Sziasztok!

Valamikor réges-régen kikerült egy messzi-messzi galaxisban játszódó fanartos képregény ide. Ami a felvezető mondattal ellentétben nem a Star Wars, hanem a Dragon Ball univerzumának részét képezi. A Sealed Galaxy című magyar dódzsinsiről van szó, amelynek a következő hetekben igyekszem kitenni a következő 4-5 fejezetét, hogy ezzel is haladjunk egy kicsit. Így, hogy bevezettük a délelőtti frissítéseket, már kicsit jobban kezelhetjük az ilyen képregényeket is.

Emlékeztek még Silver Sable-re?
Igen, ez az a sorozat, ami jóformán a Zsák fennállása óta megy, és aminél kiszámíthatatlanabb ongoingunk kevesebb akad. És amelyet több mint két éve nem frissítettünk. De most fogunk. Kétszer is, ami valójában hat alkalom.
Ugyanis a sztori most belefut egy mini crossoverbe, amit a marvel az akkor futó, zsoldos témájú címei között rendezett. Igen, akkoriban több sorozat is volt, ami a marcona zsoldosélettel foglalkozott. A kilencvenes évekről beszélünk, amikor mindenkinek az arca állandó vicsorba fagyott mind a 78 fogával, szóval nem olyan meglepő ez.
Ez veszi hát kezdetét a Terror Rt. v1 11. számában. A címszereplő elvileg ismerős lehet egyeseknek, legalábbis úgy rémlik, a cirka tíz éve megjelent MAX-os minisorozata mintha megjelent volna magyarul valamelyik honosító oldalon (bár nem emlékszem már, hol, lehet, a ComicsKnights volt, akkor meg eléggé eltűnt).
A sztori maga a korához képest is kissé meredeknek hangozhat, mert a hat füzet nagyjában a címszereplők egy erotikus ereklye nyomát hajkurásszák ilyen-olyan céllal. És ez alatt nem egy nagy fallikus szimbólumra kell gondolni, hanem egy olyan tárgyra, ami gyakorlatilag önmagában a szexualitás. És erre úgy ötoldalanként emlékeztetnek is majd minket. Ami azért lesz érdekes, mert amúgy a sztori akármilyen McGuffin után mehetne, crossoverekhez méltóan leginkább azzal töltjük majd az időnket, hogy a három címszereplő egymást marja. Időnként szó szerint.
Sajna ezt így muszáj volt a hírben végigzongorázni, ugyanis a sztori, pláne a mostani füzetben, igen nehezen követhető, köszönhetően a címszereplő sajátságos nyelvezetének, az író iszonyatosan kifacsart fogalmazásának és annak, hogy egy igen fontos tárgy neve valójában egy fogalom, ami a magyar mondatszerkezetben kegyetlenül idegenül hat.

Sziasztok!

Mivel múlt vasárnap volt időm nekiülni és az oldallal foglalkozni, ezért most egész hétre jut a délelőtti frissítésekből, amikben benne lesz minden, ami eddig előfordult: CO-s hagyaték, fanartos cuccok és a Múzeum is kétszer jelentkezik. És ez egyben a sorrendet is lefedi.
A szép emlékű CO-Mixtól most egy spanyol képregényt jelentetünk meg. Bár e nemzet nemigen képviselteti magát a hazai képregényes piacon – legyen az papír alapú vagy honosító oldalak termése –, valójában a franciák és az olaszok mellett ők is egész jelentősnek mondható képregényes kultúrával bírnak (és valószínűleg sokat dobhat a helyzetükön, hogy ott van nekik Dél-Amerika kétharmada, ami jóformán ugyanolyan szimbiózisban van a képregényes piacukkal, mint az USA-é Kanadával, amit jól mutat, hogy a mostani füzet is spanyol-chilei produkció). Ennek mutatjuk most be mi egy kicsi szeletkéjét Zerit és Kendra tolmácsolásában, ami a María Dolares (igen, Dollár Mária) címre hallgat, és ami leginkább talán a krimi zsáneréhez áll legközelebb, ezért az Akció kategóriába pakoltuk.
Ahogy a múlt héten Zerit egy másik honosítása kapcsán, itt is elmondhatjuk, hogy senki se számítson a fantázia elszabadulására. Ez egy valóban földhözragadt történet egy állatorvosról, egy rablóbandáról és arról, hogy az emberi természet igazából sokszor meglehetősen a primitív ösztönök szintjén ragadt. Nem lesznek látványos robbanások, politikai cselszövések és egy valamirevaló vudu varázsló sem benne.

A nosztalgikus hétvégi Disney-matiné emlékére indított éves nagy Disney-sorozatunk, Dagobert bácsi élete, eljutott arra a pontra, amikor valódi történelmi személyiségekkel is találkozhatunk a világ leggazdagabb kacsájának élettörténetét elmesélő kalandsorozat Don Rosa által illusztrált – és ismételten csak P. Eryka által beírt – oldalain. És ez egy nagyon hosszú összetett mondat volt.
A harmadik fejezet az első a vadnyugati epizódok közül… lesz még belőlük egypár. Dagobert ebben az időszakban tanulta meg, hogyan éljen meg a pusztaságban, ekkor fejlődött ki benne az a túlélő ösztön, aminek aztán a későbbi kalandjai során igen nagy hasznát vette. Mindez Murdo McKenzie, egy valóban létezett marhabáró szolgálatában kezdődött Coloradóban, az egyik legnagyobb nyugati marhaszállító ösvényen. A másik történelmi alak pedig… ő legyen egyelőre meglepetés. Mert azon kevés amerikai történelmi személyiségekhez tartozik, akit még itt, az öreg kontinens keleti fertályán is garantáltan fel tudunk ismerni.

Elérkeztünk a Bosszú Angyalainak 15. évszámához, ami egy 2 részes történet első fele, aminek a második része két hét múlva, a Nyugati Parti Angyalok 1. évszámának lapjain fog befejeződni. De ne rohanjunk ennyire előre, nézzük, mit is kapunk ebben a füzetben! Mert az nem más, mint egy – a címben is említett – minden ízében hihetetlen történet.

Azzal kezdünk, hogy a keleti és nyugati parti Angyalok összejönnek, hogy hagyományteremtő célzattal játsszanak egy hihetetlenül izgalmas softball meccset. Hihetetlen pontok, hihetetlen ítéletek és hihetetlen izgalmak közepette zajlik a meccs, amikor is hívatlanul betoppannak a hihetetlen vendégek, a Szabad Erő (lánykori nevén Gonosz Mutánsok Testvérisége + Póknő) tagjai. Akik azzal a hihetetlen céllal érkeztek, hogy letartóztassák a Bosszú Angyalait, árulás vádja miatt. Persze várható, hogy az Angyalok mindezt nem veszik jó néven, ezért egy hihetetlen méretű csata veszi kezdetét, aminek a végkimenetele aztán teljességgel hihetetlen.

A csata után a hősök egy rögtönzött bíróság elé állnak, aminek elnöke az őket hihetetlen módon utáló Gyrich, aki nem is rejti véka alá hihetetlen ellenszenvét, és mindenáron rács mögé akarja dugni őket. Így hát, egy hihetetlenül hazafias Amerika Kapitány nagymonológ után, a Bosszú Angyalai kénytelenek a hihetetlen módon személyre szabott cellákban múlatni az időt, miközben azon töprengenek, hogy mely egykori vagy jelenkori tagjuk vetemedhetett ilyen hihetetlen gaztettre, hogy árulással vádolja meg őket. Persze nem várat magára sokáig a segítség, amely egészen hihetetlen helyről, a már korábban is hihetetlenül (idegesítő módon) szenvelgő és szenvedő, hihetetlen méretű lelkiismereti válságban lévő Póknőtől érkezik. Így hát az Angyalok egy hihetetlen menekülés után útra kelnek, hogy a következő részben felfedjék ezt a hihetetlen konspirációt, ami az elpusztításukra tör.

 

 

Sziasztok!

 

Két hete bemutattuk nektek Robert E. Howard egyik kevésbé ismert hősét, Cormac Fitzgeoffrey-t, az ír származású keresztes vitézt, aki Európából a Szentföldre visszatérve szembesül a megdöbbentő ténnyel, miszerint hűbérura elvesztette a becsületét, majd egy sértett arab hadúr támadását követően az életét is.

 

Legalábbis ez a pletyka terjedt el, ám Cormac, aki még halála után is rendíthetetlenül hisz ura becsületében, nem fogadja el ezt és árulást szimatolva bosszút esküdött mindazok ellen, kiknek köze lehetett a nemes francia lovag halálához. S miután egy szerencsés véletlent követően fény derül az igazságra, az ír vitéz megtorló hadjárata kezdetét veszi, s a sivatag homokját hamarosan töméntelen vér fogja öntözni, hisz számára ez az egész immár Becsületbeli ügy...

 

Jó olvasgatást a második fejezethez!

 

Múzeumunk ismételten a hó legvégére hagyta a Mickey Mouse magazin aktuális archív számának megjelentetését. A majdnem pontosan 22 évvel ezelőtt megjelent magyar kiadás mostani digitális változata egy új kor kezdetét hozza el: a nagy felbontású változatok korát. Innentől kezdve igyekszünk a magazinok szkenjeit legalább 1920-as méretben feltenni, hogy minél jobb minőségben tároljuk el ezeket a füzeteket az utókor számára.
A mostani magazinban helyet kapott többek közt egy igazi klasszikus, Carl Barks egyik története, amelyben Dagobert bácsi egészségügyi okokból kénytelen otthagyni egy időre a páncéltermét, a kulcsot pedig Donaldra bízza. Valószínűleg sokan sejtik, hogy ennek milyen következményei lesznek. (Szintén megjegyzendő, hogy a saját válogatáskötetünkben főképp erre a történetre alapozva lett eleinte a tallér a Barks-univerzum fizetőeszköze. Ez a terminológia nemrég megváltozott, az okokat a Disney-részleg enciklopédiájában találhatjátok meg.)
Ezen kívül részt vehetünk még egy szörnyek lepte hajótúrán, megtudhatjuk, milyen az, amikor Szuperszaglász szupermogyorói (NEM gondolni semmi rosszra!) gyerekkézbe kerülnek (ismételten: NEM gondolni semmi rosszra!), illetve amikor Donald összeveti páratlan mentális kapacitását egy majommal. A győztes pontosan az, akire számítani lehet.

A mostani fanartos frissítésünk igazából nem teljesen felel meg a címének, ugyanis a délelőtti frissítéssorozatunk mostani füzete eredetileg rendezvényeken kapható volt. Mivel nemsokára várható a második része, így az alkotója, Todd – akinek a füzeteivel már korábban is nem egyszer találkozhattatok a FanArtban – eljuttatta hozzánk az első rész nyersanyagát, hogy még szélesebb körben megismertethesse a művét. Nincs más hátra, jó olvasgatást ehhez a mai magyar valóságba helyezett, necces szintű turbómagyarságtól elég ügyesen ellavírozó sci-fi/fantasyhez.

Bár a cím már olyan, mintha az előző napi délelőtti frissítésünk egyik spin-offja lenne, valójában a Kabaman az új fanartos alkotónk nicknevét takarja, aki négy mini képregényt is eljuttatott hozzánk. Ezek közül kerül ma ki kettő.
Mivel a fanartos dolgokat továbbra sem szoktam igazából végig átolvasni, ezért előfordulhat, hogy a tartalmuk kissé érettebb olvasóknak szól… vagyis nem éppen gyerekbarát. Ennek ellenére egyelőre nincs rajta a korhatáros megjelölés, vagyis nem kell regisztrálni az olvasásához. Amennyiben ez gondot okozna valakinek, jelezze nyugodtan.