Hírek
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Mivel ez már a harmadik alkalom, remélhetőleg immár nem okoz nagy meglepetést, hogy mikuláskor némi Disney-vel kedveskedünk az ifjabb olvasóknak, és persze azoknak az idősebbeknek, akik e sorok írójához és még nem is olyan kevesekhez hasonlóan idősebb korukban is nagy rajongójuk maradtak a Disney-képregényeknek.
Az immár hatodik, 100 oldal feletti terjedelmű válogatásunk ismételten erősen kacsacentrikus lett. Aki kicsit ismeri a Disney-képregényeket, az a borító láttán már rögtön sejtheti, hogy a mester, Carl Barks néhány művének közlése után most végre sorra került a legnagyobb rajongója, Don Rosa is, a mérnökből lett hobbialkotó, aki néhány évtizede magára vállalta azt a feladatot, hogy tovább bővítse a barksi univerzum eseményeit. A most leközölt történet is ilyen, visszamegyünk Dagobert bácsi fiatalkorába, amikor még Alaszkában próbálta megcsinálni a szerencséjét, és végre megtudjuk, mi vette rá arra, hogy visszaköltözzön az Egyesült Államok melegebb tájaira.
De lesz itt még egy jövőbe tett kirándulás Szaki Dani egy távoli rokonával, amely történet amúgy az idén gyereknapkor kikerült szintén időutazós sztori folytatása; megtudhatjuk, milyen lehet a felhők lágy ölén pihenni, de azt is, hogy a túl sok nevetés bizony akár káros hatással is lehet a szervezetre... és persze nem maradhat el az alkalomhoz illő történet is, egy karácsonyi sztori, amelyekből viszont az évi két kötetes ütem miatt kezdünk vészes gyorsasággal kifogyni. Mindenesetre idén még van, és bár ezt most nem Barks írta, mégis hangulatilag igyekszik az ő hagyományait követni.
És a végére maradt az aktuális Disney Italia-féle történet, amit ráadásul Fecchi rajzolt, de nem csak ez a sztori különlegessége. Hanem az, hogy aki alaposan odafigyel a történetre, az igen hamar felismerheti, melyik roppant híres filmre hajaz Dagobert bácsi virtuális kalandja.
Jó olvasgatást a történetekhez, és ne feledjétek, találkozunk ismét 2011 gyereknapján.
És most egy újabb felhívás: A főoldalra kitettünk egy rövid listát azokról a sorozatokról, amik jövőre debütálnak a HálóZsákon. Ezzel a felméréssel csak arra vagyunk kíváncsiak, mit vártok a leginkább a jövő évben, de nem csak emiatt került ez most bele a hírbe. Hanem azért is, mert a fórumunk Szavazások, játékok c. topicjai közt megtalálhatjátok ennek a listának egy jóval bővebb (21 tagú) változatát, ahol nem csak egy, hanem hét sorozatra is le lehet adni a voksot. Tudjuk, hogy sokan nem fórumoznak és rengeteg olvasónk akad, aki nem is regisztrált oda, de aki mégis, az legyen olyan jó, szánja rá azt a két percet. Előre is kösz mindenkitől!
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
December első vasárnapját mi mással is töltheném ki, mint a soron következő World of Warcrafttal? A mai fejezet, mint azt a cím is sugallja, kettős szerepet tölt be a sorozaton belül, hisz egyszerre epilógusa az Onyxia elleni küzdelemnek és prológus egy új, merészebb és nagyobb horderejű történetszálhoz, mely alaposan felforgatja hőseink és egész Azeroth életét.
Egy régi - sokak számára - kedvenc szereplő kiválik a csapatból, helyette azonban kapunk jó néhány újabbat: egy titokzatos félork nőt (a bal oldalon), egy élőholt mágust és egy fiatal fiút, akiben legalább három faj vére csörgedezik... No és persze ellenfelekben sem lesz hiány, bár róluk egyelőre csak annyit, hogy a Lángoló Légió újabb talpnyalói ők, akiknek keze messzire elér a Horda és a Szövetség sorain belül is.
Emellett pedig ismét frissült a rovatom is, ez alkalommal nem mással, mint a Szövetség és a Horda című fejezet utolsó részével, amelyben szó lesz nerubián pókurakról, az ekkor még halandó Kel'thuzadról, az Ostor születéséről és a régi Szövetség darabokra hullásáról. Jövő hónapban pedig belecsapunk az utolsó előtti nagy fejezetbe, mely a Warcraft III történetét részletezi majd. S ha már itt tartunk, még egy észrevétel ezzel kapcsolatban: a most induló történet szorosan épül a Warcraft történelmének eseményeire, számos fő és mellékszereplő komoly múltra tekint vissza, számos múltbéli konfliktus kerül majd felemlegetésre, melyekről vagy már volt, vagy még ezek után lesz szó a rovatomban, így ajánlom mindazok figyelmébe, akik esetleg kevésbé - vagy egyáltalán nem - ismerik a világ háttértörténetét.
A magyar változatot én készítettem, a borító ezúttal is beigli69 munkája. Jó szórakozást hozzá!
Végezetül pedig egy megjegyzés: Eme sorozat honosítását pusztán kedvtelésből csinálom, aki nem szereti, az ne olvassa, aki pedig olyan megszállott rajongó, hogy nem bírja elviselni a karakterek és a helyszínek nevének magyarra fordítását - amelyről egyébként egy, a fórumunkon kiírt szavazás döntött -, nos, az inkább olvassa eredetiben és kíméljen meg az olyasféle megjegyzésektől, mint például ez a közelmúltbeli gyöngyszem, amit élőszóban tolmácsoltak nekem: "De fejbe rúgnám azt a kretént, aki ezt fordítja, csak jönne a közelembe..." Mindenkinek joga van kinyilvánítania a véleményét, de erre ott van a fórum, ahol a megfelelő topikban mindezt kulturált formátumban meg is tehetitek. Az ilyenek - amellett, hogy totál elveszik a kedvem a munkától - csak újra és újra fevetik bennem a kérdést: mi a fenéért csinálom ezt egyáltalán?
- Írta: zozi56
Ma folytatódik a jól ismert rajzfilm alapján készült sorozatunk, a Batman Kalandjai, méghozzá a hatodik résszel. A többi számot erre találjátok.
Bruce Wayne egy gyilkossági ügybe keveredik, látszólag minden bizonyíték ellene szól. Előzetesbe is kerül, a tárgyalás pedig másnap lesz. Egyetlen éjszakája maradt, hogy kinyomozza, mi is történt valójában. Vajon sikerül neki? A képregényből megtudhatjátok.
A honosítást Zerit és Shim készítette még régen, egy Charax-HZs közös projekt keretében.
- Írta: talgaby
Sziasztok!
Kicsit csodaszámba megy, de legalább egy idén megkezdett minisorozatomat sikerült végre ütemterv szerint befejezni. Az Oz utolsó része bizony nem volt könnyű dió abból a szempontból, hogy lehetetlen volt eldönteni, melyik kép kerüljön a hírbe, Skottie Young annyira igyekezett a legtöbbet kihozni az utolsó füzetből. Persze ehhez remek alapanyaga is volt, elvégre a filmekből már ismeretlen szakaszban találkozhatunk egy porcelánkirálysággal - ami amúgy furamód például az animeváltozatban elég sok szerepet kapott az eredeti változattal szemben -, a kalapácsfejűek nemzetségével, akiknél a fejtörés komoly nemzeti elfoglaltság; beugrunk egy erdőbe, amit egy gonosz pókszörnyeteg tart rettegésben; és végül megismerjük a Déli Ország uralkodónőjét, Glindát, a Jó Boszorkányt, aki Oz földjének legtávolabbi fővárosából uralkodik a kvarangyok népe felett. (És igen, kvarangy, nem kvadling vagy quadling.) De hogy ebből hogyan lesz bármiféle megoldása a történetnek? És mi lesz hőseinkkel? Nos, erre részben választ kapunk most... ám a mesének még közel sincs vége, ó, de nem ám! Oz páratlan országában számos mesés kaland vár még arra, hogy kicsik és nagyok is megismerkedjenek velük, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk majd mi is itt a Zsákon magyarul prezentálni azokat. Sajna a következő történetre, Oz csodás országára még egy darabig várni kell, de addig is talán nem árt még egyszer belemerülni az első, több mint 100 éve kiadott mesébe, immáron egy egységes kiadvány segítségével. A letöltőoldalra ugyanis kikerült a teljes történet regényformában, megszakítatlanul, bónuszként egy borítógalériával és pár karaktervázlattal.
- Írta: Farek
Nos, ahogy az már a frissítéshez mellékelt képből is látszik, egy igen erotikus és pajzán történetet olvashattok ma az Angyalokról, ami alapjaiban fogja felforgatni mindazt, amit róluk, valamint a szexuális és nemi életükről gondoltok. Vagy nem. ;)
Szóval egy kis szünet után visszatérnek az Angyalok és velük együtt mi is. Épp időben, mert így figyelemmel követhetjük, amint Vízió hatalomátvétele megtörténik a Bosszú Angyalainak 253. számában.
Miközben az Angyalok csapata a legutóbbi számban történt, Vértestvérek elleni csata után takarít, addig Vízió elmondja Fekete Lovagnak zseniális tervét a világ irányításának átvételére. És mivel a Lovag éppen fogságban van, nem sok minden van, amit ő ez ellen tenni tudna. Bezzeg, ha kezében tarthatná legendás ébenkardját… Mindeközben Vízió elindul, hogy bevégezze tervét, és uralma alá hajtsa a világ számítógépes rendszereit. Mindez rendben is megy addig, mígnem szembe nem jön a világ leghíresebb harangozója, a Notre Dame-i torony őre, Quasimodo! Na, jó, lehet, hogy nem pont ő az, de valaki, akit így hívnak, és mi is megismerjük, mert a szuperbűnözők jó szokásához híven elmeséli teljes élete történetét, rokonokkal, felmenőkkel és programozókkal egyetemben. Ahogy a Hihetetlen Családban mondanák, nekiáll monologizálni… Természetesen Víziót ez annyira untatja, hogy kénytelen ölre menni a nagyszájúval, mert az egy dolog, hogy a világ jobbá tétele érdekében áldozatokat kell hozni, de azért nem annyira nagyot, hogy szófosásban szenvedő robotok szóáradatát hallgassa az ember. Szóval győzelem vagy halál. Végül az Angyaloknak is leesik, ha nem is túl gyorsan, hogy talán nem is kicsit átverték őket, és esetleg illene tenni valamit ebben az ügyben, ha mást nem, akkor legalább pezsgőt bontani Vízió tiszteletére, és koccintani az egészségére a sikeres hatalomátvételt követően…
Ti pedig, ha tetszett, koccinthattok Hopkin és az én egészségemre, amennyiben pedig nem, virtuálisan a nyakunkba önthettek egy üveg pezsgőt az értékelőrendszeren vagy a fórumon keresztül.
- Írta: zozi56
Miután Földünket feléltük, egy új naprendszert találtunk, majd új földek százait terraformáltuk és népesítettük be. A központi bolygók megalkották a Szövetséget, majd úgy határoztak, hogy minden bolygónak egyesülnie kell uralmuk alatt.
Ezzel kapcsolatban voltak ellenvetések.
A háború után, sok Függetlenségi, akik harcoltak és vesztettek, a rendszer szélére sodródott, távol a Szövetség befolyásától. Ott kint az emberek a legalapvetőbb dolgokkal próbáltak túlélni: egy hajó munkát jelentett, egy fegyver segítséget, hogy azt megtartsd. Egy kapitánynak egyszerű céljai voltak: legénységet találni, munkát szerezni, levegőben maradni.
Ma egy szeptemberben megkezdett, 2005-ös minisorozatot folytatunk, a Serenityt. A honosítók Alal és Kendra a CO-MIXról. Jó szórakozást a képregényhez!
- Írta: Galen
Co-mixon elindult a "minden napra egy mese"
|
Co-Mix C4A Samson Comics Allcomics |
Chronopolis New Generation Comix X-Fanzine Nitro X-Com-X |
- Írta: talgaby
Sziasztok!
A Fekete Özvegy v1 második számában nem igazán szórakozunk történetvezetési áttételekkel, a sztorin erősen érződik, hogy vagy egy nagyobb graphic novelnek szánták, vagy már eleve a(z akkor még csak külsős) szerkesztő, Joe Quesada úgy íratta meg, hogy figyelembe vette a tpb kiadását. Mindenesetre nem kell várni, hogy kiderüljön, hogyan zajlik le a két Fekete Özvegy újabb összecsapása a kietlen szurdokban, a katonai teherautó vezetőfülkéjében. Persze nem csak ennyiből áll a füzet, hisz a mini lényege az, hogy Natasa megpróbálja számba venni a saját életét, amihez az oroszok és amerikaiak által is kiadott megbízása csak egy jó alkalmat szolgál. Két nagyhatalom között lavírozni ugyanis nem egyszerű, pláne, ha az ügynök úgy dönt, valószínűleg az a helyzet legbiztosabb megoldása, ha egyik megbízó parancsát se teljesíti, helyette egy harmadik megoldást választ. A kémszakma azonban nem túl megbocsátó, különösen a Marvel világában, ami bizonyos szempontokból eléggé hajaz Tom Clancy minden-kormányügynökség-összeesküvést-sző-és-minden-másikét-megpróbálja-megakadályozni-a-szuperkütyük-segítségével világához. Plusz ott van még ugye a roppant fiatal és roppant szőke önkényes utódjelölt is...
- Írta: talgaby
Négy úgy, ahogy állandó Fantasztikus Négyes-sorozat mellett nem egyszerű kitölteni az ötödik heteket, de szerencsére elég tetemes mennyiségű F4-hez köthető What If...-re sikerült szert tennünk ahhoz, hogy végül idén utoljára is megoldódjon ez a gond.
A mostani delikvensünk nem egy mai darab, 1978-ból származik, ami annyira régen volt, hogy sokunk, köztük a sztori honosítója még csak nem is élt akkor. Ennek következtében a füzetről készült szken sem mondható a legtökéletesebbnek, és sajna a reprintjéből azóta se készült digitális változat. A történet különlegessége azonban nem a korában rejlik, hanem az alkotói stábjában. Ugyanis nem más írta és rajzolta, mint az amerikai képregényipar egyik, ha nem legfontosabb személye, a Király, Jack Kirby. Ugyanakkor a Kirby-hagyaték ismerői megjegyezhetik, hogy '78 már akkor volt, amikor a DC-től is elment, miután alkotói nézeteltérése támadt a szerkesztőséggel, és hogy a Marvelhez való visszaigazolása nem volt éppen karrierje csúcspontja. Ami igaz, de ez akkor is egy F4-történet, és mind tudjuk, hogy a Marvel legjelentősebb eseménye, az eredeti Galactus-trilógia az ő nevéhez fűződött (kiegészítve Stan Lee dialógusaival), és részemről mindig is az F4-et tartottam Kirby legerősebb alkotásának... és ebben a réges-régi, What If v1 #11-re keresztelt füzetben azért ez még érződik valamelyest. Még akkor is, ha ez a füzet mondhatni egy művészi bocsánatkérés és csatabárd-elásás, egyben tisztelgés és elmerengő nosztalgia azokról az időkről, amikor Lee és a csapata valami teljesen újat hozott létre, és a körülmények szerencsés játékának köszönhetően létrejött az amerikai képregények máig egyik legismertebb, és talán legjelentősebb korszaka, az igazi, vérbeli ezüstkor. A sztori ezt az akkor már tíz éves hangulatot eleveníti fel, így néhol kissé megmosolyogtató, néha kicsit furán jönnek a történeti elemek, de pont ez volt a hatvanas évek egyik bája.
Valószínűleg feltűnt, hogy egy szót se szóltam a konkrét történetről. Szándékosan. Habár már a borító roppant beszédes, mégis szeretném, ha ezt most minden olvasó maga fedezné fel. Különösen, mert a füzet legnagyobb csavarja maga az alapötlet, és lehet, nem lenne olyan hatásos, ha már a hírben felfedném. Jó olvasást hozzá.
Továbbá szeretném figyelmetekbe ajánlani Ben Reilly legújabb leíráscsomagját, ezúttal a Marvel 101 földönkívüli fajáról készített összefoglalót nektek.
- Írta: Aldarion
Sziasztok!
Mivel ma van a hónap utolsó vasárnapja - és mivel minden egyéb címem e havi fejezete kikerült már - így mára nem mást hoztam nektek, mint Robert Jordan világhírű ciklusának felvezető történetét, az Új tavaszt, annak is immár az utolsó előtti, hetedik számát.
Moiraine Damodred fáradhatatlanul folytatja önként vállalt küldetését, az Újjászületett Sárkány utáni kutatást, ám mindezidáig eredménytelenül. Hosszúnak ígérkező útjának következő állomása Chachin, az egyik északi határvidék mentén fekvő királyság fővárosa. Szintén oda tart a rég elpusztult ország, Malkier törvényes királya, al'Lan Mandragoran és két csatlósa is. Az Aes Sedai és a koronázatlan hadúr találkozása azonban hideg zuhanyként éri mindkettejüket, s mint arra hamar ráébrednek, a Határvidékre hosszabb az út, mint azt valaha gondolták volna. S miközben büszkeség küzd a büszkeség ellen, még csak nem is sejtik, hogy sorsuk hamarosan örökre egymáshoz köti őket.
Az utolsó előtti fejezetet - akárcsak az eddigieket - ismét az én tolmácsolásomban olvashatjátok, míg a borító magyar változatáért beigli69-nek jár a köszönet. Jó szórakozást!