51. Majmok bolygója-szabály:
Minden egyes városnak vagy országnak voltak olyan ősei, akik a saját technikai fejlődésük áldozataivá estek.

52. Álmatlanság-szabály:
Ha azt mondják, ingyen megszállhatsz egy fogadóban, az sose lesz valóban ingyen. Készülj arra, hogy az éjszaka közepén felkeltenek egy fontos történeti elem miatt.

53. A piszkos anyagiak, avagy a Lemina-szabály:
Nem számít, mennyi pénzt vagy kincset harácsoltatok már össze, a csapat fukar tagja akkor is folyton panaszkodni fog az anyagi helyzeteteket illetően.

54. Nem szeretem a hadigépeket…:
Mindig vannak óriásrobotok. Mindig.

55. Houdini kívánalma:
Bárki – legyen az a csapat tagja vagy sem – amint rácsok mögé kerül, azonnal kiszabadul… legyen börtönben, erődítményben vagy bármilyen fogva tartásra alkalmas helyen.
A csapattagokat egy természeti katasztrófa, esetleg egy előző nap megismert barátságos kisgyerek szabadítja ki, az NPC-ket pedig a csapat tagjai.
A rosszfiúk nem szorulnak segítségre, maguktól törnek ki, mert ők olyan rosszarcok.
Ezen kívül a szökést követően a helyi rendfenntartó szervek többé kísérletet sem tesznek a szökevények újbóli elfogására.

56. Zeigfried paradigmája:
Csak azért, mert valaki fura, még nem biztos, hogy fontos is.

57. A természetes monopólium szabálya:
Egyetlen városban sincs két boltnál több… kivéve, ha a történet szempontjából lényeges, hogy legalább száz kereskedő legyen, akiket a megadott sorrendben kell végigjárnod (ld. a Megfelelően kell körbejárni c. szabályt). És az összes boltban ugyanaz kapható ugyanannyiért.

58. Visát nem fogadunk el:
A világ összes létező kereskedője – még ha a leges-legtávolabbi eldugott sarokban vagy egy több száz éve elveszett lebegő városban él; de még azok is, akik más nyelvet beszél vagy teljesen más fajba tartozik – ugyanazt a pénznemet használja.

59. A közönyösség alaptörvénye:
A ti csapatotok az egyetlen, akik a világ megmentésén fáradozik. Az összes többi hős vagy csatlakozik hozzátok, vagy kiderül róluk, hogy szélhámosok.

60. A jó, a rossz és a csúf szabálya:
a. Az összes visszataszító, torzszülött és ronda férfi karakter vagy gonosz, vagy annyira tisztességes/erkölcsös/bölcs, hogy már rég szentté kellett volna avatni őket.
b. Az összes férfi szereplő, akinek olyan sebhelye van, ami nem akadályozza őt a harcban (pl. a szeme alatt) eredendően gonosz. Kivéve a főhőst, mert a sebhelyek klasszak, és senki se lehet klasszabb a hősnél. Kivételt jelentenek a láthatóan ősöreg szereplők, mert ők automatikusan nem lehetnek olyan klasszak, mint a főhős.
c. Bármely női szereplő, akinek bármilyen szépséghibája van, legyen az sebhely, mesterséges végtag vagy bármi, egyértelműen gonosz, hisz a jó női szereplőket egytől egyig el kell csábítania a főhősnek.

61. A csatlósok mércéje:
Az egyik ellenségednek lesz három imádni valóan kétbalkezes alantasa, akikkel újra meg újra harcba kell szállnotok. Habár a főnökük mindig rájuk bízza a legfontosabb és legtitkosabb terveit, azok folyton elszúrják azokat. Eközben megállás nélkül veszekednek egymás között, elkotyognak mindenféle titkos információkat, és nagy átlagban csak akkor győznek, ha a céljuk a csapat feltartóztatása vagy figyelmének elterelése volt.
Végül a játék egyik tetőpontján a csapat nagy nehezen meggyőzi őket arról, hogy a gonoszokat szolgálják, ők pedig átállnak a ti oldalatokra. Igaz, hogy ti sem veszitek majd semmi hasznukat, cserébe viszont megszabadultok egy idegesítő, visszatérő harctól.

62. Az ezeréves szabály:
Az Ősi Gonosz mindig percre pontosan ezerévenként bukkan fel, és a legutóbbi megjelenése 999,9875 éve volt. A régmúlt hőseinek minden próbálkozásuk ellenére sosem sikerült elpusztítaniuk őt, csak bebörtönözniük, hogy majd az eljövendő generációk gondoskodjanak róla (ami felveti azt a kérdést, hogy pontosan miféle bebörtönzést is takar ez, de ezt talán ne feszegessük).
A jó hír az, hogy a mostani feltűnésével ez a gonosz végleg és teljesen elpusztíthatóvá vált.
A rossz hír pedig az, hogy ez a feladat csakis és kizárólag rátok vár, senki másra.

63. A mesélő hatékonyságának elve:
Ha a főgonosz viszonylag belátható időszakon belül egyszer már vereséget szenvedett egy csapat kalandozó kezétől, akkor az egyikük garantáltan közétek áll álnéven. Emellett elég nagy esély mutatkozik arra, hogy az érintett személy nem más, mint a főhős rég nem látott apja.

64. Ayn Rand bosszúja:
A nagyobb városokat leszámítva a kontinensen nyoma sincs bármiféle központosított hatalomnak vagy kormánynak. Ugyanakkor ez talán megmagyarázza, hogy miért támadnak meg folyton-folyvást a világtérképen.

65. Az utazás első törvénye:
A világon minden közlekedési eszköznek minősül – várak, városok, katonai akadémiák, ami csak eszedbe jut – ezért ne lepődj meg, ha az ősi erődítmény hirtelen megremeg a lábatok alatt, és az egész építmény a levegőbe emelkedik. Ennek következményeképp bármilyen repülésre alkalmas tárgy királyul néz ki, az aerodinamika pedig elmehet a fenébe.

66. Az utazás második törvénye:
Ha rátalálsz egy spéci utazási eszközre – legyen az léghajó, gőzhajó, óceánjáró, űrrepülő –, akkor abból szinte biztosan mindössze az az egy darab létezik. Ez persze nem akadályozta meg a bolygó lakosságát abban, hogy gigantikus épületegyütteseket húzzanak fel bolygó-szerte ennek az egy eszköznek a kiszolgálására.

67. Az utazás harmadik törvénye:
Egy földrész két területe között csakis és kizárólag egyetlen szűk hegyi átjáróján át vezet az út egy amúgy megmászhatatlan hegység kellős közepén. Általában egy monostor állja el ezt az átjárót, ami azt jelenti, hogy minden átmenő forgalomnak le kell pakolnia a csomagjait, hogy átkelhessenek a barakkokon, könyvtáron, konyhán és tróntermen át a túloldalra.
Ez talán magyarázatot ad arra, miért maradnak az emberek inkább odahaza. (Esetenként a monostort egy bonyolult földalatti labirintus helyettesíti, ami viszont a kőomlás veszélyét és a kiismerhetetlen felvonós feladványok nyűgét vonja magával.)

68. Az utazás negyedik törvénye:
Az utatok során használt járművek háromnegyede elsüllyed, kisiklik, felrobban, lezuhan vagy valamilyen egyéb látványos módon végzi be.

69. Az utazás ötödik törvénye:
Mindenkinek mindenre van jogosítványa. Elég, ha megmutatod a főhősnek a hajóhidat vagy a kormánykereket, és ő elvezeti a legnagyobb és legbonyolultabb űrállomást is.

70. Az utazás hatodik törvénye:
Senkinek se lehet nálad klasszabb verdája. Ha valaha látsz egy menőbb járművet, az a játék vége előtt vagy a tied lesz, vagy találsz valami még jobbat, vagy egy hatalmas robbanás kíséretében megsemmisül.

71. Az utazás hetedik törvénye:
Egy másik kontinensre tartó út pontosan addig tart, amíg elbeszélgetsz az összes utassal és a kapitánnyal.

72. Az utazás nyolcadik törvénye:
Rövidebb út nem létezik… kivéve, ha arra kényszerülsz, hogy azon menj, amely esetben kiderül, hogy az sokkal hosszabb és veszélyesebb az eredetileg tervezett útvonalnál.

73. Az utazás utolsó törvénye (avagy Bazi Joe törvénye):
Amint az feljebb is kitűnt, számotokra minden út egyenlő a megpróbáltatással. Mindenféle járműveket kutattok fel, ősi, elfeledett szerkezeteket használtok, katonai őrjáratokat kerülgetek, és a többi. De ez csakis rátok érvényes. A játék összes többi szereplője minden gond nélkül bármikor eljut bárhová.

74. Ha meglátod a Buddhát egy véletlenszerű találkozó során, akkor öld meg őt!:
A világtérképen jártatokban-keltetekben mindennel végeznetek kell. Emberekkel, állatokkal, növényekkel, rovarokkal, tűzcsapokkal, kunyhókkal… minden létező dolog rátok feni a fogát. Bár lehet, hogy ennek köze van a krónikus kleptomániátokhoz is (ld. Garrett törvényét).

75. A számok törvénye:
Több olyan tárgy és varázslat létezik, melyek hatása az aktuális életerőpontjaidtól, szintedtől és számos egyéb olyan dolgoktól függ, amelyeknek nincs semmi értelmük. Kivéve, ha a szereplők mindenfelé számokat látnak. Amely esetben bizonyosan teljesen természetes a számukra, hogy az adott varázslatuk csakis olyan szörnyeken működik, melyek szintjeinek száma osztható öttel.

76. A mágikus hasznavehetetlenség elmélete:
Az utad során több hasznosnak tűnő varázslatba botlasz: kővé változtatás, némítás vagy azonnali halál, stb. Ugyanakkor harc során sosem használod ezeket, mert:
a) A közönséges ellenségeket a szokványos támadások is elintézik, vagyis pazarolnád rájuk a látványos – és nem egyszer hosszú – varázslataidat?
b) A főnökök és a szokatlanul erős szörnyetegek védettek velük szemben.
c) A varázslat csak az esetek elenyésző százalékában hat.

77. A mágikus hasznavehetetlenség elméletének kiegészítése:
Amikor az ellenségek rajtatok használják a kővé változtató, némító, azonnali halált okozó stb. varázslatokat, azok az esetek 100%-ban hatásosak lesznek.

78. A bájcsevegés szindrómája (avagy Crash Bandicot: a szerepjáték):
A legtöbb modern RPG-ben a fő küldetés teljesítésének kulcsa az, hogy ötven órán keresztül menj egyenesen előre,és időnként szakítsd csak meg ezt az utat azért, hogy megnézz, megölj és/vagy tartalmas beszélgetésbe bonyolódj mindenféle kellemes külsejű dologgal.

79. A xenobiológia szabálya:
A világ ragadozó fajai között megtalálhatóak a következők: óriáspókok, óriáskígyók, óriási skorpiók, óriásbogarak, polipok, a levegőben lebegő halak, vízköpők, gólemek, húsevő növények, kimérák, griffek, nimfák, hidrák, minótauruszok, földben turkáló, nagy karmú lények; olyan lények, amik képesek megbénítani benneteket; olyan lények, amik képesek elaltatni benneteket; legalább húszfajta mérget lövő, csápos lény… és sárkányok. Mindig vannak sárkányok.

80. A baráti tűz alapelve, avagy Final Fantasy Tatics-szabály:
Ha egy támadás hat az ellenségekre és a csapatra is, akkor az el fogja találni a szövetségeseid felét, de egyetlen ellenséget sem.

81. Kazamatatervezési alapok 1:
A vízesés mögött mindig van valami rejtett meglepetés.

82. Kazamatatervezési alapok 2:
Ha két ajtót látsz magad előtt, akkor a közelebbi mindig zárva lesz, és a kulcsa a távolabbi mögött található.

83. Kazamatatervezési alapok 3 (avagy Tapétaveszély):
Az előrehaladást a berendezés hirtelen változása jelzi: megváltozik a fal színe, a mintázata, a falon égő fáklyák kinézete, stb.

84. Kazamatatervezési alapok 4 (avagy a lakberendező számításba vette a testenkívüliséget):
A legtöbb helyen található egy „rejtett” átjáró, amit felülnézetből sose vehetsz észre, de a csapat szemszögéből nézve majd' kiböki a szemüket.

85. Kazamatatervezési alapok kiegészítés:
A kazamatákban fellelhető rejtvények mindegyike beleilleszthető az alább felsorolt kategóriák egyikébe:
— Keress meg egy apró tárgyat, és dugd be egy kis nyílásba.
— Tologass ládákat (kőtömböket, szobrokat, stb.) megadott kapcsolókra.
— Húzz meg bizonyos karokat, amik kinyitnak, ill. becsuknak bizonyos ajtókat.
— Jegyezd meg bizonyos tárgyak sorrendjét.
— Lépj be a megfelelő sorrendben egy sor ajtón.
— Valami, amiben szerepelni fog egy óra vagy egy felvonó.
— Egy megoldhatatlan rejtvény, amely egy fordítói baki miatt teljesen értelmezhetetlen marad a számodra.

86. Várj! Az egy támfőnök!:
Egy földalatti búvóhely főnökének legyőzése automatikusan maga után vonja a hely összeomlását, aminek nincs ugyan semmi értelme, de legalább látványos menekülési jeleneteket szül.

87. A kereslet és a kínálat törvénye:
Egy nagyhatalmú ellenfél holttestén többnyire találsz majd egy olyan tárgyat, ami roppant hasznos lett volna az adott ellenség elleni csatában.

88. Edison dilemmája:
Soha, egyetlen kapcsoló sincs a helyes állásban.

89. Nos, ennyit az istenekről:
A legfőbb istenségek – feltéve, hogy tényleg léteznek, és nem csak az egyház találta ki őket, hogy megtévessze a hívőit – alapvetően gonoszak, és a végén el kell pusztítani őket. Kivételt jelent a négy ősi természetszellem, akik a világ teremtése óta őrizték a rendet, most viszont az emberiség tettei miatt elveszítették minden erejüket, és nektek mindenféle lehetetlen küldetést kell végrehajtanotok, hogy visszaszerezhessék azt.

90. Az utca embere-szabály:
Nem számít, milyen gyorsan utazzatok, a szóbeszéd nálatok is gyorsabban jár. Mire odaértek valahová, a helyiek már rég arról beszélnek, hol jártatok. A tetteitekről szóló mesék akkor is szájról szájra járnak, ha senki sem volt a közelben, aki szemtanújuk lehetett volna.

91. Bárhová menj, ők ott lesznek:
Nem számít, hová mennek a szereplők, az ellenségeik akkor is mindig megtalálják őket. Lehet, hogy csak megkérdeztek egy járókelőt (ld. eggyel fentebb). De ne aggódj – igaz, hogy könnyűszerrel a nyomotokra akadnak, de sose használják ki az alkalmat, hogy a levegőbe repítsék a sátratokat vagy a fogadót, ahol éppen megszálltok.
(Képzeld csak el, ahogy elsötétül a képernyő, megszólal az alvást jelző nyugtató dallam, majd egyszer csak: BUMM, vége a játéknak.)

92. A döntésterelés szabálya:
Ha valaki megkérdezi tőled, hogy mit tervezel a továbbiakban, azt pusztán csak udvariasságból teszi. Ugyanis addig ismétli a kérdést, amíg meg nem kapja tőled a „helyes” választ.

93. A szajkózás-szabály:
A hétköznapi járókelők mindig ugyanazt mondják – nem számít, hányszor beszélsz velük. Folyományaként arra se számíts, hogy megmagyarázzák a korábban elejtett utalásaikat és rejtélyes félmondataikat.

94. Franklin Covey nagyon, nagyon, nagyon tévedett:
Sose jó ötlet, ha csak a jelenlegi ügyeiddel foglalkozol és szisztematikusan haladsz feladatról feladatra, célállomástól célállomásra. Ugyanis könnyen lehet, hogy ezzel sose érsz a játék végére. Csakis úgy szerezhetsz valódi hatalmat, ha minél többet lődörögsz, mellékküldetésekkel ütöd el az idődet, és minden arra járónak elosztogatod a pénzedet.

95. Szelektív sérthetetlenség szabálya:
Az RPG-k szereplői fel se veszik az olyan apróságokat, mint a kegyetlen hőség vagy hideg, esetleg a mérges gázok. Kivéve akkor, amikor egyszer csak nagy hirtelen mégis. Meglepetés!

96. A fegyverkedvelőktől vagyok, avagy a Billy Lee Black-szabály:
Az RPG-k szereplői mindössze egyvalamiben értenek univerzálisan egyet: mindegyikük ellenzi a fegyvertartási törvények szigorítását. Még a legájtatosabb vallások és a legpacifistább szereplők sem tudnak ellenállni egy jó nagy stukkernek.

97. A három nő szabálya:
A főhős csapatában mindig vagy egy, vagy három nő lesz, a férfiak számától függetlenül.

98. Tapasztalat nem szükséges:
Amikor a főhősnek valamilyen bonyolult és veszélyes feladatot kell életében először végrehajtania, sokkal ügyesebb lesz benne, mint a legképzettebb veteránok.

99. A fordított evolúció szabálya (a Zeboim-alapelv):
Minden egyes ősi civilizáció sokkal fejlettebb (volt) a jelenlegieknél.

100. A tudomány és a mágia egyenlősége (Citan-törvény):
Habár a varázslók a mágiára, a tudósok pedig a tudományokra specializálódtak, a képességeik mégis tökéletesen felcserélhetőek.

Sajna nem sok jó hírrel tudok szolgálni az októberi képregényeladási listát illetően, de hát néha a keserű pirulát is le kell nyelni, igaz, nem nekünk, hanem az amerikai kiadóvállalatoknak. Ennek ellenére ami most jön, nem lesz valami, szép, essünk hát túl az októberi számokon.

Marvel? Milyen Marvel?

Vagyis a legteteje, ami egy olyan top10-et rejt ezúttal, amilyenre valószínűleg még soha sem volt példa az amerikai képregénypiacon az elmúlt hetvenegypár évben, ugyanis a DC hat(!) kiadvánnyal birtokolja az első helyeket. Az első természetesen a Blackest Night negyedik száma, a második meg a még éppen hogy 100e felett maradó Batman & Robin ötödik része. A jelen tendenciák alapján ez volt az utolsó szám a sorozatból, ami még hat számjegyes eladást produkált, de még így is magasan a DC és az amerikai képregénypiac legjobb és legjobban teljesítő havi sorozata (és ami meglepő, tényleg havi sorozat, pedig nem sokan fogadtak volna erre a tényre jó fél évvel ezelőtt). Az utolsó százezres pedig természetesen a Green Lantern v4 aktuális része volt.
A negyedik helyen viszont már elég nagy ugrás tapasztalható, mert a BN: Batman harmadik száma szűk 15e-rel lemaradva, 86e-n foglalja el ezt a majdnem dobogós helyet. Utána a GL Corps v2 majd a BN: Superman következik, amik két érdekes tényt vonnak magukkal. Az egyik, hogy furamód egyiknek se csökkent az olvasótábora, mégis több helyet feljöttek, ami igen, azt takarja, hogy majdnem minden létező top sorozat elég nagyot esett; másrészt pedig ezzel az első tíz helyből ötöt csak a Blackest Night történetei tesznek ki. Csak emlékeztetőül, a Marvel nagy eseményei közül egyedül a Secret Invasionnek sikerült három sorozatot ilyen helyre pakolnia. Dan Buckley valahol biztos a haját tépi most, ami amúgy is elég ritkás, szóval nem tesz jót neki...
A Marvel azzal igyekezett megvédeni a mundér becsületét, hogy a hetedik hely alatt már ahol csak lehetett kirugdosta a DC-kiadványokat a lista magasabb régióiból, és nagy átlagban sikerült egy elég stabil saját listát teremtenie. Rögtön úgy indít, hogy négy, 76-75-73-72e-s sorozat, ami a New Avengers-Dark Avengers-Uncanny X-Men-Amazing Spider-Man (#608) kvartettet takarja. De itt álljunk meg egy kicsit.
Eddig nem tudtam, hogy a DA tényleg zuhan vagy csak az NA bírja meglepően és az igazat megvallva irreálisan jól magát, de most már nyilvánvaló, hogy a kettő együtt. Bár a New is rengeteg olvasót veszített (közel húszezret), de a Dark Avengers nagyon hamar leszállóágba került, ami részemről azért érthetetlen, mert ez az első olyan ongoing, amint Bendis ír, az Avengers címet viseli, és mégis olvasható minőségű, sőt, kifejezetten jó (amit a New-ról már jó négy éve nem lehet elmondani). A Dark viszont két hónap alatt elhagyta valahol az olvasói közel ötödét, és még az árára sem lehet fogni, mert ez kezdettől fogva a drágább füzetek közé tartozott. (Ja, igen, ha már az ár, a Marvel árazásával kapcsolatban egy elég figyelemreméltó tendencia körvonalazódik ki a listán, amit így, külső szemlélőként igencsak érdekes lesz majd nézni.) És persze még az is megemlítendő, hogy a két Avengers ezzel utolérte az amúgy viszonylag stabil majdnem-nyolcvanezres UXM-et is. Lehet, hogy megint eljön az a pillanat, amikor a Marvel legjobban fogyó havi sorozata egy X-füzet lesz? Bendis agyvérzést fog kapni vagy átveszi azt a címet...
Aki meg esetleg az ASM jó helyezésén lepődik meg, annak csak szólok, hogy a hónap egyetlen másik Amazing-füzete, a 609-es, már a jóval szerényebb 16. helyen van 61e példánnyal. (Apró segítség kellene, de ez nem a mostani Guggenheim-féle szörnyszülemény első és második számait takarja? Mert akkor a szokásos Guggenheim-effektust láthatjuk, amivel már erről a sorozatról is képes egyetlen hét leforgása alatt elkergetni az olvasók negyedét.)

Marvel-DC csata, fő küzdőtér:

A tizedik helytől lefelé szokás szerint kezdetben nagyon erős Marvel-dominancia van, de ez sem akadályozta meg Judd Winnicket, hogy tovább rombolja az új Batman ázsióját a Batman-sorozat 691. és 692. számaival (jesszusom, most tudatosult bennem, ez az ember fogja írni a 700. részt... jesszusom!). És ez a széria már elérte, hogy jobban teljesít az Astonishing X-Mennél. Még egyszer: Winnick Batmanje jobban áll, mint az Astonishing X-Men v3, ami a Marvel legkiemeltebb sorozata volt majd' négy éven át, melyet jelenleg Warren Ellis ír, és amit Simone Bianchi rajzol. Valami nagyon nem stimmel ezzel a képpel, még akkor sem, ha Ellis amúgy tényleg egy elég közepes sztorival kezdte a történetfolyamát.
14. helytől lefelé nagyon szép párharcok következnek. A BN: Titans közel egy ezressel ütötte ki az Ultimate Comics Avengerst (négy dolcsis sorozat!), ami eddig 94-64-re illetve 68-64-re verte őt; cserébe viszont a már említett ASM #609 174 példánnyal beelőzte a JLA v4-et (Joe Quesada és Dan DiDio egyszer összeülhetnének eldönteni melyiküknek sikerült jobban tönkretenni saját munkaadója zászlóvivő sorozatát a folyamatos beleszólásaikkal) és a Dark Wolverine is legyűrte a Detective Comicsot.
A Spider-Man Family v2 átkereszteléséből született Web of Spider-Man v2 jól járt a névcserével, mert bár a tartalma nem változott, de az alsó százas részből hirtelen 58e-rel a 20. helyen találta magát, ami szinte biztosan csak átmeneti, de akkor is szép teljesítmény (amúgy az oldalszáma alapján az egyetlen olyan Marvel-sorozat, ami jogosan kerül többe a társainál). De van egy másik örömteli hírem is, hogy az egy ideje négydolcsissá változtatott Sorozat, Amit Nem Nevezünk Nevén, Mert Bűn, tovább esett, bár most sajna csak kétezer vásárlót. Úgyhogy mindenki továbbra is erősen próbáljon meg összpontosítani arra, hogy amikor megjelenik egy újabb száma, senki se vegye meg a tengerentúlon a Marvel emberiségellenes bűntettét. Ezzel mindenkinek csak jót tesz.
Az Igazságliga nem csak az Igazságért fog sírni, hanem egy épeszű íróért is. Múlt hónapban a Cry for Justice még éppen csak a JLA alatt volt, a negyedik száma viszont már olyan mélyen a fősorozat alatt van, hogy lassan görgetni kell a listában, hogy megtaláljuk őket. A sorozat tovább halad tehát a teljes, totális és minden képzeletet felülmúló csőd felé, a DC meg már bánhatja, hogy az írójának adták a fősorozatot is. De jó hír, hogy még mindig mindenkinek minden harmadik szava az benne, hogy "justice", tehát legalább következetesen olvashatatlan. Manapság már ez is valami. Ami viszont szomorú, hogy még így is jobban megy, mint az X-Men Legacy, ami továbbra is egy kiemelkedően jó X-es, meg úgy nagy átlagban Marvel-sorozat. A jó hír azonban az, hogy a Legacy meg jobb az UC Pókembernél (megint négy dollár!), ami ezúttal csak ötezer olvasó elvesztésével folytatja mélyrepülését. Talán egyszer meg fog állni a zuhanásban.

A Marvel és egyben az amerikai képregénypiac legrégebbi sorozata, a Deadpool jubileumi kilencszázadik (és egyben öt dollárba kóstáló) száma sajna nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, patinás neve ellenére alig 51e-n voltak csak rá kíváncsiak. Talán majd az ezrediknél... De még így is jobban teljesített, mint a visszaszámozott Incredible Hulk, vagy, ami viszont meglepő, a Messiás-trilógia történetei közé ékelt X-Necrosha-crossover felvezető egyrészese, ami kéz a kézben jár az X-Force v3-mal, és együtt vezetnek a négy dollárra emelt Iron Man v5 előtt. És ez az egész brancs meglepő módon Geoff Johns régóta várt története, a Superman: Secret Origins előtt található. Ahhoz képest, hogy Superman legújabb és teljesen hivatalos és elvileg bebetonozandó eredettörténetéről van szó, amit a karakter egyik nagy kedvelője, Johns ír, elég szerény ez a 48e-s szám a listán a második rész mellett.

De még érdekesebb, hogy miután annyira szidták sokan mindenféle érthetetlen, mondvacsinált vagy egyéb ok miatt Mark Millar Fantasztikus Négyesét, aminél a kritikusok kedvence, az egyik legújabb nagy Marvel-fogás, John Hickman (igen, a Nightly Newsért majdnem Eisnert kapó író, aki a Pax Romanát is készítette más egyebek mellett, és aki egy életre tönkretette Nick Fury eredettörténetét és a SHIELD összes létező sztoriját) elérte, amit még Millar sem: az F4 lassan az első ötvenben sincs, és már negyvenezer olvasója is alig maradt, vagyis elkergette a Millar alatt érkezett 10e olvasót és még ugyanannyit mellé, 33%-kal rontva három hónap alatt az eladásokat. A Marvel-univerzum alapkövének eladásait. Ez már szégyen. Ráadásul a történet a legkevésbé sem mondható eddig rossznak. Így most már olyan sorozatok vannak előtte, mint az egyre lejjebb és lejjebb csúszó JSA v3, a Red Robin vagy a szintén elég szép pénzbe kerülő Adventure Comics v2.
De ha már szóba kerültek a nagy bukások a Marveltől, a Marvels Project is megérdemel annyit, hogy megemlítsem, a kezdeti 89e-s eladásától a harmadik szám 39e-je már olyan messze van, hogy lassan arra se fogunk emlékezni, hogy ez valaha a top10 közelében volt. Mondjuk annyit hozzátennék, lehet, segített volna rajta egy pöttyet, ha a cég kicsit reklámozza is két eldugott kis interjún túl is. De nem csak neki van ilyen mostoha sorsa, az áprilisban harmadik helyen indító Wolverine: Weapon X (szintén négy dollár!) még ennél is rosszabbul megy.

A nagyok alsóháza:

Supermanre még mindig rájár a rúd, ráadásul a szeptemberi aranyosan berendezkedett hármas bolyt is szétrobbantották. A New Mutants v3 visszaerősödött a harmincezresek közepére, de a DC újabb értelmetlennek tűnő próbálkozása, az Azrael-sorozat is itt indított, ezzel szétzúzta az amúgy stabilan 34e végén tanyázó Superman-füzetek csoportosulását. De Paul Dini se örülhet, mert a két Bat-családba tartozó füzete, a Streets of Gotham és a Sirens is ezen a környéken csücsül. Ami azonban sajnálatos, hogy a szó szerint éveket késett Planetary #27, ami végül tizenegy(!) év után nagy nehezen lezárta Warren Ellis történetét, csak 31e példányban kelt el. Bár valószínűleg a könyvpiacon gyilkolni fog majd a könyvbe foglalt verziója.

Peter Allen David - ha valaki nem ismerné, akkor az a fickó, aki annyira szegény, hogy még vezetéknévre se futotta neki - X-Factor v3-a sajna nem emelkedett ki a gyenge harmincasok közül a jubileumi félszázadik szám ellenére sem. De legalább jobban ment mindkét Titán-sorozatnál, amik megint gyönyörűen egymásra találtak, ráadásul ha így folytatják, be fogják érni a Mini Titánokat is lassan. De még legalább az Archie-nál jobbak, ami még mindig az első százasban tartózkodik a szokatlan, jövőbeli történetével.

Harmincezer alatt most elég sok sorozat van, októberben már a 70. hellyel átlépte a lista ezt a határt, míg például egy hónappal előtte ez csak a 84. helyen történt meg. Ide jutott például a Ms. Marvel v2 is, ami már nem először kacérkodik a megszűnés esélyével, de talán a közelgő félszázadik szám megint javít rajta valamelyest. De itt tanyázik már a Power Girl és a Wonder Woman v3 is, a Punisher v6-ról nem is beszélve. Igaz, a v5 még rosszabbul áll 22e-n, nem csoda, hogy átnevezték - megint - v7-re, és újraszámozták. Amivel igen, hivatalosan is sikerült lassan kibogozhatatlanabb sorozatszámozást és -névadást eljátszaniuk Francis Castiglione 616-os és MAX-os változatának történeteivel, mint ami az X-képregények körül volt a kilencvenes években. Ha nem tudnám jobban, azt mondanám, hogy valaki a szerkesztőségben legalább annyira rühelli a figurát, mint én. (Annak ellenére, hogy a sorozatai az utóbbi három évben érthetetlen módon olvashatóvá váltak.)
Húszezer környékén megint jó pár jobb sorozatot találni, de egy kicsit magasabbról, pontosabban 23e-ről megemlítenék egy érdekességet: valakinek a Marvelnél az az ötlete támadt, hogy jó dolog lenne kihozni egy Doctor Voodoo-ongoingot. Ha nem tudjátok, ki az, nem kell feltétlen megijedni, egy C-kategóriás figura volt, amíg Bendis ki nem találta, hogy ő örökli Dr. Strange titulusát. A karakter népszerűségét nagyon hirdeti, hogy a saját sorozata ennyin nyitott. Csoda, ha a negyedik számig el fog jutni. Nem tudom, mivel töltik az idejüket a szerkesztők a cégnél, de hogy nem szerkesztéssel, az teljesen biztos.
Ha már viszont a húszezerről volt szó, közel (10%-os határ) került megint az Outsiders v2, a Black Panther v5, a War Machine v2, de itt van az X-Men Forever (ami szerintem jelenleg a második legjobb X-sorozat), a hivatalosan is elkaszált Son of Hulk és a Doom Patrol v5 is. Az X-Babies új minisorozata meg az első részével sem érte el ezt a határszámot, szóval arról is lemondhatunk, hogy ezek saját havi sorozatot kapnak egyszer...
Amúgy egy apróság, de érdekes: a Witchblade a 131. számmal hirtelen a 16e aljából feljött 20e fölé. És ha már szóba került a Boszorkánypenge...

A kis kiadók ha nem is nagyon, de elkezdtek belehúzni. Szeptemberben a 31. helyen jöhetett csak először bármi a Marvel-DC tengelyen kívül, most viszont a 28.-on találjuk a Buffyt, utána közvetlen meg egy Image-sorozatot, a Haunt első részét. Aki nem tudná mi ez, csak annyit mondok, hogy McFarlane új karaktere. És igen, ha valaki ara gondolt, hogy a Spawnnal nem másolta le eléggé Pókembert, annak igaza van, ennek a karakternek már hálója is van, az eredettörténeténél viszont már kreatívak voltak. Nem a Marvel egyik figuráját másolták, hanem a DC Kísértetét. Igen, ez a McFarlane-féle kreativitás, hogy most másik kiadó karakterét lopjuk el és régebbről másoljuk az eredetet. Komolyan mondom, ez az ember egy zseni, hogy egyetlen saját ötlet nélkül hülyére tudta keresni magát történetírással és rajzolással.
Amúgy az említett Archie-s kitérőt leszámítva a legjobb kisebb kiadós címek maradtak a szokásosak. Ennis Boysa és a Whedon-féle Angel továbbra is a kevés 20e fölötti sorozatok közé tartoznak, rajtuk kívül a Star Warsok és a látszólag megint értelmes időközönként folytatott Hellboy azok, akik a hagyományos Spawn-Invincible páros mellett kiemelkedően nagy példányszámokkal operálnak.

Gyerekeknek:

Rövid lesz ez a bekezdés, mert Nyugaton a helyzet nem sokat változott. Uncanny X-Men First Class maradt 11e-n, Wolverine FC pedig egy ezressel lejjebb. Igaz, most szokatlanul rengeteg cím ékelődött közéjük, köztük az olyan gyerekfüzetek, mint a Freddy vs. Jason vs. Ash vs. Akitlicencelnitudunk második menetének utolsó előtti füzete, vagy a Hellblazer, esetleg a House of Mystery v2. :)
(Apró közbevetés: a Skull Kill Krew, ami indulása óta egy négy dolláros, de 22 oldalas sorozat a Marveltől, az ötödik számával immár tízezer példány alatt van. A cikk végén még visszatérek erre.)
Sonic, a piszokul gyors sündisznó, leverte a Mini Titánokat, igaz teljes négy darab füzettel, de akkor is. A másik Sonic-sorozat, a Universe azonban eléggé le van már maradva, ami kicsit szokatlan a süntől. De utána megint egy jó kis páros jön, a Boom! által visszahozott Walt Disney's Comics & Stories, ami 697 számot megért úgy, hogy végig egy elég vastag zsebkönyv volt, de most hirtelen standard füzetté változott, így, egy számmal a 700. előtt, 33 példányt vert a Batman: Brave and the Bold rajzfilmsorozat képregényes változatára. De a másik Disney-képregény, az Uncle Scrooge (Dagobert bácsi) már egy ezressel elmarad emögött. Ami azt jelenti, hogy a visszatérés után megfordult az állás, eddig a kacsamagazin vezetett szinte mindig az utóbbi, Gemstone-os években. A zsugori kacsa amúgy egy csőrhosszal kapott csak ki a Die hard Year one második részétől.
Valamennyivel lejjebb már sűrűbb az élet, a Billy Batson-sorozat mögött szorosan ott az egyik Muppet-mini és a Super Friends is, de a Marvel Adventuresök is azonnal bekopognak a Spider-Mannel, ami még a Super-Hero Squadjuknál is erősebben teljesített. Utánuk egy kis szellemvadászat Scooby Doo-val, majd a valószínűleg hamarosan kimúló MA Super-Heroes, és véget is ért a lista és a gyerekrészleg is.

Vénemberek részlege:

A kötetlista azért kapta ezt az alcímet, mert elég szépen vezet rajta a potom 35 dolláros (de legalább tényleg marha vastag) Wolverine: Old Man Logan keményfedeles (és nem a pöttöm premiere, hanem a normális, méretnövelt fajta) változata. Igaz, az utána jövő 15 dolcsis aktuális Jack of Fables-tpb vagy a húsz dollárba kerülő Legion of 3 Worlds HC mellett még így is elég szép pénzt kérnek érte...Ami meglepő, az a 13 dolláros Dark Horse-kötet, a Noir első részének szereplése, pedig a kiadó jóformán azt is elfelejtette bejelenteni, hogy ez a sorozat létezik nála. Tényleg zéró reklámot kapott. Nem úgy mint a BPRD, ami immár a 11. kötetnél tart, és ezzel továbbra is szépen emelgeti a Dark Horse-nál a Mignola-világ bevételeinek összegét.
De ha már pénz, sajna a Marvelnél nem szoktak le teljesen az irreális összegekről, az Ultimate Wolverine vs. Hulknál is úgy érezték, ezt vinni fogják, bármennyibe kerüljön, és hiába premiere és negyedszáz dollár, tényleg vitték. Még az első tízben is benne van egy Sandman-HC előtt.
A DC amúgy folytatja az Absolute-változatok erőltetését is, ezúttal a Gaiman-féle Sandmnahez kapcsolódó Halál saját minisorozatainak egybegyűjtött, A4-esnél is nagyobb változata jött ki a nyomdából, alig 100 dolláros borítóáron. De végre megérkezett a Trinity harmadik kötete is tőlük, igaz, ez is harminc dollár, de legalább van benne anyag bőven, több mint 400 oldal.
Kis érdekesség. Ha valaki nem tudná, Stan Lee már bő három évtizede folyamatosan írja a Pókembert... napilapokba, képregénycsíkként, és még ma is ő viszi. A Marvel most fogta és összegyűjtötte az 1977 és 1980 között megjelenteket egyetlen, 340 oldalas kötetbe. A rossz hír az, hogy negyven dollárért.
Mást nem tudom, mit lehetne kiemelni... esetleg, hogy végre, ki tudja, hány év könyörgés és várakozás után megjelenhetett végre Amerikában Maszamune Shiró világhírű mangájának, a Ghost in the Shellnek a legújabb kiadása (remélhetőleg végre cenzúrázatlanul). A kiadó pedig azt ígérte, idővel jön majd végre a többi is. Már marhára ideje volt. Most már csak azt kellene elérni, hogy itthon is legyen végre, ha már a Dominion volt.

Összességében:

Az igazán rossz hír eddig nem biztos, hogy kitűnt, de a helyzet az, hogy a füzeteladási lista számai átlagosan 14, a köteteké pedig 17 százalékot estek tavaly ugyanilyenkorhoz képest, és az eddigi éves összesített enyhe plusz pár tized százalékot levitték mínusz egy százalék alá. Novemberre már jobb számokat jósolnak, de az évet valószínűleg nem fogja úgy elvinni a december a hátán, mint tavaly, így meglehet, hogy a végén tényleg nadrágszíjhúzás lesz az amerikaiaknál, ami viszont akár idehaza is visszaüthet. Elég sok fog múlni az elemzők szerint a következő két hónapon, de főleg az ünnepeken, ami főleg a könyveladásokat szokta nagyon meghúzni Észak-Amerikában is.
Amire viszont végig utalgattam fentebb, az a kiadók aránymegoszlása októberben. A Marvel megtartotta ugyan az első helyet, de darabra visszament 40%-ra, dollárban pedig 36,5%-ra. A DC ezzel szemben elérte a 38/34%-os arányt, amivel évek óta nem látott mértékben közelítette meg a riválisát. Talán akkor voltak ilyen közel egymáshoz, amikor a Marvel még nem indította el a 2006-ban Civil Wart, de a DC-nél már nagyben ment az Infinite Crisis. Ami viszont megfigyelhető, hogy arányaiban a Marvelnél közelebb van a dollár a példányszámhoz, sokkal közelebb, mint eddig bármikor az elmúlt hónapokban. A magyarázat a négydollárosok igen komoly bukásában keresendő valószínűleg. A komolyan (60e fölött) teljesítő sorozatok közül ugyanis csakis a két Avengers és az UC Avengers a négy dolcsis, a másik öt cím a régi árán van, de a lista első száz helyén is érezhetően jobban mennek a három dollárba kerülők. És ami még érdekesebb 10e példány környékén rengeteg olyan Marvel-mini vagy frissen indított ongoing van, ami ennyibe kerül. Lehet, hogy csak véletlen vagy csak ismeretlen címek, ezért teljesítenek gyengén, de akkor is érezhető, hogy az áremelt képregények bizony igen hamar igen sok példányt estek, és ezzel már gyakorlatilag az áremelés előtti állapotra negligálták a bevételre gyakorolt jótékony hatásukat. Hamarosan nem csodálkoznék, ha lennének olyan sorozatok, amiknek visszaállítják vagy legalább ötven centtel csökkentik az árát.
Nos, ennyi volt mára, már csak a szokásos linkek maradtak:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet

Egyszer valaki összegyűjtötte a főleg japán számítógépes szerepjátékok (RPG-k) legtöbbször visszatérő elemeit, hogy egy mulatságosan megfogalmazott kliségyűjteményt faragjon belőle. Ennek a magyar változata olvasható itt, négy részletben.

1. Álomszuszék-szabály:
A tizenéves férfi főszereplőnk a játék első napját azzal indítja, hogy elalszik, és az anyja azzal költögeti, hogy mindjárt lekési a találkozóját a barátnőjével.

2. „Ne! A gyönyörűséges parasztfalvam!”
A főhős szülővárosa/falva/kerülete/bolygója még a játék vége előtt, de jó eséllyel a nyitójelenetben egy látványos pusztítás áldozatává válik.

3. Rosszul töröd az agyad (Hiro-szabály):
Nem számít, mivel vádolták meg vagy mennyire rejtélyes az eredete, a főhős bármikor készen áll akár halálig is harcolni egy olyan lányért, akit három másodperce ismert meg.

4. Köbös kristály kiegészítés:
A fentebb említett rejtélyes lány nyakában ott lóg egy amulett, amiről a végén kiderül, hogy kizárólag azon múlik a világ megmentése, esetleg elpusztítása.

5. Logan futása-szabály:
A szerepjátékok főszereplői fiatalok. Nagyon fiatalok. Az átlagéletkor olyan 15 év körül mozog, kivéve, ha adott karakter egy sokat látott, harcedzett veterán, ilyenkor elmehetünk egészen 18 évesig. És ezek a tinik többnyire sokéves tapasztalattal bírnak számos fegyver- és mágiafajta használatában, illetve sosem kell aggódniuk amiatt, hogy még takarodó előtt hazaérjenek a nagy kalandozásból.
Ezzel ellentétben viszont a 22 évesnél idősebb szereplők kivénhedt csatalovakként utalnak önmagukra, akik örömmel adják át a helyüket az ifjabb generációnak.

6. Egyedülálló szülők szabálya:
Jóformán senki sem hallott még olyan RPG-szereplőről, aki mindkét szülővel rendelkezik. Általában a férfi szereplőknek az apja, a női figuráknak az anyja hiányzik.
A hiányzó szülő vagy eltűnt évekkel ezelőtt rejtélyes és tragikus körülmények között, vagy soha egyetlen szóval sem teszünk említést róla.
Ezen kívül a főhős megmaradt szülője általában a történet kezdete előtt ugyancsak szörnyű véget ér, hogy ezzel is megszabadítsuk a főszereplőnket mindenféle nyűgös családi kötelékektől.

7. Nevezz csak… Timnek?
A jófiúknak csakis keresztnevük van, a rosszaknak pedig csakis vezetéknevük. Ha egy rosszfiúnak csak keresztneve van, akkor a történet egy pontján átáll a jókhoz. A jók vezetéknevét a kézikönyvben megemlíthetik, de a játék alatt sosem.

8. Névleges szabály:
Minden egyes névvel bíró szereplő fontos szerepet tölt be, és a történet folyamán fel kell majd keresni őt.
Ugyanakkor, ha valakit csak általános megjelöléssel illetnek („Crono anyukája”), akkor ő nyugodtan hanyagolható.

9. A helyszínek:
Mindig van egy tűzbarlang, egy jégbarlang, egy csatornabeli útvesztő, egy varázserdő, egy elhagyatott szellemhajó, egy bánya, egy fényesen ragyogó kristálylabirintus, egy csapdákkal teli ősi templom, egy mágikusan lebegő kastély és egy műszaki felszereléses búvóhely.

10. Luddita-szabály (avagy George Lucas-szabály):
És ha már szóba került, a technológia alapvetően gonosz, és mindig csakis a rosszfiúk kizárólagos szakterülete. Mindig nekik vannak óriásrobotjaik, gyáraik, megapoliszaik és lebegő erődjeik, miközben a jók mindig apró kis falvakban élnek a természet lágy ölén. (Ugyanakkor valamiért a fegyvereid és az ágyúkkal telezsúfolt csatahajóid kivételt jelentenek e szabály alól.)

11. Kezdjük a leges-legelejéről! (avagy a Yuna-szabály):
Amennyiben egy népszerű játok olyan folytatást kap, amelyben nem változik a főszereplő személye, akkor adott karakter mindig kezdő tulajdonságokkal indul. Minden, amit az előző játékban tanult, egyszer csak megmagyarázhatatlan módon felszívódik – a szupererős felszereléssel és fegyverekkel együtt.

12. Szegény kis gazdag hős (avagy a Meis-szabály):
Ha a főhős egy gazdag és befolyásos családból származik, azt garantáltan utolérte a balsors, és még a játék kezdete előtt eladósodott és elvesztette a hatalmát.

13. Minél nagyobb a hajad, annál közelebb vagy az istenséghez (Cloud-szabály):
Minél nevetségesebb a férfi szereplő frizurája, annál fontosabb szerepet tölt be a játék története során.

14. Garrett törvénye:
Ne kerteljünk: te bizony egy közönséges tolvaj vagy. Úgy sétálsz be mindenki házába, mintha nem is lenne csukva az ajtó. Betörsz mindenki otthonába, és mindent elemelsz onnan, amit nem szögeltek előtte a padlóhoz. Mindeközben úgy beszélgetsz el a tulajjal a családi ékszerekkel a hónod alatt, mintha ezer éve szomszédok lennétek. Sajnos azonban ez a módszer a boltokban sose válik be.

15. Hé, ismerlek téged!
Az alábbi listából legalább hárman jelen lesznek a csapatodban:
— Az elkényeztetett hercegnő, aki az apja ellen lázad, és mellette szerelmes a főhősbe.
— A halk, visszafogott női varázsló és gyógyító specialista, aki nem csak, hogy szerelmes a főhősbe, de mellette még ő egy rejtélyes, ősi faj egyetlen megmaradt túlélője is.
— A keménykötésű női harcos, aki nem szerelmes a főhősbe (megjegyzendő, hogy ő az egyetlen nőnemű karakter, aki nem szerelmes a főhősbe, amit általában egy látványos sebhely, hiányzó szem, mesterséges végtagok vagy egyéb fizikai deformitások jeleznek – ld. A jó, a rossz és a csúf-szabályt).
— A szemfájdítóan jóképű, ódivatú kardforgató, akit valamilyen súlyos belső tragédia emészt.
— A nagy, kemény, kötekedős alak, akinek valójában aranyból van a szíve.
— A főhős legjobb barátja, aki sokkal királyabb arc a hőnél.
— A komor, magának való zsoldos, aki a játék folyamán megtanulja, milyen jó érzés gondoskodni másokról.
— A szereplő, aki valójában a rosszaknak kémkedik, de abban a pillanatban, hogy lebukik, átáll hozzátok.
— A fura bónusz karakter, akinek a megszerzéséhez – és valószínűleg a képességei felfejlesztéséhez – egy sor különös küldetést szenvedsz végig. Emiatt a játékosok többsége nem vesződik vele, mert egyszerűen túl fáradalmas.
— A fárasztóan aranyos állatka, aki a harcokban viszont tökéletesen hasznavehetetlen.

16. Hé, ismerlek téged is!
Ezen kívül garantáltan az utadba akad legalább három a felsorolt ellenségek közül:
— A hihetetlenül jóképű és hihetetlenül hosszú hajú szépfiú, aki vagy a játék legfőbb ellensége, vagy nem.
— A főgonosz hűséges jobbkeze, akinek két alfaja létezik: a bohóckodó és a fárasztóan kitartó.
— A főgonosz csinos női hadnagya, aki egyben az egész sereg legkiválóbb katonája, viszont mégis mindig hagyja megszökni a csapatot, mert – igen – ő is szerelmes a főhősbe.
— Az egykori szövetséges, aki állítólag rég meghalt, és akiről már el is feledkeztél, most viszont visszatért, és meglehetősen zokon vette, amiért magára hagytátok.
— A félelmetesen becsületes ellenfél, akit sose ölhetsz meg, mert amint rájön az urai valódi tervére, vagy feláldozza magát a csapatodért, vagy csatlakozik hozzátok.
— Az elmebeteg bohóc vagy udvari bolond, akitől meglepően nehéz megszabadulni.
— Az őrült tudós, aki egész nap mutáns szörnyetegek és gyilkos robotok készítésével foglalatoskodik, mert az olyan jó. (És egyben hasznos is, ha mindenféle kalandozók bukkannak fel az ember küszöbén.)
— A bámulatosan helyes hatéves kiskölyök, aki időről időre összecsap veletek, és alaposan hátsón is billenti a csapatot.

17. Hé, ismerlek téged is… is:
És legvégül biztosra vehető legalább három nem-játékos karakter (innentől: NPC) megjelenése az alábbiak közül:
— A városlakó vagy matróz, aki folyton körbe-körbe járkál, és sose derül ki igazán, hova tart.
— Mulatságosan tehetetlen vagy gyáva katonák.
— Egy NPC, aki reménytelenül szerelmes egy másik NPC-be, de mégse meri ezt elmondani neki, helyette elújságolja ezt minden létező arra tévedő vadidegennek.
— Bújócskázó gyerekek.
— A bölcs és nemes kapitány/király/főpap.
— A bölcs és nemes kapitány/király/főpap messziről kiszúrhatóan gonosz helyettese, akinek senki, még a főhős sem veszi észre a folytonos áskálódását, csak abban a pillanatban, amikor elárulja őket.
— Egy NPC, aki egy teljesen hétköznapi cselekvés megszállottja, és akinek be nem áll a szája arról, hogy milyen remek dolog is az, amit ő csinál. Folyománya: egy a négyhez az esélye annak, hogy végül neked kell elvégezned ezt a feladatot.
— A (felnőtt) NPC, akinek nincs más dolga, mint hogy egész nap gyermekjátékokat játsszon.
— Egy csapat fiatal lány, akik egy ijesztően megszállott rajongói klubot alapítottak az egyik női csapattag köré.

18. Crono panasza:
Minél kevesebbet beszél a főhős, annál több szót adnak a szájába, mely következtében többször is önhibáján kívül keveredik zűrbe.

19. „Buta Squall, karddal jön a tűzpárbajra…”:
Nem számít, milyen idősíkban játszódik a történet – legyen az a múlt, jelen vagy jövő – a főhős és a főellenfele kardot használnak a küzdelmeik során. Ezek a kardok általában sokkal erősebbek bármilyen lőfegyvernél, ráadásul lehet velük távolra is támadni. Folyománya, hogy a főellenség már a játék legelején beazonosítható: csak keresd a kardforgató fickót.

20. Csak bólogass és vigyorogj:
Nem számít, mekkora kardod van, sose tűnsz fel a tömegben. Senki se megy át az utca túloldalára vagy rémül halálra, miközben egy állig felfegyverzett banda tör be az otthonába, nézi át minden személyes tárgyát, és kérdezősködik valamilyen fekete köpenyes alak után. A jelek szerint idővel az emberek tényleg bármihez hozzászoknak.

21.Aeris kiegészítése:
Miközben a férfi főszereplő biztosan kardot használ, addig a női főhős fegyvere garantáltan valamiféle bot lesz.

22. MacGuyver-szabály:
A legfőbb szereplőket leszámítva a fegyverarzenálod közel sem merül ki az olyan hétköznapi dolgokban, mint a kardok, pisztolyok vagy egyéb vágófegyverek. Megfelelő képességekkel a birtokodban bármivel végigmészárolhatsz egész földrészeket. Kesztyűk, fésűk, esernyők, hangosbeszélők, szótárak, ecsetek és paletták… bármi is jusson az eszedbe, azzal garantáltan ölni lehet.
És ami még jobb: nem számít, milyen szokatlan fegyvert választottál magadnak, úgy tűnik, akárhány boltba tévedsz be, ott mindig árulnak egy újabb és jobb változatot belőle, egész barátságos áron. De ki lehet még az rajtad kívül, aki egy napernyővel szaladgálva mészárolja az ellenségeit bolygó-szerte?

23. Ó, testvér, merre vagy? (Melfice-szabály):
A férfi főhős idősebb testvére kötelezően egy báty, akiről kiderül, hogy ő a játék főgonosza. A kistesó azonban csakis a húga lehet, akit valamikor elrabolnak és túszként tartanak fogva.

24. A kapitalizmus kemény dolog:
Amint eladsz bármi egy boltosnak, az abban a pillanatban továbbadja, és többé nem is fogod látni az adott tárgyat.

25. A térkihasználás alapszabálya:
Az épületek sokkal, sokkal nagyobbak belülről, mint kívülről. És akkor ebbe még nem is számoltuk bele az állóóra mögül nyíló alagsori útvesztőrengeteget.

26. A helyi rendfenntartás szabálya:
Habár az első városban talált főellenfél sokkal gyengébb, mint a későbbi településeken fellelhető alapellenfelek, mégse akad senki se az első városból, aki segítséget hívna a másikakból, hogy öljék meg neki a szörnyeteget.

27. Nostradamus-törvény:
Minden egyes legenda 100%-os mértékben helyes. Minden egyes szóbeszéd igaz. És minden egyes jóslat beteljesül, méghozzá nem csak valamikor, hanem jóformán perceken belül.

28. IDKFA
A lőfegyvereid által használt muníció vagy végtelen, vagy nagyon könnyen beszerezhető. Ez érvényes az univerzumban egyedi fegyverekre is.

29. Elpusztíthatatlan fegyverek szabálya:
Nem számít, hányszor sújtasz le a kardoddal az ellenségre vagy használod automata módban a lőfegyvered, az sose törik el, ragad be vagy igényel bármiféle karbantartást…
…hacsak nem lesz lényeges valahol a történet szempontjából, hogy a fegyver beragadjon, eltörjön vagy egyszerűen elromoljon.

30. Tudatos bénultság:
A karaktereidnek mindig két lábbal a földön kell járniuk, és nem mászhatnak meg létrákat, sziklákat, kiszögelléseket, székeket, macskákat vagy kicsit más színű földdarabokat. Megjegyzendő, hogy ez nem fogja a játék egy későbbi pontján megakadályozni őket, hogy vonatvagonról vonatvagonra ugráljanak.

31. Ágy, ágy, ágy:
Egy kiadós éjszakai alvás meggyógyít bármilyen csata során szerzett sérülést, legyen az szúrás, vágás, méreg, bármiféle betegség vagy halál.

32. Nem ölhetsz meg, mert kilépek! (Seifer-szabály):
A jófiúk valamiért sose fogják el vagy ölik meg a rosszfiúkat. A kisebb ellenségeket egyszerűen futni hagyják, hogy azok aztán kipihenjék magukat és újra zaklathassanak… néha öt perccel az elengedésüket követően.
Ennek folyománya, hogy amennyiben mégis végzel velük vagy totális kapitulációra kényszeríted valamelyiküket, akkor sejtheted, hogy már a játék vége felé jársz.

33. És most meghal, Mr. Bond! (Beatrix-szabály):
Szerencsére a fenti szabály fordítva is érvényes. Bármikor, amikor nyugodtan végezhetnének veletek, a főellenfelek beérik azzal, hogy levisznek mindenkit egyetlen életerőpontra (innentől: HP), és szép nyugodtan távoznak, miközben ti a földön hevertek. (De persze ezt is csak azért, mert már jó előre kitervelték, hogyan végeztessék el veletek a piszkos munkát – ld. Szép volt, Serge-szabályt.)

34: Zap!:
Az RPG-k főellenségeinek többsége rendelkezik a spontán teleportáció képességével. Ezt általában akkor használják, amikor megjelennek a csapat előtt, amikor azok éppen megszereznék a Nélkülözhetetlen Legendás Ereklyét, és elhappolják azt az orruk elől.
Arra a kérdésre, hogy: „Ha egyszer bármikor bárhova gond nélkül bemehetnek, akkor miért nem voltak képesek erre azelőtt, hogy megoldottuk a harmadik emelet félelmetesen agyzsibbasztó feladványát?” – sose fogunk választ kapni.

35. Ha fej, én nyerek, ha írás, te veszítesz (Grahf-szabály):
Hiába győzöd le a legfőbb szörnyeteget, a terve így is, úgy is végbe megy. Ilyen erővel kár volt vesződni vele.

36. Óramű pontosságú világegyetem-axióma:
Nem számít, mekkora erőfeszítéseket teszel a megakadályozására, az a meteor akkor is becsapódik a bolygóba.

37. Ál-befejezés:
Az egyik videobetét megszólalásig olyan lesz majd, mintha a játék végét jelezné. Azonban elég hamar nyilvánvalóvá válik, hogy nem az… ha máshonnan nem is, hát akkor onnan, hogy a négy lemez közül még csak az elsőnél tartasz.

38. Te meghalsz, mi pedig előléptetjük magunkat:
Az ál-befejezés alatt a történet valódi főellensége megöli azt, akit eddig a főgonosznak hittél, csak azért, hogy bebizonyítsa, mennyire rosszarc (vagy egyszerűen csak gonosz) is ő valójában. Az ál-főgonoszt sose te ölöd meg.

39. „És mit fogunk csinálni ma este, Vinsfeld?”:
Minden játék végcélja az – ahogy az az ál-befejezésben kiderül – hogy megakadályozd a világ leigázását és/vagy elpusztítását. Ez alól az embert próbáló feladat alól nincs kibúvó. Nem számít, hogy a főhős életcélja mindössze egy adósság törlesztése, távoli földek felfedezése, vagy csak egy randi lenne egy csinos, kék ruhás lánnyal, ezt csakis akkor érheti el, ha előtte már megmentette a világot.
Másfelől amint végzett a nagy hősi feladattal, minden más gond automatikusan és önmagától elrendeződik.

40. Zelda axiómája:
Ha bárki bármikor említést tesz „öt ősi talizmánról”, „kilenc legendás kristályról” vagy bármi ilyesmiről, teljesen nyugodt lehetsz, hogy a világ megmentéséhez az utolsó szálig fel kell majd kutatnod mindegyiket.

41. George W. Bush-féle földrajzegyszerűsítési elv:
A világ összes országában egyetlen város található csak, kivéve azt, ahol kezdesz, mert ott három van.

42. Fodor idegenvezetési alapszabálya:
Kalandjaid során betévedsz egy sivatagi városba, egy kikötővárosba, egy bányásztelepülésre, egy kaszinóvárosba, egy mágikus településbe (ami többnyire a levegőben lebeg), egy középkori királyi várba, egy óramű alapú városba, egy harcművészeteket oktató közösségbe, egy tolvajbúvóhelyre, egy elveszett városba és egy sci-fi utópiába. Útközben gyönyörködhetsz egy természetes fénnyel világító, kristályokkal teli barlangban; egy nem emberei lények által lakott faluban, egy olyan isten háta mögötti kis településben, ahol minden egyes helybéli tökéletesen tisztában van a nagyvilág eseményeivel (ld. Az utca embere c. szabályt). Nézelődhetsz még egy behavazott faluban, egy varázserejű hegyben/erdőben/tóban, egy minden emberi településtől minél messzebb található magányos boltban; egy fantasztikusan kinéző helyben, aminél már az érkezéskor kapsz egy hihetetlen videót; egy trópusi dzsungelben – tele barátságos bennszülöttekkel –, egy idegesítő, hegybe vájt útvesztőben. És mindig, kivétel nélkül belebotlasz majd egy olyan városromba, amely egy rég letűnt, magasan fejlett civilizáció nyomait tartalmazza.

43. Midgardi alapelv:
A Gonosz Birodalom fővárosa mindig két részre oszlik: egy nyomornegyedre – tele rabszolgákkal és a lázadás támogatóival – és egy előkelő részre, ami viszont a korrupt arisztokraták és megszállott royalisták melegágya.

44. Nem itt találtuk fel:
A műszaki fejlődés mindig helyre korlátozódik. Az egyik város könnyen tömve lehet a legfejlettebb kütyükkel, miközben a szomszédban még mindig gyűjtögető életmódot folytathatnak.

45. A kartográfiai elegancia aranyszabálya:
A világtérkép mindig tökéletesen beleillik egy négyzetes alakzatba úgy, hogy egyetlen földnyelv sem nyúlik át a széleken.

46. „Quien es mas macho?” (Fargo-szabály):
Az összes nagyobb erejű karakter, akitől segítséget kérnél, előbb kihív egy „erőfelmérő”, halálig tartó küzdelemre.

47. Sajnos el kellett pusztítanunk a falut, hogy, nos, a többit úgyis tudja (Selene-szabály):
Bármi is történjék, soha ne fordulj a kormány, az egyház vagy bármilyen nagyobb hatalmi szervezet felé segélykérés céljából. A vége úgyis az lesz, hogy küldenek egy sereg katonát, akik aztán porig égetik a falut.

48. Zidane átka (avagy a Piszkos pár-szabály):
Egy igen szerencsétlen véletlen folytán az összes jelentősebb várost közvetlen azután éri utol a szörnyű vég, hogy a főhős beteszi oda a lábát.

49. A Maginot-vonal szabály:
Könnyen kitalálható, hogy melyik település lesz a Gonosz Birodalom következő célpontja: az utcái tele lesznek olyanokkal, akik megállás nélkül azt hajtogatják, hogy a birodalom úgyse támad rájuk, és hogy könnyedén legyőznék, ha mégis megpróbálná. (A magabiztos hazafias érzelmek valahogy mindig kifelejtik a képletből a birodalom legújabb csodafegyverét.)

50. A rövidtávú memória hiányának alapelve:
Minden egyes könyvespolc egyetlen könyvet tartalmaz, amiben összesen megközelítőleg fél oldalra való szöveg olvasható.

Na sziasztok! Most tényleg nagyon ilyen cikkirogatós kedvemben vagyok, szóval jöjjön most egy újabb kis szösszenet ide, a Rendelőbe. Már korábban is felvetődött azt hiszem a fórumon, hogy mi lenne, ha írnék egyszer a gyűjteményemről. Végül is úgy gondoltam, hogy miért ne, igazából amikor még nem honosítottam, engem is mindig érdekelt, hogy vajon a honosítóknak mekkora gyűjteményük van, illetve mindig szívesen olvasom, hogy másnak a gyűjteményében mik találhatóak meg. Szóval következzen most az én külföldi képregényeim gyűjteménye, a teljesség igényével. Annyit azért még elöljáróban elmondanék, hogy a felvázolt állapot 2009. 10. 28-án volt érvényben. Ezt azért írom így le külön, mert a gyűjteményen állapota folyamatosan változik, néha adok el belőle pár darabot és folyamatosan bővítem, most is épp 1 tpb, 1HC és vagy 1,5 tucat füzet van megrendelve épp az USA-ból és Angliából.

Na, kezdjük azzal, ami talán a leginkább érdekelhet mindenkit, vagyis pontosan hány darab Hulk képregényem van nekem? Nos íme a pontos lista:
•    Essential Hulk vol2. tpb
•    FCBD Marvel Adventures Iron-man & Hulk
•    Hulk vol4 01.
•    Marvel Adventures Hulk 01.
•    Mythos: Hulk
•    The Incredible Hulk vol2 380, 393-394, 399-403, 417-18, 420, 425, 444-45, 453.
•    The Incredible Hulk vol3 01, 12-13, 16-18, 24-30, 50-54, 100.
•    The Incredible Hulk: Future Imperfect 01-02.
•    The Incredible Hulk: Ground Zero tpb.
•    The Incredible Hulk: Peter David Visionaries vol1. tpb.
•    Word War Hulk 03-05.
•    World War Hulk: Marvel Spotlight
•    World War Hulk: World Breaker 01.
•    World War Hulk: Aftersmash one-shot
Nos ennyi. Vannak még Hulkhoz köthető témájú képregényeim, de azokat majd máshová sorolom be. Talán egy kicsit kevesebb, mint az várni lehetne, de azért büszke vagyok rájuk. És amúgy nemsokára bővülni fog a készlet, mert már meg van rendelve a Return of the Monster tpb és a vol3 széria újabb számai az 55-60. részig. Meg igazából az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Peter Davides füzetek gyűjtésével egyelőre leálltam és úgy döntöttem, hogy majd inkább a Peter David Visionaries tpb-ket igyekszem beszerezni, amiből 1 darab már meg is van. Itt a legbüszkébb a Future Imperfect képregényekre vagyok, de nagyon örülök annak is, hogy Rick Jones esküvője (417-18) is meg van eredetiben.

Nos, a Hulk után nézzük az én másik nagy kedvenc Marvel sorozatomat, a Fantasztikus Négyest:
•    Fantastic Force 01, 07, 13-17.
•    Fantastic Four vol1. 343, 357-58, 360-61, 365, 368-69, 371, 373, 375, 377, 381-85, 387, 389-92, 396, 398-402, 405, 410, 412-16.
•    Fantastic Four vol3. 02, 08.
•    Fantastic Four Annual 24.
•    Fantastic Four: A Death in the Family 01.
•    Fantastic Four: Atlantis Rising 01-02.
•    Fantastic Four: Atlantis Rising Collector’s Preview
•    Fantastic Four Unplugged 2-3, 5-6.
•    Marvel Selects Fantastic Four 06.: Hulk vs. Thing
Mint az látható, itt elsősorban a DeFalco féle történeteket gyűjtöm és azt hiszem már elég szép kis gyűjteményen össze is gyűlt belőle. Itt nem titkoltan olyan célja is van a gyűjtésnek (ahogy a Hulk vol3 széria esetében is), hogy ezeket újra szkennelem, és ezekből készítem el nektek a honosításokat. Itt egyébként a legbüszkébb talán a két Atlantis Rising különszámra vagyok, aminek pedig a leginkább örültem mikor megszereztem, az a sorozat utolsó két száma (415-16) volt, mert ezeket már vagy 2 éve vadásztam mindenhol…

Nos, a Hulk és az F4 után jöjjenek most az egyéb Marvel képregények, ömlesztve:
•    Annihilation: Heralds of Galactus 01-02.
•    Avengers: The Initiative 01-06.
•    Civil War 01-07.
•    Civil War: Battle Damage Report 01.
•    Civil War Files 01.
•    Civil War: The Confession 01.
•    Civil War: War Crimes 01.
•    Dark Reign: New Nation one-shot
•    Drax 01-04.
•    Doc Samson vol2 01-05.
•    Essential Spider-man vol3. tpb
•    Infinity Gauntlet 01-06.
•    Infinity War 01-06.
•    Marvel Holiday Special 01.
•    Marvel Holiday Special 1993
•    Marvel Knights 1/2, 01-02.
•    Maximum Security: Dangerous Planet
•    Onslaught Book 5: The Front Line
•    Onslaught: Epilouge
•    Onlsaught: Marvel Universe 01.
•    Onslaught: X-Men 01.
•    Sensational She-Hulk 01, 50.
•    Spider-man 2099 01.
•    The Defenders vol1. 13, 23, 28, 50, 80.
•    The Sentry vol2 01.
•    The Ultimates vol1 tpb: Super-human
•    The Ultimates vol2 tpb: Homeland Security
•    The Ultimates2 vol1 tpb: Gods and Monsters
•    Ultimate Civil-War: Spider-ham 01.
Innen a kedvenceim a Civil War mini, amit még anno rögtön a minisorozat lefutása után sikerült megszereznem (és aminek a megvételét a mai napig nem bántam meg), illetve a UCW: Spider-ham különszám, amivel nem is olyan régen honosítás formájában az oldalon is találkozhattatok. De nagyon büszke vagyok az Ultimates tpb gyűjteményemre is, és már régóta tervezem, hogy beszerzem az utolsó kötetet is, a Grand Thaft America-t, csak mindig valami közbe jön, és ezért mindig csak tologatom…

Nos, a Marvel után azt javaslom térjünk át a DC-re, itt azért kicsit kisebb a gyűjtemény, szóval ezt most ömlesztve tárom elétek:
•    Action Comics 858-59.
•    Adam Starnge: Planet Heist 01-06.
•    Angel and the Ape 02-04.
•    Countdown to Infinite Crisis one-shot
•    Haywire 12.
•    Infinite Crisis 1-7.
•    L.E.G.I.O.N. 29.
•    Legion of Super-heroes 09, 19, 26.
•    Robin 118, 123-140, 146, 156-159.
•    Starman 35-36.
•    Supergirl: Power tpb
•    Supergirl vol5. 6-10, 14-15.
•    Superman/Batman 14-16, 18, 23, 26.
•    Teen Titans vol3. 1/2, 1-12, 34, 36-37, 47-50.
•    Teen Titans vol3 Annual 01.
•    Teen Titans and the Legion Special
•    The New Guardians 08-09, 11.
•    The Young All-Stars 27-31.
•    Tiny Titans 01, 10-12.
•    Tiny Titans: Welcome to the Treehouse tpb
•    Tiny Titans Adventures of Awesomnes tpb
•    Titans 01.
•    Titans East Special 01.
•    Wonder Woman: Who is Wonder Woman HC
•    Young Justice 4-5, 11, 15-16, 30-31, 44.
•    Young Justice: Sins of Youth
Van ebben a nyolcvanas évektől kezdve mindenhonnan valami. Természetesen leginkább Supergirl és Teen Titans képregénye fordulnak elő nagyobb számban, de azért a Robin gyűjteményemre is nagyon büszke vagyok, amit egyben vásároltam, nagyon jutányos áron, darabját 250 ft-ért! Ezen kívül a kedvenceim, aTitans East Special, Ian Churchille gyönyörű rajzai miatt, valamint az egyik kedvenc történetem, a Who is Wonder Woman HC. Amit pedig semmi pénzért nem adnék el, az a Superman/Batman 26. száma. Ezzel is találkozhattatok már az oldalon honosítás formájában, és az új, 1680 széles szken is ebből készült. Mondjuk ennek a képregénynek külön története is van, mivel ezt Farekkel hozattam Párizsból (!) és nem kevesebb, mint 5 euróba került, és más képregényért nem is igazán fizetnék ki ennyit (már ha szimpla füzetről van szó), de ez megérte. Illetve, ami még itt érdekesség az, hogy az Infinite Crisis 6. száma két példányban is meg van, ugyanis nem bírtam ki, hogy nekem nem a Superboy Prime-os borító volt meg, szóval rendeltem egy olyat is. Egyébként ez a gyűjtemény nemsokára egy Legion of Three Worlds HC-vel és néhány új Supergirl füzettel fog gazdagodni… 

Na és akkor végül, de nem utolsó sorban nézzük azokat a cuccokat amik vagy nem a két nagy kiadótól valók, vagy pedig külföldi Marvel képregények, mert ezeket külön tartom számon. Íme ezek listája:
•    Asterix: Caesari Loorberiparg (észt)
•    Darkchylde 01. (Maximum Press)
•    De verbijsterende Hulk 15-18 (holland)
•    Den utrolige Hulk 94 (talán svéd)
•    Fantastic Four 16, 20, 22-23. (holland)
•    Glory and Angela 01. (Image)
•    G-man one-shot (Image)
•    Hellblazer 199-201 (Vertigo)
•    Hulk Special 3, 77. (talán dán)
•    New Battlestar Galactica Omnibus tpb (Dynamite)
•    Shrapnel: Aristeia Rising tpb (Radical Comics)
•    Spider-boy 01 (Amalgam)
•    Storming Paradise 5-6. (Wildstorm)
•    The Savage Dragon 1/2 (Image)
No, hát itt elég vegye a lista. Azt mindenki láthatja, hogy van pár, különböző európai országokban kiadott Hulk és Fantasztikus Négyes képregényem. De talán a legkülönlegesebb az egész adagból az észt (!) kiadású Asterix képregényem. Ennek az a története, hogy az én személyes jó barátom, Nihil kolléga, annak idején egy teljesen félévet töltött kint Észtországban Erasmus ösztöndíjjal és ő hozta nekem onnan ezt a képregényt. Az amerikai cuccok közül meg van itt minden. A G-man one-shotra úgy vigyázok, mint a szemem fényére, ez Chris Giarrusso (Mini Marvels) saját képregénye, és ez konkrétan az a képregény, amit azért rendeltem meg az USA-ból, mert egyszerűen nem találtam belőle szkennelt változatot. Ugyanakkor ott a nemrégiben megjelent New Battlestar Galactica Omnibus vol1-is, ami a NewGen oldalán található sorozatot és a nálunk honosított Pegazus one-shotot foglalja magába. Ennek azért örültem nagyon, amikor megjött a postán, mert tartalmazza az összes borító variánst, külön oldalakon, szépen egymás után, és imádom lapozgatni és csak nézegetni őket. Illetve, amire még felhívnám a figyelmet, az a Shrapnel tpb, ami egy kis kiadó, a Radical Comics terméke, egy gyönyörű, festett grafikával rendelkező 5 részes sci-fi, amivel terveim szerint jövőre honosítva is találkozhattok…

Nos, ennyi lenne. Tudom, hogy nem egy nagy gyűjtemény, sok embernek ennél jóval több képregénye van, de azért igyekszem. Folyamatosan bővítgetem és vigyázok is rájuk. Azt meg ne kérdezzétek, hogy ez pontosan hány füzet és tpb/HC, mert soha nem számoltam össze. Meg eleve a gyűjtemény is két felé van szakadva, az egyik fele mindig Szegeden van, a másik meg otthon, a családi házban, de jobb is így, mert így is elég kevés helyem van az albérletben, meg otthon is. Most szándékosan csak a külföldi képregényeimet szedtem sorba, a magyarokat azért nem, mert azok nagyon szanaszét vannak otthon és mindig is lusta voltam összeszedni és rendszerbe állítani őket. Talán majd egyszer…

Sulikezdés, őszbe forduló fák, ilyesmiket szokás gondolatban a szeptemberrel párosítani. Meg most nekünk egy rövid összefoglalót az amerikai képregény-eladásokról, amik szokatlanul jó képet mutatnak.

Tető:

A Blackest Night továbbra is uralja a terepet, a főmini kevesebb, mint 5%-os visszaeséssel maradt 140e fölött, de a Captain America: Reborn még mindig megy lefelé, igaz, 108e-rel még így is a Marvel egyetlen 100e feletti címe. A Batman & Robin viszont továbbra is gyönyörűen maradt 106e-n, megelőzve a Green Lantern v4 aktuális számát, ami egyben az utolsó hat számjegyes sorozat a hónapban.
Eggyel lejjebb egy késői befutó érkezik, a brutálisan gyönyörűen sokba (5 dollár!) kerülő Old Man Logan befejező része, ami így is közel 94e példánnyal zárt, és ez még csak az első nyomat.
A hónap vesztesei egyértelműen az Avengersek. A New tovább megy lefelé és elérte a 85e-t, de a Dark fogta magát, és 95e-ről rögtön zuhant 16e példányt, aminek következtében két Blackest Night-cím, a Batman és a GL Corps v2 is átugrotta, egyedül a tizedik helyen tanyázó BL: Superman maradt mögötte. Viszont érdekesség, hogy a Corps és a főmini kivételével a többi Blackest Night-füzet, ha csak egy picit is, de több számot adott el szeptemberben, mint augusztusban.
A tizedik helytől lefelé egy kicsit alacsonyabb számok láthatóak egy darabig, de a csökkenés mértéke kisebb, mint a szokásos. Ennek ellenére a Dark Avengers- Uncanny X-Men crossover egyértelműen bukás volt, mert az UXM visszament oda, ahonnan indult, de még a Dark Avengerst is magával rántotta. Beestek a heti Amazing Spidermanek elé, melyek amúgy szintén tovább folytatták a visszaesést, a múlt havi hetvenes zárásból most elérték a 62e alját.

Marvel-DC játszótér:

A 20. hely alatt bérelt helyei vannak a két nagynak, de most közbejött egy fura jelenség. Írtam már ugye többször is, hogy a drága Marvel egy icipicit pénzéhessé vált, és elkezdték teljesen önkényesen megemelni három dollárról négyre az összes jobban menő vagy ígéretesebbnek hangzó induló címeiket. Nos, ez most kezdi alaposan képen törölni őket. A Dark Avengersről már írtam, arról is, hogy a másik Avengers is szépen megyeget lefelé. De a két új Ultimate Comics-cím is 94 és 86 ezerről egy csapásra 68 és 57 ezren találta magát, ami még első számos visszaesésnek is sok volna. Ugyanakkor az Amazing Spider-Man is csodás módon szeptemberben hó közepén egyszer csak visszament négyről három dollárra, cserébe viszont a sorozatot, melyet nem nevezünk nevén, megemelték, és hirtelen rögtön rájött 13e ember, hogy ő valójában nem akar pénzt kiadni a Vörös Iszonyatért, ami szépen vissza is esett 23. helyre.
Rájár a rúd a DC rangosabbnak tartott sorozataira is, de ott nem a pénz lesz a gond valószínűleg. A Detective Comics kissé különös hangulatú történetvezetése tovább szedi áldozatait, és Rucka sorozata sajna teljesen visszaállt a R.I.P. előtti szintre, de ami a fejeseknek ott még aggasztóbb lehet, hogy ezzel megveri a JLA v4-et is, ami valószínűleg az elmúlt nagyon sok év mélypontjára jutott, ráadásul az agyonreklámozott minijénél, a Cry for Justice-nél - ami továbbra is arról szól, hogy minden egyes szereplőnek legalább egyszer ki kell mondania azt a szót, hogy "justice" - is jobban áll így is. A mini, ha így folytatja, nagyobb bukás lesz mint az Avengers/Invaders volt, csak hogy ott Alex Rossék nem akarták átvenni az anyasorozatot, itt viszont Robinson - aki sajna lassan tényleg már csak a Starman hírnevéből él - igen. De ami talán a legjobban fájhat a DC-nek, hogy Geoff Johns régóta várt minije, a Superman: Secret Origins legelső száma a nagyon halovány 54e-s szinten nyitott. Most vagy ennyire nem érdekel senki Superman legújabb eredettörténet-verziója, vagy mindenki arra gondol, hogy az elmúlt időszak tükrében már akkorra elveszti az aktualitását, mire befejeződik.
Ami még említésre méltó változás lehet...
Megjelent végre a Kick-Ass hetedik része is, de ezt annyira elfelejtették előre mondani, hogy a sorozat eddigi legpocsékabb eladását tudhatja maga mögött. De a múlt hónapban tűrhetően indult Marvels Project is teljes egy számig tudta fenntartani az érdeklődést, ugyanis az eladása majdnem megfeleződött a második részre. De Hickman se segített sokat a Fantastic Fournak, ami most még lejjebb van, mint Millar alatt. Az augusztusban nyitott Adventure Comics v2 ugyan esett egy jó 20%-ot, de egyelőre még talán életképesnek tűnik, igaz, nehéz ennyiből bármit mondani. A Batgirl v3 dettó ugyanezt csinálja, csak pár ezerrel lejjebb. Az X-Men Legacy ezúttal egy Annuallal képviseltette magát, de az elég soványként szerepelt, az X-Force v3 is messze megelőzte.
Supermanék továbbra sem állnak valami fényesen, de a banda legalább még mindig tökéletesen egyben van, ezúttal még a Superman/Batman is szorosan ragaszkodik a többiekhez a maguk 35e környéki eladásain. A Wednesday Comic pedig útközben sikeresen körbelőtte őket a listán, de továbbra is számonként csak minimális mértékben megy lefelé.
Ismét két olyan füzet van a lista első harmadában, ami nem a két nagytól jött, és ezek megint csak a Buffy Season Eight, és a múlt hónapban a jubileummal feltört Archie, amiben tovább folytatódik a képzeletbeli felnőttélet története, és tartja is ezzel a 37e olvasót. És ezzel megelőzi amúgy az összes Superman-címet. Azért ilyen is nagyon-nagyon rég volt már, hogy egy Archie jobban menjen, mint egy Superman.
Újabb címek kezdenek amúgy csatlakozni a Marvel veszélyeztetett fajok listájához. A Cable v2 egyre kevésbé képes magát 30e fölött tartani, ami nem jó, de a Secret Warriors sem, ami viszont nem olyan nagy baj. De az már érdekes, hogy az eladások miatt megsznt Moon Knight v5 újraindítása, a Vengeance of Moon Knight teljes 32e-rel indított, ami nem sejtet valami hosszú élettartamot, akárcsak az eXiles v2 esetében, ahol szintén az előző sorozat leállása után próbáltak egy újraindítással feljebb törni a listán. A jelek szerint a Marvel marketingesei tényleg biológiailag alkalmatlanok a tanulásra...

Eredetileg egy egész bekezdést akartam most szentelni a 30e és az az alatti Marvel- és DC-címeknek, hogy keseregjek egy kicsit, mennyi remek füzet van itt, de mivel egy icipicit (kb. +3%) jobban áll most ez a részleg, mint tavaly ilyenkor, ezért egyszerűen csak azt javaslom, hogy a cikk végén található linkre kattintva nézzétek meg, mik jönnek egymás után a 65. és a 121. helyek között. Szó szerint több tucat remek füzet, melyek nagy részét sokkal élvezetesebb olvasni, mint a top 25 nem egy díszpéldányát.

Alsó kétharmad:

20e alatt Marvelnél már temethetünk, ezért rossz hír azoknak, akik hozzám hasonlóan imádják Jeff Parker Agents of Atlasát: a sorozat már a 17e-t se tudja tartani, és a Models. Inc is megelőzte őt, és az Immortal Weapons c. minivel vetekszik a helyezésért. De a zöldségrajongókat is el kell szomorítanom, mert a 16e-s eladás alapján a Hulk Team-Upból biztosan nem lesz sorozat, ahogy az elég gyengén indító Strange Tales-ből sem.
Cserébe viszont csoda történt, mert a Hellboy: Wild Hunt hatodik száma az ötödikkel ellentétben nem féléves kimaradás után érkezett, amit az olvasók meg is háláltak neki. A Joe viszont nem Yo, mert még mindig ezresével megy lefelé füzetenként, ami a 17e-s szinten nem valami egészséges esés. Helyette legalább van egy továbbra is stabil Conan, egy 15%-ot felfelé jövő Witchblade - ami sajna nem fog valószínűleg sokáig megmaradni, ugyanis drága Marc Silvestri legújabb remek reklámfogása most az volt a sorozattal kapcsolatban, hogy többet semmilyen szinten nem reklámozzák, nem jelentetnek meg borítókat és nem közölnek előzeteseket, mert ez, mint tudjuk, a világ legokosabb médiafogása - egy egészséges BPRD-nk, és egy 14e fölötti Astro City Special. A Darknesst meg a logika jegyében imádni való Silvestri bácsiék ezúttal megint a régi számozással adták ki. (Ennek kapcsán egy intés leendő és mostani amatőr és nem amatőr képregényrajzolóknak: vigyázzatok, mert ha elveszítitek a rajztehetségeteket, az a jelek szerint a teljes elmezavar kialakulásával jár).
Kisebb kiadóink sorában két érdekesebb első szám is akad. Az egyik a Die Hard: Year One, ami ezúttal atléta nélkül meséli el John McClane egyik legelső kalandját, a másik pedig egy új Szellemirtók-képregény. Úgy tűnik, elég volt csak a pletyka, hogy készül egy új film, máris jött a sorozat. De megemlítendő még, hogy a Blackest Night augusztusi megjelenései a szeptemberi listán is ott vannak jó 10e körüli példányszámokkal, szóval a crossover második nyomatai is elég népszerűek.

Gyerekeknek:

A Két First Class elég szépen megközelítette egymást, mindketten 11e-n állnak, az Uncanny X-Men csak 200 példányt ver a Wolverine-re. De errefelé már annyira szoros a mezőny, hogy így is négy hely van köztük a listán. Utánuk egészen a 223. helyig csönd van, hogy aztán jöjjön a szokásos vonat: Tiny Titans, Sonic the Hedgehog, Simpsons, Batman: The Brave and the Bold, Sonic Universe... és itt jön az első új fiú a képbe a Marvel Super Hero Squad-minijének első számával, ami így legalább az Adventuresök fölött tudott nyitni, méghozzá elég sok helyezéssel. De aztán ismét kisebb kiadók jönnek a Futuramával és egy új Muppet-minivel, ami ezúttal Pán Péter kalandjait muppetesíti meg nekünk, majd egy érdekes adalék, a Mickey Mouse & Friends 296. száma, amit a jelek szerint a Boom! Studios onnan folytat, ahol nagyon régen abbamaradt. De nem csak azt, hanem a legrégebbi Disney-címet is, a Walt Disney's Comics & Storiest. Előttük viszont akad még egy kis Billy Batson, egy kissé stabilizálódott Marvel Adventures Spider-Man, ami megelőzi a Muppeték Robin Hoodjának befejező számát és a másik Muppet-minit is, de a képbe belezavar még a Super Friends is, mielőtt megpillanthatnánk a Marvel Adventures Super Heroest és a Scooby Doo-t. Az MA Avengers sajna most lemaradt a listáról, a jelek szerint 4098-nál kevesebbet adtak al belőle.

Könyvelés:

A Dark Horse köszönte a lehetőséget, és kibérelte a kötetlista első két helyét a legújabb Buffy-tpb-vel és az Umbrella Academy: Dallas puhafedeles változatával. Utánuk a Vertigo leszállóágban lévő DMC-je jön, hogy aztán megpillantsuk az első marveles címet, ami valójában nem is marveles, mert a Wonderful Wizard of Oz HC-járól van szó, ami meglepő módon nem 50, hanem csak harminc dollárba kerül.
Érdekesebb cím lehet még a harmatgyenge Batman: Cacophony keményfedelesének hatodik helye, vagy hogy a Fables nagyalakú, 12 füzete egybe gyűjtő első HC-je is ott van a nyolcadik helyen. Az viszont szomorú, hogy az Ultimatum még mindig megy, de legalább van új Indy-zsebkönyv is, amiről már féltem, hogy az első rész után abbahagyják a kiadását. Megemlítendő még, hogy kijött a Magneto Testament tpb-ben is, de van már új Locke & Key-HC, vadonatúj Walking Dead-tpb (ráadásul potom 10 dolcsi az egész), megjelent már a Hellboy harmadik Library Editionje (bazinagy, bazivastag, bazidrága) és kiadták - habár nem éppen most - az Arkham Asylum évfordulós változatát, sajna csak puhafedelesben. Lehet viszont vigasztalódni az alig 100 dolcsis Absolute V for Vendettával helyette, vagy a Killing Joke nagyalakú, de elég vékonyka HC-jával. De ha ennyi nem lenne elég, a Marvel kidobta a teljes Whedon-Cassaday érát az Astonishing X-Men v3-ból egyetlen nagy omnibusban, így aki nem akarja beszerezni a már lassan ötven dolcsiért sem megkapható első kötetet, annak ez a borítóáron 75 dolláros, vastag kiadvány még jó alternatíva lehet. De aki a klasszikusokat szereti, annak javasolható a Will Eisner-féle Spirit-gyűjtemény is a Dark Horse-tól. Garantáltan kategóriákkal jobb, mint Frank Énvagyokalegjobbamiaképregényekkeltörténtvalaha Miller noiros förtelme, amit a mester teremtményéből csinált a filmvászonra. De ha még mindig más kell, van ám itt egy Absolute Promethea vol. 1 is, szintén alig 100 dollárért. Gondolom már feltűnt egyeseknek, hogy a DC elkezdte elég szépen kiadogatni Alan Moore képregényeit önvédelemre is alkalmas formában.

Összesen:

Az összbevételt továbbra is elég szépen megtámogatja a hihetetlenül jól teljesítő Blackest Night, ami önmagában jelentősen megnövelte a DC hányadát az eladási tortából. De pénzügyileg a Marvel is tovább tartja a plusz bevételt a megemelt árú sorozatainak hála, hiába kezdett el ez visszacsapni rá. Érdekes lehet nézni a továbbiakban ezt náluk, hogy hosszú távon vajon tényleg segít nekik, vagy épp ellenkezőleg, a kapzsiságuk miatt fordulnak-e el tőlük. Az viszont már különösadalék, hogy a most megjelent köteteik egy részének az árát máris visszább vették, miután a köteteik szinte mind egy szálig eltűntek a könyves lista felső részéből.
A Marvel füzeteinek dominanciája amúgy a Blackest Nightot leszámítva is befejeződni látszik, mert bár a DC-nél akadnak egyes részlegeken komoly gondok, de a Marvel top sorozatainak egy része is kezdi megsínyleni a folyamatos alacsony minőséget, ami sajna kihat a jobb, de kevesebb példányt eladó címeikre. Ennek ellenére a helyzet egyáltalán nem vészes, az össz példányszám szeptemberben nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt, és a dollárbevétel is 7%-ot nőtt így a harmadik negyedévre. Kötetek tekintetében továbbra is érezni lehet a Wathcmen-láz lecsengését, mert ott 10%-os visszaesés volt tapasztalható, aminek köszönhetően a Diamond által forgalmazott képregények végül egy 4%-os pozitív mérleggel zártak az előző év viszonylatában, ami még mindig egy olyan szám, amiért sok iparág tömeggyilkolni tudna.
De az éves összkép is jó képet mutat képregények tekintetében, mert januártól egészen idáig összesen 2%-ot estek vissza, ami gyakorlatilag teljes egészében megfelel a Watchmen kiesésének. Már csak reménykedni kell, hogy ez a tendencia előbb-utóbb átgyűrűzik kis hazánk képregényköteteire is, és ismét fellendülhet a hazai piac is.

Itt az ősz, kezdődik az iskola, hullanak a falevelek, és kijött a nyár végi amerikai képregényeladási lista is. Nézzük, mit tartogat az augusztusi összesítő.

Az élen:

Sötét korszakunk tovább folytatódik, ez viszont szerencsére nem olyan, mint a kilencvenes években, ahol a színvonal okozott sötét gondolatokat, itt pusztán a címadásról van szó. Az első helyen a múlt havi második helyezett, a Blackest Night második része áll, ami egy elég várható, 18%-os eséssel egyelőre megmaradt kicsivel 146e fölött. A második helyen a Captain America: Reborn található, így helyet cserélt a júliusi két listavezető. Kapi amúgy 125e olvasót tudott megtartani a második számra. A harmadik hely annyira nem lesz meglepő, mert a továbbra is jól teljesítő Batman & Robinról van szó, ami alig 5%-os eséssel, 110e-n végezte. A kérdés már csak az, hogy mivel Quitely eddig bírta a tempót, és a negyedik számtól más veszi át a füzet rajzolását, vajon meddig tart ki nélküle ez a lendület.
A százezres részben amúgy még egy képregény található, a szintén a Blackest Night szerves részét képező Green Lantern v4 45. száma, ami az előző havi két szám tendenciáját követve lassanként esik visszafelé. Ez alapján szeptemberben előfordulhat, hogy már nem éri el a bűvös hat számjegyet.

Kicsit eltérően a megszokottól, a legtetejét most a 12. helyig vezetem, mindjárt látni lehet, miért:
Millar új Ultimate-sorozata, az Ultimate Comics Avengers - roppant bugyuta címe ellenére - beférkőzött közvetlen a nagyok mögé, de így is csak 95e példánnyal indított, ami a szokásos tendenciákból kiindulva egy erős hatvan- esetleg hetvenezres sorozat kezdete lehet, már amennyiben Millar képes tartani a megjelenéseket és a régi Ultimates-ei színvonalát. Mögötte amúgy nagyon szorosan a Dark Avengers/X-Men crossover két füzete, a már említett Dark Avengers és az Uncanny X-Men lohol, hogy aztán egy újabb Bendis-füzet, a kilencvenezret még mindig nem elérő, de lassan visszafelé kapaszkodó New Avengers jön, hogy aztán megint egy kicsit eseményorientáltak legyünk. A kilencedik ugyanis a Marvel 70th nevű esemény középpontjában álló Marvels Project első száma (a nyolcból... amit nem értek, akkor már lehetett volna stílusosan hét részes) és a Blackest Night első top kategóriás minije,a Batman. Aztán ismét egy első szám, az Ultimate Comics Spider-Man indítófüzete, ami a maga 86e-vel azt sejteti, hogy összességében ez a sorozat se fog több olvasót szerezni, mint az elődje. És végül a 12. helyen a DC crossoverének harmadik tartópillére, a maga 84e-vel nagyon is szépen teljesítő Green Lantern Corps v2 (vagy v3?... sose tudom, hogy a Quarterlyt bele kell-e számolni) tanyázik.
És egy apró érdekesség: az első 12 helyezett közül hét a Marvel kiadó terméke. Ugyanakkor az első tucatban mindössze négy olyan van, ami három dollárba kerül, nem négybe. Lehet tippelni, melyik címek azok a fentebbiek közül.

A pénzcsináló sorozatok:

Judd Winnick Batmanje az író eddigi teljesítményének tükrében sokkal nagyobb bizalmat kapott a karakter kedvelőitől, mint azt sejteni lehetett, ugyanis 83e-ről mindössze 78e-re csökkent a 100-as alapindexű sorozat eladásainak száma. És szoros párt alkotott augusztusban az egyre lejjebb csúszó Flash: Rebirth-fel, ami szinte darabra pontosan ugyanúgy teljesített. Ugyanakkor továbbra is lehet szörnyülködni azon a tényen, hogy Jeph Loeb azon sorozata, mely miatt Hágában vizsgálatot indítottak a Marvel ellen emberiségellenes bűnök elkövetéséért, az előző hónapban két számmal is felkerült a listába (mintha egy nem lenne már így is sok), és a legrémisztőbb, hogy míg a 13. rész a 20. helyen zárt 71e-rel, a következő már ott van a 15. helyen 77e-rel. Komolyan nem értem, hogy lehet ez...
Ha már az előbb említettem a huszadik helyet, érdekes megemlíteni a környezetét is, ami csupa-csupa nagy számokat tartalmaz. Ugyanis a 17. helytől lefelé ilyenek jönnek sorba, hogy Amazing Spider-Man 601, Daredevil 500 (ezzel ez a sorozat is visszakapta az eredeti számozását, ami különös kontrasztot alkot azzal, hogy a Marvel jelenlegi főszerkesztője jó tíz évvel ezelőtt kifejezetten parancsba adta, hogy ahol lehet, hagyják el a magas számokat, és legyen sok-sok első rész...), Amazing Spider-Man 602 és 603. De színesítik még ezt a területet ilyenek, hogy Blackest Night: Superman és Titans első részek, vagy az Incredible Hulk 601. része, esetleg az ismét csak sajnos stagnáló X-Men v2 227. száma, de említhetném a Millar-éra végeztével hirtelen megint 62e eladott példányra és 26. helyre felugró Fantastic Four 570-et is.

A 27. helytől lefelé jön négy olyan cím, melyek jelenlegi helyzete egy-két éve valószínűleg még teljesen elképzelhetetlen lett volna. A csapat elején az egykor listavezető Mighty Avengers - a jelek szerint tényleg Bendis neve az, ami miatt egyes olvasók bármit megvesznek, csak ő írja -, azt követi a rohamosan zuhanó Detective Comics, a DC egykori zászlóshajója, a Justice League of America, mely sorozat körül egykor a komplett világegyetemük forgott... és a Geoff Johns által írt Adventure Comics v2 első száma, ami azért meglepő, mert Johns nevével az ember nem egy 56e-s nyitásra számítana, pláne, hogy jelen pillanatban is két sorozata van 100e fölött. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a Robinson-féle, gyakorlatilag minden létező olvasói és szakmai vélemény által sárba tiport szerencsétlenkedés, a JLA: Cry for Justice (mely lényege, hogy legalább három oldalanként kimondja valaki azt a szót, hogy "justice") a gyenge kezdés után legalább pocsékul is folytatta, és rögtön eldobta az olvasók ötödét.

Még nem vagyunk a félszázadik helyen, de máris egy olyan jelenséget tapasztalhatunk, amit talán a Dynamite Project: Superpowersének nulladik száma óta nem: az első ötven helyezettben két olyan füzet is van, ami nem a két nagytól jött. Az előkelőbb helyen a kiadójától szokatlan nagy marketingkampánnyal megtámogatott Archie 600. része áll, melyben kezdetét veszi egy olyan elképzelt történet, ami megmutatja, mi lenne, ha Archiék félszáz év után képesek lennének leérettségizni, és a címszereplő feleségül kérné a barátnői egyikét (először Veronicát, aztán a történet felétől majd megnézzük, mi lett volna, ha Bettyt). Ezzel egy megközelítőleg 2500 példány körül mozgó magazint egycsapásra 54e-s eladásig küldte fel, ami egy laza hússzoros példányszám-növekedés. Ilyet se lehet mindennap látni, az is biztos.
És a másik fekete ló is rögtön ott van mögötte, ami természetesen továbbra is Whedon Buffyja. Bár a sorozat nagyon messze van már az egykori 90e környéki eladásaitól, de még így is a legstabilabb nem-marveles vagy -DC-s cím.

Középtájt:

Ez az a rész, ahol a két nagy címeinek legtöbbje zsúfolódik össze, és közülük is a DC az, ami általában ebbe az ötventől húszezerig tartó tömegbe pakolja be a sorozatai nagy részét, így rengeteg olyan cím van itt, ami egy átlag hazai olvasónak is legalább hallomásból ismerős lehet - ha emellé még böngészi is a legnagyobb külföldi képregényes portálokat, akkor pláne. Megpróbálom kiszedni azt, ami figyelmet érdemelhet:

Deadpoolnak nem megy jól a sora, mert bár mindkét sorozata egymás mellett van, de egyben mindketten estek is jó 15-20%-ot előző hónaphoz képest, amivel most aztán totál hullámzóvá tették a régebbi füzet eladásait. A Justice Society of America nagyon megsínylette Johns távozását, lassan alsó kategóriás sorozattá esik, de ez a helyzet a Wolverine: Weapon X-szel is, ami Aaron, a csodagyereknek számító Rozsomák-író nagy reményekkel indult sorozata lett volna. Így viszont lehet, hogy egy maxi lesz csak belőle. De elég gyengén zárt a War of Kings is, a negyvenesekből teljesen kieső Kábelről nem is beszélve. A nagy vesztes viszont lassan egyértelműen Superman, mert míg a Batmanhez közeli címek rendre 90 és 40e között mocorognak, Superman legjobban menő sorozata - a BN-minit leszámítva - a 39e-s World of New Krypton. Nem csoda, hogy próbálnak crossovert csinálni a címek között, csak mivel a számok alapján az a kb. 35-40e ember, aki veszi ezt a sorozatot, egyben megvásárolja mellé az összes többit is, így nagyon nem tudom, hol lehetne ezzel a manőverrel plusz olvasókat nyerni.
A Wednesday Comics, ez a maxi-antológia azonban jellegét tekintve nagyon is örülhet az ötvenedik-hatvanadik helyek környékének, sokkal jobban teljesít, mint a Marvel hasonló próbálkozásai. Az ilyen sorozatok azonban, mint az X-Factor v3, Punisher v6 vagy Power Girl v2, már közel sem, mindegyik megy szépen lefelé, ami az utóbbi kettő esetében pláne riasztó, hisz mindkettő viszonylag friss még.

A harmincezer alatti rész újfent tele van remek címekkel, amik még mindig az életben maradásért küzdenek - teszem azt itt van a Wonder Woman v3, Nova v4, Secret Six v3, X-Men Forever - de közülük is a legérdekesebb a Doom Patrol v5, aminek az első(!) száma kemény 28e példánnyal kezdett. Ez... nem túl nagy bizalmat sejtet az olvasók részéről a sorozattal kapcsolatban. Megjegyzendő még, hogy mivel most szépen összejöttek a megjelenések, így 20e felett a szokásosnál is több kiskiadós cím van, teszem azt a Boys és egy mellékminije (Herogasm), a legjobban fogyó Image-cím, Kirkman Walking Deadje - ami egyben az utóbbi idők messze legkimagaslóbban teljesítő fekete-fehér képregénye, ha a füzetes megjelenéseket nézem - a Dark Horse egyik Star Wars-sorozata (Legacy), az IDW Angelje, egy újabb SW-cím (ezúttal egy mini, az Invasion) vagy az új Hellboy-mini nagy nehezen megjelent ötödik része, amire alig fél évet kellett csak várni.
20e alatt érdekes jelenség, hogy bár a Marvel 70. évfordulós kiadványai sorra ebbe a részlegbe jutottak, köztük most is a Marvel Comics 70th Anniversary Edition, a DC is megpróbálkozik ugyanezzel (azon ritka alkalmak egyike, amikor a DC másolja nagyon hamar és nagyon pofátlanul a konkurenciát, és nem fordítva, ami megint csak nekem azt sejteti, hogy lehet, meg kellene próbálni, milyen lenne a cégvezetés egy DiDio nélkül...), és az eredménye az, hogy a Red Circle-kiadványok, amik a National Publishing és az általuk és az utódcégek által felvásárolt képregényes kiadók rég elfeledett aranykori karaktereit élesztik fel, köztük a Hangmant vagy az MLJ Shieldjét, szintén ebbe a nem túl kiemelkedő kategóriába jutottak. Pedig az ötlet önmagában nemes, ráadásul mostanában amúgy is a DC az, ami hajlamos visszamenni közel félszáz évet is a saját történelmében a haladás végett (szóval nem csak a Brand New Day-en lehet felhúzni a szemöldököt... csak a különbség az, hogy a DC-nél ezt szinte kizárólag Geoff Johns csinálta eddig, és ő viszont hibátlanul).

Tizenezrek és alatta:

A lista 108. helyén már 19.935 példány áll (amúgy az Iron Man: Armor Wars c. mini első része az), így kicsit nehéz lenne átfogóan írni a lejjebb elterülő másik 192 címről, szóval megint csak próbálok mazsolázgatni az érdekesebbnek tűnőek között, a lentebbi linken amúgy is mindenki körülnézhet, hol tart az aktuális kedvence, és mennyire kell féltenie éppen azt.
A film lecsengése után az IDW frissen szerzett G.I.Joe-licence is kezd lassacskán visszacsúszni, a fősorozat már a halvány közelében sincs a film megjelenése körüli eladásainak, és még magasan az vezeti a részleget. De a Marvel fiatal nőket megcélzó minje, a Divas is mérsékelt sikernek örvend a maga 14e-vel - igaz, ha ez az a bizonyos demográfia, akkor ez kifejezett siker lehet. De a Luke Cage: Noir itteni nyitása a hasonló alcímű korábbi kiadványok tekintetében már nem túl meggyőző. Igaz, azok közül az utolsó kettő a címével és nem a történetével akarta eladni magát, így talán érthető a bizalmatlanság.
De nem megy valami izmosan Predatoréknak sem, mert Predash avatarjai egy elég közepes szinten mozognak az aktuális minijükkel, igaz, ez a Dark Horse licencrészlegének viszonylatában így is nyereséges vállalkozás. Aminek viszont örülök, hogy a Buck Rogers és Terry Moore Echója is tartják az öt számjegyet, remélem, ez meg is marad náluk, és az előbbi egy jó hosszú sorozat lesz. A DC viszont egyre jobban kezd besülni a Warlord feltámasztásával, de azt el kell ismerni nekik, hogy ahogy a Frank Mindenkiaztmondtahogyhíresvagyokésénannyiraelishittemhogymárénterjesztemezt Miller által tönkretett Spiritnél vagy a Vigilanténél is, itt is dicséretes, hogy ennek ellenére folytatják a kiadását. (Habár utóbbit már bejelentették, hogy elkaszálják.)
Ami viszont szerintem nem lesz hosszú életű az IDW-nél, az a britektől licencelt Doctor Who-havisorozat, ami azt jelezheti, hogy ami a ködös Albionban sikeres, az nem biztos, hogy hamburgerföldén is az lesz...
A licencképregények között mindig akadnak érdekességek, ilyen a Dynamite egyik újabb minisorozata, ami a klasszikus Sergio Leone-westernt, a Jó, a Rossz és a Csúfot veszi alapul... de nem feldolgozás, hanem a kiadó egy korábbi sorozatának kvázi folytatása vagy újragondolása.
És a végére még két dolog: Ritkán van, hogy egy Image-cím annyira sikeres lesz, hogy azonnal újra kell nyomni, de a meglehetősen fura alapötletű Chew így járt, és az újranyomat is olyan jól ment, hogy felkerült a listára. A másik meg, hogy bár a Zsákon jó ideje másodszorra is befulladt a honosítása, de nagyon-nagyon sok idő után végül sikerült befejezni a Dark Horse-nál a Rex Mundi-újranyomásukat a 19. számmal.
Amúgy augusztusban kicsit kevesebb cím jelent meg, és az összes eladott példányszám is esett egy hangyányit, aminek következtében a 300. helyen egy meglepően kicsi (2909) szám szerepel az eladott példányok oszlopában.

Gyerekrészleg:

A Wolverine First Class visszavette a vezetést, miután a maga kerek 13e példányával teljes százötven füzetet vert az Uncanny X-Men First Classre. Aztán ismét Marvel a Lockjaw and the Pet Avengers c. mini befejező részével, hogy aztán jöhessen némi DC a Tiny Titansszal, de rögtön ott van mellettük a még mindig egészen megerősödött Sonic is. Majd megint egy DC-Archie páros, a Batman: The Brave and the Bold és a másik Sonic, a Universe kettősével. A sort nem illik megtörni, így a Billy Batson jön utánuk, de aztán a DC-szériának megint keresztbe tesz egy másik kiadó a Muppet-minijével, és aztán már el is jutottunk az ötezres részig, jön a Marvel Adventures Spider-Man, ami teljes 39 füzettel előzte meg a másik Muppet-minit, a Robin Hoodot. De a kavarodásnak még mindig nincs vége, mert az MA Avengers előtt ott a DC Super Friendse, hogy aztán megint két licencelt gyerekmese jöjjön, a Némó nyomában és a Toy Story folytatásaival. Az utolsó Adventures-cím csak jóval utánuk kullog, hogy aztán a kicsiknek szóló rész is kifújja magát egy Scooby Doo-val és egy háromezer példányos G-Man: Cape Crisis első résszel.
Összességében a gyerekképregények között enyhe visszaesés jellemző, ami az UXM FC-n érződik nagyon, az ötezer példányos mínuszával. Ezzel ellentétben azonban egyre több olyan cím jelenik meg és/vagy jut fel a listára, ami meg azt sejteti, hogy a kicsiknek szóló képregények lassan, de biztosan megint kezdenek teret nyerni a tengerentúlon is a képregényboltokban. Az már érdekes kérdés lehet, hogy vajon újságosoknál mi lehet ott a helyzet

Vastagabban:

Vannak olyan sorozatok, melyeknek ha kijön az új tpb-je, esetleg keményfedeles kiadása, szinte rögtön tudni lehet, hogy a lista élére fognak ugrani, bármilyen régóta is menjen amúgy az alapszéria. Ilyen a mostani első helyezett is, a Walking Dead 10. kötete, a What We Become, ami a képregénybolti 15.643 példányával igazi kasszasikert ígér összességében az Image számára.
De hasonló sorozat a Fables is, ami néha annyi példányt adat el a köteteiből, mint a füzeteiből. Most nem ez a helyzet, de azért a közel 12 és fél ezres 12. kötet így is szépen ment.
A harmadik helyen már egy jóval alacsonyabb példányszámot látni, az Irredeemable első kötete már a hatezret sem érte el, és ezzel eléggé párban jár a szintén kötetekben is jól menő Invincible-lel.

Innen már csak érdekesebb címeket említek:
Kijött a teljes Hush egy kötetben, puhafedelesben, 25 dolcsis borítóáron, hogy ha esetleg valakit így is érdekelne, és nem akarja a magyart beszerezni (mivel mindkettő tpb, így legfeljebb annyi a különbség, hogy emez vékonyabb egyszerre és magyar... hogy ez utóbbi tény előny vagy hátrány, mindenki döntse el maga). Ezzel egyben megjelent a Silver Surfer-Requiem és a Spider-Man One More Day is. Előbbi premiere HC, mert nehogy egy jó sorozatot értelmes minőségben adjanak ki ugye, utóbbi viszont egy csicsás nagyalakú kötet, mert hát ha már egyszer rossz, legalább nézzen ki szépen. A Marvel gyűjteményeskötet-szerkesztőségének logikájától néha komolyan hanyatt tudok dőlni, akkora állatságokat képesek kitalálni (például hogy egy francia album - A4-es méret - helyi kiadása legyen egy füzetnél is kisebb, mert nekik úgy tetszik...).
Megjelent végre az Image nagy sikerű minijének, a Pax Romanának is az első kötete, mellé pedig az új Zelda-könyv is, de a WildStorm is végre elkezdte a WoW-ot kiadni tpb-ben (a WildStormról tudni kell, hogy minden létező kiadónál... ööö... érdekesebb stratégiát alkalmaz a tpb-i megjelenéseiben). De kijött a Sandman első marha vastag HC-je is. Csak ez nem a Gaiman-féle, hanem a régi, Joe Simon és Jack Kirby által jegyzett sorozat, még az Aranykorból. Amitől viszont csuklottam egyet, az az új Marvel Masterworks Amazing Spider-Man ára: 55 dolláros borítóár. Ez a sorozat akkor drágának számított már, amikor 35 dolcsi volt darabja. Emellett az ötven dolcsis és 240 oldalas Eerie Archives a Dark Horse-tól már szinte ingyen van (amúgy ebből már nem a negyediknél kellene tartanunk a tavalyi bejelentés értelmében?).
És a végén... nagy nehezen kijött - alig háromnegyed év késéssel - a Midnight Nation, Joseph Michael Straczynski nagy sikerű Top Cow-s sorozatának keményfedeles kiadása, amire már nagyon-nagyon régóta vártak a rajongók. Köztük én is. Marc Silvestri azonban az utolsó hetekben lefújta az egészet, és kiadatta egy absolute-méretre (kb. A4-es) növelt, bőrkötéses, védőtokos, poszteres, anyámkínjás változatban... 100 dollárért a kiírt 35 helyett. Ő azt hitte, hogy ezzel sok pénzt fog bezsebelni. Az amazonos több ezres előrendelés háromnegyedét lemondták. A listán meg kemény 354 példánnyal szerepel. Csak akkor arra lennék kíváncsi, hogy akkor most ki szúrt ki kivel. Mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy mindenki mindenkivel, de leginkább Silvestri önmagával, a cégével és az olvasókkal. Ha már rajzolni elfelejtett és nem is hajlandó, legalább céget vezetni sem tud még mindig, ezt öröm látni, de komolyan. És most megyek, és pityergek valahol...

A számok...
Nagyon röviden annyi a helyzet, hogy a füzetes eladások példányszáma esett 1%-ot tavaly ilyenkorhoz képest, de a főleg Marvel által megnövelt áraknak köszönhetően a legjobban menő sorozataik között az összbevétel 5%-ot emelkedett. Ugyanakkor a tavaly ilyenkor tomboló Watchmen-láz hiányának köszönhetően a köteteknél 16%-os esés állt be, ami gyakorlatilag a Watchmen akkori eladásait teszi ki (igen, képregényboltokban minden hatodik eladott könyv az volt tavaly). Így összességében a teljes bevétel egy hangyányit, megközelítőleg 1%-ot emelkedett, ami egy elég biztató jel a képregénypiac szempontjából, és ami talán kis szerencsével átgyűrűzik kis hazánkba is (mármint a tendencia).

És a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet

Feketeségbe burkolódzott az amerikai képregény-eladási lista, amit tovább fokozott egy jó nagy adag sötétség is. De a metaforákat félretéve, jöjjön, hogy pontosan milyen is volt a június az USA képregénypiacán:

Totális feketeség, avagy az élboly:

Miután a Marvel nyáron teljes fokozaton hajtja a Dark Reign logójával ellátott történeteket és teljesen ötlettelen és történet nélküli miniket, ráadásul lassan minden második sorozatát Dark akárminek nevezi, mert az most trendi, kicsit fura látni, hogy egy ettől független minijük végezte a csúcson. Ha valakinek még nincs ötlete, hogy vajon mi lehetett az, akkor csak annyi, hogy: Captain America: Reborn első rész. 193e-n. Ezzel nagyon veri a júniusi Batman & Robin első részét (168e), de a hasonló nevű áprilisi Flash: Rebirth első számát is (102e).
A második helyen a DC idei nagy crossovere, a Blackest Night központi minijének első része csúszott, és ezzel a DC ismét képtelen volt a nyári nagy eseményének indításával elbitorolni az első helyet, a Marvel most - egy jóval kisebb hírverést és körítést kapott, de nagy jelentőségű történetével - megint csak beelőzte. Viszont nagyon érdekes lesz majd megnézni jövő hónapban, hogy miként teljesítenek majd a második részek, megfordul-e az állás.
Harmadik helyen a közel ötvenezret eső Batman & Robin második része csücsül, ami a 118e-vel még így is roppant szép eladásokkal büszkélkedhet. Őt követi az Amazing Spider-Man 600. része, ami a Marvel nem picit pénzéhes taktikájának köszönhetően öt dolcsiba kóstált, akárcsak a kicsit lejjebb, a nyolcadik helyen 92e példánnyal heverő Incredible Hulk 600. száma. Megjegyzem, hogy a top10 DC-s képregényeiből mindössze egy kerül 4 dollárba, míg a Marvelnél minden, ami nem 600. szám, de amúgy a 18. helyig nem is találunk háromdolcsis Marvel-képregényt. A cég rohadtul örülhet, hogy Amerikában sikerült elkezdeni kimászni a válságból és van az embereknek pénzük a drága holmijaikra...
De folytassuk. Az ötödik hely kicsit tompít a sötét hangulaton és zöldebben láttatja a helyzetet, ugyanis az esemény megkezdésével a Green Lantern v4 is fogta magát, és beköszönt a százasok közé, méghozzá két füzettel is, 109 és 105e-en. És ezzel ők is zárják a hat számjegyesek sorát.
A még mindig ismeretlen, de legalább olvashatatlan Vörös Hulk előtt ott van még egy Dark Avengers is, ami lassan teljesen beáll 95e-re és átveszi a majdnem-százezres Bendis-cím helyét a New Avengerstől. Kilencediknek a Captain America 601. száma jutott be 87e-rel, ami jelentős előrelépés a visszaszámozás előtti állapothoz képest (és ami valószínűleg Brubaker távozását követően nem fog megmaradni valami sokáig), a tízes lista végén pedig a még a Gah Lak Tus-trilógia színvonalát is messze alulmúló (pedig azt aztán közel sem volt egyszerű überelni olvashatatlanságban) Ultimate-mini, Loeb totális csődje, az Ultimatum végezte, ami emberileg megmagyarázhatatlan módon példányszám tekintetében maradt ott, ahol volt. Finch lehet az egyetlen ok, más kizárt.
Hosszú idő után először... de az is lehet, hogy összességében először, de a New Avengers lecsúszott a top10-ből, 84e példánya csak a 11. helyre volt elég. Mögötte egy heti minisorozat, a Blackest Night: Tales of the Corps jutott, melynek második és harmadik része amúgy 16. és 17. helyen futott be, közvetlenül az anyasorozatuk, a Green Lantern Corps v2 aktuális része mögött. A másik két helyen az Uncanny X-Men és a Winnick által már most elég gyengécskén írt Barman 688. része esett be (melyet amúgy egyszer valaki megmagyarázhatna nekem, miért nem számoztak újra... a Detective Comicsot még talán megértem, de ezt abszolút nem). A második tízes utolsó három helyén a már nevében nevetséges Dark Wolverine, az ASM 599. része - ami amúgy a 72e-vel jelentős emelkedést produkált önmaga is júniushoz képest - és az Utopia c. crossover mellékága, a Dark X-Men mini első része osztozik.
Innentől már kicsit drasztikusabban megyünk lefelé, mert például a Justice League: Cry for Justice c. minije, amihez a DC hatalmas reményeket fűzött és a JLA toplistába lövését várta el tőle, meglehetősen gyengén, 68e-n nyitott, ami már most inkább egy csődhöz hasonlít, igaz, a promóciós anyag róla finoman szólva sem volt meggyőző, ami sokakat elriaszthatott a meseszép festmények csábítása ellenére. ezt sajnos a kiadó már az indítás előtt bebukta.
De a Marvel Mighty Avengerse se járt jobban, mert hiába lett sokszor jobb és bosszúangyalosabb Slott keze alatt, ha folyamatosan veszti a vásárlókat. Mintha a tengerentúliak azt mondanák, hogy szerintük Avengerst csak Bendis tud írni, pedig ő az, aki nagyon nem...
A hatvanasok közé amúgy még a Detective Comics 855. füzete jutott be, de innen még jelentős esés várható, és ott van még az X-Force aktuális száma is. A 25. helyen tanyázó szívem csücske sorozat, az X-Men Legacy sajnos ismét nem tudta elérni a hatvanezret.
Összességében a top25-ben 11 DC-s cím foglal helyet, ami meglepően kiugró eredmény a kiadótól az utóbbi pár év tükrében. Ilyet talán még a Final Crisis melléksorozataival se tudtak elérni tavaly. Geoff Johns jelen pillanatban igazi kabalája lett a cégnek, aki rengeteg pénzt hozott be nekik a nyár közepén.

A két nagy játszótere:

Vagyis a 100. helyig a lista maradéka.
Rögtön a 26. pozícióban a még mindig eső JLA v4 fogad minket, aminek viszont maga a helyezése meglepően jó (kettőt esett júniushoz képest), ami annak köszönhet, hogy a Marvel középkategóriás sorozatai elég nagyot csúsztak lefelé, és míg a top címeik egyre nagyobb arányban kezdik kitenni a cég képregényes profitját, a nem annyira futtatott füzetekre már nem nagyon maradt pénze a vásárlóknak. Ennek lehet például köszönhető, hogy a továbbra sem vicces Deadpool a 27. helyen lehet a maga 58e-vel, de a másik sorozata, a Merc With a Mouth is ott van a 30. helyen 55e-rel (mely sorozatra amúgy nagyon kíváncsi vagyok, megéli-e az egy évet... nem hiszem).
Mi az, ami még érdekes lehet innen... igazság szerint van jó pár említendő sorozat, megpróbálok röviden végigszaladni rajtuk.
A Dark X-Men második része már igencsak gyengén szerepelt az elsőhöz képest, 69e-ről 57e-re ment le, de mivel már csak egy szám van azon kívül hátra, jobban nem nagyon eshet. A felsőbb réteg egyetlen olyan füzete, ami nem a két nagytól jött, ismét csak a Buffy, ami viszont most közel 5%-ot esett lefelé, amire pedig nem nagyon volt példa egy ideje nála. A megszűnt Robin-sorozat utódja, a Red Robin a második számával visszament 51e-re, ami azt sejteti, hogy nemsokára a címváltás ellenére is visszaáll ugyanarra a szintre, mint amin a R.I.P. előtt állt. Ezen kívül a hatalmas Blackest Night-logónak hála a Titans is kimozdult a harmincezer legaljáról és feljött egészen 46e-rig, amivel elég szépen beelőzte a Marvel legrégebbi szuperhőscsapatának füzetét, a Fantastic Fourt, amin a Millar-éra (immár Hitch nélkül) végül 44e-n búcsúzott. Jön Hickman, meglátjuk, mire lesz képes. Az eddigi teljesítménye a Marvelnél egyáltalán nem hozza azt a szintet, amit a rajongói elvártak volna tőle, sajnos.
A negyvenezresek közt amúgy még ilyen címeket lelhetünk fel, mint az Amazing Spider-Man Annualja (amit ismét Guggenheim írt, de minek...), a lassan beállni látszó Invincible Iron Man v5 - bár ez a sorozat annyira össze-vissza tud menni eladásra és színvonalra is, hogy képtelenség bármiféle jóslatot mondani az eljövendő sorsával kapcsolatban - a Wolverine Origins, ami a Marvel első számú egykarakteres képregényének indult egykor, de az egyik új Bat-cím, a Streets of Gotham és a New Mutants v3 is már bőven ezt a részleget boldogítja, és még nem tudni, meddig esnek majd.
A DC új heti sorozata, az ezúttal csak 12 részesre tervezett Wednesday Comics c. antológia hozza az eddigi heti sorozatok formáját, az első négy rész rendre 48, 42, 39 és 36 ezres eladásokat produkált, ami egy teljesen megszokott görbe a sorozatok esetében. Az eddigiek alapján olyan harminc legalján várható, hogy befejezi, ami egy viszonylag kis reklámot kapott és hetente megjelenő négydolcsis sorozat esetében teljesen korrekt szerintem.

A harmincezres rész picit érdekesen oszlik meg. 38-39e-n egymást tapossa az összes Superman-cím, a Cable v2, a Gotham City Sirens és a Superman/Batman, majd gyakorlatilag jön egy nagy lyuk, és aztán 31-32e-n jön megint egy nagy adag, ahol olyasmiket találni, mint a Supergirl v5, Punisher v6, X-Factor v3 (ez is sajna egyre jobban kezd beesni harminc alá), Teen Titans v3, Wonder Woman v3. A Black Panther v5 - amit hivatalosan Black Panther v2-nek mond a cég, ami annak fényében fura, hogy a v4-et is rögtön a v3 után indították, tehát akkor már inkább harmadiknak kellene mondani - már a húszezresek listáját vezeti, ami eléggé sejteti, hogy meddig lesz még életképes a sorozat. De a húszezresek tetején tanyázik a Son of Hulk, a Ms. Marvel v2, az Incredible Hercules és a meglepően remek X-Men Forever is, mely utóbbit mérhetetlenül sajnálnám, ha megszűnne az elkövetkezendő hónapokban/években. A két nagy magas színvonalú szuperhősös sorozatai továbbra is a húszas határ közelében mozognak, de most egy picit emelkedett szinte mind, így inkább a 22-26e környékén látjuk a Nova v4-et, a Guardians of the Galaxy v2-t, a Secret Six vol. akármennyit és az Outsiders v2-t.

Alul, ahol már szóhoz is lehet jutni:

A Buffyt leszámítva a kisebb kiadóknak esélyük se volt a két nagy eseményorientált marketingkampánya mellett bekerülni a lista első 75 helyére. Az első kiskiadós képregény, a Boys 32. része a maga 25e-s eladásával csak a 78. helyre volt jó. Összehasonlításképp, júniusban már a hatvannyolcadik, májusban a hatvanhatodik helyen találtunk képregényt valamelyik kicsitől, konkréten az IDW nagy fogását, a Dark Horse-féle Buffy kvázi testvérsorozatát, a szintén a Whedon-univerzumban játszódó Angelt. Ennek ellenére amúgy a húszasokat is még mindig nagyrészt a Marvel és a DC viszi el a kis sorozataikkal, mint amilyen például a Green Arrow/Black Canary, az Agents of Atlas v2, az eXiles v2 vagy a Fables. (Mielőtt valaki ez utóbbi miatt megijedne, hogy milyen rosszul megy a kedvenc sorozata, ne feledje, hogy a Vertigónál ez már kiemelkedő teljesítmény, és hogy az alkiadó a könyvekből generál brutális bevételt, amik meg rendre a kötetlista élén ugrálnak képregényes kategóriában a nyugatiak között, ahogy azt majd kicsit lejjebb is láthatjuk.)
Húszezer alatt rengeteg Marvel- és DC-mini, kifutó sorozat és egyéb ilyen kisebb cím van, de azért egyre több Image-képregénnyel is találkozhatunk, köztük a stagnálásból lassan felfelé mászó Spawnnal is, ami közeledik a 200. számához, és ismét esélye nyílt ara, hogy elérje a húszezres álomhatárát (és igen, most arról a képregényről beszélek, ami egykoron a lista megingathatatlan negyedik helyezettje volt, csak azóta megjött az olvasók esze). De vannak itt, 10e felett, olyan érdekességek, mint a Barack Obama: The first 100 days második része, a Dark Horse által feltámasztott egykori warrenes cím, a Creepy, ezúttal Creepy Comics néven (aki nem ismerné: ez egy kegyetlen híres horrorantológia volt a hatvanas-hetvenes években, amin olyan rajzolók is dolgoztak, mint Neal Adams, Steve Ditko, Frank Frazetta, Al Williamson, Doug Moench), hála a Dark Horse-szal kötött egyezségnek. Ez a sorozat azonban teljesen új, és nem egyezik meg az elég vaskos keményfedelesekkel, amiket még éve elején kezdtek el kiadni évi három kötetben (aki szereti a klasszikus horrort, annak gyakorlatilag kötelező).
Ami még talán érdekes lehet... Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? c. Phillip K. Dick-mű képregényes feldolgozása, amit egy nagyon-nagyon apró kiadó jelentetett meg, 11e-n nyitott, ami egy ilyen méretű kiadó esetében kész világsiker. Ezzel szemben az IDW egyik nagy licencbüszkesége, az amerikai közönségnek szánt új Doctor Who-sorozat is ugyanitt kezdett, ami viszont onnan nézve már nem olyan erős kezdés. De bejutott még 10e fölé az előző havi Captain America 600. száma (igen, egy újranyomás, ami a 200. hely fölött van, ez is elég ritka a DC Specialjeit leszámítva, amikkel viszont a mostani lista is tele van) és Terry Moore Echója, ami mintha mostanában kezdene egész kiszámítható gyakorisággal érkezni. A Hellblazer: Constantine azonban az elmúlt hónapokban elkezdett szépen, lépésenként, de kicsúszni a 10e-s részleg közül. Lassan a Dynamite újjáélesztett Lone Rangerével van egy szinten, ami viszont megint csak veri az aktuális Star Trek-képregényt, pedig az a címe alapján Spockról, a Trek-kockák kedvenc karakteréről szól. Ja, és a Bone szerzőjének, Jeff Smithnek az új sorozata, a RASL is az elég hektikus megjelenése miatt kiesett a tízezerből.
10e alatt már több, mint 100 sorozat, mini és egyéb van, nem sorolok innen semmit, rengeteg érdekesség van, nagyon jó címek is, de akiket érdekel, azoknak ajánlom figyelmébe az írás alján található linket. Amennyiben nyitott a szuperhősökön kívüli részlegre is, izgalmas címek között mazsolázhat.

Gyerekeknek:

Ismét Első Osztályosok az élen a gyerekképregények között, az Uncanny X-Men First Classnek hála, ami, akárcsak a "sima" X-Men First Class, nyolc részes miniként indul. Reméljük, hogy Parkernek lesz kedve folytatni, és ebből is lesz egy ongoing a második sorozatára. Utána van egy kis ugrás, és az Óz, a nagy varázsló feldolgozásának utolsó része jön, ami elég szépen megtartotta magát a tízesek közepén egészen a végéig. Aztán következik a Marvel mesterhármasának utolsó tagja, a Wolverine First Class, hogy aztán hosszas-hosszas szünet és szakadék után átadja a gyeplőt a DC Mini Titánjainak, amik viszont már esélytelenek arra, hogy valaha visszamenjenek nem a 10, hanem a 9e fölé. Éppen csak megelőzték a Hihetetlen család minijének befejező részét, ami viszont kemény hat füzettel győzte csak le a Sonic the Hedgehog 202. számát.
Nem éppen gyerekképregény, de műfajában sok ilyen jegyet hordoz a Mice Templar második sorozatának első része, ami hihetetlenül sokat váratott magára, és legfeljebb csak reménykedni lehet, hogy ebben nem lesznek fél éves csúszások, mint az elsőben. Ez amúgy Sonicék és a Batman: The Brave and the Bold közé ékelődött, mely cím amúgy éppen csak jobban teljesített, mint a Marvel most készülő Vasember-rajzfilmjéhez kiadott egyrészes kis füzetecske. Aztán megint egy kisebb kiadó, az Archie másik Sonic-sorozata jön, hogy utána visszaadja a stafétát a DC Billy Batsonjának, majd - miután átugrottuk a szintén obamás President Evil nevezetű örökbecsű gyöngyszemet - befut a Muppet-mini befejezése, ami aztán némi Simpsonnal fűszerezve lemegy a másik Muppet-mini,a Robin Hood második részéig. Utána az arculatváltással kicsit megugrott Marvel Adventures Spider-Man található, aztán pedig egy Super Friends a DC-től (ebben erősítsen meg valaki, de ez valójában v2, nem?), és egy kissé szokatlan dolog, ugyanis a Marvel Adventures Avengers eléggé egymaga árválkodik a listán, hisz jön utána egy Toy Story-feldolgozás és egy Franklin Richards-egyrészes is, mielőtt visszatérnénk az Adventures Super-Heroesig, ami amúgy éppen csak feljutott a listára.
Összességében a gyerekképregények eléggé esnek lefelé, a DC Looney Tunes-a most be se tudott jutni a listába, de a Scooby Doo-nak is éppen csak sikerült a 297. helyen. Mivel mostanában a sötét képregények lettek a menők, amit sajnos időnként elég sötét emberek is alkotnak még sötétebbeknek - és most nem a bőrszínre asszociálok - így a könnyedebb... na jó, a nagyon könnyedebb, gyerekes kikapcsolódás kedvelői lassan kénytelenek lesznek a klasszikus alkotásokat tartalmazó dvd-ik felé nyúlni, ha valami gyermeki humorra vágynak. De nem baj, lassan idehaza is kezdenek viszonylag értelmes áraik lenni a régi rajzfilmek dvd-kiadásainak.

Könyvet olvasni jó... hát még ha sok kép is van benne:

A képregénybolti könyveladások júliusban az év eddigi eladásaihoz, de az előző évek hasonló időszakában mért eredményekhez képest is meglehetősen visszafogottak voltak. A lista élén a 100 Bullets utolsó tpb-je áll 8680 kötettel. Most már viszont a Vertigo lassan rávehetné magát a keményfedelesek megjelentetésére. Bár mondjuk amilyen iramban hajlandóak HC-ket csinálni... másfél éve várok egy nyavalyás Fables-keményfedelesre. Utána a Boys aktuális gyűjteményes kötete jön, majd a harmadik helyre becsúszott egy "kommersz" darab is, Neil Gaiman képekbe öntött mesterműve, a Batman: Whatever Happened to the Caped Crusader? méretnövelt, keményfedeles kiadása. (Személyes megjegyzés: ami eszméletlen gyönyörű lett, és ami számomra még jobb, magával hozta a Moore-féle Whatever Happened to the Man of Tomorrow? című, a Zsákon is olvasható történetének hasonlóan igényes újrakiadását - ami amúgy a listán két hellyel lejjeb szerepel -, így végre az is megvan papíron értelmes minőségben, újraszínezés nélküli változatban, hogy törne le annak is a keze a DC-nél, aki a régi történeteiket újraszínezteti, ha kell, ha nem...)
Negyedik helyen a nagy Blackest Night-láznak hála a Rage of the Red Lanterns keményfedelese található, kettővel lejjebb meg egy újabb személyes szívem csücske, a Mouse Guard Winter 1152 c. minijének hardcoverje, amit már alig várok, hogy végre megérkezzen a tengerentúlról.
Nyolcadik helyre egy meglepően olcsó kötet jutott be, ami valójában egy zsebkönyv, és a Dark Horse kiadásában megjelent Star Wars Adventures második könyvét takarja. Amúgy kéz a kézben jár a centre ugyanannyiba kerülő legújabb Narutóval.
Valamennyivel lejjebb találunk egy címet, aminek sok olvasó örülhet, mégpedig a Preacher első HC-ját, amit a DC nagyon kedvesen hajlandó volt végre megjelentetni potom 13 évnyi könyörgés után a rajongóktól. A kötet negyven dolcsi ugyan, de legalább 12 részt tartalmaz. És igen, ilyenért sírok én Fables-ből.
De hogy a DC-nél maradjunk, ők aztán tényleg nem sietik el a dolgokat, ezt remekül példázza a lassan két évesnél is öregebb Superman and the Legion of Super Heroes c. történetszál puhafedeles gyűjteményes kötetének megjelentetése is, aminek a keményfedeles sem éppen tegnap jött ki. De legalább egész olcsó, hisz alig 15 dolcsi, ami miatt még a legsóherebb Superman- és Légió-rajongónak is gyakorlatilag kötelező darab. De ha már olcsó dolgok, a Final Crisis: Rogue's Rvenge-ének HC-ja is alig 20 dolcsi, igaz, az csak négy részt gyűjt össze. Ami viszont már a pofátlanság csúcsa, az ismét csak a Marvel, ami újra kiadta a Civil Wart tpb-ben, és képesek érte 25 dollárt elkérni, amennyibe egy normális keményfedeles szokott legfeljebb kerülni. De a jóval lejjebb található Marvel 1985-ért is 20 dolcsit kérnek tpb-ben, ami igazság szerint a rablás fogalmához közelít, még akkor is, ha jóval 200 alatt van jelenleg a dollár árfolyama. (Amúgy egyébként ha valaki végigfutja a listát, láthatja, hogy a Marvel-kötetek ára irreálisan magas, különösen a hasonló terjedelmű társaik mellett... gyakorlatilag többe kerülnek így a történetek, mint füzetenként, aminek éppen, hogy fordítva kellene lennie.)
Összességében a kötetlistában sok érdekesség fedezhető fel, például hogy a régi nagy klasszikus történetek továbbra is megyegetnek, legyen szó az Arkham Asylumról vagy teszem azt Jeff Smith Bone-jának egykötetes verziójáról (amire amúgy lassan piszkosul ráférne egy újabb nyomás). És bár általánosságban nagyobb számokat látni a listában egész végig ugyanazokon a helyeken, valójában csak egy konstans alacsony érték látható a kötetek eladásain, az összesített már jóval kedvezőtlenebb képet mutat.

Összességében... Ez volt a második hónap, amikor az összesített füzeteladás felfelé mászott, sőt, tavaly júliushoz képest is emelkedtek a számok, a megnövelt áraknak köszönhetően pedig az összbevétel is, amelynek ismét a Marvel csípte le a nagyját, de most a DC része is érezhetően nagyobb lett, negyed év alatt több, mint nyolc százalékot jöttek fel, igaz, a Marvel is eléggé belehúzott, így a kisebbeknek jutott végül kisebb szelet abból a bizonyos tortából. A füzetek darabra amúgy tavaly ilyenkorhoz képest 3%-ot mentek fel, a kötetek viszont 11%-ot le, de dollárra ha egy hajszállal is, de javult a helyzet (amúgy ez a válság ellenére érdekes módon az egész évre jellemző a nem olyan régi elég siralmas hónapok ellenére is).

És a végére a szokásos linkek:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet

Itt a nyár, tombol a kánikula, sült galambok potyognak az égből, és persze megkezdődött a nagy nyári dömping a szórakoztatóiparban is, köztük a képregények terén. Bár idén nincs egyetlen olyan giganagy esemény, mint tavaly volt, azért a kiadókat se kell félteni, ha a vásárlók pénztárcájának megcsapolásáról van szó. De lássuk, hogyan is nyitották a 2009-es nyarat az USA-ban a képregénykiadók.

Legteteje, ami már tényleg tetejének tűnik:

A májusi katasztrofális eladások után (ugye semmi se jutott 100e fölé, és a 100. helyen már a 20e alját súroltuk) néhány ügyesen időzített eseménynek hála kifejezetten jobban fest a lista. Az első helyen rögtön egy 168e példánnyal indító sorozatot találunk. Természetesen a Grant Morrison és a Frank Quitely által fémjelzett Batman and Robinról van szó, aminek érdekessége, hogy az egyike a nagyon kevés három dolláros képregényeknek a listavezetők között. Rögtön utána például egy öt(!) dollárba kerülő füzet jön, a 100 oldalas Captain America (v1) #600 112e példánnyal, ami az árának köszönhetően június legtöbb bevételt hozó képregénye is volt egyben.
A bronzérmet a Dark Avengers és az X-Men crossovere, a Utopia első része szerezte meg, de az már csak 97e-re tudta feltornászni magát, és figyelembe véve, hogy a többi része két ongoingban jelenik majd meg, biztosak lehetünk benne, hogy ez volt a történet eladási csúcsa.
De Bendis örülhet, mert az Angyalai most kifejezetten jól hoztak a konyhára. A júniusban megjelent két Dark Avengers is bőven 90e felett végzett, a New Avengers viszont egy jó hat és fél ezres esés után kiszorult a 90e-sek sorából. Az Angyalok közé még beszorul egy Batman 687. szám is, amiről három dolgot érdemes tudni: Judd Winnick írja, tehát jó szinte biztosan nem lehet, itt már teljes időben Dick Grayson fogja viselni a csuklyát és állítólag vele is fogunk foglalkozni, és hogy a nagy sikernek hála a DC a főbb Bat-füzetek árát - köztük ezt is - minden szívfájdalom nélkül megemelte négy dollárra.
A nyolcadik hely... a nyolcadik hely... Vannak olyan sorozatok, amiket az ember nem érti, miért olvas. Ilyen a Marvel Vörös Veszedelme, de az írója nem csak ezzel bővíti a hágai bíróság elé terjesztett vádjai sorát, van neki ám egy Ultimatum nevű minije is aminek a célja, hogy az amúgy is kifulladt és ellaposodott Ultimate-univerzumnak olyan dicstelen és szemétre való véget írjon, ami emberileg már szinte elképzelhetetlennek tűnik. Ennek ellenére, akárcsak a Pocsék Piros Paprikajancsit, ezt is veszik, mégpedig a negyedik számot ugyanúgy 87e-n, mint az előzőt.
De hogy valami jó hír is legyen a végére, a Blackest Nightot előkészítő Green Lantern v4 tovább mászott felfelé, immár 84e-n pottyant a kilencedik helyre - a visszaesés az előtte lévők erősödésének köszönhető - viszont a Flash: Rebirth továbbra is apránként megyeget lefelé, most már ő az utolsó előtti a nyolcvanasokból.

Futottak még, vagyis akik nem fértek a top10-be:

A Rozsomák-rajongók valószínűleg valahol sírnak. Miután befejeződött az Old Man Logan a Wolverine v3-ban (maga a történet egy külön füzetben fog befejeződni), a Marvel valószínűleg második legtehetségtelenebb jelenlegi írója, Daniel Way vette át a címet a 75. résszel, amit igen elmésen és marha "trendin" átneveztek Dark Wolverine-nek, és így Dakennek, a világ egyik legjellegtelenebb karakterének immár két önálló sorozata is van. (Komolyan, az ember azt hinné, tanultak Venom példájából abból, hogy egy zéródimenziós karakter mindenre jó, csak címszereplőnek nem.) A sorozat 74. része még csak 66e-n tengődött a 16. helyen, a jubileumi címátnevezős füzet pedig már a 11. 80e-rel. De hogy a kettőzött füzetek ne maradjanak le, van itt még két Uncanny X-Menünk is, ami szintén elkezdett mászni visszafelé. Az 512. rész 76e-rel bejött 12.-nek, az előző része 14., köztük pedig egy szintén új korszakába lépő Detective Comics szorult, főszerepében a jelenlegi Batwomannel és az új Questionnel (találós kérdés: mi a közös ebben a két karakterben?).
És most jöjjön az első tényleg rossz hír: az, hogy kiszivárgott, Straczynski távozik a Thor-sorozattól a szerkesztőség erősködése miatt, már kezd köztudottá válni a széria kedvelői között (akik nem hallották: azzal a feltétellel vette át, hogy nem kell belefolynia a Marvel-univerzum eseményeibe, magának írhatja a történetet... amibe a szerkesztők bele is mentek, erre most 2010-re bejelentették, hogy a nagy éves eseményük egy Asgard körül forgó crossover lesz, aminek az élén a Thor-sorozat lesz, JMS meg fejezze be addigra a már évek óta épített eposzát, mert nekik az kell... Straczynski természetesen erre rögtön bejelentette, hogy kiszáll... úgyhogy lehet köszönő leveleket írni Quesadának, amiért sikerült tönkretennie az egyetlen minden szempontból hibátlan top sorozatukat), de ez se magyarázza, hogy miért esett 70e alá a 602. szám eladása. De az is fura, hogy az egykori aranytojást tojó tyúk, az Astonishing X-Men v3, amit ráadásul Warren Ellis és Simone Bianchi készítenek, miért megy ilyen pocsékul (64e). Mert a Mighty Avengers esését, ami a 17. helyet csípte meg 67e-rel, még talán megértem: nincs ott Bendis neve, a zombikat rögtön nem érdekli, annak ellenére, hogy már most közelebb van a Bosszú Angyalaihoz, mint Bendis utóbbi öt éve valaha volt. Lehet, hogy pont ez a baj, hogy a címéről szól a képregény,a mi manapság szinte már megbocsáthatatlan bűn.
A nagy Bat-láz a jelek szerint meghozta a maga hasznát, mert a korábban éppen csak eléldegélő Robin-sorozat újraindítása Red Robin néven az első számot felhozta egészen 64e-rig a 19. helyre, ami annak ellenére, hogy ez óhatatlanul is esni fog (tippre olyan 50%-ot fél éves időtartam alatt), így is egy igen szép kezdés egy melléksorozattól. Mint ahogy a Streets of Gotham 57e-re és a Sirens 52e-re is. És ha már DC, a Green Lantern Corps felemelkedése most megtorpanni látszott, mert bár így is új saját rekordot döntött a sorozat, de a növekedés aránya már eléggé elhanyagolható az eddigiekhez képest (3% alatt).

Középmagasan, ami most már viszonylag jól is néz ki:

A 21. helyen rögtön egy régi ismerős fogad, az Amazing Spider-Man, amiben egy, a harmadik részéig még egész ígéretesnek tűnt sorozat, Joe Kelly American Sonja olvasható. És bár májusban a Dark Reign-be való bevonásának hála a sorozat 58e-ről felment 71e-re, ez csak pillanatnyi elmezavarnak volt betudható (annyira azért még nem jó), vissza is esett most 61e-re, vagyis összességében az egész újabb huzavona mi volt? Igen, teljességgel felesleges. És ha már a hatvanas alja, megemlíteném, hogy nagyon szüksége lesz a DC-nek a JLA megújítására (ami hamarosan be is következik), mert a sorozat most már lassan kezd átmenni szabadesésbe. Már a Pókember is lazán leveri, ami azért gáz a DC egyik presztízssorozatától.
X-ék egymásra találtak most, ugyanis a stabilan 58e-t tartó X-Force v2-höz most csatlakozott a 225. részéhez ért Legacy is, ami elég szép lendületet vett a 224. részében véget ért szavakkal leírhatatlanul kiváló történetével. (225. rész... jó ég, mintha csak pár hónapja lett volna, amikor megvettem a 200.-at...) De a Kábel is egész jól elvan immár 50e környékén, és még mindig előzi a Fantasztikus Négyest, igaz, most már csak egy kicsivel. AMi azonban megint érthetetlen, hogy a Deadpool v4 is megint feljebb jött, amikor a története meg mindent megtesz, hogy minél rosszabb legyen (igen, Way írja sajnos).
Az, hogy az Ultimate-sorozatok kezdenek kifulladni, szerintem nagyon jól bizonyítja a következő kép: az Ultimate Spider-Man utolsó részét, ami minden, csak nem történetlezárás, 57e-n vették meg. Ez a szám eléggé ugyanaz, mint a sorozat összes előző részénél. Viszont az elméletem az, hogy egyszerűen volt pár zombi, aki automatikusan megvette mindentől függetlenül, mintegy pavlovi reflexként a logót meglátva. Ugyanis a Requiem, ami lezárná a szériát a leendő újrakezdéshez, 13e példánnyal rosszabbul ment. És az egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ha valaki végig vesz egy sorozatot, akkor miért nem veszi a végét. Pláne a vásárlók negyede. Avagy Obelix után szabadon: dilisek ezek az amerikaiak.
A Marvel és a DC uralma egyre élesebbé válik a piacon, amit az is mutat, hogy a korábban még top10-be is be-beköszönő Buffy Season 8 most csak a 37. helyig tudott feljönni, és egyben ez az első képregény a listán, ami nem a két nagytól jött. Ás utána még jóóóó sokáig nem is látunk majd mást.
Mivel 2009 az űresemények éve, ezért egy pillantást érdemes vetni a Marvel sztorijára is, a War of Kingsre, ami... nos, megy tovább lefelé. Már csak 43e példányt tudtak eladni belőle. A recept a jelek szerint a következő odaát: agyonreklámozott, üres, sehová sem tartó, unalmas, ötlettelen és pocsékul megírt crossover: megvesszük, csak Bendis neve legyen rajta. Ötletes, nagyszabású, pörgős, egyensúlyt stabilan fenekestül felforgató, újszerű történet: nem érdekel, mert mi az, hogy nem állítanak vissza mindent egy éven belül olyanra, amilyen volt? Konklúzió: ezek barmok.
Ha már amúgy szóba kerültek fentebb az új sorozatok... van a Marvelnél pár új dolog, aminek érdekes és sajnos nem túl biztató a sorsa. Aaron Wolverine Weapon X-e úgy megy lefelé, mintha Daniel Way egy kötéllel húzná, ahogy tudja. Az egykor 3. helyen majdnem 100e-rel nyitó sorozat most közel feleannyi példánnyal vesztegel a 34. helyen. De a New Mutants v3 sem büszkélkedhet a maga 43e-vel, ami több mint 10e-s (20%+) esést jelent a sorozatnak. De ha már nagy esés, az egykor top10-es Avengers/Invaders is dicstelen véget ért 43e-vel a 41. helyen.
Negyvenesekről lévén szó, nem mehetünk el szó nélkül Superman mellett sem. Ami kb. annyit tesz, hogy vonjatok le egy ezrest a múlt havi eladásokból, toljátok az egészet lejjebb 10-15 hellyel, és meg is van az összkép. Igaz, most a rakétaként zuhanó színvonalú (hm, feltűnt, hogy valamiért a Marvelnél romlanak csak a sorozatok minőségei nagyon?) Initiative 25. része befurakodott a két ongoing közé, de amúgy az Action Comics és a Superman már annyira kéz a kézben mennek, hogy lassan nem hiszem el, hogy nem egyezik meg főre pontosan az olvasótáboruk.
Ami még említésre érdemes lehet a harmincezresekből...
A Power Girl volume valamennyi 47e-s gyenge indítása után esett is laza 10e-t, szóval aki szereti a sorozatot, az most kezdjen el imádkozni, hogy ennél lejjebb már nagyon ne menjen. De nem indított túl fényesen Claremont kétheti sorozata az X-Men Forever sem, igaz, ebben benne lehet, hogy valami nagyon okos marketinges besorolta a kiemelt sorozatok közé, vagyis ez is drágább a többinél. Ainke hála a második rész már csak 31e-t tudott felmutatni. Claremont közel hat év után először ír egy jó képregényt, és most a saját kiadója buktatja azt meg. Olé!
A Titánok továbbra is haldokló ágon vannak, a két sorozat ugyanúgy járt, mint a Superman-címek, szinte darabra megegyezik az eladásuk (ami azért ciki, mert a Titanst a korai szakaszában a DC a top csapatcímének szánta... csak ahhoz esetleg egy olyan író is kellett volna, aki tud írni).
És végül a harmincasok büszkélkedhetnek a második nem Marvel- vagy DC-címmel, a Dynamite Project: Superpowersének hála, amiből is a v2 0. része szépen összehozott 31e vevőt... igaz, ezt valószínűleg a kerek egy dolláros árának köszönhette (emlékeztek még? Az első széria hasonló árú nulladik része százezer fölött ment el, a Dynamite legjobban fogyó füzeteként a mai napig).

Alsó határ, és a kicsik térnyerése:

Nagyon nem tudom, mi újat lehet ide írni. Az igazán jó sorozatok, mint a Secret Six, a Nova v4, a Guardians of the Galaxy v2, au Outsiders v2 (habár ez most kicsit visszaesni látszik színvonalban), az Agents of Atlas v2 és még rengeteg nagyon jó cím továbbra is itt leledzenek. Igaz, valami mágikus húzóerő felülről megnyilvánult itt is, mert sokuk feljebb jött egy-két ezerrel, ami ezen a szinten akár 10%-os növekedést is jelenthet. Amúgy érdekesség még, hogy a Dark Reign gyakorlatilag összes létező minije a húszasok között van, ami véleményem szerint egy cseppet sem meglepő, figyelembe véve, hogy az összes kb, ennyit is érdemel. Viszont a növekedésnek hála a jobb sorozatok közül egyedül a Captain Britain and the MI13 és a Runaways v3 van továbbra is 20e alatt, a határon is egyedül az eXiles v3 és a Punisher v5 táncol (amúgy érdekes, de a Punisher v6 se megy sokkal jobban a maga 32e-vel... és igen, egyszerre van most v5 és v6, szeretjük a Marvel marketingosztályát továbbra is). De nem tudok elmenni szó nélkül a 102. helyen álló képregény mellett. A Devil's Due egyik új sorozatáról van szó, a (figyelem!) Barack the Barbarian első számáról, ami jobban teljesített, mint a Conan the Cimmerian! És ha azt hittétek, az Obamánia ennyiben kimerül, akkor van itt még az IDW-től egy Barack Obama: The road to White House is, ami érdekes módon pont annyin teljesített, mint a Dynamite újjáindított Buck Rogers-sorozata (ami eddig egész ígéretes újrakezdésnek tűnik, akárcsak a tavalyi Flash Gordon).

Gyerekrészleg:

Első osztályban lenni jó! Vagy nem... kinek milyen emlékei vannak első napjáról az iskolában. Az viszont biztos, hogy a kicsiknek (is) szóló sorozatok közül továbbra is a First Class márkanév a legmenőbb, de ezúttal nem a Wolverine volt az első helyen, hanem az Uncanny X-Men First Class felvezető száma 12.6e-rel, a Wolvie FC kerek egy ezressel kevesebbet hozott. Utánuk a szokott Tiny Titans következik már háromezerrel a Wolverine alatt (esett egy százast, ami jobb, mint a másik hatszázas redukálódása), de nincs messze tőle a 200. számával májusban új lendületet vett Sonic-sorozat sem, ami már beérte Simpsonékat is. Aztán szép kis szünet jön, egészen 7600-ig, a Batman: teh Brave and the Bold kísérősorozatáig, ami után a Muppet-mini harmadik része jön, ami viszont már fényévekkel előzi meg Bart Simpson saját sorozatát, nem is beszélve a DC animated adaptációjáról, a Super Friendsről. És végül eljutottunk a három Marvel Adventuresig is, amik viszont egy-két százasával jövögettek most felfelé.  A legjobban a Póki járt plusz félezerrel, a többiek nagyrészt helyileg maradtak a listán ugyanott, de az eladásaik már jobbak voltak, mint májusban.

Képes és könyv, de nem képeskönyv:

A képregénybolti kötetek eladásai töredékét sem fedik a képregénykönyvek összeladásainak, és nagyon valós képet sem festenek a helyzetről.
...legalábbis ezzel igyekszem most nyugtatni magam a júniusi listára nézve. Mert az még oké, hogy az első helyen a viszonylag még frissen megjelent Final Crisis keményfedeles verziója végzett 8200 kötettel. De hogy a második helyre Frank Istennényilváníttatnámmagamannyirajóvagyokcsaksajnamárhúszévemegtettem Miller 'sorozata", a Minden Idők Legolvashatatlanabb sorozatának díjáért 99%os esélyekkel induló All Star Goddamn Batman and Dick Grayson, Age Twelve első kötetének puhafedeles verziója jusson...!! És ha ez még nem volna elég, utána a humortalan Deadpool, a Way-féle v4 első kötete furakodott be. Az egyetlen reménysugár a negyedik és ötödik hely, ahová a Sinestro Corps War újabb ét kötete osont fel a rosszabbnál rosszabb sztorik útvesztőjében.
Ezen kívül... nagyon nincs mit mondani. Pár új Marvel-kötet, pár új DC-kötet, és Watchmen már sehol sem. Viszont az utolsó hely érdekes, mert a 300. helyen a Superman: Red Son tpb jutott... ezek szerint mégis kiadták újra nemrég. Személy szerint ajánlom mindenkinek, mert az egyik legjobb valaha megjelent Superman-történet, és Mark Millar írói pályájának egyik fénypontja.

Összességében...
Bár a helyzet javulni látszik a nyári szezonnak hála, a számok már azért nem ilyen derűlátóak. Bár az áremelésnek hála a bevétel 6%-ot emelkedett májushoz képest, összességében tavaly ilyenkorhoz viszonyítva pont ennyit, 6%-ot estek az összeladások, amiben a kötetek 35%-os(!) visszaesése is jelentős szerepet kapott. Az már kérdés, hogy a nagyokosok most arra fogják fogni, hogy nincs idén nagy nyári esemény, és ezzel érvelve most 2020-ig kitalálja mindkét kiadó, milyen megacrossoverek lesznek, vagy inkább a válság miatti fogyasztói kiadáscsökkenés számlájára írják. Imádkozzunk, hogy ne az előbbi legyen...

És persze végezetül mindazoknak, akiket érdekel a teljes lista, itt van a link mindkettőhöz:
Top 300 képregényfüzet
Top 300 képregénykötet