 14:50-kor (szerveróránk szerint: 15:50-kor) volt időm, hogy egyáltalán nekiálljak. Hasonló okok miatt maradt el az ma és tegnap is a délelőtti frissítés. (És némileg esélyes, hogy elmarad a holnap délelőtti is, bár arra még van némi esély.)
Mai füzetünk a Macskanő v3-as sorozatának utolsó előtti (legalábbis az oldalunk szempontjából utolsó előtti) füzete, a 42. szám, amelyben máris pontot teszünk az előző részben megkezdett illegális kutyaviadalos történetre. Az utolsó kimaradt füzet egy mindentől független tölteléksztori lesz majd.