"Vérözön lábainál, s lángtenger felette."
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
Na, kérem szépen, hol is vágjak bele? Talán ott, hogy mint azt tudjátok, a múlt hónapban véget ért a Warhammer 40K - Kárhozat hadjárat című történetünk, ami a letöltőn elhelyezett értékelési lehetőség alapján igen szépen teljesített, és bár a Fekete Templomosok egyelőre szabira mennek - igen, ez azt jelenti, hogy nem most láttátok őket utoljára -, azért nem maradtok ma sem jókora mértékű vérfürdő nélkül, mert ma belevágunk a Vér és Mennydörgés című négyrészes minibe, melynek főhőse Izraell Honor Castillian, a Birodalmi Gárda ezredese ama szokatlan helyzetben találja magát, hogy fogságba ejtették gyűlöletes zöldbőrű ellenségei, az orkok, akik közismerten sosem ejtenek foglyokat. Hogy hogyan sikerülhetett neki ez a kunszt és hogy mit kell elszenvednie a túlélés érdekében, arról most nem ejtenék szót, hisz majd szép sorjában kiderül a történetből. Arról azonban igen, hogy Castillian szemén keresztül e történetet olvasva tanúi lehetünk az orkok mindennapos csatározásainak, rengeteg vérrel, látványos - már-már öngyilkos - akcióval és nem kevés abszurd humorral megfűszerezve. Mindenkinek ajánlom, aki kedveli a Warhammeres orkokat, és/vagy olvasta anno a Gyilokosztag című gyöngyszemet.
A honosítást én végeztem, a gyűjteményes kötet borítóját és elválasztó lapjait pedig beigli69 szállította. Jó szórakozást!
Ja, és még egy fordítói megjegyzés: ha ezek után még egyszer valaki a fülem hallatán kezd élcelődni a törpék lehetetlen akcentusán, nos, annak tutira belelépek a szájába...
Gyökerek
- Írta: zozi56
Mára nem jutott képregény. De nem tátottuk tétlenül a szánkat... Elküldtük Frank Castle-t, hogy keressen valakit, aki tátja helyettünk.
A Megtorló - Gyökerek című képregény honosítását 2006-ban készítette Micho. Különlegessége, hogy akkor csak a fórumra raktuk ki (mondtuk már, hogy megéri fórumozni?), de már jó ideje nem volt elérhető. És mivel ma volt egy szabad hely, Micho előkereste nektek. A teljes történet egy fogorvosi rendelőben játszódik, ahol egy ember szájából (!) nézhetjük végig az eseményeket. Jó szórakozást hozzá!
Ben Reilly pedig a fórumos kérések hatására (mondtuk már, hogy megéri fórumozni?) bővítette a Marvel Enciklopédiát Galactusszal és Csillagúrral. Hamarosan több karakter is várható ebbe a részlegbe.
Napos tüzelés
- Írta: talgaby
Mindenki kedvenc X-lánya ismét meglátogat minket itt, a HálóZsákon saját ongoingja utolsó előtti részében, amiben egy kicsit visszább veszünk a történet eddigi tempójából, hogy egy szuperhősös képregényhez mérten megfelelő mennyiségű bunyóval lásson el bennünket.
Avagy a Vadóc v3 11. részében igen elnyújtottan tanúi lehetünk annak, hogy főhősnőnk rég elveszett, ámde most előkerült és sok bonyodalmat okozó barátnője, Vakfolt, és a még mindig elbűvölően kedves, ámde még egy japánhoz mérten is eléggé alacsonnyá vált Naptűz miként szabadulnak meg Jurikó, vagyis a picit pipa kaszaboló kiborg - szeretünk alliterálni - nem túl szíves vendéglátásából. És nem túl meglepő módon végre kiderül, miként szerezte meg Vadóc második szett stabil képességét, amit már a lelkes X-rajongók láthattak az xfanzine-on az aktuálisan futó X-Men v2-es részekben, aminek ez a sztori amúgy majdnem közvetlen előzménye (hiába, meglátszik, hogy három évet csúsztunk a Rogue v3 második felének kirakásával, bár ez a honosításon is tükröződik).
Egy rész maradt már csak hátra, amit a mostani számunk egy elég érdekes zárójelenettel vezet fel, de kedvenc X-lányunk kalandjainak még nincs vége, ugyanis lassan elég rossz szokásomként elkezdjük visszafelé kiragosgatni a sorozatait (és sajna nem Vadóc lesz az egyetlen, akinél visszafelé haladunk majd a honosítással).
Ó, és igen. Amint múlt héten írtam, a héten nem lesz MK-frissítés, cserébe jövő héten kaptok majd egy roppant érdekesnek ígérkező fejezetet.
Az oroszlán is macska?
- Írta: talgaby
Amennyiben egy vadidegen bolygóra keveredik az ember, soha, de soha ne kezdjen el provokálni egy oroszlánembert. Valószínűleg ez az Ardden Entertainment által felélesztett Flash Gordon-remake harmadik számának legfőbb tanulsága. Ugyanis könnyen meglehet, hogy az adott oroszlánember még a végén zokon veszi ezt, és hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy egy aréna kellős közepén állunk egy csinos erdészlány mellett - ami mondjuk talán annyira nem egy kellemetlen dolog - és arra készülünk, hogy az életünkért küzdjünk a fentebb említett, nálunk legalább egy méterrel és másfél mázsával nagyobb macskaszerű emlős ellen. Márpedig az álmoskönyv is megmondta, hogy aki egy felbőszült nagymacskával akar egy szál kardban kikezdeni, azt kirostálja a természetes kiválasztódás.
Persze a helyzet akkor se sokkal jobb, ha egy planetáris diktátor palotájában vendégeskedünk, és épp akkor kísérjük el a lakhely birtokosát és nem mellesleg milliók véreskezű elnyomóját a reggeli egészségügyi sétájára, amikor a reggel kilencre bejelentett orgyilkosok a legalapvetőbb társadalmi formaszabályokat és illemkódexet felrúgva egy órával később jelennek meg a megbeszélt véres leszámolásra. Ilyenkor persze az ember rögtön örül, ha történetesen az USA titkosszolgálata képezte ki késekkel támadó halak elleni harcra. Mert a CIA-nál bizony minden eshetőségre fel kell készülnie egy ügynöknek, szükség esetén a vérszomjas zombi nindzsaparadicsomok tárgyalására is (bár az egy másik történet).
És még ez is egy jobb helyzet, mintha valaki arra ébred, hogy fejjel lefelé lóg egy lebegő börtönvárosban, ahol a helyi kiskirály kedves, barátságos, illedelmes módon megkéri arra, hogy tervezze meg a teljes kompánia szökését, máskülönben egyesével tépi ki a végtagjait. Az ilyen ébredések nem meglepő módon jobban el tudják rontani az ember kedvét, mint amikor a kedvenc adója helyett a Mulatós FM-re tekeri véletlenül a rádióját és egész nap mindenféle építési szerszámok segítségével próbálja kiszedni a fejéből a Necsi-necsi címre hallgató örökbecsű dalt.
Mindennek persze csak kevés köze van a Flash Gordonhoz, de ezzel jár, ha az ember mentálisan kicsit lefáradva akarja megírni késő este a másnap délutáni frissítés hírét.
Menetrend szerint
- Írta: kit
Nagyjából az idei évre tervezett Fantomok kétharmadához érkeztünk. Mai történetünk, Az utolsó sógun kapcsán Japánba látogatunk, ami egyáltalán nem mondható mindennaposnak a Fantom-sztorikat illetően. Tehát a képregény 1976-ból származik, melyet Norman Worker jegyez (ezúttal Bull álnéven), míg rajzolója Maidagan volt. Alapvetően a 21. Fantom a főszereplője, de láthatjuk majd, hogy az események jóval régebbre nyúlnak vissza. A mai számnál is nélkülözhetetlen segítséget jelentett Zerit közreműködése (mint a Diana döntése c. sztorinál), aki a történetet fordította szerb nyelvről, valamint szokás szerint Galen adott ruhát a képregénynek (illetve, még egy borítógalériával is kedveskedett a füzet végén). Természetesen nem vennénk rossz néven a viszajelzéseket, de a fórumot ezúttal (ezentúl) különösen ajánlanám mindenki figyelmébe!
Mégpedig azért, mert a mai naptól (kísérleti jelleggel) öt év után ismét útjára indul a Fantom Napi Képregény sorozat Micho jóvoltából! Röviden annyit elmondanék a dologról, hogy minden nap kikerül majd (hangsúlyoznám) a fórumra egy képsor, mely egy folytatásos sztori része, ahogyan az a napi képsoroknál lenni szokott. A ma induló szál A szerelmi háromszög címet viseli (írója Tony De Paul, rajzolója Paul Ryan), és bizony nem is olyan régi, egy 2009-es vasárnapi képsorról van szó. Bármiféle kérdésetek van ezzel kapcsolatban, természetesen a fórumon feltehetitek, és bátran biztassátok Michót, én is ezt fogom tenni, hogy egyrészt még több Fantom-képregény kerüljön ki a HZs-ra, másrészt hogy nekem is legyen mit olvasni magyarul! Jó szórakozást!
Ide képzeljetek ide valami Wagnert...
- Írta: talgaby
Korai Fantaszti-frissítésünkben (eme kifejezés szigorú jogvédelem alatt áll, szóval nem lenyúlni másnak!) folytatjuk a csapat kalandozását a Marvel megszámlálhatatlan alternatív világainak egyikében, ami egy eléggé különös egy Föld, hisz láthattuk már, amint a kies vadnyugati pusztaságban a cowboyok a Wanted-filmet megszégyenítő pályát leíró lövedékekkel párbajoznak, és a hátasaik is robotparipák. De ez még semmi, mert a mostani részben felbukkannak a géppegazusokat megülő valkűrök is, akik ezúttal nem elesett vikingek lelkeit taxizzák a megfelelő túlvilági sörvedelő verseny helyszínére, hanem a bolygó techológiai fejlettségének egyedüli őrzőit szimbolizálják.
Plusz valószínűleg Byrne szeretett volna páncélos csajokat rajzolni gépmadarakon. Ez is egy magyarázat lehet.
Valkűrjeinknek persze lesz némi célja is a történetben, ezúttal ők töltik be a mesélő szerepét. Vagyis igen, máris megtudjuk, mi történt ebben a világban, amitől az ilyenné vált, és alapvetően nem egy nagy meglepetés a történet. Egyike azon elképzelt valóságoknak, amik azzal foglalkoznak, mi lett volna, ha a szeretetre és békére és emberekkel való tisztes bánásmódra alapuló, Európában legelterjedtebb vallás szervezete a szeretet és a béke és az emberségesség nevében nem taszítja több mint félezer év totális szellemi sötétségbe a neki otthont adó kontinenst. Vagyis mi lett volna, ha átugorjuk a sötét középkort és a még szörnyűbb mentális visszaépülést okozó Big Brother-szériát, és az emberiség inkább az eszét használja BB Bogyó és VV Böngyörő szerelmi életének kitárgyalása helyett.
A válasz erre nem meglepő módon az, hogy sikeresen elpukkantották az egész világot, és most mindenki Mad Maxet kutatja, hogy segítsen nekik. Sajnos azonban be kellett érniük helyette egy bizonyos Richardsszal, aki viszont nem túl sokat autózott, még kevesebb fura öltözékű bandatagot lőtt le, helyette viszont barkácsolt magának egy házat. Egy nagy házat. Aminek most hőseinknek és újdonsült barátaiknak neki kell menni fentebb nevezett épület bevételének céljával. Hogy ez hogy sikerül nekik - mert igen, lezárjuk a történetet - az a 273. részből kiderül.
A Próba
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
Csupán néhány hete, hogy kikerült az oldalra az Idő Kereke első három számának átdolgozott változata, de meglőpen népszerűnek bizonyult ahhoz képest, hogy közületek jóval kevesebben kedvelik a kiforrott high fantasy műfaját, és észrevehetően népszerűbbek a hack and slash jellegű történetek... No de a lényegre térve, ma ismét Robert Jordan történetének újabb fejezete kerül terítékre, mégpedig az Új tavasz negyedik fejezete...
Az nomád aielek átkeltek a Világ Gerincén, és lerohanták a civilizált világot, olyan háborút robbantva ki, mely egységbe kovácsolta a máskor egymással perlekedő országokat. Mellettük harcol al'Lan Mandragoran, Malkier, az Árnyék által elpusztított királyság utolsó ura is. Miközben a Ragyogó Falak alatt tombol a vérontás, a Fehér Toronyban két Aes Sedai Beavatott, Moiraine Damodred és Siuan Sanche fültanúi lettek amint rendfőnökük jobbkeze, a Krónikaőr megjövendölte az egykor nagyhatalmú férfi, Aes Sedai, a Sárkány újjászületését s vele együtt a Tarmon Gai'don, a világ sorsát eldönteni hivatott Utolsó Csata közelgését... A két lány elhatározza, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az Újjászületett Sárkány felkutatásáért és megsegítéséért, ám addig még előttük áll a legnagyobb kihívás, amivel Beavatottként szembe kerülhetnek: a próba, mely eldönti, érdemesek-e az Aes Sedai-ok vállkendőjére...
A honosítást ismét én végeztem, a borítóért pedig beigli69-et illeti a köszönet. Jó szórakozást, s ha bármilyen kérdés vagy észrevétel merül fel bennetek, azt nyugodtan tegyétek föl nekünk a fórumon!
Kree-re pottyanás
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Némi kihagyás után itt van a Megsemmisülés: A Hódítás - Csillagúr címre hallgató mini második száma is, amelyet még mindig barbar beírásában nyújtunk át nektek. A legutóbb láthattuk, ahogy a kree katonai hírszerzés vezetősége összeállított egy piszkos tizenkettőt... vagy piszkos hetet... az éppen a fogdájukban tárolt különböző veszélyességű, fajú, nemű, méretű és nyelvet beszélő idegen lényekből, akiknek az élére az egykori Csillagurat, Peter Quillt tették, aki kitörő örömmel fogadta el a megbízást, és a hozzá mérhető legnagyobb optimizmussal látott hozzá a rájuk bízott feladatnak, ami azt takarja, hogy semmisítsenek meg egy nanoüzemet, ami valószínűleg képes lenne a komplett galaxist igen rövid idő alatt igencsak a Falanx irányítása alá vonni. Ami nem lenne éppenséggel jó dolog.
A mérhetetlenül felsőbbrendű kree haditudománynak hála a csapat bejutása szinte zökkenőmentesen zajlik, leszámítva azt az apróságot, hogy a feltételezett célponttól több kilométerre érnek földet, egy rakás Falanx őrszem között. De attól eltekintve teljesen simán megy a bejutásuk. A gondok inkább akkor kezdődnek, amikor megpróbálják átküzdeni maguk a használaton kívüli, elhagyatott, és ennél fogva kicsit romos földalatti szinteken, de meglepő módon még ez se jelent oly nagy akadályt, mint az, hogy a pszichopata siár berzerkerük egy kicsit túl pszichopata és a jelek szerint a berzerkermódjához elfelejtettek mellékelni egy kikapcsológombot, sőt, Duracellről üzemel, és sehogy se lehet leállítani. De mielőtt még komolyan feszélyezni kezdhetné a csapattársait, akik kicsit aggódnak amiatt, hogy a siár tyúk egy rossz pillanatában a barátsága jeleként cafatokra szabdalja őket, beugrik hozzájuk néhány ismerős, akik hirtelen nem is tudják, milyen módon fejezzék ki a viszontlátás örömét. De az biztos, hogy valamilyen módon köze lesz az energiastukkerekhez. Mert azok sose árthatnak.
Önuralom
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Sakura után a hónapban visszatérünk a fősodorba - vagyis igen, tényleg váltogatva megy majd a két sorozat, így jó sokáig kitart majd a Street Fighter az oldalon - és a harmadik számban is főleg két helyszínre fogjuk korlátozni a cselekményt. Az első természetesen Ryu, akinek ez a sorozat az utolsó esélye arra, hogy még a középpontban legyen, így a füzet felében végignézhetjük, miként próbálja Dhalsim őt is megtanítani arra, hogyan lehet a békére és a világgal való harmóniára törekedve szétrúgni mindenki seggét, aki nem akarja felfogni, hogy mi békeszeretőek vagyunk. Mert semmi sem hirdeti jobban a békés szándékot, mint egy marha nagy energiagömb a delikvens képébe.
A jóga egész jó dolog.
Persze mivel egy bölcs mester által tanított kissé vehemens tanítványról van szó, így nem maradhatnak el az elengedhetetlen kellékek sem. Mocsárból nem fogunk kiemelni semmit, de lesz helyette egy megfelelő testrész segítségével szétzúzandó szikla, és bár a hátizsákos mestercipelés is kimarad, de Ryunak attól még szembe kell néznie az Erő... vagyis a Hado sötét oldalával. Aminek a végeredménye megint ismerős lehet majd sokaknak. Főleg a jedijeinknek.
A másik szál - a kép alapján nem meglepő módon - Cammy és Chun-Li körül forog, akik megismerkednek Mexikóban egy újabb választható karakterrel... akarom mondani a Shadaloo elleni ütközet újabb harcosával, az indián Thunderhawkkal (vagy Thunder Hawkkal, esetleg T. Hawkkal, attól függően, melyik játék melyik konzolos portjának melyik alfajának melyik gyorsaságú verziójával játszik az ember). Természetesen a megismerkedés körülményei hűen követni fogják a sorozatban megszokottakat, vagyis legalább két koponyarázó pofon kiosztásra fog kerülni, mielőtt hőseink leülhetnének rendelni.
Plusz: Mivel a múlt héten Oz okán elmaradt a Mortal Kombat története (bár az Ozban is elkövettünk egy hidegvérű gyilkosságot, de azért mégis), így most dupla adagot kap mind a két olvasó, aki még nyomon követi Taven és a töbiek sorsának alakulását. A 11.8-as és 11.9-es fejezetekben már érezni lehet, hogy közeleg a végkifejlet, mert felbukkan a nagy közönségkedvenc, Scorpion is, aki egy kicsit ideges, de úgy is mondhatnánk, hogy pokoli dühös, de hogy miért, azt csak a nyolcas fejezet olvasói tudhatják meg. A lényeg az, hogy sikerült annyira felingerelni, hogy új létcéljául a Létezés eltörlését tűzte ki, ami azért lehet, kicsit túlzás még egy meglehetősen bizonytalan morálokkal bíró lidérc esetében is. De Tavennek még talán nem is ő jelenti majd a legnagyobb gondot, hanem a családi találkozó, amit ráadásul folyton megzavar Blaze is.
Két fejezetnyire kerültünk ezzel az Armageddon történetének végétől, és most egy hét szünet következik a sztoriban, hogy a hó végi Mortal-frissítésbe kerüljön bele az a fejezet, amiben végre tényleg választ fog kapni a megmaradt - valószínűleg egy fős - olvasótábor arra, hogy pontosan mi történt az utóbbi három részben, és igen, higgyétek el, tényleg sikerült egy olyan csavart belerakni, amit legfeljebb csak a legszemfülesebbek vehettek eddig észre, és ami miatt egyáltalán megérte megírni és talán olvasni is a második MK-trilógia lezáró eposzának eseményeit.
Ha végre itt a nyár, és meleg az idő…
- Írta: Farek
Legalábbis a Bosszú Angyalainak. Emlékeztek még a Bosszú Angyalai 10. számára? Úgy kezdődött, hogy az Angyalok – sajnos csak látszólag – próbálták péppé verni Amerika Kapitányt. Nos, a Bosszú Angyalai 251. száma hasonló módon indul, de sajnos megint csak nem a kívánt eredményt hozza… :) Viszont az Örvénnyel történt leszámolás után tovább dübörög Vízió terve, valamint elkísérhetjük Darazsat is egy kis karibi kirándulásra. Jól hangzik, nemde?
Szóval, mint említettem, a bámulatos android tovább folytatja tervét, melynek végső célja, hogy rendbe szedje ezt a kaotikus világot. Azonban Vízió fura viselkedése már több tagnak is szemet szúrt, akik nem tudják mire vélni az egészet. Miközben páran a tagok közül ezen töprengenek, az Angyalok jelenlegi vezetőjét rémálmok gyötrik, miközben komoly dilemma elé került, hogy beteljesítse-e régóta dédelgetett tervét, vagyis jobbá tegye-e a világot, akkor is, ha a világ nem vágyik arra. Mindeközben Darázs elutazik egy kis lazító kikapcsolódásra, a karibi szigetvilágra, ahol megismerkedik egy jóképű idegennel, aki egyszerűen túl jó ahhoz, hogy igaz legyen. Természetesen igaza is van, a háttérben titok lappang, és Darázs tervezett nyaralása általa nem várt fordulatot vesz…
A karibi kalandot és a nyári utóérzetet Hopkinnak és nekem köszönhetitek meg az értékelőrendszeren vagy a fórumon keresztül.