Serenity
- Írta: zozi56
Miután Földünket feléltük, egy új naprendszert találtunk, majd új földek százait terraformáltuk és népesítettük be. A központi bolygók megalkották a Szövetséget, majd úgy határoztak, hogy minden bolygónak egyesülnie kell uralmuk alatt.
Ezzel kapcsolatban voltak ellenvetések.
A háború után, sok Függetlenségi, akik harcoltak és vesztettek, a rendszer szélére sodródott, távol a Szövetség befolyásától. Ott kint az emberek a legalapvetőbb dolgokkal próbáltak túlélni: egy hajó munkát jelentett, egy fegyver segítséget, hogy azt megtartsd. Egy kapitánynak egyszerű céljai voltak: legénységet találni, munkát szerezni, levegőben maradni.
Ma egy szeptemberben megkezdett, 2005-ös minisorozatot folytatunk, a Serenityt. A honosítók Alal és Kendra a CO-MIXról. Jó szórakozást a képregényhez!
Kettős renegát
- Írta: talgaby
A Fekete Özvegy v1 második számában nem igazán szórakozunk történetvezetési áttételekkel, a sztorin erősen érződik, hogy vagy egy nagyobb graphic novelnek szánták, vagy már eleve a(z akkor még csak külsős) szerkesztő, Joe Quesada úgy íratta meg, hogy figyelembe vette a tpb kiadását. Mindenesetre nem kell várni, hogy kiderüljön, hogyan zajlik le a két Fekete Özvegy újabb összecsapása a kietlen szurdokban, a katonai teherautó vezetőfülkéjében. Persze nem csak ennyiből áll a füzet, hisz a mini lényege az, hogy Natasa megpróbálja számba venni a saját életét, amihez az oroszok és amerikaiak által is kiadott megbízása csak egy jó alkalmat szolgál. Két nagyhatalom között lavírozni ugyanis nem egyszerű, pláne, ha az ügynök úgy dönt, valószínűleg az a helyzet legbiztosabb megoldása, ha egyik megbízó parancsát se teljesíti, helyette egy harmadik megoldást választ. A kémszakma azonban nem túl megbocsátó, különösen a Marvel világában, ami bizonyos szempontokból eléggé hajaz Tom Clancy minden-kormányügynökség-összeesküvést-sző-és-minden-másikét-megpróbálja-megakadályozni-a-szuperkütyük-segítségével világához. Plusz ott van még ugye a roppant fiatal és roppant szőke önkényes utódjelölt is...
Királyi lehetőségek
- Írta: talgaby
Négy úgy, ahogy állandó Fantasztikus Négyes-sorozat mellett nem egyszerű kitölteni az ötödik heteket, de szerencsére elég tetemes mennyiségű F4-hez köthető What If...-re sikerült szert tennünk ahhoz, hogy végül idén utoljára is megoldódjon ez a gond.
A mostani delikvensünk nem egy mai darab, 1978-ból származik, ami annyira régen volt, hogy sokunk, köztük a sztori honosítója még csak nem is élt akkor. Ennek következtében a füzetről készült szken sem mondható a legtökéletesebbnek, és sajna a reprintjéből azóta se készült digitális változat. A történet különlegessége azonban nem a korában rejlik, hanem az alkotói stábjában. Ugyanis nem más írta és rajzolta, mint az amerikai képregényipar egyik, ha nem legfontosabb személye, a Király, Jack Kirby. Ugyanakkor a Kirby-hagyaték ismerői megjegyezhetik, hogy '78 már akkor volt, amikor a DC-től is elment, miután alkotói nézeteltérése támadt a szerkesztőséggel, és hogy a Marvelhez való visszaigazolása nem volt éppen karrierje csúcspontja. Ami igaz, de ez akkor is egy F4-történet, és mind tudjuk, hogy a Marvel legjelentősebb eseménye, az eredeti Galactus-trilógia az ő nevéhez fűződött (kiegészítve Stan Lee dialógusaival), és részemről mindig is az F4-et tartottam Kirby legerősebb alkotásának... és ebben a réges-régi, What If v1 #11-re keresztelt füzetben azért ez még érződik valamelyest. Még akkor is, ha ez a füzet mondhatni egy művészi bocsánatkérés és csatabárd-elásás, egyben tisztelgés és elmerengő nosztalgia azokról az időkről, amikor Lee és a csapata valami teljesen újat hozott létre, és a körülmények szerencsés játékának köszönhetően létrejött az amerikai képregények máig egyik legismertebb, és talán legjelentősebb korszaka, az igazi, vérbeli ezüstkor. A sztori ezt az akkor már tíz éves hangulatot eleveníti fel, így néhol kissé megmosolyogtató, néha kicsit furán jönnek a történeti elemek, de pont ez volt a hatvanas évek egyik bája.
Valószínűleg feltűnt, hogy egy szót se szóltam a konkrét történetről. Szándékosan. Habár már a borító roppant beszédes, mégis szeretném, ha ezt most minden olvasó maga fedezné fel. Különösen, mert a füzet legnagyobb csavarja maga az alapötlet, és lehet, nem lenne olyan hatásos, ha már a hírben felfedném. Jó olvasást hozzá.
Továbbá szeretném figyelmetekbe ajánlani Ben Reilly legújabb leíráscsomagját, ezúttal a Marvel 101 földönkívüli fajáról készített összefoglalót nektek.
A pokolba vezető út büszkeséggel van kikövezve...
- Írta: Aldarion
Mivel ma van a hónap utolsó vasárnapja - és mivel minden egyéb címem e havi fejezete kikerült már - így mára nem mást hoztam nektek, mint Robert Jordan világhírű ciklusának felvezető történetét, az Új tavaszt, annak is immár az utolsó előtti, hetedik számát.
Moiraine Damodred fáradhatatlanul folytatja önként vállalt küldetését, az Újjászületett Sárkány utáni kutatást, ám mindezidáig eredménytelenül. Hosszúnak ígérkező útjának következő állomása Chachin, az egyik északi határvidék mentén fekvő királyság fővárosa. Szintén oda tart a rég elpusztult ország, Malkier törvényes királya, al'Lan Mandragoran és két csatlósa is. Az Aes Sedai és a koronázatlan hadúr találkozása azonban hideg zuhanyként éri mindkettejüket, s mint arra hamar ráébrednek, a Határvidékre hosszabb az út, mint azt valaha gondolták volna. S miközben büszkeség küzd a büszkeség ellen, még csak nem is sejtik, hogy sorsuk hamarosan örökre egymáshoz köti őket.
Az utolsó előtti fejezetet - akárcsak az eddigieket - ismét az én tolmácsolásomban olvashatjátok, míg a borító magyar változatáért beigli69-nek jár a köszönet. Jó szórakozást!
Lidércszökés
- Írta: talgaby
Lidércnek lenni nem feltétlenül jó dolog, és ez nem csak a Csillagkapu univerzumára igaz. Roppant rejtelmes múltú főhősünk múltja az előző szám óta már nem olyan roppant rejtélyes, viszont még tartozunk ezzel kapcsolatban egy apró információval, amire a harmadik füzetben végre fény fog derülni.
Közben persze valami akciót is kellene csempészni a galaktikus háborúról szóló űr-crossoverbe, így természetesen a várva várt szökés sem maradhat el, amiben tevékenyen kiveszi majd a részét a Szuper-Skrull és egy másik régi ismerős is. Közben pedig Ronan dühöng, mert egyrészt képtelen megszabadulni a Falanx befolyásától, másrészt nem tudja teljesíteni az általuk rákényszerített feladatokat sem. Ám ez semmi ahhoz a meglepetéshez képest, amit a Falanx csodafegyverének leleplezése jelent a számára. Számunkra meg az, hogy Lidércék egy vitorlás flottát vezető kapitány segítségét kérik a Falanx elleni támadáshoz.
Goro gorombul
- Írta: talgaby
Mi történik, ha valaki felbosszant egy két és fél méter magas, fél mázsás félsárkányt, és az ráteszi mind a négy mancsát egy bazi nagy flintára? Ha elmondanám, azzal lelőném a Goro, a Gyötrelmek hercege című minisorozatunk befejező részének egyetlen, roppant brutálnak szánt jelenetét. Ami annyira nem valami oltári, de a kilencvenes években nagyon más volt még a világ és az ehhez hasonló megmozdulások megítélése.
Persze lehet, hogy az élményt némileg rontja a tény, hogy sajna itt is visszaköszönnek Kiki Chansemone daganatos alakjai, így most egymás után két MK-napon kell ezzel riogatni az olvasókat. Viszont ígérem, most egy darabig mentesülni fogunk a roppant rövid és figyelemre méltóan szánalmas rajzolói karriert befutott alkotótól.
Persze a Goro harmadik részét nem csak a finoman szólva sem művészi rajzok jellemzik, amik sajátossága például a képen is látható ún. Liefeld-kór, amely tünetei közé tartozik a pupilla, sőt, egyes esetekben a teljes szem elvesztése, a gyémánt alakú lábfaj kialakulása, és a végső stádiumban a füleken át kijövő beszédhang. Ez utóbbira itt szerencsére nem lesz példa.
A Liefeld-kór amúgy ragályos dolog, jelen füzetünkben pedig bunyó által terjed. Mert abból most is akad bőven. Goro a továbbra is félelmetesen ostoba nevű (s kinézetű) Viadalnok ellen, Goro Baraka ellen, Baraka Jax ellen, minden létező egyéb szereplő mindenki más ellen, míg végül nagy nehezen leredukáljuk az egészet egy Goro vs. a Káosz istene örökrangadóra, melynek, valljuk meg, igen sajátságos lezárást sikerül a végén keríteni, ami némileg már szinte akár meg is tudja menteni bizonyos szempontokból ezt a minisorozatot. Aminél "kilencvenesebb" történet már ígérem, nem lesz a Mortal Kombat-részlegben, szóval nem kell attól félni, hogy valaha meglátunk még egy liefeldien röhejes stukkert akármelyik MK-szereplő kezében.
E havi humoros szösszenetünk egyik személyes kedvencem, legalábbis ezt volt az egyik legélvezetesebb fordítani. A némileg az eddigi sztorik kontinuitásán kívül eső, de lazán hozzájuk kapcsolódó rövidben Raiden azzal bízza meg Liu Kanget és Kung Laót, hogy hárítsák el a Földi Birodalmat fenyegető legújabb veszedelmet. Ehhez a páros útra kel az Árnybirodalomba. De felbukkan itt még Scorpion, a költő és verselő Sub-Zero is, hogy aztán egy roppant szokatlan leszámolás tanúi lehessünk két fronton is. Jövő hónapban pedig megtudjuk majd, hogyan lopta el a kicsi Scorpion egyszer a karácsonyt.
A mostani karakterlap-gyűjteményünk érdekessége, hogy a kikerülő féltucat szereplő kétharmada boss karakter. Ennél nagyobb arányban játékfőnökök egyetlen sorban vagy oszlopban sincsenek. Úgyhogy megfelelő körültekintéssel lehet elmerülni Moloch, Motaro, Nightwolf, Nitara, Noob Saibot és Onaga történeteiben.
Legnépszerűbb matinés sorozatunk frissítése se maradhat el. A közönségkedvenc Defenders of the Realm immár elhagyja a felezőpontot, amikor is a hetedik epizódban az eddig látott leghatalmasabb inváziós sereg (legalább húsz(!) fő) lépi át a birodalmakat elválasztó határt, hogy leigázza magának a Földet. A Sheeva vezette shokanok ellen természetesen rögtön harcba szállnak a földi Kiválasztottak, ám amikor Sonya egy meggondolatlan lépése miatt a terepvezető, Stryker harcképtelenné válik, a csapat kénytelen lesz fegyelmi eljárást indítani Sonya ellen. És mindezt aközben, hogy Sheeva elszántan próbálkozik a legyőzésükkel.
És akkor a technikai részletek. Mivel a szerverünk kapacitása nem végtelen, ahogy a sávszélesség sem, amit szegény kibír sikítás általi elhalálozás nélkül (ami esetén más szomszédoldalak adminisztrátorai szentségelnek ránk, bár van, amelyik anélkül is), plusz el se hinnétek, mennyire macerás volt megcsinálni a Matinékat, így sajna meg kell válnunk Spuri mozitermétől, hogy a funkcionalitás jegyében egy kicsit felhasználóbarátabb megoldásra váltsunk. A videókat innentől fogva a 4shared-re rakjuk fel és onnan ágyazzuk be. Ennek nagy előnye, hogy a 4shared nem töröl ész nélkül minden ilyesféle tartalmat, plusz a videók végre teljes képernyősre nagyíthatóvá válnak (de továbbra sem lesznek letölthetőek és ilyet ezentúl se kérjetek, mert nem tesszük azzá). Továbbá biztosításképpen igyekszünk majd felrakni sorozatokat a Megavideóra, ami szintén roppant toleráns a tartalmat illetően. A mostani résznél már megtalálhatjátok az első megavideós tükörlinket. Az ottani lejátszó sokkal jobban méretezhető, de kicsit sok területet foglal el, amíg el nem tűnik.
Plusz így végre elérhetővé válhatnak majd a régebbi műsorok is. MK esetében már fel is került az összes előző epizód (és a mostani is) a Defenders of the Realm szekciójába. Így aki lemaradt erről a páratlan sorozatról, most pótolhatja.
Vízalatti kiborgtúra
- Írta: talgaby
Viszonylag gyorsan kerül ki a Silver Sable 11. része, legalábbis ahhoz képest, hogy előtte mennyit kellett várni...
A mostani részhez annyi előzmény hozzátartozik, hogy - amint a füzetben is utaltak rá - a Deathlok v1 18-19. számaiban felbukkantak Sable-ék is, miközben Holtváz egy kiborgsereg ügyében nyomozott, amit egy Hidra-frakciónak szállítottak. A lényeg, hogy volt egy nagyon kilencvenes évekhez illő harc, és Silveréknek alaposan szétrúgták a tomporát. Most viszont egy fülesnek hála eljön a visszavágó ideje, és egy tengeri mobil bázis megtámadásával megpróbálják kiiktatni a kiborgokat, mielőtt azok letarolnak egy fiktív balkáni országot. De hogy ne legyen egyszerű az élet, belekeveredik egy másik zsoldoscsapat, a Hidra fő ügyosztálya és egy renegát kiborg is...
A honosítás elkészültében továbbra is Darkness és nitro játszott tevékeny szerepet. És végezetül annyi, hogy ha esetleg furának hat a "folytatjuk" felirat a füzetben, az azért van, mert eredetileg ez egy duplaszám lett volna, de valamiért félbevágták, ezért van az a fura snitt benne.
És hogy legyen még némi olvasnivalója mindenkinek, kikerült a rovatomba az októberi eladási listáról szóló cikk is.
Soma
- Írta: Recsi/simoc/beigli69
Ezévi utolsó előtti X-aktánkat látjátok. A rész címe Soma, aminek semmi - ismétlem, SEMMI - köze nincs a képhez. A főszereplők továbbra is Scully és Mulder ügynökök, a nyomozás lezárása szokás szerint kétséges. A bűnös ki(mi)léte is homályban marad. Jó szórakozást, egy hónap múlva találkozunk.
Meztelen Giovanna
- Írta: kit
A mai alkalommal egy, a rajongókat igencsak megosztó történettel szolgálunk, mely egyesek szerint az egyik legrosszabb sztori, míg mások szerint éppen az egyik legjobb. (Kíváncsian várjuk tehát a magyar rajongók visszajelzéseit!) Szó, ami szó, a témáját illetően is érdekes kérdéseket feszeget férfiak és nők viszonyával kapcsolatban. Giovanna története az 1630-as években játszódik, és a negyedik Fantom krónikáinak egyik legszomorúbb fejezete. Található egyébként egy utalás a történetben A halál gyűrűje című kétrészes sztori eseményeire is, mely nagyjából egy évvel ezelőtt futott itt a HZs-n. További érdekessége a képregénynek, hogy néhány oldalon a főhősnő (fél)meztelenül szerepel - ahogyan a borítón is - ám ezeken a képeken ausztrál barátaink nemes egyszerűséggel egy hálóinget adtak Giovannára, sőt, a híresztelések szerint egyes helyeken a szöveget is cenzúrázták a skandináv kiadáshoz képest. Nos, a magyar változatban igyekeztünk ezeket a változtatásokat visszaállítani eredeti formájukra. A történet írója Ingebjorg Berg Holm, rajzolója Dick Giordano. A magyar változatban pedig a megszokott emberek működtek közre. Akár tetszik valakinek ez a szám, akár nem, egy biztos, a Giovanna a 2000. utáni Fantom-sztorik egyik legérdekesebb darabja. Jó szórakozást!
Galen azt súgja itt a fülembe, hogy a néhány héttel ezelőtt befejeződött Diana-ciklus utolsó részéből kimaradt borítógalériát is pótolta.
Orrgo morrgása
- Írta: talgaby
Negyedik, bár nem utolsó hétfő a hónapban, tehát némi könnyed kikapcsolódás következik, hogy valamivel enyhítsük a fizetés (vagy zsebpénz) megérkezéséig fennmaradó néhány napot. A Marvel Kalandok Fantasztikus Négyes 35. száma az egyik személyes kedvencem, egyben a Tobin-éra egyik kiemelkedő darabja, aminek érdekessége az is, hogy nem David Hahn rajzolta.
Történetünk stílusosan azzal indít, hogy a címlapon is látható idegen, Orrgo leszáll a Földre, hogy az uralma alá hajtsa azt (of course!). Piros pont annak, aki megmondja, melyik klasszikus sorozatból vette Tobin ezt a karaktert.
Szóval a leendő világuralmi zsarnok összefut a Fantasztikus Négyes legkékszeműbb negyedével, melynek következtében átmenetileg lemond a zsarnoksági elképzeléseiről. De a bosszúja nem marad el. Igaz, egy kicsit el kell halasztani az ilyen irányú törekvéseket, mert a kvartettet nemsokára lefoglalja egy újabb jelentős esemény, melynek fontosságát Johnny, Ben, de még Reed se tudja megfelelőképpen hangsúlyozni. Ugyanis az F4-et felkérik, hogy legyenek zsűritagok a Miss Universe szépségversenyen...